Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

Ä62. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 f # Uj gép a vágóhídon A szolnoki vágóhídon az utóbbi hónapban mutattak be egy újtípusú füstölőt, s most egy másik újítás, a szőrszárító berendezés fő­próbáját nézhettük. Bényei Gyula és Reták Sándor, a vállalat dolgozói készítették ezt az igen értékes „masi­nát”. — Milyen ez a berendezte és hogyan működik? — kér­deztük Bényei Gyulától. — Talán egy alumínium szekrényhez hasonlíthatnám, amely igen kis helyen elfér — mondotta. — A háromne­gyed részét perforált lyuka­csos alumínium tálcák fog­lalják el, a fennmaradó ré­szén kis csőrendszer találha­tó, melyben forró víz cirku- láí, fölötte ventillátor hajtja a levegőt a tálcák felé, aho­vá az állati szőröket helyez­zük. A készülék alján a me­leg levegőt elvezetjük és egy 50 köbméter helyiség fűtésé­re használjuk fel. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a berendezés gazdasá­gos. A tervezők még elmond­ták, hogy a berendezés elké­szítése nem költséges, házi­lag állították elő. — Milyen teljesítménnyel dolgozik az új szőrszárító? — Eddig négy-öt nap telt el, míg a szőrt megszárítot­tuk. Az új berendezés két- három órára rövidítette a szárítás idejét. Egyszerre öt­hatszáz sertés szőrét tudjuk megszárítani kitűnő minő­ségben, a hőmérséklet tet­szés szerinti szabályozásával. — Ügy érezzük, jelentős problémát sikerült megolda­nunk. Az állati szőr nagy ré­szét külföldről kapja ‘kárpi­tos és kefeiparunk. Az új be­rendezéssel sok pénzt taka­ríthatunk meg a népgazda­ság részére. A következő hó­napokban még számos meg­lepetést tartogatunk, mellyel a vágóhíd jobb, eredménye' sebb munkáját kívánjuk elő­segíteni. — csis — Képünkön a szőrszári tó berendezés látható. Curd Jürgens Freud szerepében Curd Jürgens, az ismert filmszínész a jövő színházi évadban az egyik párizsi színházban vállalt szerepet Paul Quentin „A vörös fo­nal” című darabjában fogja Freud alakját megelevení­teni. Hirdetmény A tiszaföldvári Községi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga 107/1962. sz. határozatával plrendelte a fásított és par­kosított zöldterületek védel­méről szóló 1/1958. évi, a te­metők kezeléséről szóló 1/1959. évi, közterületek tisz­tántartásáról és a háziszemét elhelyezéséről szóló, 1/1960. évi és a község vízszolgálta­tásáról szóló 1/1961. évi ta­nácsrendeletek újbóli kihir­detéséti A rendeletek a tanácshá­zán, a hivatalos idő alatt megtekinthetők: Tiszaföldvár, 1962; aug. 31. Nagy Lajos vb. titkár Arckép egy asszonyról — Csak látta volna, hogy milyen utcák voltak itt, Jászárokszálláson még alig pár évvel ezelőtt is..; Zrínyi utca 24. szám alatti kis falusi ház. Kinn rekke- nő a meleg; Itt a szobában hűvös van. Beszélgetünk. A tanácsházán mondták: Goda Istvánnét keressem fel. Ró­la érdemes írni. És még azt is mondták: nyolc éve ta­nácstag. Szeretik az embe­rek. .: Most itt vagyok. Ala­csony, fehér arcú asszonyka. Folytatja: —. Térdig járt sárban erre az ember, mikor beköszön- töttek az esős idők. Télen, és aztán még a tavasz be­állta előtt. Itt-ott deszkákat fektettek le, szárkévéket, máshol szalmakötegeket. Ha fújt a szél, hordta, kotorta a törmeléket. És egy napon autók jelen­tek meg az utcákon. Hordták a sódert. Fehér, hosszú só­derrakások sorakoztak egy­szerre a házak,, kerítések mellett. Megérkezett a ce­ment is. Mindenki örült. Végre elkészülnek a község­ben a gyalogjárdák. Aztán lecsillapodtak a kedélyek. Az anyag ott hevert hónapo­kon át — szétszórva. — Mit mondtak- az embe­rek? '■ — Nem lesz az még öt év múva sem! így mondták. — De meglett.; j Mosolyog. — Tudja, nagyon bántott engem a dolog — mondja Goda Istvánná. — Cementes zsákok tűntek el. Máshol í sóderból vittek... Nem néz­hettem tétlenül. Ezután szin­te állandóan kinn voltam az utcán. Vigyáztam. Akkor ha­tároztam el: bemegyek a ta­nácshoz. Azt mondtam az elnöknek: társadalmi mun­kával kell hozzákezdeni az utcakövezet építéséhez. Gon­dolkodtunk már ezen — vá­laszolt az elnök —, nincs is más megoldás. Több pénzt már nem tudunk befektetni. Segítsen nekünk! — Ezt mondta. "Haza sem mentem. Gyűjtöttem az embereket, Mit ázólnak hozzá? Az anyag megvan, csak csinálni kell. Másnap már jöttek. Szó nél­kül. Vasárnap is dolgoztunk. Égy-egy. emberre tizenkét méter jutott ebben az utcá­ban.­— Ment mindenki? — Nem... — Kik nem mentek? — Betegek, idősebbek. Volt, akit mi küldtünk vissza, menjen csak bácsi, majd megcsináljuk a maga részét is. Reggeltől estig dolgoztam. A végén már na­gyon elfáradtam. Azért meg­lett lassan. — Férje? — Nincs itthon. Dolgozik. — Hol? — Pesten. Kőműves. He­tenként jár haza. — N$m rossz egyedül? — Megszoktam. Mondtam már neki nem egyszer: jöjjön haza. Itthon is el tud helyezkedni. Nem kellene neki annyit utaznia. Törnie magát a vonaton. Kivezet az utcára; Zöldes színű kötény van előtte. Gyerekek jönnek hazafelé az iskolából. A hosszú jár- da-út fehéren ragyog a há­zak közt. — Ezt építettük — mond­ja. — Nagyon örülök, hogy sikerült a munkánk. Sok pénzbe került volna ez. És most már megv^j. — s — Félezernél is xöbb telefon­igénylőt tartanak nyilván Szolnokon. Jórészük már évek óta hiába várja, hogy lakásában is felszereljék a technika eme sokat szidott, s mégis hőn óhajtott vívmá­nyát. Kevés a vonal. A köz­szolgáltatás néhány ágára nagyobb gondot fordítottak, a telefonról azonban megfe­ledkeztek. Légvezeték helyett ' kábelek Gyors iramban épülnek megyeszerte az erősáramú hálózatok. Ezekről köztudo­mású, hogy zavarják a tele­fonvonalakat. Veszélyeztetik a légvezetékeket, zavart okozhatnak, sőt áramütést is adhatnak. Az erősáramú vezetékek és a telefonvonalak tehát nem keresztezhetik egymást, s nem haladhatnak együtt, egymás közelében. A kerül­getés pedig költséges mulat­ság, mint ahogy sok pénzt emészt fel a vihar okozta károk helyrehozása is. Igen sok indok szól tehát amel­lett, hogy a légvezetékeket mielőbb cseréljék fel kábe­lekkel. Ugyancsak kezdetleges ál­lapotok uralkodnak a tele­fonközpontok automatizálásá­nál is. A kézikapcsolású köz­pontok felszámolására csak a jövőben kerülhet sor. Kielégítő a szolnoki központ kapacitása Európa majd minden or­szágában életbelépett már a távválasztás. A cseh, osztrák, angol, svéd és svájci előfize­tők például közvetlenül be­szélhetnek más városokban lakó telefontulajdonossal. A debreceni postaigazgatóság­nál szerzett értesüléseink szerint hazánkban 1980-ig oldják meg a távválasztást. A szolnoki telefonközpont kapacitása egyébként még pillanatnyilag kielégítő. Két­ezer néhányszáz állomás kap­csolható rá s az előfizetők száma ezerhétszáz. A har­madik ötéves terv idején vá­lik szükségessé a központ ezer állomással való bővíté­Allomás sűrűség — a központ telítettsége Állomás sűrűség alatt a száz lélekre jutó állomások számát értjük. Szolnokon ez 3,7. Sokkal magasabb, mint például a debreceni vagy az országos vidéki sűrűség. Az előbbi ugyanis 2,9, míg az utóbbi mindössze 1,25. Az összehasonlítás kedvéért: Svédországban 35, Svájcban 28, Angliában pedig 15 az állomássűrűség. A tervek sze­rint hazánkban 1980-ban ér­jük el a húszat. Másik érdekes vizsgálat a központ telítettségével fog­lalkozik. Teljes telítettség, ha minden számra állomást kö­töttek. A gyakorlatban ilyen nem fordul elő — általában — mert igen sok időt köve­telne a kapcsolásra való vá­rakozás; A 75 százalékos igénybevétel az ideális. Szol­nokon ezt alig haladja meg, csupán 77 százalékos. Ezzel szemben Debrecenben, már 94 százalékos az igénybevé­tel. Lefektetik a kábeleket Á szolnoki központra te­hát kapcsolhatnának még új állomásokat. Csakhogy a vo­nalak kiépítése többmillió forintot igényéi, s alig né­hány százezer forint áll ren­delkezésre. Az idén 104 vo­nalat építenék ki, a kábelek lefektetését jövőre fejezik be. A cukorgyár irányába halad­nak, mindenekelőtt a gyáme­gyed igényeit elégítik ki- An­nál is inkább ezt teszik, mi­vel a munkálatokhoz tetemes összeggel járulnak hozzá" az üzemek. A második ütemben kerül sor a Ságvári körút, e a Zagyván túli terület bekap­csolására; Tehát előrelátha­tóan sem az idén, sem jövő­re nem kapnak telefont az e környéken lakó igénylők. A kábelek lefektetését, a távbeszélőhálózat kiépítését a rendesnél költségesebbé teszi, hogy a városfejlesztési prog­ramot általában nem ismer­tetik a postaigazgatósággal. A tervezések összehangolása sokat segítene. Az épülő la­kótelepéken jó lenne, ha már éleve beterveznék a költség­vetésbe a telefont is. És az üzemek; közintézmények a mostani példa nyomán a jö­vőben is már rendszeresen hozzájárulhatnának a távbe­szélőhálózat létesítéséhez; Az egyik kórház építésénél pél­dául teljesen megfeledkeztek a telefon-alközpantróL Ter­vek között nem szerepelt, csak az építkezés befejezése után vették észre hiányát. Utólag pedig már nehéz se­gíteni. Mi újság vidéken? Kisújszállás és Mezőtúr távbeszélő hálózatának a kor­szerűsítését most végzik. Me­zőtúron jövőre, Kisújszállá­son pedig két év múlva lesz­nek kész; Ugyancsak bővítik, korszerűsítik a jászladányi és a jászapáti hálózatot, Túr- kevén pedig áttérnek a helyi telepről a központi telepes telefonra. így ott sem kell majd „kurbliznia” a telefo­nálónak. Nagyarán jó korszerűsítés történik a távíró forgalom­ban is. A morse-gépeket fel­váltják a távírógépek. A szolnoki gyűjtőgócponttal együtt tíz gócállomás lesz megyénkben. Gyorsabbá és biztonságosabbá válik tehát a táviratozás. Az ideális távbeszélőháló­zat — a távlati fejlesztési terv szerint — csupán 20 éven belül alakul ki. Addig bizony még sok bajunk les« a telefonnal. Sz. h Nemrégiben keményfede lű, csaknem nyolcszáz olda las, kézzel írott napló ke rült Kisújszállásról a szol noki Állami Levéltár gyűj teményébe: néhai Buday Já nos kisújszállási kováCsmes tér feljegyzései. Belelapozok a több min hétszáz oldalas vaskos kö­tetbe. A megsárgult lapokon fe kete tintával íródtak a so­rok. 1863-tól 1892-ig, csak­nem három évtizeden ke­resztül rögzíti — egyszeri kovácsmester szemével — az ősi Nagykun város köz­napi eseményeit, a mezőgaz­dasági termelés helyzetét, s szegény parasztság primitív gyógymódjait és sok mái egygbet. A napló bevezető sorai így szólnak: „Egy megbecsülhetetlen napló, könyv, amely magá­ban foglalja a jeles esemé­nyek évenkénti történeteit, majd hz utó nemzedék em­lékezetére. ír és jegyez Ko- váts Buday János és ajánlja egyúttal, hogy aki halála után kézhez veszi ne sajnál­ja a fáradságot.” Forgatom a lapokat. Első dátum: 1863. Olvasom a for­más betűkkel rajzolt sorokat: „Kérném ő szent felségét, hogy több olyan szerencsétlen évetlen évet ne adjon, ugyan­is a tavasz jól bíztatott, oly formán, hogy már jan. hónap­ban szántottak, vetettek, úgy % mezőn, mint a kertekben. De mivel ezen iparkodás füstbe menvén, a kikelet száraz, sovány, egyszóval kellemetlen volt. Az eső he­lyett por. Nem volt kilátás, ?l kellett hagynunk a szülő­földet. barmainkat elpocsé- kolánk. Az éhség miatt a öldet rágár.k, hajmeresztő átvány volt az egész nyár.” A kisújszállási parasztok gondoktól terhes küzdelmé­ül ad számot a következő feljegyzés is, mely egy év- rel később, 1864-ben szülé­éit: Középszerű idő volt a gabonatermésre. Ugyanis a avasz oly szép lévén és zedvező, hogy a nyomást nindenütt lekaszálták. Lett ■ok széna. Mégis az a sze­rencsétlenségünk, hogy sem- ninek sem ára. Nem is le­tetett csodálkozni, mert pénz gén szűkön volt.” A következő esztendők reményeit már naponként rögzíti a napló írója. 1867. Ennek az évnek ál­talános történetéről megál­lapítja, hogy „rendes” ter­més volt Kisújszállás hatá­rában. Éjinek dacára a búzs ára 12—13 új forint, az ár­pát 5 forint 40 fillérért; a kukoricát 6 forint 50 fil­lérért adják. A napló lapjaiból kitűnik, hogy szerzője nemcsak a földi dolgokat vetette papír­ra, hanem az időnként je­lentkező égi tüneményeket is feljegyezte. 1869. november 5-én pél­dául: „Este nyolc órakor kezdődött a nagy csillag szaladás. Eg a tünemény szállott lejjebb és mindig szélesebben, halványabban mutatkozott, végre eloszlott. Ezek utánna megindulván az eső. Az az a kunhegyesi vá­sárkor és nyolc hétig egy- végbe esett, azután nagy fagy követte.” A vaskos kötet nyűtt lap­jai szomorú képet festenek a város lakosságának egész­ségügyi viszonyairól. Járvá­nyos skarlát, torokbaj, hagy- máz sanyargatja az embe­reket 1880-ban. öt évvel ké­sőbb 1885-ben újabb nyava­lyák tizedelik a városbelie­ket: vérhas, görcs, hidegle­lés, gutaütés. A gyermekek skarlátban, himlőben halnak meg. S miután csaknem egy év­századdal ezelőtt még alig volt ismert a patika, az embe­rek arra voltak utalva, hogy kuruzsoljanak, saját maguk találjanak orvosságot nya­valyáikra. A napló lapjaira az úgymond biztos gyógy­módokból is került egyné­hány. Álljon itt az alábbi recept: „Mindenféle daganatra biz­fos gyógyszer, ha hat pénz íra választó vízből, hat pénz íra faolajból, ugyanennyi árú vékony terpentinből, tíz pénz íra életpálinkából keveréket készítünk. Hét napig állni rogyjuk olyan formán, hogy lapjában többször fel kell •ázni. S azután a daganatot re kell dörzsölni mindaddig, i míg a gyógyszer el nem !ogyott. Saját tapasztalás itán ajánlva.” A napló csaknem nyolc- ;záz oldalas kötete hű tükör­képe, hiteles bizonyítéka a núít századbeli Kisújszállás íépének. — end rész — Megsárgult lapok krónikája Hogyan fejlesztik a távheszélőhálózatot ? Korszerűtlenek a központok — Mi a távválasztás ? Szolnok nem „mostohagyermek“ — Fizetnek az üzemek TERMELÖSZÖVETKEKEZETEK! TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK, EGYEM termelők, Állattartók! Változatlan átvételi árakkal, kedvezőbb feltételekkel megkezdődött az 1963, évi szerződéses sertéshizlalási akcióban a szerződéskötés Az akció keretében szerződés köthető minden meglé­vő jó csontozató hizlalásra alkalmas süldőre. A leszerződött sertésdarabonként 150 kg takar* alanyt biztosítunk kedvezményes áron, a ház­táp és egyéni termelők részére. A leszerződött sertéseket 1963. Január l-től az alábbi súlyban és árakon vesszük át: 100—120 kg súlyú fehér hússe-iésért 15.70 Ft 120 kg feletti súlyú fehér hússertésért 16.50 Ft 100—130 kg súlyú hús- és húsjellegű sertésért 15.30 Ft 130 kg feletti súlyú hús- és húsjellegű . sertésért ---------------------------- 16.20 Ft 12 0—140 kg súlyú zsír- és zsirjellegű sertésért 15.20 Ft 140 kg feletti súlyú zsír-, zsirjellegű sertésért 16.— Ft 170 kg és ezen felüli súlyú tenyésztés­be fogott koca; vagy kanlott sertésért ........................ 14.50 Ft Előleg: Ts z-tagok és egyéni termelők részére sertésdarabonként 400.— Ft Termelőszövetkezetek a szerződés alapján rövidlejára­tú hitelt vehetnek Igénybe és a fenti árakon felül a2 eddigikhez hasonló nagyüzemi felárat is kapnak. Az akció feltételeiről részletes tájékoztatást az Allat- forgalml Vállalat helyi megbízottja, vagy a helyi ki- rendeltség nyújt , SZOLNOK—HEVES MEGYEI Allatforgalmi VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents