Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-06 / 208. szám
Ä62. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 f # Uj gép a vágóhídon A szolnoki vágóhídon az utóbbi hónapban mutattak be egy újtípusú füstölőt, s most egy másik újítás, a szőrszárító berendezés főpróbáját nézhettük. Bényei Gyula és Reták Sándor, a vállalat dolgozói készítették ezt az igen értékes „masinát”. — Milyen ez a berendezte és hogyan működik? — kérdeztük Bényei Gyulától. — Talán egy alumínium szekrényhez hasonlíthatnám, amely igen kis helyen elfér — mondotta. — A háromnegyed részét perforált lyukacsos alumínium tálcák foglalják el, a fennmaradó részén kis csőrendszer található, melyben forró víz cirku- láí, fölötte ventillátor hajtja a levegőt a tálcák felé, ahová az állati szőröket helyezzük. A készülék alján a meleg levegőt elvezetjük és egy 50 köbméter helyiség fűtésére használjuk fel. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a berendezés gazdaságos. A tervezők még elmondták, hogy a berendezés elkészítése nem költséges, házilag állították elő. — Milyen teljesítménnyel dolgozik az új szőrszárító? — Eddig négy-öt nap telt el, míg a szőrt megszárítottuk. Az új berendezés két- három órára rövidítette a szárítás idejét. Egyszerre öthatszáz sertés szőrét tudjuk megszárítani kitűnő minőségben, a hőmérséklet tetszés szerinti szabályozásával. — Ügy érezzük, jelentős problémát sikerült megoldanunk. Az állati szőr nagy részét külföldről kapja ‘kárpitos és kefeiparunk. Az új berendezéssel sok pénzt takaríthatunk meg a népgazdaság részére. A következő hónapokban még számos meglepetést tartogatunk, mellyel a vágóhíd jobb, eredménye' sebb munkáját kívánjuk elősegíteni. — csis — Képünkön a szőrszári tó berendezés látható. Curd Jürgens Freud szerepében Curd Jürgens, az ismert filmszínész a jövő színházi évadban az egyik párizsi színházban vállalt szerepet Paul Quentin „A vörös fonal” című darabjában fogja Freud alakját megeleveníteni. Hirdetmény A tiszaföldvári Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága 107/1962. sz. határozatával plrendelte a fásított és parkosított zöldterületek védelméről szóló 1/1958. évi, a temetők kezeléséről szóló 1/1959. évi, közterületek tisztántartásáról és a háziszemét elhelyezéséről szóló, 1/1960. évi és a község vízszolgáltatásáról szóló 1/1961. évi tanácsrendeletek újbóli kihirdetéséti A rendeletek a tanácsházán, a hivatalos idő alatt megtekinthetők: Tiszaföldvár, 1962; aug. 31. Nagy Lajos vb. titkár Arckép egy asszonyról — Csak látta volna, hogy milyen utcák voltak itt, Jászárokszálláson még alig pár évvel ezelőtt is..; Zrínyi utca 24. szám alatti kis falusi ház. Kinn rekke- nő a meleg; Itt a szobában hűvös van. Beszélgetünk. A tanácsházán mondták: Goda Istvánnét keressem fel. Róla érdemes írni. És még azt is mondták: nyolc éve tanácstag. Szeretik az emberek. .: Most itt vagyok. Alacsony, fehér arcú asszonyka. Folytatja: —. Térdig járt sárban erre az ember, mikor beköszön- töttek az esős idők. Télen, és aztán még a tavasz beállta előtt. Itt-ott deszkákat fektettek le, szárkévéket, máshol szalmakötegeket. Ha fújt a szél, hordta, kotorta a törmeléket. És egy napon autók jelentek meg az utcákon. Hordták a sódert. Fehér, hosszú sóderrakások sorakoztak egyszerre a házak,, kerítések mellett. Megérkezett a cement is. Mindenki örült. Végre elkészülnek a községben a gyalogjárdák. Aztán lecsillapodtak a kedélyek. Az anyag ott hevert hónapokon át — szétszórva. — Mit mondtak- az emberek? '■ — Nem lesz az még öt év múva sem! így mondták. — De meglett.; j Mosolyog. — Tudja, nagyon bántott engem a dolog — mondja Goda Istvánná. — Cementes zsákok tűntek el. Máshol í sóderból vittek... Nem nézhettem tétlenül. Ezután szinte állandóan kinn voltam az utcán. Vigyáztam. Akkor határoztam el: bemegyek a tanácshoz. Azt mondtam az elnöknek: társadalmi munkával kell hozzákezdeni az utcakövezet építéséhez. Gondolkodtunk már ezen — válaszolt az elnök —, nincs is más megoldás. Több pénzt már nem tudunk befektetni. Segítsen nekünk! — Ezt mondta. "Haza sem mentem. Gyűjtöttem az embereket, Mit ázólnak hozzá? Az anyag megvan, csak csinálni kell. Másnap már jöttek. Szó nélkül. Vasárnap is dolgoztunk. Égy-egy. emberre tizenkét méter jutott ebben az utcában.— Ment mindenki? — Nem... — Kik nem mentek? — Betegek, idősebbek. Volt, akit mi küldtünk vissza, menjen csak bácsi, majd megcsináljuk a maga részét is. Reggeltől estig dolgoztam. A végén már nagyon elfáradtam. Azért meglett lassan. — Férje? — Nincs itthon. Dolgozik. — Hol? — Pesten. Kőműves. Hetenként jár haza. — N$m rossz egyedül? — Megszoktam. Mondtam már neki nem egyszer: jöjjön haza. Itthon is el tud helyezkedni. Nem kellene neki annyit utaznia. Törnie magát a vonaton. Kivezet az utcára; Zöldes színű kötény van előtte. Gyerekek jönnek hazafelé az iskolából. A hosszú jár- da-út fehéren ragyog a házak közt. — Ezt építettük — mondja. — Nagyon örülök, hogy sikerült a munkánk. Sok pénzbe került volna ez. És most már megv^j. — s — Félezernél is xöbb telefonigénylőt tartanak nyilván Szolnokon. Jórészük már évek óta hiába várja, hogy lakásában is felszereljék a technika eme sokat szidott, s mégis hőn óhajtott vívmányát. Kevés a vonal. A közszolgáltatás néhány ágára nagyobb gondot fordítottak, a telefonról azonban megfeledkeztek. Légvezeték helyett ' kábelek Gyors iramban épülnek megyeszerte az erősáramú hálózatok. Ezekről köztudomású, hogy zavarják a telefonvonalakat. Veszélyeztetik a légvezetékeket, zavart okozhatnak, sőt áramütést is adhatnak. Az erősáramú vezetékek és a telefonvonalak tehát nem keresztezhetik egymást, s nem haladhatnak együtt, egymás közelében. A kerülgetés pedig költséges mulatság, mint ahogy sok pénzt emészt fel a vihar okozta károk helyrehozása is. Igen sok indok szól tehát amellett, hogy a légvezetékeket mielőbb cseréljék fel kábelekkel. Ugyancsak kezdetleges állapotok uralkodnak a telefonközpontok automatizálásánál is. A kézikapcsolású központok felszámolására csak a jövőben kerülhet sor. Kielégítő a szolnoki központ kapacitása Európa majd minden országában életbelépett már a távválasztás. A cseh, osztrák, angol, svéd és svájci előfizetők például közvetlenül beszélhetnek más városokban lakó telefontulajdonossal. A debreceni postaigazgatóságnál szerzett értesüléseink szerint hazánkban 1980-ig oldják meg a távválasztást. A szolnoki telefonközpont kapacitása egyébként még pillanatnyilag kielégítő. Kétezer néhányszáz állomás kapcsolható rá s az előfizetők száma ezerhétszáz. A harmadik ötéves terv idején válik szükségessé a központ ezer állomással való bővítéAllomás sűrűség — a központ telítettsége Állomás sűrűség alatt a száz lélekre jutó állomások számát értjük. Szolnokon ez 3,7. Sokkal magasabb, mint például a debreceni vagy az országos vidéki sűrűség. Az előbbi ugyanis 2,9, míg az utóbbi mindössze 1,25. Az összehasonlítás kedvéért: Svédországban 35, Svájcban 28, Angliában pedig 15 az állomássűrűség. A tervek szerint hazánkban 1980-ban érjük el a húszat. Másik érdekes vizsgálat a központ telítettségével foglalkozik. Teljes telítettség, ha minden számra állomást kötöttek. A gyakorlatban ilyen nem fordul elő — általában — mert igen sok időt követelne a kapcsolásra való várakozás; A 75 százalékos igénybevétel az ideális. Szolnokon ezt alig haladja meg, csupán 77 százalékos. Ezzel szemben Debrecenben, már 94 százalékos az igénybevétel. Lefektetik a kábeleket Á szolnoki központra tehát kapcsolhatnának még új állomásokat. Csakhogy a vonalak kiépítése többmillió forintot igényéi, s alig néhány százezer forint áll rendelkezésre. Az idén 104 vonalat építenék ki, a kábelek lefektetését jövőre fejezik be. A cukorgyár irányába haladnak, mindenekelőtt a gyámegyed igényeit elégítik ki- Annál is inkább ezt teszik, mivel a munkálatokhoz tetemes összeggel járulnak hozzá" az üzemek. A második ütemben kerül sor a Ságvári körút, e a Zagyván túli terület bekapcsolására; Tehát előreláthatóan sem az idén, sem jövőre nem kapnak telefont az e környéken lakó igénylők. A kábelek lefektetését, a távbeszélőhálózat kiépítését a rendesnél költségesebbé teszi, hogy a városfejlesztési programot általában nem ismertetik a postaigazgatósággal. A tervezések összehangolása sokat segítene. Az épülő lakótelepéken jó lenne, ha már éleve beterveznék a költségvetésbe a telefont is. És az üzemek; közintézmények a mostani példa nyomán a jövőben is már rendszeresen hozzájárulhatnának a távbeszélőhálózat létesítéséhez; Az egyik kórház építésénél például teljesen megfeledkeztek a telefon-alközpantróL Tervek között nem szerepelt, csak az építkezés befejezése után vették észre hiányát. Utólag pedig már nehéz segíteni. Mi újság vidéken? Kisújszállás és Mezőtúr távbeszélő hálózatának a korszerűsítését most végzik. Mezőtúron jövőre, Kisújszálláson pedig két év múlva lesznek kész; Ugyancsak bővítik, korszerűsítik a jászladányi és a jászapáti hálózatot, Túr- kevén pedig áttérnek a helyi telepről a központi telepes telefonra. így ott sem kell majd „kurbliznia” a telefonálónak. Nagyarán jó korszerűsítés történik a távíró forgalomban is. A morse-gépeket felváltják a távírógépek. A szolnoki gyűjtőgócponttal együtt tíz gócállomás lesz megyénkben. Gyorsabbá és biztonságosabbá válik tehát a táviratozás. Az ideális távbeszélőhálózat — a távlati fejlesztési terv szerint — csupán 20 éven belül alakul ki. Addig bizony még sok bajunk les« a telefonnal. Sz. h Nemrégiben keményfede lű, csaknem nyolcszáz olda las, kézzel írott napló ke rült Kisújszállásról a szol noki Állami Levéltár gyűj teményébe: néhai Buday Já nos kisújszállási kováCsmes tér feljegyzései. Belelapozok a több min hétszáz oldalas vaskos kötetbe. A megsárgult lapokon fe kete tintával íródtak a sorok. 1863-tól 1892-ig, csaknem három évtizeden keresztül rögzíti — egyszeri kovácsmester szemével — az ősi Nagykun város köznapi eseményeit, a mezőgazdasági termelés helyzetét, s szegény parasztság primitív gyógymódjait és sok mái egygbet. A napló bevezető sorai így szólnak: „Egy megbecsülhetetlen napló, könyv, amely magában foglalja a jeles események évenkénti történeteit, majd hz utó nemzedék emlékezetére. ír és jegyez Ko- váts Buday János és ajánlja egyúttal, hogy aki halála után kézhez veszi ne sajnálja a fáradságot.” Forgatom a lapokat. Első dátum: 1863. Olvasom a formás betűkkel rajzolt sorokat: „Kérném ő szent felségét, hogy több olyan szerencsétlen évetlen évet ne adjon, ugyanis a tavasz jól bíztatott, oly formán, hogy már jan. hónapban szántottak, vetettek, úgy % mezőn, mint a kertekben. De mivel ezen iparkodás füstbe menvén, a kikelet száraz, sovány, egyszóval kellemetlen volt. Az eső helyett por. Nem volt kilátás, ?l kellett hagynunk a szülőföldet. barmainkat elpocsé- kolánk. Az éhség miatt a öldet rágár.k, hajmeresztő átvány volt az egész nyár.” A kisújszállási parasztok gondoktól terhes küzdelméül ad számot a következő feljegyzés is, mely egy év- rel később, 1864-ben szülééit: Középszerű idő volt a gabonatermésre. Ugyanis a avasz oly szép lévén és zedvező, hogy a nyomást nindenütt lekaszálták. Lett ■ok széna. Mégis az a szerencsétlenségünk, hogy sem- ninek sem ára. Nem is letetett csodálkozni, mert pénz gén szűkön volt.” A következő esztendők reményeit már naponként rögzíti a napló írója. 1867. Ennek az évnek általános történetéről megállapítja, hogy „rendes” termés volt Kisújszállás határában. Éjinek dacára a búzs ára 12—13 új forint, az árpát 5 forint 40 fillérért; a kukoricát 6 forint 50 fillérért adják. A napló lapjaiból kitűnik, hogy szerzője nemcsak a földi dolgokat vetette papírra, hanem az időnként jelentkező égi tüneményeket is feljegyezte. 1869. november 5-én például: „Este nyolc órakor kezdődött a nagy csillag szaladás. Eg a tünemény szállott lejjebb és mindig szélesebben, halványabban mutatkozott, végre eloszlott. Ezek utánna megindulván az eső. Az az a kunhegyesi vásárkor és nyolc hétig egy- végbe esett, azután nagy fagy követte.” A vaskos kötet nyűtt lapjai szomorú képet festenek a város lakosságának egészségügyi viszonyairól. Járványos skarlát, torokbaj, hagy- máz sanyargatja az embereket 1880-ban. öt évvel később 1885-ben újabb nyavalyák tizedelik a városbelieket: vérhas, görcs, hideglelés, gutaütés. A gyermekek skarlátban, himlőben halnak meg. S miután csaknem egy évszázaddal ezelőtt még alig volt ismert a patika, az emberek arra voltak utalva, hogy kuruzsoljanak, saját maguk találjanak orvosságot nyavalyáikra. A napló lapjaira az úgymond biztos gyógymódokból is került egynéhány. Álljon itt az alábbi recept: „Mindenféle daganatra bizfos gyógyszer, ha hat pénz íra választó vízből, hat pénz íra faolajból, ugyanennyi árú vékony terpentinből, tíz pénz íra életpálinkából keveréket készítünk. Hét napig állni rogyjuk olyan formán, hogy lapjában többször fel kell •ázni. S azután a daganatot re kell dörzsölni mindaddig, i míg a gyógyszer el nem !ogyott. Saját tapasztalás itán ajánlva.” A napló csaknem nyolc- ;záz oldalas kötete hű tükörképe, hiteles bizonyítéka a núít századbeli Kisújszállás íépének. — end rész — Megsárgult lapok krónikája Hogyan fejlesztik a távheszélőhálózatot ? Korszerűtlenek a központok — Mi a távválasztás ? Szolnok nem „mostohagyermek“ — Fizetnek az üzemek TERMELÖSZÖVETKEKEZETEK! TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK, EGYEM termelők, Állattartók! Változatlan átvételi árakkal, kedvezőbb feltételekkel megkezdődött az 1963, évi szerződéses sertéshizlalási akcióban a szerződéskötés Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő jó csontozató hizlalásra alkalmas süldőre. A leszerződött sertésdarabonként 150 kg takar* alanyt biztosítunk kedvezményes áron, a háztáp és egyéni termelők részére. A leszerződött sertéseket 1963. Január l-től az alábbi súlyban és árakon vesszük át: 100—120 kg súlyú fehér hússe-iésért 15.70 Ft 120 kg feletti súlyú fehér hússertésért 16.50 Ft 100—130 kg súlyú hús- és húsjellegű sertésért 15.30 Ft 130 kg feletti súlyú hús- és húsjellegű . sertésért ---------------------------- 16.20 Ft 12 0—140 kg súlyú zsír- és zsirjellegű sertésért 15.20 Ft 140 kg feletti súlyú zsír-, zsirjellegű sertésért 16.— Ft 170 kg és ezen felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca; vagy kanlott sertésért ........................ 14.50 Ft Előleg: Ts z-tagok és egyéni termelők részére sertésdarabonként 400.— Ft Termelőszövetkezetek a szerződés alapján rövidlejáratú hitelt vehetnek Igénybe és a fenti árakon felül a2 eddigikhez hasonló nagyüzemi felárat is kapnak. Az akció feltételeiről részletes tájékoztatást az Allat- forgalml Vállalat helyi megbízottja, vagy a helyi ki- rendeltség nyújt , SZOLNOK—HEVES MEGYEI Allatforgalmi VÁLLALAT