Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

1962. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Vörös Hadsereg útján Több javaslattal segítsék a pártvezetőséget Gondolatok egy küldöttválasztő taggyűlésről m. Egész csapat gyerek kísér bennünket a vegyiművek la­kótelepén. A délelőtti órák csendessége fekszik rá a mo­dem házalt sorára. A műve­lődési házban ilyenkor csak a takarító néni található. ■— Járnak ide sokan, csak győzzek utánuk takarítani. A televíziós teremben min­den nap zsúfolásig vannak, a mozihelyiség sem szűköl­ködik a látogatókban. A könyvtárban még egymásnak adják a kilincset a kölcsön­zési napokon. Van itt dolog. — Azzal sebesen kinyitja a műszaki klub helyiségét, büszkén mutatja, mintha az övé lenne. Még útba igazít, hol lakik Sinkó Sándor, az otthon igazgatója, aztán munkájához lát. Sinkó Sándor, aki éppen a délutáni műszakra készü­lődik, csak tiszteletdíjasként látja el igazgatói funkcióját. — Igaza van a takarító néninek — bólint, amikor közlöm vele észrevételét. — önkritikusan meg kell álla­pítanunk azonban, hogy csak a technikai szórakozások és művelődési lehetőségek áll­nak a közönség rendelkezé­sére. Ezen kívül egész sor szaktanfolyam és a könyv­tár. Ez természetes is, mert a mi gyárunkban igen ala­csony az iskolai végzettség átlaga. Emellett fejlődő új üzem is a mienk, a szakmai tudás nagy részét gyáron belül, tanfolyamokon szerzik meg munkásaink. Az idén általános iskola, darukezelői, hegesztői és kazánfűtői tan­folyam indul. — Ami engem illet — fe­jezi be a beszélgetést —-, le­mondok, mert technikumba iratkoztam és a háromféle elfoglaltsággal már nem bí­rok. Lőber Anna könyvtáros mozgékony, energikus, fiata­los nő. Nagyon szereti hiva­tását és csak az a kívánsága, hogy saját helyiséget, olva­sótermet kapjon a könyvtár. Anyagilag támogatják, a la­kótelepiek a legszorgalma­sabb kölcsönzők, százötven az állandó olvasók száma. Hinnél azonban lényegesen többen forgatják a könyve­ket, mert a tapasztalat sze­rint a családtagok is olvas­nak. Mi a jó még a vegyimű­vekben ? Példásan dolgozik a Kása Béla vezette műszaki klub, amelyben mindig van­nak előadások és színes, ér­dekes műsorokkal kelti fel' a mérnökök, technikusok ér­deklődését. jó kollektíva ala­kult itt ki. Es ami nincs? Nincs ön­tevékeny mozgalom, nincs általános ismeretterjesztés a munkásakadémián kívül, nincsenek jól működő szak­körök, jóformán semmilyen szervezett foglalkoztatása sincs az új gyárakat építő tekintélyes munkástömegnek — ezek a negatívumok. • Kőrútunk végére értünk. Ha ném is részletesen, de úgy gondoljuk, fő vonásai­ban sikerült felvázolnunk a légy üzem kulturális hely­eiét. A következőikben né- ány tanulságot igyekszünk 'vonni a látottakból-hallot- akból. Minden gyárnak megvan­nak a maga sajátos problé­mái.^ A vegyiműveknél a sok oítő, a járműben a hatvan zúzalék bejáró, a papírgyár­án a négy műszak. Ezeken Í1 azonban szép számmal tadnak olyan következteté- k, amelyek minden üzem- ' érvényesek. Ilyen a gazdasági vezetők özömbössége. Az anyagi tá­mogatásban nincs hiány, aokkal inkább az erkölcsi­en. Példaként a bútorgyá­rit szeretnénk felhozni, ahol z igazgató rendszeres láto­gatója az üzemi kihelyezett osztálynak, ahol a művezetők s beültek az iskolapadba, ahol megint csak az igazgató a kollektív rendezvények gyík állandó résztvevője. Ilyesmit bizony szívesen lát­nánk a járműjavítóban és a vegyiművekben is. Nincs na­gyobb lendítőereje egy-egy kulturális foglalkozásnak, mintha a dolgozók látják, hogy a vezetőknek is szív­ügye az ő szellemi felemel­kedésük. A vezetők részéről ez kétségtelenül áldozat: ide­jüket áldozzák. De. ez bőven megtérül. Általános jelenség: gyenge lábon áll az öntevékeny mű­vészeti mozgalom. Jók a jármű- és a papírgyár szín­játszó csoportjai, a cukorgyár irodalmi színpada, működik a fűtőház és a jármű közös énekkara — ez minden. A több műszakos üzemek a nehézségekre hivatkozva nem is próbálnak ezen az állapo­ton változtatni. A cikkben többször esett szó a technikai kultúráról. Ezalatt a mozit, a televíziót, a rádiót, a magnetofont ért­jük. Műveltségterjesztő sze­repük rendkívül nagy, nem becsülhetjük le. De éppen, mert élő kapcsolatuk nincs a közönséggel, nem pótol­hatják az „élő” kultúrát, az ismeretterjesztést, az öntevé­keny mozgalmat. Ezért nem szabad belenyugodni abba, hogy: sokan járnak moziba, tele a TV-terem, eleget tet­tünk kötelességünknek. Ezt a szemléletet, ahol még hat, meg kell változtatni. Általános tapasztalat: a vezetők, de maguk a dolgo­zók is tájékozatlanok afelől, mik a lehetőségek, mik az igények? Éppen ezért nagyon időszerű lenne üzemenként egy alapos közvéleménykuta­tást rendezni a dolgozók vé­leményének megismerésére. Mi a jó szerintük, miben látnak hibát, mit szeretnének kapni, milyen rendezvénye­ken, szakkörben vennének részt szívesen. A kívánsá­Nemrégen megírtuk, hogy Kőtelek szövetkezeteit meg­látogatta a Komárom me­gyei Szokolce község cseh­szlovák szövetkezeti küldött­sége azzal a céllal, hogy köl­csönös tapasztalatszerzéssel segítsék egymást. Ezt a látogatást adtuk vissza a közelmúltban, ami­kor harminc szövetkezeti gazda útra kelt Csehszlová­kiába. Majdnem egy hetet töltöttünk a testvér ország­ban, volt időnk gyönyörköd­ni szép tájaiban, ismerked­tünk gazdag iparával. Vol­tunk Pozsonyban, láttuk a híres brünni ipari vásárt és a macukai cseppkőbarlangot. A brünni vásáron 57 nem­zet állította ki ipari termé­keit. Ügy éreztük magunkat, — ahogy az egyik tagtár­sunk találóan megjegyezte — mintha 40—50 évvel előbbre ugrottunk volna. Ál­gokat az üzem sajátos adott­ságainak figyelembevételével kellene teljesíteni. Megkülönböztetett figye­lemmel kellene foglalkozni a gyárakban a művelődési otthon vezetőjének személyé­vel. Megfelelő műveltséggel és szervezőkészséggel rendel­kezik-e, megkap-e minden segítséget a gyár, a párt-, a szakszervezet vezetőitől. A tiszteletdíjasoknak van-e elég idejük a tisztségüli ellátásá­ra? Operatív szerv-e a mű­velődési otthonok társadalmi tanácsa? Mindezekkel a kér­désekkel a pártvezetőségek­nek és a szakszervezeti bi­zottságoknak szükséges fog­lalkozniuk. A közömbösség leküzdésé­ben jó munkát végezhetnek a szocialista brigádok. Az önművelésben kiemelkedő eredményéket érnek el, mun­katársaik meggyőzésében, egy-egy kulturális rendez­vényre való mozgósításban viszont még igen sokat te­hetnének. Az üzemek szép és bíztató kulturális részeredményeket mutatnak fel. Az élet fejlő­désének üteme azonban mind teljesebb, mind sok­oldalúbb embereket követel meg. Még többet, még jobbat kell tehát nyújtaniuk a mun­káskerületek gyárainak is az emberfők kiművelési terü­letén. Ha azt akarjuk, hogy az új meg új gépiek ke­zelői felnőjenek a technika csodálatos alkotásaihoz ér­zésben, tudásban, meggyőző­désben egyaránt, akkor mi­előbb meg kell kezdeni a teljes kulturális „frontáttö­rést”, itt, a város peremén. hernádi—bubor mélkodva álltunk egy-egy gép előtt. Alaposan megnéztük bará­taink szövetkezeti gazdasá­gát, valamint üzemszervezé­sét. Mikor láttuk a tökéle­tes gépesítésüket, hatalmas, modern gazdasági épületei­ket, bizony egy kis irigység is volt bennünk. Náluk majdnem minden munkát a gép végez. Megértettük, hogy a gazdag ip>ari állam­ban olcsóbb a gép és az épí­tőanyag. Fájó szívvel vettünk bú­csút barátainktól, s a jövő évi viszontlátás reményében hagytuk ott őket. Hazafelé jövet egy napot a mezőgaz­dasági kiállításon töltöttünk. Sétálgatás közben egyik tag- társunk megjegyezte: „Elnök elvtárs! Igaz, hogy szegé­nyebbek vagyunk, de azért jól élünk.” Bozsó Sándor, az Ezüstkalász Tsz elnöke. A párt­kongresszus tiszteletére A szolnoki Bőripari KTSZ különböző reszortjai állnak egymással versenyben. Az első félévben a bőrdíszmű­vesek és a méretesek végez­tek első helyen holtverseny­ben; A második félév első há­rom hónapjában szintén ők állnak az élen. A ktsz-nél a szocialista verseny eredmé­nyeként javult a munkafe­gyelem, ami a termelés nö­vekedését biztosította.- * A MÁV dolgozói október 1-től kongresszusi hónapjot tartanak. Ebben a hónapban történik a téli forgalomra való felkészülés. A kongresz- szusi hónap lendületétől re­mélik az előző évinél zökke- nőmentesebb átmenetet a nyárból a télbe. A szocialista brigád cí­mért harcolók közül Berze János brigádja másodszor is teljesítette a szocialista bri­gád cím elnyerésének felté­teleit) nők. Kevés a traktoros a mező­gazdaságban, az őszi mély­szántással plédig mielőbb vé­gezni kell. Ennék megoldá­sában segít most a Gazdasá­gi Bizottság határozata. A gépállomások megyei igazga­tóságán Szokolai Miklós fő­könyvelőtől érdeklődtünk: — Milyen gondjaik van­nak, s mit várnak a rende­let végrehajtásától? — A rendelet csak a na­plókban jelent meg, tehát eredményekről még nem szá­molhatok be. Értesültünk ró­la, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban és más üzemekben is van­nak már jelentkezők. Bízunk benne, hogy az ipari üzemek vezetői megfelelően elősegítik a rendelet végrehajtását és jónéhámy traktoristát átirá­nyítanak a gépállomásokra. Különösen Szolnok, Jászbe­rény és Mezőtúr körzetében kevés a traktoros. Nem tud­juk a két műszakot biztosí­tani. Minden bizonnyal a ma­gasabb kereseti lehetőség is A kunszentmártoni Búza­kalász Tsz kommunistái is megtartották küldöttválasztó taggyűlésüket. Végig hall­gattam a beszámolót, s ér­deklődéssel vártam, hogyan vélekednék majd arról a párttagok, milyen észrevéte­leket, javaslatokat tesznek. Hosszúnak tűnő várakozás törte meg a csendet az első hozzászóló, s eléggé indula­tosan mondta: — Fél napokat is állnak a gépek. Miért nem intéz­kedik a vezetőség? Ismét csend. Aztán Vereb Istán tsz-elnök kért szót, s hamarosan azt a gondolatot folytatta, amit az első fel­szólaló abbahagyott: — Sok a gondunk a gépe­sítés miatt. Saját gépeink száma megszapiorodott, a jó szakember viszont kevés. S ösztönzi majd az üzemi mun­kásokat — havi 2000—2200 forint — és két-három hó­napra a gépállomásokon vál­lalnak munkát. — Mennyi a szántatlan te­rület a tsz-ekben? — A szeptember 17-i je­lentések szerint — a mágiá­ban álló termést is figyelem- bevéve — 132 000 kát. hold. Ebből mintegy 110 000 kát. holdat a gépállomások, a töb­bit a termelőszövetkezetek traktorainak kell felszánta­niuk. — Sok gépre nincs trakto­ros? — Gépállomásainkon 1450 szántásra alkalmas erőgép működik a zetorokkal együtt. Az utóbbiak zömét a szállí­tások foglalják le. 1094 a szántótraktorunk és ezekből 696 működik két műszakban; Ebből is látható, hogy 400 traktoristára lenne szüksé­günk ahhoz, hogy minden gépünk két műszakban üze­meljen. — Milyen anyagi ösztönzést dolgoztak ki a mélyszántás mielőbbi befejezésére? — Utasítást adtunk ki a gépállomásoknak, hogy a két- műszakban dolgozó trakto­ristákat külön jutalmazzák. Erre a célra 279 000 forintot bocsájtottunk rendelkezésük­re. — A vezetőállásúakat is ösztönözzük a mélyszántás mielőbbi befejezésére. A he­lyi adottságoknak megfele­lően a gépiek 70—80 százalé­kát kell két műszakban üze­meltetniük szeptemberben és októberben. Ha ezt a köve­telményt teljesítik, fizetésük egyharmadának megfelelő összeggel jutalmazzuk őket. Ha mindkét hónapban kettős műszakban üzemeltetnek, fi­zetésük felének megfelelő összegű prémiumot kapnak. — Jutalmazzuk a mély­szántást elősegítő fizikai dol­gozókat is — műhelymunká­sokat, brigádvezetőket, kör­zeti szerelőket, szállítókat. Részükre 275 000 forint ösz- szegű jutalmat tűztünk ki. — A Gazdasági Bizottság határozatának végrehajtása, továbbá saját intézkedéseink megvalósítása meghozza a várt sikert és kellő időben végzünk az őszi mélyszántás­sal — fejezte be nyilatkoza­tát a főkönyvelő elvtárs. ts- m. 1. — az a legnagyobb baj, hogy a tsz-tagok nem is töreked­nek szákképzettségük nőve lésére. A beszámolóban is elhang­zott: csupán néhányan vál­lalkoztak arra, hogy techni­kumon tanuljanak, vagy szakmunkás vizsgát tegye­nek. A tsz pártszervezete ép a gazdasági vezetők nem elé­gedhetnek: meg e2zel, hiszen mind több és több, nagyobb műveltségű emberre lesz szükség a közös gazdaságok­ban is. A technikai fejlődés, a gazdálkodás színvonalának emelése, a termelőszövetke­zeti gazdáktól azt követeli hogy tanuljanak, törekedje­nek a magasabb szakkép­zettség elsajátítására. A pártszervezetre is sok feladat vár ebben. Egyrész: az, hogy a párttagok a ta­nulásban is piéldát mutassa nak. Másrészt türelmes, meg­győző munkával keltsék fe. gazdatársaik tudásvágyát ösztönözzék őket szakmai pxűitikai ismereteik gyarápi- tására. A taggyűlésen erről nem esett több szó. Csak meg­említették gondjaikat. Arról viszont nem beszéltek, mit tehetnének, mit javasolná­nak azok megoldására. A pártvezetőség is elmulasztot­ta, hogy erre választ adjon s nem foglalkozott a gépál­lomásról átjelentkezett párt­tagok munkájának értékeié sével sem. Pedig ezek az emberek is elvárnák, hogy ha máshol nem, legalább a párttaggyűlésen megmond ják: elégedettek-e munká­jukkal, vagy miben hibáztak. Természetesen nemcsak,.,,a pártvezetőség feladata, hogy dicsérje, vagy bírálja az em­berek munkáját, magatartá­sát, hanem az egész kom­munista kollektíváé. A küldöttválasztó taggyű­lésen viszont nemhogy bírá­lat, de még hozzászólás is kevés volt. Pedig a párt­vezetőség beszámolója min­denkiben ébreszthetett gon­dolatokat, mivel a tézisek széliemében elemezte a VII. pártkongresszus óta eltelt időszakot, a pártalap&zerve- zet egyéves tevékenységét. Azt is elmondta Nyitrai Gá­bor piárttitkár, hogy a veze­tőségválasztás óta javult, színvonalasabbá vált a párt­szervezet munkája. Méginkább így lesz ez, ha a kommunisták tevékenye« részt is vesznek munkájú« értékelésében, a feladató:: meghatározásában és végre­hajtásában. N. K. Felvétel a KISZ Központi M űvészegy Hitesébe A KISZ hatszoros VTT-dijas Központi Művészegyüttese lei- vételt hirdet az együttes ének­karába, tánekarába, egyetemi énekkarába, harmonikazenekará­ba, — rajkózenekarába, — szimfónikus zenekarába és irodalmi csoportjába. Ugyancsak jelentkezni lehet még ének-, hangszeres- és táncos- szólisták­nak is. Az együttesbe belépni szándékozók október 15-ig je­lentkezhetnek. Budapest, Rotten- biiler utca 20. szám alat. (MTI). ÉPÍTÉSZTECHNIKUST, vagy ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT keresünk azonnali be­lépéssel előadói és el­lenőri munkakörbe. Jelentkezés személyesen, ' vagy írásban: J Nagyalföldi Kőolaj- j termelő Vállalat, Szolnok, Körösi út 46. . — almaszüret Az elnök furcsa felfedezést tett a Pia­con. Észrevette, hogy az öreg Kőbe Józsi bácsi egy hatalmas kosár Jonalhán alma mögött ül, s rimán- kodik, mint a többi kofa, hogy „almát ve­gyenek?’. Ejnye, mor­fondírozott az elnök, hiszen az öregnek csak cseresznyefái vannak. Honnan vet­te az almát? Nyom­ban meg is kérdezte tőle, hogy a saját ter­mése? „Hát kié len­ne?” — hetykélke- dett az öreg. Ez aztán nagy sze­get ütött az elnök fe­jébe. Otthon, a tsí- iródában a biztonság kedvéért mégegyszer megkérdezte az agro- vómustól, meg az el­lenőrző bizottság el­nökétől, hogy milyen gyümölcsfái vannak az öregnek, Kőbe Jó­zsi bácsinak? Csajt cseresznye! Hol dol­gozik most az öreg? Az elnök fejcsóválva vette tudomásul, hogy a közös almaváloga­tásnál. Ejnye, ez már egészen összefügg a piaci árusítás rejté­lyével. Tehát az öreg dézsmálná a szövet­kezeti almaraktárt? Az elnök sokatmon- dóan mosolygott és három fiatalt titkos beszélgetésre beren­delt. Ebből a köny­velő is mindössze annyit hallott, hogy az elnök végül azt mondta a fiatalok­nak: „Aztán ügyes­kedjetek ám. Egy ko­sár almát rááldo­zunk, nem számít.” Másnap reggel az el­nök, agronómus és az e’lenő-ző bizottság elnöke megzörgette Kőbe Józsi bácsi ka­puját. „Megnézzük az almafáit, Józsi bácsi” — köszönéssel benyo- makodtak a kertbe. Az öreg csak sze­rénykedett, hogy már giz-gaz van csupán a kertben, meg néhány kopasz ' cseresznyefa. Hát a piaci alma? Az öreg zavarba jött, s azt felelte, hogy az alma a szomszédé volt. Dehát annak sincs almafája! Az öreg erre izgett-moz- gott. Mit akarnak ezek? „No, azért nézzünk csak körül” — elnöki javaslattal elindultak a kertbe lefelé, az öreg vállát vonogatva utánuk ballagott. A kert végében aztán az ellenőrzőbizottsági elnök felordított: „Né zétek már, mi­csoda almákat tér* nett ez a szép cse­resznyefa!” Az öreg Kőbe is megkövültén állt a látvány előtt. „Űristen! — nyögte —, de hiszen ezeket az almákat dróttal erősítették fel az ágakra!” „Ez kicsiny­ség! — így az elnök, közben pukkadozott a nevetéstől. — Józsi bácsi lepipálta az ag­ronómiát. Lám, télvíz idején cseresznyefá­ról is almát szüretel. Nem is tudom, miért szerénykedett ezzel eddig. De sebaj, majd megtudja tőlünk a közgyűlés, úgy lehet az egész falu, hogy nekünk milyen ügyes emberünk van.” A furcsa szüret tör­ténetén az egész me­gye mulatott. Lám, mik megtörténnek manaoság! Griff Sándor Harminc kőtelki gazda járt Csehszlovákiában Négyszáz erőgép csirfe egy műszakban dolgozik Traktoristákat kér kölcsön az ipartól a mezőgazdaság A lapok már közölték, hogy a Gazdasági Bizottság határozata utasította az illetékes szakminisztereket és a tanácsok vb elnökeit, hogy az irányításuk alá tartozó ipari üzemekből a traktor vezetésére képesített dolgozóikat három havi időtartamra adják át a mezögazdaságnajc. A határozat kimondja, hogy az átadott szakemberek átlag­bérüket, illetve az átlagbér és a teljesítménybér közötti kereseti különbséget továbbra is az ipari üzemekben kap­ják. Bérüket és SZTK-já-rulékukat a gépállomás átutalja, tehát továbbra is az ipari üzem állományában dolgoz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents