Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

18®2. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NEPLAÍ 5 PIROS BÚZA így készítjük elő az őszi kalászosok vetését Elmondotta Konkoly Mihály, a jászboldogházi Aranykalász Tsz főagronómusa A szövetkezet udvarán két dohánypajta között alacsony kis épület, ott készül a pi­ros búza. A belépőt éktelen zaj fo­gadja. Motor zúg, csattog a sok fogaskerék, rosták rá- zódnak, lendkerekek forog­nak és mindez egy cseppet sem idegesíti az itt dolgozó két embert. Vetőmagot tisz­títanak. Gulyás János, az idősebb, búzát tölt a tartály­ba. s a fölvonó már röpíti is fel a rosták tetejére. Mire négy rostán átrázódik, csak a tiszta mag marad. Az ocsú lenn négy zsákba szóródik, a búzát pedig egy másik felvonó tovább viszi a triőr- be. S míg a csigák forgatják a gabonát, közben vékony sugárban szóródik rá a csá­vázószer. — A tisztítással egyidőben Ceresan-nal csávázzuk a ve­tőmagot — mondja Gulyás elvtárs. — Két dekát adunk egy mázsához. S a Ceresan, ez a bíbor- színű por egészen pirosra festi a szemeket. Miután a gépből kikerül, akár vihetik is a határba és lehet vetni. A kunszentmártoni Búzaka­lász Tsz-ben ezzel a tisztítási módszerrel 1 éve foglalkoznak. Munkaerőt és sok munka­egységet takarítanak meg Külföldi vadászok a Hortobágyon Beköszöntött a vadászati idény a hortobágyi vadrezer­vátum területén is. Dörögnek a puskák a puszta egyetlen erdejében, az ohati őstölgyes­ben és a többezer holdas ha­lastavak környékén. A pusz­tára érkezett külföldi vadá­szok vadkacsákra és fog­lyokra lőnek. Az osztrákok voltak az első külföldi ven­dégek az új vadászati idény­ben, őket franciák és ola­szok követték. Szeptember végéig naponta 5—6 külföldi vadászvendége lesz a Horto- bágynak. A vadászati „nagy­üzem” azonban csak később kezdődik, amikor megérkez­nek a vadlibák. (MTI) így, mert nem kell a ter­ményt külön átöntögetni a csávázáshoz. — így naponta 200 má­zsát tisztítunk meg — veszi át a szót Némedi Károly. Tíz napja dolgoznak együtt ebben az üzemben, s a ve­tés kezdetéig még sok mun­ka vár rájuk. Karcsi még csak most is­merkedik a szövetkezettel, két hete jött vissza Pestről. Már most jobban érzi ma­gát itt, mint a textilgyár­ban, ahol dolgozott. Csak­nem negyven munkaegységet gyűjtött idáig. Jövőre — mint ígéri — ő is eléri a hatszáz egységet, akár az édesapja. Társának, Gulyás János­nak pedig kilencszáznál is több munkaegysége volt az elmúlt évben Míg beszélgetünk, zsákok­kal megrakott teherautó ka­nyarodik az épület elé. Józsá Imre rakodó-brigádja érke­zett meg egy szállítmány árpával. Délután ezt tisztít­ják majd. Leállítják a motort. A rostákat nagyobbakkal cse­rélik ki az árpához. A piros búzát pedig az autóra rakják és elviszik — még csak a magtárba, mert egy hét múlva kezdődik ná­luk a vetés. Tavaly 736 holdon vetet­tünk búzát. Ebből 240 hol­don Bánkuti 1201-est, 122 holdon San Pastoret és Autonómiát, a többi terüle­ten pedig Bezosztája 1-et. Az utóbbiból értük el — 11,8 mázsa — a legjobb átlagter­mést. Tavaly nem a legjobb mi­nőségben végeztük el a ta­lajelőkészítést. Hatvan holdon csupán disz­tillerezett talajba vetettünk, mely károsan éreztette hatá­sát az átlagtermésnél. Csök­kent a talaj víztároló képes­sége. Az idei talajelőkészítésnél levonjuk a tavalyi hibák tapasztalatait. Most 18—21 centiméter mé­lyen szántott és kellő időben lezárt talajba vetünk. Átla­gosan — a talaj termő erejé­hez képest — 150 kilogramm szuperfoszfátot és 50 kilo­gramm pétisót adagolunk alapműtrágyaként. Tábláink törzskönyvezve vannak. így a talajerő utánpótlást meg­felelően tudjuk adagolni. Most 730 katasztrális holdon ve­tünk búzát. Nyolcvan hol­don San Pastorét, 250 hol­don Bánkúti 1201-est, 400 holdon pedig Bezosztája 1-est. Az utóbbi vetés terü­letét a jobb termőképessége miatt növeltük; Szántóföldi brigádjaink már megkézdték a talaj elő­készítést. Hatvan holdat már felszántottak és lezártak. Most szabadult fel a 140 holdas silókukorica táblánk is, melyet szintén búza alá készítünk elő. A búza na­gyobbik részét magkukorica után kell vetnünk, A törést előreláthatólag három hét múlva kezdhetjük meg. Ezt a munkát igyekszünk majd gyorsítani. A törés után a si­lózó brigád géppel takarít­ja le a szárat, majd hat erő­gép két műszakban folyama­tosan szántja a talajt. Hozzáfogtunk a magtisztí­táshoz is. Háromszáz hold őszi árpa vetőmagjának tisz­títása már befejeződött. El­készültünk az őszi takar­mánykeverékek magtisztítá- sával. Szelektáljuk a búzát is, Több éves tapasztalatunk igazolja, hogy korán érde­mes vetni. Szeptember végéig ezért 100 hold őszi takarmánykeveré­ket és az őszi árpát a földbe tesszük. A takarmánykeveré­ket foyamatosan vetjük. Elő­ször a rozsos, majd az árpás, végül a búzásbükkönyt vet­jük, A búzánál a San Pasto- re. a Bezosztája 1-es és a Bánkúti 1201-as a sorrend. Szeptember végéig 200 hol­don tesszük a földbe a búzát. A többi területen a kukoricatörés és a talaj­munka elhúzódása miatt csak később tudunk vetni. Azonban ott is az optimális időn belül — október köze­péig végezni tudunk. Tapasztalataink azt igazol­ják. hogy katasztrális hol­danként a Bánkútiból 120 kilogrammot, az intenzív fajtákból pedig 140 kilo­grammot érdemes vetni, így jobban ellenállnak az egér és fagykárnak, sűrűbb ma­rad a növényállomány. Az idén jobban megszer­vezzük az őszi kalászosaink vetését és a talajelőkészítést is jobb minőségben végez­zük, Bízunk benne, hogy jö­vőre magasabb átlagtermést tudunk betakarítani. F. M. EREDMÉNYES VERSENYMOZGALOM A szolnoki Vasipari Vállalat autószerelő brigádja a kongresszusi munkaversenyben nagyszerű eredményeket ért el. A tizenkét szerelőből és hét tanulóból álló részleg öt Skoda gépkocsi főjavításánál 25 000 forint értékű anyagot takarított meg. A kezük alól kikerült, megjavított gépkocsikra reklamáció még nem érkezett a vállalathoz, de dicséret annál több. A mentőállomás például elismerését fejezte ki a 10 000 kilométert futott mentőkocsik szemléjénél és javításánál tapasztalt lelkiismeretes munkájukért. A brigádok közötti versenyben jelenleg a második helyen áll Jaczkanin József — Gagarin brigádja A cukorrépa betakarításáról Várják a második gépet Csehszlovák szövetkezeti gazdák Kőtelken A cukorrépatermelő mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok már megkezdték a répa sze­dését. Nagy gondot kell for­dítani a szedés megszervezé­sére, hogy a répa a leggaz­daságosabban kerülhessen feldolgozásra. A cukorgyár elkészítette a répa szedés! és szállítási ütemtervet A megyei tanács vb. mezőgaz­dasági osztálya jóváhagyta a szállítási terveket. A ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok csak akkor kezd­jék meg a répa szedését, ha erre a cukorgyári termelési felügyelővel írásbeli megál­lapodást kötöttek, amelyben szerepel, hogy a répa sze­dése milyen na’-: ütemben és átadása melyik állomáson történik. Arra keli töreked­ni, hogy a cukorrépa felsze­dése november közepéig és végleges átadása november hó végéig mindenütt befe­jeződjék. A cukorrépát a felszedést követó 24 órán belül át kell adni. Ez azért is fontos, mert a kiszedett, kis kupacokban tárolt répa a szántóföldön megfőni. ad és a súly veszte­ségen kívül még egyéb ká­rosodás is érheti. A hűvö­sebb idő beálltával, október második felében, ha a répa azonnali beszállítása nem oldható meg, minél nagyobb, legalább tíz mázsás kupa­cokba kell rakni és beszál­lításig földdel betakarni. A répa fellazítását álta­láén gépi erővel végzik. E munkát is úgy kell szervez­ni, hogy előző napon csalt annyi répát lazítsanak fel, amit másnap fejelnek, ku- pacolnak és az átvételi.ál­lomásra szállítanak. A kupa­cok helyéről előzőleg a gazt, szemetet — lehetőleg gereb- lyével — el kell takarítani. A répát közevtlenül a még zöld, eleven levelek töve alatt kell egyetlen vágással oly módon lefejelni, hog/ a zöld ievélkorona egyben ni - rac.on, de az alvó rügyek a cukorrépán rajta marad­janak. Az elszáradt levél- cső: kokat a kés fokával ítéli letisztítani. A fejeléssel idejűieg a földtől, sáríól, gaztól, levéltő] gondosan meg kell tisztítani a répát. A rothadt, romlott répát kü­lön kell válogatni. A répatermelő gazdaságok köteleseit a szerződött terü­lő összes termését a szer­ződésben kijelölt helyen át­adni és az átvevő rendel­kezése szerint prizmába, vagy — közös megegyezés­sel — a megállapított térí­tés ellenében vasúti kocsiba, tehergépKocsiba, hajóba rak­ni. A cukorrépa átvétele napke'tétő! napnyugtáig tart. A répaszedést, szállítást és átadást a cukorgyári ré­patermelési felügyelők szer­vezik. A termelőszövetkeze­tek vezetőivel megbeszélik a szállítással és átadással kapcsolatos problémákat és segítik a tsz-ek ezzel össze­függő munkáját. Ez év elején két DT 54-es traktor vásárlására jelentet­ték be igényüket a jászapáti Alkotmány Tsz tagjai. Ké­résükkel a járási tanács me­zőgazdasági osztályán is egyetértettek. Annál is in­kább. mert nem kértek hoz­zá á!l■ ml támogatást — egy­számlájukról fizetik kJ a gépeket. Jogosnak találták a jász- apát.ak igényét azért is, mert saját gépparkkal ren­delkeznek és nem szorulnak a gépállomás segítségére a talajn.unkáknál. Tíz erőgé­pük van. ugyanakkor hiány­zik náluk a nagyteljesítmé­Ez év nyarán négyes átlag­gal végezte tanulmányait az általános iskola nyolcadik osztályában a jászdózsai Rédei Béla. A 14 éves fiú a Kunhegyesi Mezőgazdasági Technikum első osztályába jelentkezet továbbtanulásra. Édesapja a helyheli Tarna- menti Tsz szorgalmas nö­vénytermesztője. A tsz ma­gára vállalta a fiú tanítta­tását. Négy éven át a közös gaz­daság fizeti utána a kollé­giumi hozzájárulást, havi 250—300 forint összegben. A fiatal Rédei ezalatt szorgal­masan fog tanulni, hisz akarnak lánctalpas gépekhez jutni. Sürget az idő, itt a talaj­munkák végzésének az ide­je. Az Alkotmány Tsz gaz­dái azonban csak az egyik gépet kapták meg. A máso­dikra már kétszer vissza­küldte a Nemzeti Bank a lejárt fedezetigazolást. Most harmadszorra újítják meg. Az AGROKER a harmadik negyedévre ígérte a gépet. Ha szeptemberben, vagy ok­tóber elején nem érkezik meg a DT 54-es — a szük­séges ekével — gondban lesznek a jászapátiak: ho­gyan végezzenek időben a szántással és a vetéssel. — m. 1. -* minden vágya, hogy jó agro- nómus váljék belőle. Tanulmányai végeztével is a Tarnamenti Tsz-be tér vissza, A szerződésben is megegyeztek, hogy legalább öt évig a szülőfalujában dol­gozik. Teljes szívvel, mert nem akar hűtlenné válni se­gítőihez, — MA DÉLUTÁN har­minc szovjet turista találko­zik a szolnoki MSZBT klub­ban a megyeszékhely számos bírájával, ügyészével, ügy­védjével. Ez év januárjában meglá­togatta Kőtelken élő roko­nait egy cseh agronómus. Közben felkereste a két helyi termelőszövetkezetet is. Ta­nulmányozta az üzemszerve­zést, a termelési módszere­ket, beszélgetett az emberek­kel. Érdekelte minden, töb­bet volt kinn a határban, mint a rokonoknál. Szabad­sága leteltével megkérte a tsz vezetőségét, hogy enged­jük meg néhány külföldi gazda tapasztalatcsere láto­gatását. Mi szívesen teljesí­tettük kérését. így történt, hogy augusz­tus 28-án — meghívásunknak eleget téve — negyven cseh­szlovák szövetkezeti gazda ér­kezett Kőtelekre. Megnézték a közös gazdaságok állatállo­mányát, az öntözést és a kertészetet. Elismerésüket fejezték ki az Ezüstkalász Tsz 25 holdas gyönyörű paprika­táblája láttán, mely idáig holdanként több mint 30 000 forint bevételt hozott. Tet­szett a Petőfi Tsz másodve­tésű uborkája is, amelyről csaknem egy vagon termést takarítottak már be holdan­ként a kőtelkiek. Elmondták, hogy náluk a termelés szín­vonala alacsonyabb és nem használják ki az öntözési le­hetőségeket. Meglepte őket a tsz néhány olcsó, praktikus gazdasági épülete. Hiszen nem fontos ultramodern istálló a 3000 li­teren felüli fejésátíag eléré­séhez, Egyszerű fiaztatóban is lehet 18 malac anyakocán­ként, ha a gondozás és ta­karmányellátás megfelelő. Náluk drága az építkezés — tudtuk meg. Őszintén megmondták, hogy a korszerű, gépesített állat­gondozással sem tudnak ilyen teljesítményt elérni. Növény- termesztési eredményeik is gyengébbek, pedig jó földe­ken gazdálkodnak. Hasznosnak tartották pre­mizálási rendszerünket, amely jobban ösztönöz a többter­melésre, mint az övék. A csehszlovákiai gazdaság­ban a jövedelem nagy részét évközben kiosztják, a zár­számadásra alig marad vala­mi. Mi csak a bevétel 60 szá­zalékát osztjuk ki előlegkép­pen. A tapasztalatcsere után a helyi szövetkezeti vendéglő­ben birkavacsora követke­zett. A jó bor mellett még sokáig beszélgettünk, maid vendégeink elbúcsúztak, Bozsó Sándor tsz elnök Ezüstkalósz Tsz, Kőtelek Kiss Gyula Szolnoki Cukorgyár Országos Mezőgazdasági Kiállítás, Budapest 1962. szeptember l-től 23-ig Nyitva 9—21 óráig, vasárnap 8—21 óráig nyű szártótraktor. Ezért Ösztöndíjast küld a technikumba a jászdózsai tsz

Next

/
Thumbnails
Contents