Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-15 / 190. szám

1962. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NEPLAi* 3 Autóbusz-vonat a vadásztanyára Szabadtéri divatbemutató — Négylábú vendégek s más újdonságok a mezőgazdasági kiállításon Az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás területén e na­pokban — ne tessék tréfánatt vélni — életveszélyes a for­galom. Teherautó lovasko­csit előz, ez kézi targoncát; emez mögött daruskocsi ve­zetőfülkéjéből hajlik ki ve­rejtékben fürdő arccal a so­főr. Indokolt a feszített mun­katempó; rohamléptekkel kö­zeleg szeptember elseje, a megnyitó napja. S hány, de hány új pavilonnak, a láto­gatók kényelmét szolgáló lé­tesítménynek kell addig el­készülnie! Mint egy elkapott megjegyzésből megtudjuk: a kiállítás területén helyen­ként még augusztus 20-ra is mint munkanapra számíta­nak. Nincs nagyobb nyugalom a kiállítás propagandistájának irodájában sem, melynek gazdáján meglátszik: nagyon örülne, ha három telefonja közül egyszerre sosem csen­getne több kettőnél... — Szolnoki? — Igen. — Szolnoki? — Igen. Az ismerkedés első másod­perceiben hangzott el e fur­csán kettőzött dialógus. In­formátorunknak neve Szol­noki (István), nékünk pedig munkahelyünk. (A „megyei” szót elnyelte egy interurbán- hívás türelmetlen berregése.) — A kiállítást még köny- nyebb lesz megközelíteni, mint volt; villamos a Nagy­körút és a Népszínház utca sarkáról indul félpercenként, nagy autóbusz pedig ugyan­ilyen időközökben a Felsza­badulás térről. A nagy autó­buszról leszálltak — s per­sze, mások is — a kiállítás területén kis autóbusszal, a Budapesti Ipari Vásáron be­mutatkozott buszvonattal utazhatnak tovább. A szerel­vény az ipari vásáron be nem vált gyakorlattal szemben többhelyütt megáll majd — így a szolnoki születésű Szol­noki István, ki váratlanul megkérdi: — Mennyit ért a mezőgaz­dasághoz? — Izé... — Nem szégyen az! Az ez évi kiállítás a korábban ren­dezetteknél nagyobb mérték­ben szórakoztatja majd a nem szakembereket is... Ha már a közlekedésről szólunk, hadd mondom el, hogy a ki­állítás tartama alatt több vá­rosnéző autóbuszjárat indul, más-más vonalon. Az út alig rövidebb, mint az ipari vá­járon volt; a részvételi díj «zonbarn csak tíz forint a ko­rányéit huszonnyolc helyett. Így méginkább jut másra is * költőpénzbőlí ' — Például kóstolóra... — Tizenhat tsz kínálja az idén a borkóstolóban italait; kizárólag az országos bor­verseny favoritjaiból. Más szomjoltóról a vendéglátó- ipar gondoskodik majd; Az ez évi kiállítás látogatóinak kényelmére a vendéglősök megháromszorozzák az ülő­fogyasztáshoz szükséges he­lyeket; ugyanakkor önkiszol­gáló egységeket nyitnak. — Hamar elfárad az em­ber a járkálásban.;. — .. .de meg is pihenhet! A gyepes részekbe topogó­kat építünk, melléjük pado­kat helyezünk. Míg az idő­sebbek a vadásztanyán fo­gyasztott specialitások zama­tét méltatják, a fiatalabbak meglátogathatják az állat­kertből vendégként érkező, hazánkban honos állatokat. Ezután — esetleg — a lovas­bemutatón lehet találkozni: noha a divatrevűk sem ígér­keznek unalmasnak. Ezeket az újonnan épülő szabadtéri színpadon tartjuk. A divat- revüket esztrádműsor teszi majd változatossá, férfi szí­vek számára is kedvesebbé. — Kiket láthatunk, hall­hatunk egy kompié és egy bunda között? — Sárosi Katalint. Koós Jánost, Szuhay Balázst. Ke­leti Lászlót, a Görbe Tükör Együttest, továbbá több népi egy ütést. — Nagyszerű; A 64. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás nemcsak a gazdáknak ígér tanulságos szemlélődést, de famíliájuk minden tagjá­nak is kellemes szórakozást. MUNKÁS SZEMMEL Ahi bekerül a vezetőségbe, az már nem megy a mezőre Gyűjtik a lucernát A jászfényszarui Zöld Me­ző Tsz-ben, a paradicsom­föld melletti fasor alatt a Zsámboki-brigád tagjai na­gyon közlékenyek, de van egy kérésük, amit sajnos teljesítenem kell. Azt mond­ják, mindent megírhatok, amit elmondanak. Utána is nézhetek, minden úgy van-e. A brigád nevét is említhe­tem, de egyikük nevét se írjam fel, mert ha megtud­ják, hogy névszerint ki mondja el ezeket, annak rossz dolga lesz. Mit tehetek hát? Azt mondják, a tsz elnöke, meg a párttitkár jó ember. Az öreg agronómus is ka­lapot emel, ha elmegy a tábla mellett, s nekik ez is elég. Egy 3600 holdas gaz­daságban van mit csinálni. Nem mintha nem esne jól, ha egyszer máskor velük is szóba állna, dehát ha nem ér rá... Van azonban egy fiatal agronómus, annak még a nevét se tudják. Végig kér­dezik a brigádot, mire az épp most érkező kocsis any- nyit tud, hogy Fazekasnak hívják. Tavasz óta van a tsz-ben, de még nem ment oda hozzájuk. Még nem be­szélt velük. — Nem is fontos annak, csak a jó fizetés, — mond­ják. Az meg megvan. A tsz-től kapott kölcsönt, hogy motort vegyen. Azóta pedig kapja a motorkopáspénzt. Havonta négyszáz forintot. Nómelyikőnknek az egész hónapi keresete nincs ennyi. Azontúl a fix-fizetés, meg a munkaegység. S nekünk még csak nem is köszön. — No, ne zúgolódjunk, A Palotás! Állami Gazdaságban 2100 holdról folyama­tosan vágják az igen értékes zöldtakarmányt. Képünkön Győré Sándor traktorista Domány Jánossal és Lázár Benedekkel Mählader segítségével pótkocsira gyűjti a lekaszált lucernát. Megjelenik az Olcsó Könyvtár sorozat 400. kötete BOLDOGHAZI tnö-bcdlí A mai Jászboldogháza sokkal érdekesebb, színe­sebb, mint ez az írás. De ilyen is. Jubileumot ünnepel az Olcsó Könyvtár sorozat: meg­jelenik Katona József Bánk Bán című műve, amely a népszerű sorozat 400. kötete lesz. A művek példányszá­ma az új könyvvel megha­ladja a 22 milliót. A magyar könyvkiadás tör ténetében példa nélkül álló vállalkozás 1954-ben indult. A sorozat nagyon gyorsan népszerűvé vált és az új ol­vasók százezres tömegeit ne­velte nemesebb igényekre, ismertette meg velük a ma gyár és a világirodalom ma­radandó értékű, haladó szel­lemű irodalmi alkotásait. Az első kötetek 30 000-res pél­dányszámából az elmúlt nyolc esztendő alatt százezres pél­dányú kiadványok születtek és keltek el — például Tolsz­toj Maupassant, Mark Twain, Zola, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kál­mán, Móricz Zsigmond és Augusztus 18«án, szombaton lesz a megyei szántóverseny A megye legjobb traktorosa televíziót kap A járási szántóversenyek után augusztus 18-án kerül sor a megyei döntőre. Mint­egy négyszáz állami gazda­sági, gépállomási és termelő­szövetkezeti traktoros vett részt a vetélkedésben, s versenyzett a legjobb járási, városi helyezésért. Huszon­egy traktoros jutott tovább a selejtezőkön, akik majd a megyei szántóversenyen mé­rik össze szaktudásukat, ügyességüket. Itt dől el, ki a megye legjobb szántótrak­torosa. A szántőversenyt a szol­noki Lenin Tsz területén, a 4. számú fűútvonal mentén rendezik meg. A megyei szántóverseny bizottság az előkészületeket már megtet­te. Határozatot hoztak, hogy a megye legjobb traktorosát Tavasz televízióval jutalmaz­zák meg, a második helye­zett egy mosógépet és egy karórát, a harmadik pedig egy modern táskarádiót kap. A versenyzők ezekben a napokban lázasan készülőd­nek. Mindegyikük azt remé­li, hogy ő nyeri el a megye legjobb szántótraktorosa cí­met s a vele járó jutalmat Még a tavaszon ittjártam- kor hallottam róla. Kérde­zem Bazsó tanácselnököt, el­készült-e? — Félig, még csak félig... Az olvasótérképről van szó. Érthetetlen módon, a jómódú falu hadilábon áll a művelődéssel. A kétezerket- száz főnyi lakosságból száz­ötvenen olvasnak rendszere­sen. A községi tanács ezt látva, érdekes módon igyek­szik a könyvet eljuttatni a boldogházi családokhoz. Mindenekelőtt megalakítot­ták a községi könyvbarát- aktívát. Az öttagú csoport _ áll o falusi népfront­elnökből és négy tanítóból Varga Mária népkönyv­tárvezető rohamcsapata. Mit csinál többek között a kis­számú, de fáradhatatlanul buzgólkodó „olvastató” cso­port. Elkészíti a község olvasó­térképét. Utcák szerint be­rajzolják a kartára, melyik utcában, melyik család olvas már. Ahol a legkevesebben, vagy egyáltalán nem igény­lik még a könyvet, abba az utcába látogatnak el az ol­vasómozgalmi brigád tagjai, Ezért hasznos az olvasó­mozgalmi térkép. És ezzel vannak félig készen. I Jászboldogházának sok különc lakója van. Kettő be­lőlük sportot űz szenvedé­lyéből. Meg sportot is űzhet. Gyuri bácsi, a Bercsényi Tsz főmezőgazdásza tette ezt ve­lem. Mondtam neki, elkísér­ném a határba. Szívesen vette, összerakodott és invi­tált. — Indulhatunk. Vártam, hogy valami jár­művet majd csak kerít. Szól­ni külön nem akartam ezért, s baktattam ki Gyuri bácsi­val Jánoshida alá a cukor- répaföldre, meg vissza. Én lihegtem, botladoztam, mire a falu házai ismét feltűntek. De Gyuri bácsi, ez a hatvan, éven felüli fiatalember (az ő szavajárása: öreg az, aki annak érzi magát) csak ne­vetett rajtam. Akkor mesél­te el: gazdász ember már vagy négy évtizede. Ezelőtt állami gazdaságban dolgo­zott, ott is, itt a Bercsényi­ben Is lovas fogatot adtak neki, de ő még életében „lab- buszon” kívül mással nem járta a határt. SZAKTANÁCS Csávázzuk a vetőmagot, hogy megvédjük vetéseinket az üszög fertőzéstől Gabonaféléink legveszedel­mesebb és legsúlyosabb kárt okozó betegsége a gabona­üszög, melyet a nem meg­felelően előkészített és csá­vázatlan vetőmag terjeszt. Hogyan fertőz a gabona­üszög? Aratáskor, cséplés kor az üszögspóra a gabona­szem felületére tapad. A ve­tőmaggal földbe kerül, ahol behatol a csíranövénybe és a növénnyel együtt fejlődve a kalászba jut, ott a mag­házat egészen kitölti por­szerű spóráival. A gabona­üszög megtizedelheti jövő évi termésünket. Sőt az üszögkárosodás olyan nagy­arányú lehet, hogy a gabo­natermés 15—20 százalékát is elpusztítja. Nemcsak sú­lyos szemveszteséget okoz. hanem rontja a búza, a liszt és korpa minőségét. Ezért minden termelő érdeke, hogy az üszögkárosodás okozta terméskiesést vetőmagtisztí­tással és csávázással meg­akadályozza. Az üszög elleni védeke­zésre többfajta csávázószert használnak. Legújabban a Radosán Metoxyetilhigany- klorid hatóanyagú nedves csávázószert minimum 2,5 százalékos higanytartalom­mal a "búza kőüszög, árpa és zab fedett porüszög és a rozs hópenésze ellen siker­rel alkalmazzák. PC csávázógéppel végzett nagyüzemi csávázásnál 2,5—3 százalékos oldatot készítünk, s az ilyen töménységű csá­vázóléből 3 litert számítunk 100 kilogramm vetőmagra. A Radosánból készült csává­ié világos színű, így a csá­vázási jóval vetés előtt el­végezhetjük a vetőmag el- cserélésének veszélye nélkül. A Radosán higany tartal­mú vegyület, méreg. Hasz­nálatánál az előírt óvórend- szabályokat be kell tartani. Enni, inni és dohányozni csávázás közben tilos. A bő­rön és szájon át történő mérgezések elkerülésére vé­dőálarcot és kesztyűt kell használni. A csávázott ma­got emberi fogyasztásra, vagy állati takarmányozásra hasz­nálni tilos. Gulyás István AGROKER Vállalat. Az Aranykalászban mát diplomatikusabb voltam. Ér­deklődtem a párttitkártól, nem vettek-e már személy­kocsit. Ilyen nagyhatárű, gazdag szövetkezet, mint az övék, elbírná a személy­autót. El — igenli a párt­titkár, közgyűlésen szóba is hozták már a tagok, hogy milyen jó lenne gyors be­tegszállításra, a szövetkezet ügyeinek, a gazdák ügyes­bajos dolgainak intézésére, De az elnök lefújta. — Pedig neki lenne a leg­jobb — puhatolózom tovább. — A mi elnökünk — ka­cag a párttitkár -— bele se ülne. Konkoly Béla, az Arany­kalász elnöke ugyanis azt tartja: a motorizált közleke­dési eszközök gyors jármű­vek. Gyorsan körülszaladják a birtokot, elsuhannak az emberek mellett. De a gya­logjáró szövetkezeti vezető örül, ha megpihenhet az em­berekhez érve. (Saját magának természe­tesen motorizált járműve van és családi ügyeit, hosz- szabb kirándulásait azzal in­tézi. De a hatalmas szövet­kezeti határban csak gyalo­gol.) Négyezer holdnál nagyobb föld! Tartson bár gyávának akárki, de én ezek után szó­ba se hoztam határlátó szán­dékomat. BL. hisz nekünk is megvan ed­dig 14 forintjává] egységen­ként — szól közbe valaki. A két agronómus majd csak hozzá szokik ahhoz, hogy szeretik a Zöld Mező tagjai, ha barátságosak, be­szédesek hozzájuk — mon­dom, s tovább fűzöm a kérdést: — Hogyan tájékozódnak két közgyűlés között, ha azok negyedévenként vannak? — A tájékozódás? — Brigádgyűlés biztosan van. — Nincs. Két közgyűlés közt csak találgatózunk. A tagokra á munkán kívül úgy se sokat bíztak. — A brigádban csak van vezetőségi tag? — Aki odáig jutott, hogy bekerül a vezetőségbe, az nálunk már nem megy ki a mezőre! — Miért? — Miért menne ki, ha nem muszáj neki. Azt hiszi, olyan jó itt a tikkasztó hő­ségben, a forró homokban egész nap?! Ha egy kicsit előbb jön, hallhatja, amint mi is veszekedünk azért, hogy ki menjen be csoma­golni, válogatni a paradi­csomot. Jobb az a munka, mint itt hajladozni. Nálunk szívesen elkerülik a munka nehezét. — Ha keres, talán két embert talál, akik a veze­tőségi tagok közül a mezőn dolgoznak. Háromszázhatván tagú a szövetkezet. A fe­gyelmi bizottságban és az ellenőrző bizottságban is mind a vezetőségi tagok, a brigádvezetők, meg az irodai dolgozók vannak. — Meg aztán vannak olyan brigádvezetok is, aki­nek a szavára úgy se sokat adnánk. — Miért nem érdeklődnek, beszélnek a munkacsapatve­zetőkkel a közös dolgairól, ha már a többi vezető ritkán jut ide? — Jaj, rájuk csak az van bízva, ami már el van in­tézve — kacagja el magát egy asszonyka. Ahogy még beszélgetünk, az egyik ember bizalmasan mondja: nem vagyunk mi ellene a tsz-nek, nehogy azt gondolja. A tavalyi évet is 30 forintos egységgel zártuk. Azelőtt huszonhéttel. De a pénz se minden. Nékünk az emberség, a megbecsülés is kincs. Lassan búcsúzom. Azokkal a gondolatokkal, amelyeket már a tsz udva­rán éreztem; keveset számít itt az, hogy a tagok is érző emberek. Nagyon sokat kell nekik segíteni abban, hogy kibontakozzon a közösségi érzés, s egy nagy, egymást megértő családdá formálód­janak. S ebben • csak meg­erősítenek azok, akik a bú­csúzás után még visszatar­tanak: Dobók Istvánná rokonszen- vas fiatalasszony. Ö nem bánja, ha megírom is a ne­vét. Akkor is megmondja, hogy a tsz-elnöktől egyenes választ várna az ember. Ne­ki Juhász elvtárs még a ta­vasszal megígérte, hogy kap valamennyi kölcsönt a tsz- től, hogy befejezhessék az építkezést, mert addig nem tudnak beköltözni. De tavasz óta a hitegetésen kívül nem kapott mást. Tóth Pálné idősebb asz- szony. a férje már nyugdí­jas. ö azt kérte, hogy az SZTK-t ne vonják tőle. Ö nem tag, csak bedolgozó. Ezt két éve kéri. Azóta is minden álkalommal megígé­rik, hogy rendezik a dolgát. De két évi ígérgetés után ki hiszi ezt el. Seres István­ná kevesli, hogy hét gyereke után csak 210 forint családi pótlékot kap. Orosz Jánosnak az esik rosszul, hogy elvé­gezte a gépészképző tanfo­lyamot. mégis gyalogmunkás a tsz-ben. Néhány perc alatt ennyi kérdés, ennyi panasz. Mi igazolná ennél jobban mind­azt. amit a vezetők és a ta­gok közötti távolságról el­mondtak. (Folytatjuk) Borsi Eszter több mai magyar író alko­tásából. Az évforduló alkalmából a Szépirodalmi Könyvkiadó — a sorozat vásárlóinak kí­vánságára — megjelenteti az eddig kiadott kötetek tél- jes jegyzékét, s ugyanakkor közli, melyek azok a művek, melyeket még az idén és a jövő esztendőben kiadnak. 1963-ban az Olcsó Könyv­tár sorozatban előrelátható­lag 50 kötet jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents