Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-27 / 226. szám
1962. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eddig helytálltak A szolnoki Tisza Bútorgyár KISZ-szervezete a VIII. pártkongresszus tiszteletére megalakította az ötödik ifjúsági brigádot, a 7-es AKÖV fiataljai pedig a szakma ifjú mestere mozgalom indítását kezdeményezték. Vállalásukat eddig teljesítették is. A nyomda fiataljai tíztagú szocialista brigádot alakítottak. A Járműjavító gőzfűtéslakatos okleveles szocialista ifjúsági brigádjának tagjai még áprilisban felajánlást tettek a VIT tiszteletére és az üzem többi brigádját is versenyre hívták. A VIII. pártkongresszus téziseinek megjelenése után pedig vállalták, hogy éves felajánlásukon felül 10 000 forintot megtakarítanak. Vállalásuk teljesítésében eddig mindannyian helytálltak. Bírált, javasolt, határozott a pártszervezet A Jászsági Állami Gazdaság küldöttválasztó taggyűlésén a pártvezetőség elsősorban azokra a kérdésekre adott választ, amelyek az irányelvek megjelenése óta leginkább foglalkoztatták az embereket. Beszélt azokról a feladatokról is, amelyek a gazdaságra hárulnak a közeljövőben. Ezentúl értékelte a pártvezetőség a fiatalok munkáját is; A gazdaság termelő munkáját elsősorban abból a szempontból elemezte a pártvezetőség, hogyan növekszik náluk az árutermelés. Ezt számokkal érzékeltették: A gazdaság 1962-ben növénytermelésből 18,5 millió forintot bevételezett. Ez egymillió forinttal kevesebb az 1960. évinél. Ugyanakkor állatokból és állati termékekből 13 millió forinttal bevételeztek többet a két évvel ezelőttinél; A száz holdra eső értékesítés ez évben 100 000 forinttal több a tavalyinál. E néhány szám is kifejezi, szorgalmasak, jól gazdálkodnak a gazdaság dolgozói. A feladatok megoldásához ezek az erőfeszítések sem elegendők — állapította meg a vezetőség beszámolója. — „Nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a körülményeket, amelyek között a termékeket előállítjuk. A munka- szervezés hiányosságai miatt sok jó lehetőséget nem használunk ki. Nálunk az öntözés új dolog. Két évvel ezelőtt még egyáltalán nem öntöztünk. Jobb szervezéssel még itt is lehetne javítani az ered mén y eket. ” A pártvezetőség úgy ítélte meg, hogy- egyszerre sok helyen kezdik el a munka átszervezését. Ugyanakkor a gazdasági vezetők nem mindenütt tudják ezt jól irányítani s elképzeléseik megvalósítása elhúzódik. A vezetőség végül is javaslatokat tett: a meglévő állóeszközökkel is gazdálkodjanak okosabban. Növeljék például a gépek üzemeltetési idejét, főleg a két műszak megszervezésével. Felelősségre vonta azokat a kommunista traktorosokat, akik idegenkednek ettől, sőt a munkagépek megbecsülésében sem mutatnak mindenkor példát. A felszólalók is főleg arról beszéltek, hogyan javíthatják meg az öntözést, s hogyan tudnának újításokkal is több segítséget adni a termeléshez. Bírálták a gazdasági vezetést. mert ez évben hat jelentősebb újítást nyújtottak be s még egyre sem kaptak választ. Ugyanakkor egymást is bírálták, mert 27 gépen megszervezték, de nem mindig tartják be a két műszakot. Gyakran 14—16 órát is ül egy ember a gépen, mire felváltják. A műszakiak figyelmét arra hívták fel a dolgozók, hogy sok gép üzemképtelen. Végülis a taggyűlés úgy határozott, hogy a téli gépjavítás előtt közvéleménykutatást tartanak. Minden hozzáértő embert megkérdeznek, hogy látnák jónak a gépek javítását, melyek azok az alkatrészek, amelyekre legfőképpen gondolni ■ kell a javítás alkalmával. Az újítások sorsára is sürgős választ kért a vezetőség. Ezzel sok újabb kezdeményezés, javaslat előtt nyitott utat. I Nyilvános jellegűvé teszik, gyermekrészleggel látják el a nagyobb szakszervezeti könyvtárakat A SZOT titkársága meghatározta a szakszervezeti könyvtárak működési szabályait. A könyvtárak szervezésére vonatkozó irányelvek módszeresebbé teszik a könyvtári munkát, s szorosabb együttműködést valósi- tanaik meg az állami könyvtári hálózattal. Az újabb szabályozás például kimondja: a száz főnéi kevesebbet foglalkoztató üzemben csak abban az esetben legyen könyvtár, ha a közelben nincs hasonló állami, vagy nyilvános jelleggel működő szakszervezeti intézmény. A városokban a szakszervezeti könyvtárak az eddiginél nagyobb részt vállalnak majd a lakosság könyvtári ellátásából. Ezért 1963. december 31-ig minden önálló szakszervezeti könyvtárat, amely könnyen megközelíthető és állománya meghaladja a dolgozónkénti két kötetet, továbbá az olyan munkáskerületekben, ahol a tanácsi könyvtári hálózat nem tudja az igényeket kielégíteni, nyilvános jelleggel kell működtetni. A SZOT titkársága javasolja, hogy a területi jellé»! szakszervezeti könyvtárakat az illetékes tanácsok — főképpen a községfejlesztési alapból — anyagilag is támogassák. Az ötezer kötetnél nagyobb állományú könyvtárakban — különösen, ha művelődési otthonban, vagy nyilvános jelleggel működnek — gyermekikönyvtári részleget kell létrehozni. (MTI) Bőyüí a földműves- szövetkezetek szolgáltató tevékenysége A rádiók, a televíziós készülékek, a különböző háztartási gépek javítása, a szemfelszedés, a vegytisztí- tás elvégeztetése érdekében a falusi embereknek korábban városba kellett utaz- niok, s az útiköltség gyakran többszöröse volt az elvégeztetett munka díjának. Jelenleg ma már az ország 450 községében folytatnak ilyen tevékenységet. Zala megyében például 132 felvevő helyet létesítettek. Tolna megyében 250 faluban szervezték meg hasonló módon szolgáltató tevékenységüket. Veszprém megyében 17 községben működik szemfelszedő. Pest megyében 6 mosoda megnyitását tervezik. A rendszeres kölcsönzést csaknem 800 községben szervezték meg. (MTI) Félezren a szép szóért Megkezdődik az irodalmi színpadok évadja MEGYÉNKBEN két év leforgása alatt megtízszereződött az irodalmi színpadok száma. Májusban huszonkettőt tartottak nyilván, és ha az idei terveket figyelembe vesszük (és meg is valósítják azokat), harmincnál is több lesz belőlük. Ez az érdeklődés már nem lehet véletlen, s nem tekinthetjük a „divatos”, a „felkapott” népművelési ág iránt lerótt adónak sem. A magyarázat az irodalmi színpad vonzerejében, a műfaj rugalmasságában, nem utolsó sorban anyagi előnyeiben (alig kerül pénzbe a fenntartása) keresendő. Akárhogyan is, az új csoportoknak, továbbá azoknak, amelyek újjáalakulnak, figyelembe kell venniük a múlt évad és a megyei döntő néhány tapasztalatát. A jő tanácsok megiogaaasa természetesen a régi csoportoknak sem árt, azonban mégis a fiatal, kezdő csoportokat fenyegeti a múltbeli hibák megismétlődése. Kezdjük mindjárt a műsorválasztásnál. A májusi szemlén tizennégy irodalmi színpad szerepelt. Legtöbbjük a szemle jelmondatának — „A békéért és a népek barátságáért” — elvét igyekezett a gyakorlatba átültetni, az esetek többségében igen színvonalasan. De... de a hang olyan komor és baljóslatú volt, annyira magán viselte a súlyos idők, a második világháború előtti antifasiszta küzdelem nehéz harcainak légkörét, hogy nem érhette el a kívánt hatást, összképében az egynapos döntő valamiféle nyomasztó háborús pszihózist sugárzott. A hibát talán ott követték el a rendező szervek, hogy nem magyarázták meg: a béke és a népek barátsága gondolatába belefér az életöröm, a barátság derűs oldala, az optimizmus is, sőt csak ezzel együtt teljes a kép, ezzel együtt tükrözi a való életet, a maga sokszínűségében. ÜGY VÉLJÜK, ez a jövőre nézve hasznos tanulság. A műsor megszerkesztésénél az élet teljességét, a mai életet kell figyelembe venni és beleszőni az együttes produkciójába. Valahogy úgy. ahogyan a Mezőtúri Honvéd Irodalmi Színpad csinálta, bár az ő műsorukon is elég sok árny borongott. Több örömet a műsorokba! Jó példa erre a martfűi irodalmi színpad szatirikus-humoros estje, amelynek műsorán Shaw, Mark Twain, Karinthy művei szerepelnek. De ne restelljünk a műsor mai vonatkozásaihoz anyagot keresni, még akkor is, ha ez többletmunkával jár. A falun alakuló csoportoknak, mint például a cibakházainknak, öcsödieknek nehezebb dolguk van, mint a városi színpadoknak. Közönségük iskolázottsága, általános műveltségi színvonalának alacsonyabb volta miatt a „mit” és a „hogyan” kérdését sokkal nagyobb körültekintéssel kell megoldaniuk. Erre is akad követhető példa: a jászalsószentgyörgyie- ké. Igényes, mégis közvetlen hangú humoros összeállításuk nagy sikert aratott. A hogyan-nál arra ügyeltek, hogy világos, egyszerű összekötőszöveggel, a cselekményesség ügyes felhasználásával ne állítsák közönségüket bonyolult feladat elé, ugyanakkor színvonalas előadásuk az ízlést fejlesztette. A műsorok megszerkesztettségével az 1962—63-as évben nem volt — az esetek többségében — különösebb probléma. Ahol megfelelően képzett vezetők, előadók voltak, ott a műsorok pergése, belső ritmusa, a versek logikus egymásutánja, a hang és világítás, effektusok mérsékelt használata kitűnő produkciót hozott létre. Elég, ha a kisújszállási, szolnoki, mezőtúri csoportokra hivatkozunk. A kezdő együtteseknél azonban mindez még igen nagy probléma. Ha valahol, itt nélkülözhetetlen az erősebb csoportok segítő, patronáló munkája. Enélkül csak tengődésre, bukásra van ítélve minden jószándékú kezdeményezés, fiatalos lelkesedés. Már lényegesen több a baj a szavalás technikájával, a szép tiszta szövegmondással, az átéléssel. A külsőséges teatralitást éppenúgy le kell faragni, mint a tájszólást, és a félszeg makogást. Ez megint csak szakember kérdése, éppenúgy, mint a belső élet kialakítása. Mi az együttesek célja? A szép szó hirdetése, művészet terjesztés sajátos eszközökkel, elsősorban színpadon. D" nemcsak ott! Nemcsak a nagy, egész estét betöltő műsorok az egyedül üdvözítőéi Kisebb ünnepségek, tsz közgyűlésekre és más alkalmakra összeállított rövid szellemes, tréfás vagy komoly műsorok alkalmasak elsősorban az irodalom megszerettetésére. Az ilyen kis műsorokkal könnyebb is mozogni a község határain kívül. HARMINCNÁL több helyen félezernyi lelkes fiatal kezd munkához ezekben a napokban. Terjesztik a szép gondolatot, az élet, az alkotás szerelmét. Nagy a felelősségük. de még nagyobb a vezetőiké, a tanács és a tömegszervezetek aktíváié akiknek a közönséget kell szervezniük, toborozniuk. Jó munkájukon múlik, hogy egv fontos, életképes, a világnézeti és esztétikai nevelést egyaránt szolaáló népművelési ágazat sikerrel teljesíthesse kulturális misszióját. — hernádi — Sok százezer kacsa került már a hazai és a külföldi fogyasztók asztalára a Ealotási Állami Gazdaságból. A gazdaság teljesen önellátó a kacsatenyésztésben, korszerű keltetőállomással is rendelkezik. A kacsákat újabban érdekes módon etetik. Tutajokat építettek a gazdaság halastavára és ezeken helyezik el az eleséget. A módszer bevált, a kacsák már az első hét alatt jelentős súly- gyarapodást értek el. Képünkön a gazdaság keltetőálloAz idén hetvenezerre! szaporodott a vadállomány megvénkben A vadászati idény kezde tén megyénk vadásztársasá gai vadszámlálást végeztek. Megállapították, hogy az apró- és nagyvadak száma eléri a háromszázezret. A felszabadulás óta még soha nem volt ilyen magas a vadállomány száma. A tavaszi tiszai árvíz szinte megtizedelte a törzsállományt. A szaporulat mégis hetvenezer. A fácánok és foglyok száma negyvenhatezerrel nőtt. Ezt nagyban elősegítették a vadásztársaságok, amelyek elsősorban Abád- szalók, Kisújszállás, Jászla- dány és Mezőtúr határában a réteken és kaszálókon mintegy 30—32 ezer tojást gyűjtöttek össze és keltettek ki. A nyulak száma húszezerrel emelkedett. Sikerült megmenteni a kihalófélben lévő túzokállományt is. Ebből a nagy szárnyasvadból közel ezret tartanak nyilván. Szaporodtak az őzek is. A négy-öt évvel ezelőtt még ritkaságszámba menő állatokból ma már ezerötszáz tanyázik a tiszamenti erdőkben és az árterületeken. A vadászati idény gazdagnak ígérkezik. ’ A tervek szerint több mint százezer állatot lőnek ki. A megyei vadásztársaságok tagjai mellett az abádszalóki, tiszaszentimrei, tiszagyendai és a tiszafüredi erdőkben külföldiek is részt- vesznek őz-vadásza ton. Sürgős a kukorica betakarítása A cserkeszöllői Magyar— Román Barátság Tsz-ben a kukoricatörés megkezdése óta húsz iga hordja a termést. Az a célunk, hogy minél előbb végezzünk a töréssel, a szár letakar!tásá- val. Utánunk jönnek a traktorok, forgatják a földet, készítik a magágyat, hogy időben földbe kerülhessen a vetőmag. Az idén 14 mázsás búzatermést ért el a tsz, s ennél alább jövőre sem akarjuk adni. A kukorica termésátlagával is elégedettek lehetünk. Az aszályos időjárás ellenére is megadja holdanként a 22 mázsát. Már az új górt is megtelt kukoricával. A szőlő is jó termést ígér. Amíg nem volt eső, attól tartottunk; nem érjük el a beütemezett termésátlagot. Most viszont olyan szépen fejlődik a szőlőbogyó, hogy holdanként 2. hektoliter bortermésre számíthatunk. A korai szőlő szüretelését megkezdtük. Pinczés Pál Cserkeszöllő Permetezzük a kukoricaföldet Hungasinnal Ez évben több termelőszövetkezet kukorica vetésterületének egy részét Hungasin DT-vel, illetve PK-val permetezte. Hatása ugyanolyan jó, mint a Simazin, illetve Atrazin nevű szereknek. Viszont problémák adódtak a csapadékhiány miatt. Ott, ahol száraz talajra permetezték a Hungasint és utána sokáig nem volt jelentősebb csapadék, mint például a szelevényi Szikra Tsz-ben, a hatása nem kielégítő. A mélyebben gyökerező gyomnövényeken nem, vagy csak kis mértékben tapasztalható a szer hatása. A sekélyebben gyökerező gyomoknál az eredmény jobb. A Hungasin használatával kapcsolatban mindenütt azt tanácsoltuk, lehetőleg olyan területre permetezzék, ahol öntözésre is van lehetőség. Sajnos ezt nem mindenütt tették meg, de a hatás elmaradásáért így nem okolhatják a növényvédő állomást, illetve a szert. A Hungasin bemosása a talajba nem történt meg, s ennek oka, hogy eléggé későn, március végén, április elején permeteztük ki. Javasoljuk, hogy termelő- szövetkezeteink ősszel permetezzék ki a Hungasint a kukorica alá elkészített talajra. Az őszi eső és a tavaszi hóié bemossa a szert a földbe. s így a mélyebben gyökerező gyomok is elpusztulnak. A holdankénti adagot nem célszerű hat kilogramm fölé emelni, mert a hatás úgy sem jobb. Szikes, tömő- dött, vagy erősen kötött talajon egyáltalán ne alkalmazzuk. Permetezéskor ügyelni kell arra, hogy ne legyen túlfedés, erősebb szélben ne permetezzünk és a szer előkészítését ne a táblán végezzük. A tábla törzskönyvekbe pontosan be kell vezetni a Hungasinos permetezést, nehogy a második évben kukorica helyett mást vessenek az így kezelt talajba és súlyos károk adódjanak. Azt, hogy mennyi Hungasin maradt a talajban megállapíthatjuk, ha talajmintát veszünk, s abba fehér mustárt vetünk. A kikelő fehér mustár pusztulásának figyelembe vételével dönthetjük el, hogy kerülhet-e más növény a táblába kukoricán kívül. Hollós! Mihály körzeti agronómus Szolnok megyei Növényvédő Állomás /
