Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-21 / 221. szám
1.962. Szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Vörös Hadsereg úton iii — Az én kulturális mérlegem eléggé negatív — vallotta be őszintén Hamzi Jó- zsefné papírgyári zacskókészítő; — Betegállományban voltam sokáig. Három gyermekünk van. Sem nekem, sem a férjemnek — aki szintén itt dolgozik tizenöt éve a gyárban — nem sok időnk jutott és jut a művelődésre. Nem, moziban sem járok. Ide a kultúrotthonba sem. Csató Józsefné ugyanebben a munkateremben dolgozik. Ezt mondta: — Láttam a gyár színjátszóinak előadásában a Szabin nők elrablását. Tetszett. Moziba is járunk a családdal, ide. az üzemi moziba. Előadásokon nem szoktam részt venni,- szakkörökről nem tudok, kivéve egy gyengén működő fotószakkörről. íme két vélemény a dolgozók köréből, s most lépjünk egy fokkal „feljebb”. , A goes Imre, a papírgyár újítási előadója egy személyben az üzemi kultúrfelelős is. —- A mozink kb. két hónap óta 35—10 százalékos házzal működik — válaszolta kérdésünkre.- — Ez kevés.- A KISZ-szel közösen rendeztünk egy mátrál kirándulást. Sikerült Az aggteleki túrára viszont már nem volt elég jelentkező, így elmaradt Eddig négyszer játszottuk a Szabin nők elrablását. November 7-re új műsorral készülünk. Ezek az eredmények dióhéjban. Sajnos, nem lehetünk elégedettek, de amikor a_ kulturális munka néhány hiányosságára akarunk rá- m/utatni, nem lehet figyelmen kívül hagyni a speciális adottságokat sem. Kedvezőtlenek á lehetőségek, mivel a papírgyár négyműszakos rendszerben dolgozik. Ez azt jelenti,- hogy egyszerre csak égy műszak szabadnapos, s a munkások csupán minden harmadik héten szabadok nappal, s más heteken a szabadidejük az éjszakai vagy a délutáni órákra esik, a műszakbeosztás miatt S most adjuk át a szót Zsamai György elvtársnak, a papírgyár párttitkárának. *— A három műszaknak megfelelő módszerek még nem forrtak ki gyárunkban. Most az a feladatunk, hogy az új körülményeknek megfelelően biztosítsuk a szükséges színvonalú párt- és szakmai oktatást, s a kulturális nevelő munkát is. Ezt a feladatot az adott lehetőségeken belül közös erővel kell megoldanunk. Az üzem gazdasági vezetőinek is ez a véleményé. — Mikorra várható éz a változás? =“ Terveink készen állnak, de mi is tudjuk, ezek hasznát a megvalósítás mértéke dönti el. Most mégsem tudok másról beszélni egyelőre, mint a jövőről. Előkészítettük az új politikai oktatási évadot. A szakmai továbbképzés programjából elég pmlítenem a tizennégy fővel : nduló papírgyári technikumot, mely szeptemberben ndul. Október elején kezdőik a munkásakadémia idei, Lenkét előadásból álló sorozata, ugyanebben az idő- " untban egy — nyolc előadásból álló sorozatot indí- '■mk a marxizmus-leniniz- mis ismeretköréből. Növelni '■Ivánjuk a munkásolvasók márnát könyvtárunkban; — Bemutatjuk kultúrott- honunkban a Damjanich múzeumban már látott nyári tárlat anyagát, később szel- ’emi vetélkedőket rendezünk, hogy csak néhány elgondolást emeljek ki a kulturális nevelő, a szakmai- és politikai munka programjából. Szépek, reálisak ezek az elgondolások. Ám, hogy valósággá váljanak, ahhoz az szükséges, hogy az üzem vezetői a jövőben az eddiginél jóval többet törődjenek a dolgozók szakmai-, politikai- és kulturális színvonalának növelésével. Helytelen az eddigi gyakorlat, mely szerint kiadják „albérletbe” a kulturális munkát, a támogatást pedig elintézik azzal, hogy bizonyos forintösszeget folyósítanak erre a célra is. Meg kell vizsgálni alaposan, mit tett eddig az üzem vezetése a kulturális igények felébresztéséért, továbbá azt: megelégedhetnek-e, hogy a már említett két munkásasszony és még igen sokan mások — egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán jut kultúrához, akkor sem a legmegfelelőbbhöz. Az is kérdés, elegendő-e a nívós szórakoztatáshoz a papírgyári színjátszócsoport és az egyetlen — igen gyengén működő — fotószakkör? S még folytathatnánk a kérdéseket. Egy bizonyos: nem lehet megelégedni a 35—40 százalékos mozilátogatottsággal. nem lehet szó nélkül hagyni az ismeretterjesztő munka elhanyagolását sem... • Június óta egy öttagú bizottság irányítja a Szolnoki Cukorgyárban a kulturális munkát. Ennek tagjai az üzemi pártalapszervezet részéről Karácsonyi Attila marós, az MHS részéről Reich- ardt János főraktárnok, KISZ titkár, Pápai Mihály szakszervezeti kultúrfelelős és végül az üzemi nőtanács részéről Karácsonyi Attiláné. A Karácsonyi házaspár régi kultúros, ezért kerültek mindketten a bizottságba. Renkei Pál anyagbeszerző az üzemi kultúrotthon igazgatója, kinek munkáját az öttagú bizottság határozatai szabják meg. Mindezt Pápai Mihálytól tudtuk meg, aki azt is elárulta. hogy a gyár állandó hétszáz dolgozója közül mintegy kétszázötvenen a környező falvakból járnak be. Őket eddig nem vonták be megfelelően a kulturális életbe. A cukorgyárnak van mozija, melyben hetenként ötször vetítenek, máskor tánc és színielőadásra használják a mozitermet; Igen sokan látogatják az előadásokat a tv- szobában, van bizonyos élet a klubteremben is, ahol folyóiratok, sakk, stb. várják a szórakozni vágyókat. Felkerestük a kazánműhelyben dolgozó kilenctagú karbantartó brigádot, amely Pélyi István vezetésével már elnyerte a szocialista brigád címet. A brigád tagjai beiratkoztak a munkásakadémia második évfolyamára, amire a gyárból összesen kb ötvenen jelentkeztek eddig. A munkásakadémiának újabb első évfolyama is indul, A Pélyi brigád párttagjai természetesen a pártpolitikai oktatásba is bekapcsolódtak. Mind a kilencen rendszeresen járnak moziba, négy brigádtagnak van saját tv-ké- szüléke, ők ezen nézik a tv- műsort — hetenként háromnégy alkalommal. Ha nem is rendszeresen, de rendeznek klubdélutáno- kat a kultúrotthonban, melyen nemcsak az üzem dolgozói, hanem a gyári lakótelep családjai is szép számmal vesznek részt. A tizenöttagú irodalmi színpad Pápai Mihály vezetésével készül a november 7-i ünnepi műsorra. A nyáron Karin- thy-estet rendezett az irodalmi színpad. Júniusban ajándékműsort adott a Magyar Rádió és Televízió az üzem dolgozóinak tiszteletére. Ebből is kitűnik: vannak szép eredmények a cukorgyári kultúrmunkában, viszont azt is látniok kell az üzem vezetőinek, hogy ezek mégsem kielégítőék. A rendszeres szakköri foglalkozások, v^amint a tömegnek szóló ismeretterjesztő előadások az utóbbi hónapokban hiányoznak a programból. Pedig ezek is leginkább olyan fontosak, mint az itt már hagyományokkal rendelkező sikeres és népszerű névadóümnepségek. A tavaszszal alakult irodalmi színpadnál elégedettek lehetünk az ez évi két előadással. A könyvtár olvasóinak számát részben az üzem dolgozói, részben a gyári lakótelep több száz családja körében végzendő könyvpropaganda alapján gyarapítani lehetne. A gyári lakótelepen élő családok az eddigi tapasztalatok szerint jelentős tömegbázist jelentenek a kultúrotthon rendezvényein. Jó lenne ezt az érdeklődést még több, még nívósabb programmal továbbra is fenntartani, sőt fokozni. Mindezek a feladatok megoldhatók egy sokoldalú, igényes munkaterv összeállításával, annak következetes végrehajtásával. Ehhez persze az is szükséges, hogy a már említett öttagú bizottság ne csak irányítson, hanem tapasztalataival, tanácsaival a gyakorlati kulturális munkát is konkrétan segítse. A vállalat gazdasági és politikai vezetőinek hatékonyabb, támogatása úgyszintén szükséges az eddiginél átogndoltabb, intenzívebb, eredményesebb kultúrmunka kialakításához. hernádi — bubor (Folytatjuk) A LEGÚJABB' PÁRIZSI CIPŐHÓBORT. Az elveszett paradicsom MAKK KÁROLY FILMJE Soha olyan közel nem álltunk ahhoz, hogy a magyar film is végre túllépjen kezdeti szűkös korszakán. Makk alkotása az emberiség legnagyobb veszélye, a kiégett szomorúság ellen kínál figyelmeztetést. Zoltán ki akar tömi pusztító világából, amely elválasztotta fiatalsága lendületes elszánásait. Tiltakozása ősi és nehéz: kihasználva azt az eseményt, amely megváltozott látópontú élete züllöttségét sűríti magába, a halálban lát kibontakozást. Sajnos azonban, az egyén és a társadalom mélységeibe hasító összeütközést csupán a rendezői akarat tartja másfél óra lombikjában, Zoltán vergődését núnt a tóba szakadás vergődő menekülé-e, vagy a robogó vonaton feltámadt szigorú múlt megrázó kavargása. Persze, ez a stílustörés alapvető félresiklást tükröz. A rendező végre merte és tudta is vállalni az annyit óhajtott ellenkező irányból induló bizonyítást, amikor Zoltán klbírhatatlannak, önközpontokra szakadozottnak tartja szenvtelen világát. A mindent maga alá görgető esést azonban ap okozza, hogy amennyire erős és szerteágazó Zoltán kiábrándult lemondása, olyannyira köny- nyen elsöpörhetők ellenfelei. Az apa tanárosan cselekvést hirdető merev alakját a művészi kényszerűség is félreJelenet a filmből: Törő esik Mari és Pálos György merőben egyedivé laposítja a környezetrajz majd teljes hiánya. Mindössze . a szenvtelen érdeklődéssel kavargó táncjelenetek vázolják Zoltán szorongásos világlátását. A gondosan fényezett polgári zene azonban itt is semlegesíti a taszítást, a kiégett nemtörődömséget árasztó némajáték pedig bohóckodásban oldódik fel. És itt már megint filmjeink lebírhatatlannak tűnő végzetéhez érkeztünk: egyikük sem pes lemondani a tragikustól a komikusig terjedő beláthatatlan regiszter végigjátszásáról. Makk Károly nem tudta elkerülni — a még oly szomorú és gondos hangra törekvés mellett — a könnyedebb, diszonáns árnyalatokat. Ezzel viszont olyan feszült és megrázó jelenetek súlyát sikkasztja el, állítani kényszeríti, noha kevésbé tételes beállításban, a megoldást éppen ő tudná kibontani. A film azonban néni az alkotó élettel kívánja hősét megmenteni, hanem a szerelem meghittségéhez fordulva, férfi és nő viszonyának nagyigényű boncolásába kezd. Ez az önző felfogás már megformáltságának aránytalansága miatt sem vezethet el a kiegyensúlyozó- dáshoz. Mira alakja bájos kedvességgel közvetíti a bakr fislány szertelen lelkét, de egy percre sem tud Zoltán támaszává súhiosodni. A küzdelem igy inkább folyik Zoltán és a halál között, mintsem Mira harcol Zoltánnal — érte, magáért. Ezért alacsonyul végeredményben hisztérikus töprengések sorává a film. Az enervált cselekvésvágyat Zoltán férfias daca nem is tudja feloldani, csak félbeszakítani. Makk rendezői felfogásában véglegesen kibomlik a „Ház a sziklák alatt” menekülő reménytelensége. Pedig a i,Megszállottak”-bon már fel tudta csillantani a küzdelem szigorú hidegségének taszítása mellett ha nem is a meggyőző beteljesülés igézetét, de legalább az emberi formáló magasztosságot. Viszont stílusa kétségtelenül tovább finomult a tartózkodó tárgyilagosság mélységeket feltáró útjain. A nagyjelenet — a Zoltánra szakadó konyhaszekrényben összpontosuló csőd ^—— elodázóan kimért előkészítésével egyetemben világfilmművészet értéke. Szécsényi Ferenc bágyadtan borongó képei mindvégig híven szolgálják az elvonatkoztató rendezői elképzelést, a halott és rideg világ megdöbbentő részletei nemcsak aláfestik, de magyarázzák is a lelkiállapotokat. Fényes Szabolcs zenéje a filmhez képest szalonmuzsika. Pálos György szigorú mértéktartással kelti fel a fojtott vívódás döbbenetét. Törőcsik Mari alakításában néhol elmélyülést, finomodást figyelhettünk meg korábbi stílusán hoz képest. Páger Antal sokszínű és eredeti alakot formált szerepéből. A szigorú számonkérés korántsem jelenti, hogy megint csak eggyel szaporodott a szerencsétlen sorsú magyar filmgyártás alkotásainak száma. Erről szó sincs. Makk filmje minden elhibázottsá- ga, üresjárata ellenére mesz- sze túlnő más filmjeinken. Modern alapállásán kívül tömör cselekményvezetése, kitűnően megoldott részletei, elvont vizsgálódása is nemzetközileg versenyképessé teszi. A képek mögül azonban hiányzik a valóságot eredetien átformáló alkotó izgalmas személyisége. A világszínvonalhoz felnövő megújuláshoz pedig ez kell. Tompa László Lépést tart a bútorgyártás és az import a lakásépítkezések gyorsuló ütemével A VIII. pártkongresszus irányelvei feladatul jelölték meg, hogy a tervezett 250 000 lakás helyett 300 000 épüljön az ötéves terv időszakában. A .lakásépítések gyorsuló ütemével hogyan tart lépést a bútorgyártás és a bútorimport? — Erre a kérdésre kért választ az MTI munkatársa a Könnyűipari Minisztérium Bútoripari Igazgatóságán és a Külkereskedelmi Minisztériumban. Az ötéves terv eredetileg nyolcvan százalékos termelésnövelést írt elő, de ennél jóval nagyobbarányú felfutásra számíthatunk — mondották az iparág vezetői. A modern bútorok gyártásánál elérjük majd a világviszonylatot. Négy nagy fővárosi gyárban negyven százalékkal emelkedik a termelékenység. Az automata gépsorokat terven felül kapjuk és velük szintén terven felüli mennyiségben állítjuk elő a bútorokat. Ilymódon a köny- nyűiparhoz tartozó gyárakban öt év alatt több mint kétszeresére emelkedik a bútorgyártás. Ugyanakkor az eddiginél több bútor készül a helyiiparban is. — Jövőre nagyarányú rekonstrukció kezdődik a szolnoki Tisza Bútorgyárban, — 1964—1965-ben pedig a sátoraljaújhelyi és a csongrádi bútorgyárban. Mostani ötéves tervünk végén hozzálátunk a Nyíregyházán és a Szegeden létesülő új bútorgyár előkészületeihez is. A jövőben nagymértékben növekszik majd a modem bútorok aránya. A közkedveltté vált Varia elnevezésű garnitúra jelentette a modern bútorgyártásban a frontáttörést. A Varia-bútor mennyiségét meg akarjuk kétszerezni. —■ A bútorgyártás növeléséhez hozzájárul a fát helyettesítő forgács, pozdorja, farost lapok és műanyagok alkalmazása. Mi már a húszéves távlati terv kidolgozásával is foglalkozunk. A termelést meg akarjuk ötszörözni. Éppen ezért mind több vegyészt kapcsolunk be a bútorgyártás munkájába és véleményünk szerint szükségessé válik a bútorok és bútor alkatrészek készítésével foglalkozó műanyaggyár létrehozása is. Az ipar és a kereskedelem szakembereinek véleménye szerint három éven belül, tehát az ötéves tervidőszak végéig megszűnik a bútor- hiány, bár a kárpitozott bútorok kivételével már most is általában kapható elegendő lakberendezési tárgy. A lakosság ellátásához hozzájárul az import is, amely igen nagyarányú. Ez évben például mintegy 80 millió devizaforint értékű külföldi bútor kerül forgalomba üzleteinkben. (MTI). A fertődi csemege a magyar „paprika-család” új tagja Újabb fajtával gyarapodott a jellegzetes magyar növényfélék családja: a Növénytermesztési és Növénynemesí- tési Kutató Intézetben kinemesítették a fertődi csemegepaprikát. A vastag húsú, magas G-vitamin tartalmú, — élénk pirosra érett termést most takarítják be a fertődi kísérleti gazdaságban. Egy- egy holdról, a nagy szárazság ellenére is, 120—150 mázsát szednek le, s ennek zöme a kutató intézet konzervüzemébe kerül. (MTI1.
