Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

1962. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Gyűlik a gabona az állami magtárakban Megyénk közös gazdasá­gaiban a gabona betakarítá­sával egyidőben megkezdték szerződéses kötelezettségeik teljesítését is. Jónéhány szö­vetkezetben elhatározták, — hogy nem tartalékolnak fe­leslegesen kenyérgabonát a vetőmagon, a kötelező tarta­lékon és a tagok szükségle­tein felüli mennyiséget be­szállítják az állami felvásár­lótelepekre. Családtagonként 250 kilogramm évi szükség­letet hagynak meg. A malomipari és termény­forgalmi vállalat július 28-i adatai szerint 1798 vagon gabonát vásároltak fel. — Át termelőszövetkezetek eddig 18.4 százalékra teljesítették vállalt kötelezettségeiket. Húsz vagon búzát értéke­sítenek közösen a kisúj­szállási Búzakalász Tsz tagjai A kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai a napokban közgyűlést tartot­tak. Ott a vezetőség bejelen­tette, hogy megkezdik a munkaegységre járó kenyér- gabona osztását. Minden tel­jesített munkaegységre 2,70 kilogramm búzát adnak a tagoknak. Rövid számvetés után a gazdák megállapították, hogy ez a mennyiség jóval több, mint amennyi az évi ke­nyérszükséglet. Ezért úgy ha­tároztak, hogy csak annyit visznek haza amely fedezi a család kenyérszükségletét, a többit pedig közösen értéke­sítik. A Búzakalász Tsz tag­jai eddig húsz vafeon búzát gyűjtöttek össze és ezt a na­pokban szállítják el a tér ményforgalmi vállalat tele­pére. Adamik László például- tíz mázsa, — König István ugyancsak tíz mázsa, — Szo­boszlai László pedig nyolc 1 mázsa búza értékesítését ha­tározta el. A többiek átlago­san öt—tíz mázsa közötti mennyiséget adnak el az ál­lamnak. A tiszaföldváriak több gabonát szállítottak be, mint szerződésük előírta A tiszaföldvári Lenin' Tsz gazdái jó termést takarítot­tak be. Őszi árpából 16.70, búzából 14 mázsás átlagot értek él. Az utóbbit 1400 hol­don. A termelőszövetkezet igyekezett az állam iránti kötelezettségeivel is. Adóga­bona, géprész és szerződéses ■kötelezettségükkel együtt 11Ó vagon búzát szállítottak az állami magtárakba. Túltelje­sítették a leszerződött meny- nyiséget is, -73 vagon gabo­nát adtak át ilyen címen a felvásárló vállalatnak. V Érdekes emberek érdekes foglalkozások A takácsmesternS Munkáját tulajdonképpen átvették a gyárak, s neki csak a rongyszőnyeg szövöge­tése maradt. Pedig micsoda kockás csíkos, mintás anyago­kat szőtt nnég tizenöt évvel ezelőtt is. Ha vendége érke­zik, aki mintája után érdek­lődik. még mindig tud mu­tatni egy maga készítette kockás rokolyát. Nem panaszképpen mondja azt, hogy már nem készíthet. De mit tudják a hozzá nem értők, milyen szabadon szár­nyal a takács fantáziája, ami­kor ruhaanyagot sző. A rongyszőnyegek még csak egyfajta mintát ígérnek ké­szítőjének. Csíkosat. Széle­sebb, vagy keskenyebb sávo­zással.­Huszonegynéhány éve, hogy ezt a szakmát annakide­jén Karcagon kitanulta. A Mansz szövőtelepen Újházi Irén volt a mestere. Három évig tanulta, hogy egy-egy anyagot milyen menettel, mi­lyen csavart menettel, milyen borda befűzéssel kell csinál- • ni. Tízen kezdtek akkoriban, de most már csak egyedül folytatja ezt a tanult mester­séget. Mondta is akkoriban az anyja: — Te Rózái, nem neked való mesterség ez.;. De ő nem hallgatott’ a szóra... ment... tanult..: s iám, milyen jó. hogy csinál­ta. Rongyszőnyegre falun mindig szükség lesz.;. leg­alább addig biztos amíg ő tud dolgozni. Az ilyen sző- nreget padlóra, vagy dívány fölé szívesen teszi a falusi nép. Sőt — ne nevessen ki coki sem — még a lepedő alá is kerül belőlük, hogy melegebb legyen az ágv. Te­hát neki nem kell félnie a munkanélküliségtől. Igaz, hogy ő női takács — s mint ilyen, egvedüli a ’környéken — tud dolgozni. Tudakolja meg bárki, milyen munkát végez Szűcs Rozália. Kétféleképpen tud felvetni a zövőgépre: csavartmentesen ' = dobhengeresen. Aki ért ' ídamirskét a mesterséghez, ■z-tudja, milyen nagy szó ez. ""nonta négy métert tud 'őni — egy láncot nvole-tíz ■op alatt. (Ez megfelel 35— '0 méternek.) Szépecskén ’’ keresetéből. Férjhezmenni? — nem óhajtott. Anyjáékkal együtt 1 Kenderesen, a Martino­vics utcában. Vendégségben Ilkán jár, de a szállingózó híreket mindig meghallja. rüs7 őhozzá elég sok kun­csaft jár. Hallotta, hogy a múltkor a faluszélen egv öregemberhez betört egy -orszféle. de elfogta a rend­őrség, azután még le is ját­szatták vele a csinálmányát. Egyszóval sokan dolgoztat­nak nála, de azért vigyáznia kell! Huncutok a vevők! Ha vastag anyagot hoznak Is, mindig azt akarják, hogy olyan hosszú szőnyeget szőj- jön belőle, mint a vékony­ból. Pedig ő igazán nem akar becsapni senkit se. Tervei? Szőni... szőni... sok szép szőnyeget. Ha már a konkurrencia — mármint a szövőgyár — elvette tőle a ruhakészítést. S a keresmé nyéből renováltatni ezt az öreg úá'M. amely lakójának vallhatja az utolsó takács- mesternőt. V. V. Hang játék Petőfi életéről a szíriai rádióban Sziriai tanárok és egyetemi hallgatók egy csoportja Európát járva Budapestre is ellátogatott. Anoar Búraki, Aleppo szi­riai város oktatási bizottsá­gának igazgatója, a 31 tagú csoport vezetője, útjuk cél­járól a következőket mon­dotta: Csoportunk tagjai értelmi­ségiek és így érdeklődésük természetesen elsősorban a magyar kulturális élet felé fordul. Már három évvel ez­előtt nagy, hatást gyakorolt ránk a Damaszkuszban meg­rendezett magyar képzőmű­vészeti kiállítás. Hkalil Hindavi író, a hale­bi líceum tanára, vette át a szót: — nagy tisztelője va­gyok a magyar irodalomnak. •Francia fordításban ismertem meg Petőfi verseit. Költésze­te annyira megragadott, hogy néhány versét sziriai nyelvre lefordítottam, rádi­ónk számára pedig hangjáté­kot írtam Petőfi életéről. Egyebek között egy Liszt-ta­nulmányom is megjelent, mostani magyarországi élmé­nyeimről szintén írni sze­retnék. Kisújszállás, Karcag, Jászberény városok és a kunhegyes! járás termelőszövet­kezetei, valamint az állami gazdaságok befejezték az aratást Tegnap a késő délutáni órákban érkezett a hír: Szol­nok megye állami gazdaságai mintegy harmickét és félezer hold kalászosukat learatták. Mezőtúr. Törökszentmiklós város és járás termelőszövet­kezetei után Kisújszállás, Karcag, Jszberény városok és a kunhegyesi járás közös gazdaságai is végeztek a ka­lászosok betakarításával. A kunhegy esi járás terme­lőszövetkezetei 19 ezer hold búza, 6400 hold őszi árpa és 1200 hold tavaszi árpa beta­karításával .végeztek. A járás 18 közös gazdaságában 45 kombájn és 35 aratógép dol­gozott. Tegnap délután már csak a kunhegyesi Vörös Október, a tóm aj monostori Petőfi, a tiszaburai Lenin, a kunmadarasi Új Barázda és Petőfi Tsz-ekben arattak. A járásban átcsoportosították a kombájnokat, Tiszaburán például egyszerre 8 gép dol­gozott! A járás közös gazdaságai­ban előre haladtak a cséplés- sel is. Eddig a kalászosoknak a felét csépelték el. Az ara­tással nem tartott lépést a talajmunka. Eddig csak 8600 holdon végeztek tarló­hántást, illetve nyári mély­szántást. Mintegy ötven erő­gép dolgozik kettős műszak­ban. A kombájnosok most visszamennek traktoraikra és a 167 erőgép közül 137 ket­tős műszakban fog szántani. Lapzártakor érkezett: a tiszasasi Rákóczi Tsz gazdái befejezték a kalászosok ara­tását, cséplését, végeztek a szalma lehúzásával és kazla- zásával is. Mi lesz a sörárpávai ? Hatszáz vagon sörárpa szerződés vár teljesítésre a megyében. A malomipari és terményforgalmi vállalat me­gyei központjától értesültünk, hogy több tsz késlekedik, vagy éppen megtagadja az árpa átadását. Miért húzó­doznak? — ezt kérdeztük né­hány közös gazdaság vezetői­től. Az újszászi Szabadság Tsz- ből Nagy Lajos főmezőgaz­dász válaszolt: — Persze, hogy nem teljesítjük, hiszen nem is vetettünk sörárpát. Még a téli tervtárgyaláson eldöntöttük közösen a járási tanács vezetőivel, hogy he­lyette napraforgót 'leiünk. Ezt a malomipari vállalatnak is tudnia kellené. Ez. esetben viszont az ál­lamot nem érte károsodás, már csak azért sem, mert a szerződött nyolcszáz mázsa sörárpát az újszásziak helyett beszállította a szajoli Vörös Csepel Tsz. A tiszaroffi Aranykalász Tsz csak rész­ben tudja teljesíteni szerző­dését, mert gabonavetésük nagy részét tavasszal elvitte az árvíz. — Még most aratjuk a ta­vaszi árpánkat — jelenti Rottmayer Jenő, a eibakházi Vörös Csillag Tsz-ből. — Mi már annyi akadályközlést küldtünk a malomipari vál­lalathoz, nem is csoda, ha azt hiszik, hogy nem szállí­tunk semmit. Sajnos, egy ho nappal később vetettük a> árpánkat az időjárás miaF Még június, közepén is cs? húsz centiméteres volt. Az sem vártuk tőle, hogy a vető magot visszaadja. Azutár szórtunk ki rá nitrogén mű- ,trágyát, szerencsére az eső mindjárt bemosta, és így ér­tük el, hogy a mai napi;: mégis aratható lett. Nem ka­punk tíz mázsás átlagtermést az biztos, de a szerződésün­ket teljesíteni tudjuk. A rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc Tsz-nek nedves még az árpája, s egyelőre azon nem szállítják be. A vezsenyi Tiszamenti Tsz viszont szintén árvtekárosuh. De volt olyan szövetkezet is, alpi így válaszoltak: — Szó sincs róla, hogy nem aka­runk árpát adni, — mondta Bana István, a törökszent­miklósi Aranykalász Tsz fő- agronómusa. — Csak a sör­árpánkat nem pénzért, ha­nem cserébe, takarmányárpá­ért adjuk, mert abból kevés termett. Már a héten meg is kezdjük szállítását. Reméljük, a többi terme­lőszövetkezet gazdái sem késlekednek a sörárpa szer zödésük teljesítésével., hiszen ők is szeretik a sört, s jobban járnak így. mintha takar mánynak hagynák meg sörárpát. F. M. SZAKTANÁCS Megkezdődött a vadkacsázás a Hortobágyon Megkezdődött a vadászati idény a több mint 80 000 hol­das hortobágyi vadrezervá­tumban: augusztus 1-től kezdve vadkacsára lehet va­dászni. A hazaiak mellett sok külföldi vadászt is vár­nak a Hortobágyra. (MTI) Az éjszaka lámpása Este van,. lyolc óra is elmúlt. A csen- lőgép egyre csendesebben dohog, majd leáll. Az emberek hazaindulnak, ki ke­rékpáron, ki gyalog, csak Vince Sándor, traktoros vár még. Elégedett, ma is „le­ment” 240 mázsa búza. Le sem állítja a motort, hiszen már jön a váltótársa, Sebők Sanyi. Ö lesz az éjszakás. Szánt hajnalig, tovább nem lehet, mert korán ébred a cséplőcsapat és kezdik a munkát. Hetek óta így megtr, s a motor azóta sem hűlt ki. Először aratógépet vontatott vele, Sanyi meg éjjel a kotabájnszalma lehúzását vé­gezte. De már learattak, s most csépiás, meg tarlóhántás van soron. Persze vált­va, mert mind a két munka sürgős. Igaz, rövid a nyári éjszaka, de két és fél, három holdat azért fel lehei szántani a két ekevassal. A harmadikai már nem bírja el a gép, nagyon száraz a talaj. Sötét van, de ez nem zavarja Sanyit a szántásban. Szeret ilyenkor dolgozni, állítja, még a traktor is jobban „húz’, mert nem melegszik fel a motor. A másik erőgéppel a húszéves Szed- lák Béla dolgozik. Nagyon vigyáz a gépre nehogy baja essék, mert reggel édesapja jön váltani, s nagyosi szigorút. Nem is volt eddig egyetlen kényszerpihenő sem javítgatás miatt. Az idősebb Szedlák nappal kombájn- búzát tisztít a cséplőgéppel, naponta ' több mint kétszáz mázsát. De amint ezzel vé­gez, megkezdi a cséplést. Adthg viszont reggel hattól este hatig dolgozik, akkor váltanak, s a fiúnak is marad elég ideje a talajforgatásra. Béla pedig két műszaknormát is el­végez reggelig. Mindene a motor. Alig­hogy elhagyta az iskolát, felült a gépre, azóta is traktoros. Ősszel bevonul kato­nának, reménykedik, hogy harckocsizó lesz. Erről ábrándozik most is a sötét éjszakában, mert míg az eke végig ha­sítja a barázdát a hosszú táblán, addig jut rá idő. Megáll a fordulóban : harmadik traktor. Ecsédi László, a vezető leszáll, igazít valamit az ekén, azután méri a mélységett megvan-e a 28 centi? Meg­nyugodva süllyeszti zsebébe az apró mé­rőszalagot, s megy vissza a géphez. Ki­csit biceg, fáj a lába. Még a múlt héten történt, hogy hegesztés közben a parázs megégette. Azért dolgozott tovább. Pár napja, hogy szánt, azelőtt min­den éjjel a szalmalehúzásban vett rész*. Most megfordul a traktorral, leereszti az ekét és indul tovább. Távolból figyeli a többieket, hogy haladnak? Csak a gépek mozgó lámpáit látni, melyek messze világítanak az éjszakai határban. S reggel majd jön a „hosszú brigád vezető”, Karancsi ,mre lóháton. Ellenőrzi a munkát, felméri a területet, s elége­detten állapíthatja meg: eddig négyszáz hold tarlói száll ottal fel a törökszent­miklósi Aranykalász Tsz földjén. F. M. A napraforgó kártevői E fontos olajnövényünk egyik rovarkártevője a nap­raforgómoly, melynek her­nyója nagy mértékben káro­sítja a napraforgó virágzatát és magját. Hernyó alakban telelnek öt centiméter mé­lyen a talajban, orsó alakú gubóban. Tavasszal az idő melegdésével a talajfelszín közelébe húzódnak fel. Itt újabb gubót készítenek és ebben bábozódnak. A bábidő 16—20 nap. Az első nemze­dék rajzása május közepén kezdődik és június végéig tart. Az ország melegebb vi­dékein megtörténhet, hogy a rajzások szüntelenül folynak szeptember végéig és az egé­szen késői napraforgó virág­zatát is károsítják A nemesítőknek sikerült olyan ellenálló fajta napra­forgót előllítani, amelynek a magját a hernyók nem tud­ják átrágni. Ez a védőréteg a virág megtermékenyülése után három-négy napra már kialakul. Ilyen ellenálló faj­ták (iregi, lovászpatonai és a szovjet fajták) termesztése a legbiztosabb védekezés a napraforgómoly kártétele el­len. • A vegyszerezés kompli­kált és még a kísérletezés stádiumában van. A fő gon­dot az okozza, hogy a vegy­szerekkel kipusztítanánk a moly természetes ellenségeit, a fűrészdarazsak, fátyolkák, katicabogarak népes család­ját. Ezek a paraziták 30—40 százalékos pusztítást is vé­geznek a hernyók között. A fészkes virágzatú gyomnövé­nyek irtásával lényegesen gátolhatjuk a napraforgó­moly elszaporodását. A sárga és a fekete levél­tetű is sok kárt okozhat nap­raforgó vetéseinkben. — A nagy mértékben elszaporo­dott tetvek táplálkozása nyo­mán a növények kevesebb tananyagot kapnak, fejlődé­sükben erősen visszamarad­nak és termést alig hoznak. Másik kártevésük, hogy szí- vogatásuk alkalmával meg­fertőzik a növényt azzal a vírusféleséggel, ame'v a tör penövéses kóros elváltozás) okozza. Szorgalmas élősködői a le- véltetveknek a hansvák Ha sűrű hangyaiárást Levelünk meg a nanraforgón amint a csécsi levélrézsa felé igye­keznek. óév biztosan követ­kp7te*ka+ünk a levél tetvek ieianlétérr Ideiében meg kell kc-Tőeni a vegyszeres arait naevüzorn- kpn Wofatox sJnritznulver 30 0 2—0 3 száaaiáicns permedé­vel, vagy Wofatox porozó­szerrel (holdanként 8—12 ki­logramm) végezhetünk a leg­eredményesebben. A vegy­szerezést legjobb késő dél­után, vagy kora reggel vé­gezni, ilyenkor ugyanis a le­velek hátoldala kifordul, és a tetvek elérhetők. Az óvó­rendszabályokat szigorúan be kell tartani. * Veszélyes élősködő növénye a napraforgónak a szádot Megtelepülhet a dohányon é> paradicsomon is. A gyomnö­vények közül a szerbtövis és az ürömfélék a gazdanövé nyei. A napraforgószádor 20 —50 centiméter magas, két­szikű klorofil nélküli ego éves élősködő növény. Szívó- gumóval tapad a napraforgó gyökereire. Júniustól szép temberig virágzik, lilásszínű Termése tok, többszázezer porszerű magot tartalmaz amelyet a szél, az eső és az állatok hordanak szét. A ta­lajban tíz évig is csíraképp: marad. A napraforgó gyökér­zete csírázásra készteti s szádormagot, az behatol s gyökér vízszállító edónynya- lábokba és szárával a talaj felszínére tör. Erős fertőzés­kor 50—100 szádor is tenyész­het egy napraforgó tövön. A szádor elszaporodása el­len agrotechnikai módon vé­dekezhetünk legeredménye­sebben. Az erősen fertőzőit földekbe hat évig ne vessüos napraforgót A gyengébben fertőzött részeken leghelye­sebb a következő évben má­sodnövényként . sűrűsorosan napraforgót vetni silónak, vagy zöld trágyának és azt a szádor megjelenésekor le­vágni, illetve leszántani elő- hántós ekével. A foltokban megjelenő másodhajtásoka; éles kapával kell levágni, s az többé nem sarjad ki. Jó az ellenállósága a szádorra! szemben az iregi, a szabolcsi és a szovjet fajtáknak. Lipcsey Imre körzeti agronómus, Szolnok megyei Növényvédő Állomás rr rr byurus napfogyatkozás Bamako (TASZSZ) Mali fővárosában keddei érdekes természeti jelenségei gyűrűs napfogyatkozást fi­gyeltek meg. A mali kor­mány engedélyével szovjet csillagászok egy csoportja is észlelő állomást létesített a Niger folyó partján, (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents