Szolnok Megyei Néplap, 1962. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-20 / 220. szám

1962. szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártonkivüliek a taggyűléseken 9 • Ötezer dolgozó az iskolapadban A tiszafüredi járás egyik termelőszövetkezetében az alapszervezet vezetősége meghívott néhány pártonkí- vülit a küldöttválasztó tag­gyűlésre. Az alapszervezet tagjai azonban visszaküldték a meghívottakat azzal, hogy ami ott történik, nem tar­tozik rájuk. Nem volna muszáj írni erről, mert valóban kirívó, egyedülálló eset ez. A történteket mégsem hagyjuk szó nélkül, mert ha nem is ilyen, de sok az olyan figyelmeztető jel, amiből ar­ra következtethetünk: nem mindenki érti meg, miért hívnak meg pártonkívülieket is egyre gyakrabban a tag­gyűlésekre. Több alapszervezeti tag­gyűlésen elhangzott: nem nyitottuk ki túlságosan a kapukat a pártonkivüliek előtt? Voltak ilyen vélemé­nyek is: a párt nem épít úgy mostanában a tagjaira, mint régebben, nem hang­súlyozzuk úgy a kommunis­ták felelősségét, mint vala­mikor. Az aggályoskodóknak leg­több helyen az alapszervezet tagjai ott nyomban vála­Az élelmezésügyi és földmű­velésügyi miniszter együttes ren­deleté előírja a felvásárlási egyeztető bizottságok létrehozá­sát, melyeknek feladata, hogy a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek, valamint a termeltető és felvásárló vállalatok, továbbá a földművesszövetkezeti szervek között vitás ügyekben — növény­termelési, állatnevelési, hizlalás!, terményértékesítési szerződések teljesítésével, vagy az elszámo­lással kapcsolatban — a meg­egyezést elősegítse. Megyénk Járási székhelyein szeptember elején megalakultak az egyeztető bizottságok. A Járá­si jogú városokban működő ter­melőszövetkezetek szerződéseivel kapcsolatos vitás kérdésekben annak a járásnak az egyeztető bi­zottsága dönt, amelynek terüle­tén a Járási jogú város fekszik. Míg a járásokon kívül fekvő vá­rosok felvásárlási egyeztető bi­zottságait a megyei tanács vb. jelölte ki. Megyénkben az aláb­bi helyeken működik egyeztető bizottság: Jászberényben, Jherényi járás és város. Kunhegyesen, kunhegyes! járás és Kisújszállás város, Kun­szentmártoniján, a kunszentmár­toni járás, Szolnokon, a szolnoki járás és város, Tiszafüreden, a tiszafüredi Járás és Karcag vá­ros Illetékességgel. Törökszent- miklóson, amelyhez a török­szentmiklósi járás, Törökszent- miklós, Túrkeve, Mezőtúr váro­sok tartoznak. A felvásárlási egyeztető bizott­ságok elnöke mindenütt az Élel­mezésügyi Minisztérium járási felvásárlási kirendeltségének ve­zetője. Tagjai a mezőgazdasági osztály, valamint a földműves­szövetkezetek járási központjá­nak vezetői, vagy vezető állású dolgozói. A termelőszövetkezetek és a vállalatok a közöttük felmerült vitás kérdések eldöntésére, Illet­ve rendezésére Irányuló bejelen­téseiket az egyeztető bizottság elnökénél szóban vagy írásban jelenthetik be. Az egyeztető bi­zottság tárgyalását a bejelentés­től számított három napon be­lül meg kell tartani. Soronklvüli döntést igénylő esetben az egyez­tető bizottság haladéktalanul tár­gyalást tart. Az egyeztető bizottságok ülé­szolnak. Többek között így; akkor sem jutottunk előbbre, amikor a kommunisták fe­lelősségét fennhangon hir­dettük. Most különösebb hangoskodás, fogadkozás nél­kül, de annál nagyobb fele­lősségérzettel dolgoznak a párttagok. Az is elhangzott egyik alapszervezetben, hogy a pártonkivüliek jórésze csak karrierizmusból jön el a tag­gyűlésre, csak azért vállal társadalmi munkát, hogy ér­vényesülhessen. Akik mond­ják, maguk sem gondolják ezt komolyan. De egy tény: nem tudják elképzelni, hogy más is szeretheti, fenntar­tás nélkül elfogadhatja ezt a rendszert még akkor is, ha éveken át tartózkodó volt, visszahúzódott a közélettől. Ezek az emberek azért közelednek a párthoz, mert meggyőződtek ennek a rendszernek erősségéről, élet- rehivatottságáról. De tételezzük fel, hogy valóban akad a sok közül néhány túlbuzgó ember, aki kimondottan számításból fo­gadja el a meghívást, azért vállai megbízatást. De ebből seit a felvásárlási kirendeltség vezetője — mint a bizottság elnöke — készíti élő. Amennyi- I ben a bizottság vetőmag termel- I tetési vagy tenyészállat nevelési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyekben jár el, az üléseket a tanácsi mezőgazdasági osztály képviselője készíti elő és vezeti le. Az előkészítések alkalmával a vitás kérdés körülményének tisztázása végett meg kell hall­gatni mind a bejelentőt, mind a vele szerződéses viszonyban lévő érdekeltet. A szükséghez képest helyszíni szemlét, eUenőrzést kell tartani, vagy a vitát képező árut megszemlélni. Az egyeztető bi­zottság az arra Illetékes szervek­től (minőségvizsgáló Intézet, stb.) szakértőt és szakvéleményt kér­het. Ha valamely vitás kérdés rendezése az érvényben lévő jogszabályok értelmében más szerv hatáskörébe tartozik, az ilyen ügyeket — a bejelentő egy­idejű értesítése mellett — tár­gyalás kitűzése nélkül az elbí­rálásra Jogosult szervhez teszi át az egyeztető bizottság. A tárgyalásra a érdekelt feje­ket minden esetben meg kell hívni, míg a szakértőket, tanú­kat csak szükség szerint. Az olyan vitás kérdésekben, ame­lyek a termelőszövetkezet anya­gi helyzetét is érintik a MNB járási fiókjának vezetőit Is meg­hallgatják. Az egyeztető bizott­ság előtt a feleket csak állásfog­lalásra jogosult megbízottjuk képviselheti. A felek képviselői­nek távollétében egyeztetési el­járást lefolytatni nem lehet. A felvásárlási egyeztető bizott­ság munkájának célja, hogy mindkét fél jogos érdekelnek megfelelő egyezség jöjjön létre, Illetve annak létrejöttét előmoz­dítsa. Ha a felek nem egyeznek meg, úgy az egyeztető bizottság közli a vitával kapcsolatban ki­alakult álláspontját. Amennyiben az egyeztetési el­járás során egyezség nem jön létre, vagy azt valamelyik fél nem tartja be, az érdekelt felek bármelyike bíróság előtt érvé­nyesítheti igényét. Ez esetben a keresetlevélhez az egyeztető bizottság tárgyalási jegyzőköny­vének egy példányát csatolni kell. Kovács József ram. Min. megyei felvásárlási kirendeltség az egy-két esetből vétek volna a pártonkivüliek több­ségéről azt feltételezni, hogy számításból, karrierizmusból- tesz a köz érdekében vala­mit. Már annyi pártonkívüli társadalmi munkás segíti a pártszervezetek tevékenysé­gét, hogy számuk sokszoro­san meghaladja a „lehetősé­gek”, a „karrierek” számát. A törökszentmiklósi járás egyik alapszervezetében vi­tatkoztak arról, hívjanak-e meg pártonkívülieket a tag­gyűlésekre. Itt is maguk, az alapszervezet tagjai adtak választ azoknak, akik két­ségbe vonták ennek helyes­ségét. Jegyzőkönyvbe is vet­ték, hogy ,.a sok, dolgos, szorgalmas pártonkívüli kép­viselőinek helye van ott, ahol az üzem munkájáról, gond­jairól beszélünk.” S hogyan válaszolnak a meghívásra a pártonkivüliek? Mindenekelőtt úgy, hogy nagy gonddal készülnek, s feszült várakozással ülnek be a taggyűlésre. Megtisztel­tetésnek tartják a meghívást, s ezt gátlástalanul ki is fe­jezik. S ez az őszinte meg­nyilvánulás már sok helyen választ is ad a kérdezőknek. Sok mindent él is monda­nak. Helyeslik az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Idéznek, gondolatokat eleve­nítenek fel belőle, ami arra vall, hogy ismerik, értik, s nagyon komolyan veszik az irányelveket. Azt, hogy a felépült szocializmus szá­mukra is jólétet teremt. S ezért hajlandók is megtenni mindazt, ami tőlük telik, ami reájuk hárul ebben a nagy munkában. Felszólalásaik során szinte egybehangzóan fel­mérték az eredményeiket, s szorgalmazták a továbbta­nulást. Az egyik iskolai igaz­gató többek között azt mond­ta el a taggyűlésen, meny­nyire lelkesítő a pedagógu­soknak az: most nem úgy számolnak már, mint a m alt­ban. Most már azt számít­ják, hogy hány "verek nem tanul tovább az általános iskolákból. Ezt sokkal köny- nyebb számontartani, mert a gyerekek többsége tovább megy. A megállapításoknál is tovább jutottak több helyen. Az egyik kunszentmártoni alapszervezetben a párton­kívüli szakszervezeti titkár bírálta a párttitkárt, s ba­ráti módon tanácsolta: vé­gezze el ő is az általános iskola felsőbb osztályait. Jó­indulatú, s jogos bírálat volt ez. Az építőipari vállalatnál egy pártonkívüli brigádve­zető kezdeményezte, hogy tartsanak októberben kong­resszusi hónapot. A vegyi­művekben az egyik azt ta­nácsolta, a szerelők dolgoz­zanak két műszakban, mert az gyorsíthatja a munkát, s megszervezésének nincs aka­dálya A termelőszövetkeze­tekben azt magyarázták, bi­zonyították ők is, milyen óriási előnyöket, könnyebb­séget jelent az új agro- és zootechndkai módszerek al­kalmazása, s mennyire fon­tos volna, hogy mindenütt komolyan vegyék azokat. A kőolajtermelő vállalatnál az egyik mérnök arról beszélt, milyen fejlődés van náluk műszaki tekintetben. Bizony­ságul elmondta: 1960-ban hat mérnök volt a vállalat­nál, most huszonhatan van­nak, s nyolcvanhárom a technikusok száma. Az alapszervezetek többsége állhatatosan törek­szik arra, hogy együtt dol­gozzon a pártonkívüliekkel. Mint ahogy a mindennapok során nem tudják szétválasz­tani a párttagok és párton- kívüliek munkáját; jóban, rosszban mindig együtt van­nak. A párttagok már egyre inkább természetesnek tart­ják, hogy terveiket, elgon­dolásaikat megbeszélik, gond­jaikat megosztják a párton­kívüliekkel s az eredménye­ket is közös erőfeszítések sikerének tekintik. Borsi Eszter (Folytatás az 1. oldalról.) tólag tovább fokozódik a megyében. Éppen ezért hasz­nos lenne, ha az illetékesek már most foglalkoznának egy esti iskola építésének gondolatával. Ebben az ál­talános iskolások, gimnazis­ták egyaránt helyet kaphat­nának. Örülök, hogy több szolnoki vezető, akikkel ed­dig beszéltem erről a témá­ról, egyet értett az új iskola építésének gondolatával, * Csanádi Vilmos, a felnőtt­oktatás megyei tanulmányi felügyelője bevezetőül hang­súlyozta: — Egyetértek azokkal, akik azt tartják, hogy a felnőtt- oktatás és általában a to­vábbtanulás ügye nem kam­pányfeladat. Ellenkezőleg, egy olyan mozgalom, amely­nek sikere biztosíték a kö- vetkező évek nagyszabású feladatainak végrehajtására a megyében és az országban. Tehát nemcsak érdemes, ha­nem szükséges is vállalni pe­dagógusnak, diáknak a taní­tás, és a tanulás szép mun­káját. — Megyei viszonylatban — folytatta — a fő cél első­sorban a parasztság bekap­csolása a továbbtanulás áramkörébe. A társadalmi szervek támogatása nélkül ez lehetetlen. A pedagógu­soknak emellett ki kell dol­gozniuk a felnőttoktatás kor­szerű, tudományos módsze­reit is, amihez nagy segítsé­get nyújt a megyei tanács művelődési osztálya által szervezett felmérő munka. Egy szakemberekből álló bi­zottság októberben lát hozzá egy olyan tanulmány elké­szítéséhez, melynek összefog­laló címe „Felnőtt oktatá­sunk a parasztság körében” lesz. Ez a megyei kezdemé­nyezés országos viszonylat­ban is úttörő jelentőségű. — Még nincsenek pontos adataink, de ötezer tovább­tanulóra biztosan számítha­tunk az általános és közép­iskolákban a megyében. Eb­ben a szolnoki létszám is benne van. Ez bb. 60 száza­Szolnokon a városi (párt végrehajtó bizottság a múlt héten értekezletre hívta a párttitkárokat: Megbeszélték az eddig megtartott küldött­választó _ taggyűlések, vala­mint a gépesítés fejlesztésére vonatkozó párthatározat végrehajtásának tapasztala­tait; Törökszentmiklóson az MSZMP járási végrehajtó bizottsága múlt heti ülésén értékelte a küldöttválasztó taggyűlések tanúságait, A szolnoki járási párt végre­hajtó bizottság a közeli na­pokban tartott munkaérte­kezletet, amelyen az appará­tus, dolgozói, a társadalmi osztályok tagjai és az akti­visták is resztvettek. A mun­kaértekezlet napirendjén a küldöttválasztó taggyűlések tapasztalata szerepelt: • Néhány nappal ezelőtt Öcsödön a községi pártbi­lékkal haladja meg a tava­lyi létszámot. Néhány példát az ugrásszerű fejlődésre. A jászberényi fiúginmáziumba a tavalyi 250 diákkal szem­ben az idén 418-an iratkoz­tak be, a kunszentmártoni gumnáziumban a tavalyi 84 fős létszám 152-re ugrott, Karcagon is megkétszerező­dött a gimnazisták száma. A jászberényi fiúgimnázium Jászfényszarun, a kisújszál­lási Móricz Zsigmond Gim­názium Kunhegyesen, a szol­noki közgazdasági technikum Mezőtúron indított kihelye­zett osztályt. — Tavaly a tiszafüredi járás volt a megye legel­maradottabb járása. Az idén már a füredi járás minden községében működik kihelye­zett általános iskolai osztály — Tiszaörvény kivételével. Sőt a tiszaszöllősiek és a nagyivániak kihelyezett gim­náziumi osztályt is kértek, amire jövőre lesz is lehető­ség. A kunhegyes!- és a tö­rökszentmiklósi járás vala­mennyi községében lesz álta­lános iskolai kihelyezett osz­tály az új tanévben. A kun­szentmártoni járásban tavaly kétszázan, az idén ötszázan tanultak az általános isko­lákban tovább. Itt is van­nak még „fehér foltok”, mint például Csépa, Szelevény, Tiszakürt, Tiszasas és Tisza- ug, de már nem sokáig. Ti- szaderzsen például azért volt könnyű a beiskolázás, mert több helyi vezető példát mu­tatott a beiratkozásnál. Csanád Vilmos részletesen beszélt a mezőgazdasági üze­mekbe, iskolákba kihelyezett osztályokról is. — A karcagi Kossuth ut­cai általános iskola segítsé­gével a karcagi Lenin Tsz- ben, a kisújszállási Kossuth utcai iskola pedagógusainak közreműködésével a Nagy­kunsági Állami Gazdaságban (nemsokára a Csorbái Álla­mi Gazdaságban is) indult kihelyezett osztály. Szolno­kon az idén 29 osztállyal, 1200 tanulóval lát munká­hoz a dolgozók általános is­kolája, szemben a tavalyi zottság társadalmi munka­társainak bevonásával meg­vitatta a VIII: pártkongresz- szus irányelveit. • Az 1962—63-as pártoktatá­si év hallgatói az oktatási anyag áraként 332 000 forin­tot fizettek be. Az időszerű kérdések tanfolyamára 11149, a marxizmus—lenin- izmus I-II. évfolyamára 1671, a gazdaságpolitika ipari és mezőgazdasági tagozatára együtt 7437, a világnézeti alapkérdések tanfolyamára pedig 3756 tankönyvet igé­nyeltek, A tananyag meg­rendelése azt is tükrözi, hogy megyénkben közel 900 pedagógus filozófiai tovább­képzésen vesz részt, • A kunszentmártoni járási pártbizottság ipari osztálya a közelmúltban megvitatta a járás iparának helyzetét. 700 fővel. A járműjavítóban, a MÁV vasútállomásom, a Tiszamenti Vegyiművekben három-három, az Érdért Vállalatnál kettő, a fűrész­telepen, az Alföldi Kőolaj- fúrási Üzemnél, a tűzoltók­nál, az Abonyi úti és a Si­pos téri iskolákban egy-egv kihelyezett osztály kezdi meg működését. Befejezésül ezeket mon­dotta Csanádi Vilmos: — Az üzemek, tsz-ek, ál­lami gazdaságok, gépállomá­sok, stb. vezetői is kísérjék figyelemmel a továbbtanuló dolgozók előrehaladását. Ke­ressék ők is a kapcsolatot az iskolákkal, a pedagógusok­kal. Ideje, hogy minden gaz­dasági egységben megala­kuljon az iskolabizottság, mely elkészíti a helyi üzem, tsz, stb. általános- és közép­iskolai továbbtanulási ter­vét. Néhány iskolabizottság már szép eredményekkel büszkélkedik (például a kar­cagi Lenin Tsz-toen). Legye­nek ezek a jó példák köz­kinccsé megyénkben. Emel­lett a tsz-ek, állami gazda­ságok fokozottabb technika i segítségére (tanterem, jármű biztosítás, stb.) is számítunk. Hiszen az ilyen apróságnak tűnő dolgok is fontos fel­tételed annak, hogy a tovább­tanulás, a művelődés gyor­san fejlődő és állandósuló népmozgalommá fejlődjék Szolnok megyében is. m- bubor —­Bertáné és társnői teljesí­tik vállalásukat — Ä tavaszi hónapokban gyakran olvastuk az újsá­gokban, hogy a VIII. párt- kongresszus tiszteletére sok helyen vállalásokat tesznek, versenyeznek. Többször be­szélgettünk erről, s úgy dön­töttünk; mi is felajánlást te­szünk, Megfogadtuk, hogy a napos csibéknél a,z elhullást 8 százalékra csökkentjük. A tervezettnél kevesebb takar­mánnyal neveljük fel a ba­romfit* A törzsállománynál pedig a gondos ápolással fo­kozzuk a tojáshozamot, s túlteljesítjük az éves tojás- termelési tervet =—t sorolta Berta József né a baromfite­lep vezetője, i— Sikerül á tervük? — Sikerül. Igaz, mindany- nyian azon vagyunk, hogy amit fogadtunk, annak ele­get is tegyünk. A tsz vezető­sége is segít bennünket. Gon­doskodnak arról, hogy a ta­karmány, a tápszer, a gyógy­szer, s minden ami szüksé­ges meglegyen. Nyolcezer na­poscsibét neveltünk fel 4,5 százalékos az elhullás. A jelenlegi ötezerből pedig még alig pusztult el néhány. Re­méljük, hogy az átadásig nem lesz több az elhullás 2 százaléknál. A januárban ho­zott négyezer naposcsibét tíz hetes korban adtuk át 1,13 kilogramm átlagsúlyban. En­nek eléréséhez 3,67 kilo­gramm takarmányt használ­tunk fel. A második csoport szintén négyezer volt, 3,50 ki­logramm takarmánnyal ne­veltük fel a csibéket 1—1,15 kilogrammosakra. Az egész­séges, szép baromfiból a törzsállományt is felfrissí­tettük. — Pulykaneveléssel még nem régen foglalkozunk. S az Idén is jól sikerült. A két­ezer pulykából az elhullás nem éri el a 10 százalékot. Tojásból 160 000 az éves tervünk — tájékoztat Hege­dűs Jánosné. — S ezt nyolc hónap alatt teljesítettük. Amit azóta tojnak a tyúkok, az már mind plusznak szá­mít. Jelenleg 107 százalék­nál tartunk tervünk teljesí­tésében. A kunszentmártoni Búza­kalász Tsz baromfigoedozói — Berta Józsefné, Nálhi Ro­zália, Herczeg Györgyné, va­lamint Hegedűs Jánosné és Hegedűs Lászlóné — min­dent megtesznek azért, hogy adott szavukat valóraváltsák, s a pártkongresszust újabb munkasikerrel, eredménnyel köszönthessék. (NK.) Állatni Gazdaságok, Termelőszövetkezetek, figyelem 2 A Palotás! Állami Gazdaság elfekvő készleteiből az alábbi gépeket kínálja megvételre: Ezüstszelektor 5 db 300-as és 350-es könyök Kalmárrosta 3 db és egyenes cső 20 db Szelelő rosta 2 db Kaffka szivattyú, nagy 2 db Gépi répavágó 2 db KA. 8-as kévekötő és Magyaróvári fűkasza 2 db aratógép 1 db Csigatriőr 4 db Granuláló 2 db Cséplőgép 2 db Vasridzser 1 db Fogatos eke 1 db Kanadai rendrearatö 1 db Kultlvátor 1 db 32 soros vetőgép 1 db Ekekapa 12 db Fogatos vetőgép 1 db TE 330-as eke 5 db Kaparógép 2 db Elevátor 2 db Fogatos kocsi 12 db Kaffka szivattyú, kicsi 4 db Lószerszám 40 db A gépek megtekinthetők a gazdaság gépudvarában, Besenyszög—Palotás. Telefon: Szolnok 28—55. Megalakultak a felvásárlási egyeztető bizottságok Ismeri a dörgést — Miért nem szereli fel a pótkerekéT? — írásbeli utasítást várok a Központból! (Gerő Sándor rajza) A PÁRTÉ LEJ HÍREI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents