Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

MAr Hi oldal NEM MINDEGY ★ SZEGYENT hozok A SZAKMÁRA SZAKTANÁCS oldal ,.A REMÉNYSÉG LOVAGJA” ★ Elítélték a cibakházi Vörös Csillag Tsz vagyonának herdálóit 0 oldal A boldogházi szegény ember meg a kerítése VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei WéfUafi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ym- évfolyam, 186. szám. Ara: 50 fillér 1963. augusztus 10., péntek. Varsóba érkezett a a DÍVSZ VI. Pénteken Varsóban meg­nyílik a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség VI. köz­gyűlése. Több mint száz or­szág — köztük hazánk — küldöttsége már a lengyel fővárosban tartózkodik. A hattagú magyar küldöttség vezetője Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára, aki csütör­magyar küldöttség közgyűlésére tökön délután érkezett Var­sóba. Csütörtökön a lengyel fő­városban befejezte munká­ját a DÍVSZ Végrehajtó Bi­zottsága, amely megvitatta a világszervezet háromesz­tendős munkáját. A végre­hajtó bizottság kétnapos vita után elfogadta a közgyűlés elé kerülő dokumentumokat. Tizenegy ország szankciókat követel Portugália ellen A gyarmati rendszer fel­számolásáról hozott ENSZ- határozat végrehajtására létrehozott tizenhéttagú kü­lönbizottság tizenegy tagja határozati javaslatot terjesz­tett a bizottság elé. A ja­vaslat követeli: hozzanak szankciókat Portugália ellen, ha nem ad azonnal függet­lenséget Mocambique-nak, második legnagyobb afrikai gyarmatának. A javaslat alá­írói Kambodzsa, Etiópia, India, Madagaszkár, Mali, Lengyelország, Szíria, Tanga­nyika, Tunézia, a Szovjet­unió és Jugoszlávia. U Thant beszéde a Sao Panlo-i egyetemen U Thant, az ENSZ ügyve­zető főtitkára, aki jelenleg Brazíliában tartózkodik, be­szédet mondott a Sao Paulo-i egyetemen. Megállapította, az emberiség kétharmada szegénységben, nyomorú­ságban él. Ugyanakkor az Iparilag fejlett orszá­gok évi 120 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre. A modem kor emberének mód­jában van, hogy felszámolja a világ nagyrészében a sze­génységet. Az eszközök ren­delkezésre állnak, csak he­lyesen kell alkalmaznia őket — mondotta U Thant. Az ENSZ ügyvezető főtit­kára a továbbiakban rámu­tatott, milyen nagy szerepet játszhat az ENSZ a gazdasá­gilag elmaradott országok megsegítésében. Az ENSZ- közgyűlésének tízéves fej­lesztési terve olyan feltéte­lek megteremtését irányozza elő, amelyek mellett a fejlő­désben lévő országok nem­zeti jövedelme 1970-ig 5 szá­zalékkal növekszik, az élet­színvonal pedig 25—30 év alatt kétszeresére emelkedik. Végezetül kijelentette: „A haladás kulcsa a népek ke­zében van”. (MTI) 'Táskarádió a kukoricatáblán A tiszaderzsi Kossuth Tsz elnöke és párttitkára nem győzi dicsérni a szövetkezet 40 fős KISZ brigádját. A fia­talok mintegy száz hold ku­korica, cukorrépa» borsó, mustár és silókukorica gon­dozását vállalták. A vezető­ség letette a gondot ezekről a földekről, csupán a termé­nyek elhelyezéséről kell in­tézkednie a betakarítás után. A kiszistákkal nem vallot­tak szégyent. Növényeik szé­pek, gyommentesek és kivá­ló termést ígérnek. Az ifjú­sági brigádon nem fog ki a munka. Ha borsót kell sze­lektálni ott vannak, ha az öntözőket kell kisegíteni rá­juk támaszkodnak. Csupán az aratási igényüket nem tudták teljesíteni, mert arra más brigádjai voltak a szö­vetkezetnek. A tizenkét fiú és huszon­nyolc lány eggyé forrott a munkában. Versenyeznek, ki tud jobban, eredményeseb­ben dolgozni. Szeretik Koós István bácsit, akit brigádve­zetőül jelölt ki hozzájuk a vezetőség. Úgyszintén Gőz Mária KISZ titkárt is, aki az egyik munkacsapatukat irányítja. A tsz vezetőség és a kiszis- ták jó kapcsolata a kölcsönös bizalmon alapul. A vezetők együttéreznek velük és igye­keznek kedvezni a fiatalok­nak. Havonként 13 forintos Ismeretterjesztő filmeket vetítenek Szolnok utcáin A szolnoki Ságvári műve­lődési ház a városban több helyen — a Vidámparkban, a vasútállomáson, a Ság­vári körúton és az állami gazdaságban — minden hé­ten egy-egy alkalommal sza­badtéri filmvetítést rendez. Az átlag egy-másfél órás idő­tartamú műsorban öt-hat is­meretterjesztő és tudományos kisfilmet vetítenek a kör­nyék lakosságának. Az elő­adások népszerűségére jel­lemző, hogy jóval a kezdés időpontja előtt már többszá- zan helyet foglalnak a tere­ken, ahol a sötétedés után vetítik a filmeket. előleget adnak munkaegysé­geikre. A tavasszal pedig táskarádiót ajándékoztak ne­kik. Teljesítették tizenhét fiatal kérését is: kerékpárt vásároltak nekik, hogy köny- nyebben megközelíthessék a munkahelyeiket. A kölcsön­nel majd utólag, a zárszám­adások idején számolnak el velük. A KISZ brigád zeneszó mellett kapál a kukorica- táblákon, melyet a táskará­dió szolgáltat. A vezetők jól számítottak: kamatozik a fiataloknak adott ajándék. Megteltek a szolnoki asszonyok kosarai Mit kínáltak, mit kerestek a hetipiacon? Csütörtök hetipiac-nap Szolnokon. A termelőszövetkezetek üzleteiben, az egyéni eláru­sítóhelyek előtt egyaránt hullámzik a tömeg. A tiszakécskei Béke Ter­melőszövetkezet üzletében szép áru között válogathat a vevő. Az ízes „Fontos” almának 3,30 forintért adják kilóját. A szilvát 2 forintért mérik. A dinnye már elfo­gyott, burgonyát viszont nem is kaptak. Úgyszintén nem árult burgonyát a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet sem. A paprikát viszont — szigorúan betartva a hiva­talos árat — 5,80 forintért árusították. Ugyanakkor az általuk kínáltnál sokkal szebbet lehetett kapni az egyéni árusoknál vagy más termelőszövetkezeteknél 5, illetve 4 forintért. Általában magasfokú ár­ingadozás jellemzi a szol­noki piacot. A paradicsom hivatalos ára 2,30 forint volt, viszont 3 és 2 forintért árusították. A zöldborsót 3,80 forintban szabták meg, ezzel szemben az asszonyok­nak 8 forintot kellett fizet­niük kilójáért — ha éppen ezt akartak főzni. Az ubor­ka azonban a megállapított­nál 2 forinttal olcsóbban —, 3 forintért kelt el. A bur­gonya ára 2,80. Ezzel szem­ben 3 forinttól 4 forintig vásárolhatták meg a vevők. Különösen a nyársapáti ter­melőszövetkezetek hoztak nagymennyiségű burgonyát erre a hetipiacra. Gyümölcs, zöldség­féle volt bőven Egyedül a tiszakécskei Ti- szagyöngye Termelőszövetke­zet eladója panaszkodott: már egy hete nem kapott árut. Hogyan tegye ő így forgalmassá az üzletet? Az ellenőröknek is akad bőven tennivalójuk. Sok szabálytalansággal találkoz­tak, különösen a magánke­reskedők körében. Az egyik kofa a 3,40 forintos rózsa­Kén­sav­gyári látkép Épül az új kén- savgyár Szolno­kon. Az építők a kedvező időjárást kihasználva, fá­radhatatlan szor­galommal végzik munkájukat. Ké­pünkön egy rész­let látható az új kénsavgyárl épít­kezésből­Több gabonát adnak a szerződöttnél A cséplést még nem fejez­tük be, de a termésátlago­kat már ismerjük. Őszi ár- pábló 11 mázsát takarítot­tunk be holdanként, a 92 <5 magát Arany Já~ nos egyenes leszár­mazottjának tartja, noha versfabrikálás. sál soha nem foglal­kozott. Azért mű­vésziélek ő is, tanú­sítja ezt a kenderből készült csillagok, ró­zsák sora, melyet ed­digi életében készí­tett. Igenis, művész ö, a szakma művésze. Apja valamikor ván­dorló mesterember­ként telepedett le Abádszalókon, s fiait is saját mesterségére, a kötélkéstzítésre ta­nította. Legidősebb bátyja • Tiszafüreden, jómaqa itt, Szülőkön űzi tovább ezt a mes­terséget. Konkurrencia? Van! Pedig ilyen istrángo­kat, rudallókat, kötő- fékeket nem tud ám mindenki készíteni, S hogy bizonyítsa is ezt, mutatja a yen­Arany András a kötélgyártó 208 forintos áron vásárol­hatják meg a közösből. S hogy van miből fizetni, azt néhány tagunk keresetével bizonyíthatom. Július hónap­ban Borbély János sőre­gondozó 1664 forintot vitt haza. Fazekas Sándor Ser­tésgondozó keresete 1577 fo­rint volt. A növénytermesz­tők is elégedettek lehetnek. Idős Farkas Jenő a kom­bájnaratásnál szalmakocsin dolgozott. Július . havi jöve­delme 1600 forint. Gulyás Lajos fogatos szorgalmának díja 1640 forint. Mészáros György Zetoros két és fél­ezer forintot keresett. Ko­vács József Sz—100-as trak­torral dolgozó tagunk mar­kát pedig több mint három­ezer forint ütötte. Nagy Má­ria és Tari Juliánná kéve­hordással és keresztezéssel többet keresett ezer forintnál. — Nem dicsekvésként mondom, de olyan jövede­lem ez, — s még az egy hold háztájit nem is szá­mítottuk —, amely vetek­szik az állami gazdaságban dolgozók keresetével. Nincs is panasz a szövetkezeti gaz­dák igyekezetére, s abban is egyetértünk, hogy amit az állam iránt vállaltunk, an­nak eleget tegyünk. Elmondta: Tóth László, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz főagronómusa barackot 5 forintért kínálta eladásra. Az őszibarackot viszont — amelyet 7,60 fo­rintban állapítottak meg — 10 forintért. Az ellenőrzés nyomán azonnal korrigálták az árakat. Egy eset azonban szembe­tűnő volt: az egyik zöldség- és gyümölcskiskereskedő — mikor az ellenőrzés során kiderült, hogy jogtalanul magas áron adta az őszi­barackot és az új árat kel­lett tovább alkalmaznia — miután az ellenőr távozott tőle, nem akart tovább áru­sítani. Az ilyen eseteknél — véle­ményünk szerint — sokkal szigorúbban kell eljárnia az ellenőrző szerveknek. A vá­sárlók pedig újólag meggyő­ződhettek róla: jobban jár­nak, ha az úgynevezett ős­termelőktől vásárolnak. Néhány megjegyzés a pia­con tapasztaltakról: Jó lenne, ha a hivatalosan megszabott árakat alkalmaz­ná minden árus a szolnoki piacon. Akkor nem lenne olyan eset sem, mint amit tapasztaltunk: a tószegi Dó­zsa Termelőszövetkezet üz­letében 5 forintért árusítot­ták a töltenivaló paprikát, ugyanakkor 'kint a szabad eiárusítóhelyükön már 6 fo­rintért. Bár az is igaz, hogy a piaci árakat mindenkor a kínálat és a kereslet szabja meg. S ha már itt tartunk, kevés volt a baromfi Az egész hetipiacon csupán egyetlen termelőszövetkezet — a kőtelki Ezüstkalász — árult csirkét. Helyes lenne, ha a megye többi termelő- szövetkezetei példát venné­nek a kőtelkiektől, s jobban gondoskodnának e tekintet­ben a városiakról. Nagyobb gondot kellene fordítani a piac tisztaságára. Nem éppen gusztusos lát­vány, amint a földről áru­sítanak a termelők. Egy né­nikét át is tessékeltek az asztalokhoz az ellenőrök, amikor észrevették, hogy a szalonnát és a tojást a föl­dön lévő kosárból kínálta. — v. v. — Ken nedv gazda* sági tanácsadója „reecesszió* lehetőségéről beszél t Washington, (MTI) Dr. Walter Heller, Ken­nedy elnök fő gazdasági ta­nácsadója az amerikai kép­viselőház és szenátus közös gazdasági bizottsága előtt az amerikai gazdasági helyzet alakulásáról beszélt. Az amerikai gazdaság leg­utóbbi lanyhulása „esetleg egy recesszió előjeleit jelent­heti” — mondotta. Hangsú­lyozta. hogy a gazdasági mu­tatószámok eltérő jellegűek és a gazdasági irányzatok „bizonytalanul és határozat­lanul keresztezik egymást”. Noha nem összegeződtek egy válságban, kétségtelen, hogy az amerikai gazdaság jóval kapacitásuk alatt dol­gozik — mondotta Kennedy gazdasági tanácsadója. hold borsó pedig többet adott a tervezettnél. Egy holdról öt mázsa termést vártunk, s nyolc mázsa lett. Kenyérgabonát 1200 holdon termeltünk. A kombájnaratta ,,területek holdja 10 mázsá- lEjával fizetett. Z — Mostanában sokat szá­molgattunk, jut-e a termés­éből mindarra, amire kell. , ^Harminc vagon búzát ha- ; igyunk meg kenyérszükség- ;letre. Földadónk 1284 mázsa, ;a géprész 558 mázsa, szer- ;ződéses kötelezettségünk pe- ;dig 3319 mázsa. Emellett 13 ;vagon búzáért fémzárolt ve­tőmagot cserélünk: Bezosztá- ;ja 1-es és Bánkuti fajtát. ;Eddig az állam raktáraiba ;56 vagon gabonát szállítot­tunk be. Megvan a lehető- ; Régünk kötelezettségeink teljesítésére. Sőt arra is, j ;hogy a szerződést j^gy-két ■vagon gabonával „megfejel­jük”. Nemcsak én határoz­tam úgy, hogy kenyérgabo- jnából csak a tényleges szük­ségletet vásárolom meg, ha- íínem mások is. Beszélgetés ■ közben többen említették, ■hogy nincs szükségük sze­gélyenként 3 mázsa kenyér­■ nekvalóra. Így bizonyára a ■tagok részére meghagyott 30 ■vagon gabonából is jut még t=az államnak. ,» — Nálunk pénzjövedelmet 1 kapnak a gazdák. A búzát I I — Most legalább meglátta, hogyan ké­szül jegy tehénkötél — mondja. Ő még mindig; úgy dolgozik, ahogyan az apjától tanulta. Ma­ga dolgozza ki a ken­dert: áztatja, géppel töri, tilolja, gerebe. nézi. Csak az a baj, hogy kevés anyagot kap — 75 kilót egy negyedévre. Feldol­gozná ő ennek a dup­láját i . - I Tervei? Szeretné, ha Judit, a leánya be­váltaná a hozzáfűzött reményeket, s jó ze­netanárnő válna bej tőle. Legalább így to­vább nőne a csa'ád- ban — az Arany-fa müiában — a művé­szek sora, akik közé magát is beszámítja. — V. V. — i készítenek. Lassan kimegy a divatból ez a mesterség. Azért munkája még akad, főként a kör­nyékbeli termelőszö­vetkezeteknek .készít borjúköteleket. Igaz, a halászoknak is esi_ nált már hálót, s a futballistáknak ka­puhálót, De azért mégis csak az az iga­zi, amikor rudallókat készíthet. S hogy valójában milyen is a köteles mestersége? — Vál­lára köti a kender­csomagot, s már ügyes kezekkel so­dorja is a kötelet. Sorra végzi a fonást, a stirccoiást, a feje- zést.., dégnek — a szakmá­ja után érdeklődőnek — a maga készítette négyszögletes-, hat­ágú-, négyágú kötele­ket. Azután itt van a debreceni hatsoros kötőfék, A nemzet­közi vásáron 1942- ben még a svédek is rendeltek ebből. A lónyaklókat, a borjú­köteleket meg négyes, dupla rózsák díszítik. A Néprajzi Mú­zeum kért tőle a múltkoriban mintá­kat. Küldött is, amennyit csak kértek. Ha megöregszik, ak­kor ezeket is, ami még itt van a ház­nál — odaadja, hadd őrizgessék, hiszen ilyeneket már nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents