Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-08 / 184. szám
1862. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A FÖLD MÉLYÉNEK KUTATÓI A szolnoki olajbányászok Zagyvarékas közelében folytatnak munkát. Kutatják, mit rejt a föld mélye? Képeink fáradságos munkájukat tanúsítják. Gyakran ellenőrzik a fúróberendezés nagyteljesítményű szivattyúját. Eszenyi Viktor, Tarsoly Imre és Oth József karbantartást végez. A tonnamérő előtt Tarsoly Imre értékeli a végzett munkáról készült diagrammot. A fúrórudazat beépítéséhez készül Kovács József, Eszenyi Viktor és Oth József. SZAKTANÁCS A kukorica nagy ellensége Pótolják a kieséseket Kezdeményeznek a tsz pártszervezetek A termelőszövetkezetekben megvolt a féléves „kis zárszámadás”. Felmérték, hol tartanak tervük teljesítésében, miből lesz kiesés, s azt . mivel pótolhatják. A párt- szervezetek a gazdaságvezetőkkel együtt azon munkálkodnak, hogy felkutassák azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásával pótolhatják a terméskiesést. A kétpói Szabadság Tsz- ben intézkedési tervben rögzítették, miből várhatnak többletbevételt, hogyan takarékoskodjanak a munkaegységgel, meglévő pénzeszközeikkel. Párttaggyűlésen ismertették az intézkedési tervet, majd pártcsoportértekez- ieteken, brigádgyűléseken ts megbeszélték az abból adódó tennivalókat. A féléves értékelés számadatai szerint az éves tervből 719 ezer forint kiesésre számíthatnak. Ha azonban végrehajtják az intézkedési tervben rögzített feladatokat, évvégén mégis arról számolhatnak be, hogy , teljesítették éves tervüket. Ennek érdekében adtak olyan pártmegbízatást a kommunistáknak és a pár- tonkívüli aktivistáknak is, hogy a takarékosságra, a munkaegység gázdaságos fel- használására, a munka jóminőségű elvégzésére serkentsenek. A {járt és gazdasági vezetők pedig megvizsgálták, hogyan'csökkenthetnék a tervezett kiadásokat. Ennek eredményeként határoztak úgy, hogy nem építik meg a 68 ezer forintos beruházást igénylő takarmánykeverő házat. Elmarad a vasútnál lévő magtár falának felhúzása is. Ezek az építkezések a tervben sajáterős beruházásként szerepelnek. Az állattenyésztésből 297 ezer forint többletbevételt várnak. Eddig már ez^r hízót adtak át — 1800 a terv —, de kétezernél többet hizlalnak meg és .értékesítenek, hogy gyarapítsák bevételüket. A szövetkezeti gazdák is segítik a tsz áruértékesítési tervének teljesítését. Eddig a háztájiból 164 hízott sertés átadására szerződtek. A kisújszállási Ady Tsz- ben pártaktíván és párttaggyűlésen ismertették a féléves felmérés eredményét, őszintén feltárták, hogy a növénytermesztésből — jórészt az időjárás miatt — a tervezettnél 800 ezer forinttal kevesebb lesz a bevétel, összehívták a 42 fős párton- kívüli aktívát is, s velük szintén megbeszélték a gazdaság helyzetét. A pártcso- portértekezleteken is napirenden szerepelt a féléves „kis zárszámadás”. Ebben a közös gazdaságban 1957 óta az a szokás, hogy negyedévenként értékelik, hol tartanak a terv teljesítésében. A szövetkezeti gazdák jól ismerik az éves tervet, az értékelések pedig megkönnyítik, hogy még hatékonyabban beleszólhassanak a gazdálkodásba. Most Három dózsai ember a pártirodán. Igaz, egynek csak a hírét hozták oda. * — Először is a híriből ismert — panaszkodik a brigádvezető. — A lottós Túri János megint nem akar csépelni. Seres Pál párttitkár felüti a fejét. — A lottós? Hát miből él az? — Elvette az eszét a szerencsehajtás. Állandóan, sok szelvénnyel játszik. — Nyert-e legalább — Valamennyit biztosan: De azt mondja, majd bevág egyszer, addig is minek kínlódjon. Nagy, erős, tagbaszakadt férfi pedig. De csak piacolni jár Jászárokszállásra, és a szerencse eljövetelének lázában él. Egyszer már komolyan munkára fogták volna. Kiadtak a tanyájára sertéseket, nevelje fel, azért kap munkaegységet. De el kellett hozni a kondát, mielőtt éhen döglött nála. A disznók súlya kisebb volt, mint amikor odakerültek hozzá. Mit kezdjenek vele. Családos ember, mégis tíz munkaegysége van csupán egész évben. Már egészen belegabalyodik a szerencsevárás- ba. Hallgatja a párttitkár. Csóválja a fejét, feljegyez valamit. Beszélgetni, feltétlen is a tagok javaslatára vetettek 40 hold tarlóba borsót, 3 hold őszi árba tarlóba pedig őszi káposztát palántáltak. Hogy a termés biztos legyen, megöntözik ezeket a területeket. A VIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó verseny ugyancsak segíti a tervteljesítést. A tehenészek azt vállalták, hogy 200—300 literrel több tejet fejnek az éves tervben szereplő rneny- nyiségnél. A növénytermesztők közül többen arra vállalkoztak, hogy egy mázsával túlteljesítik a hoJdankénti kukoricatermést. Amellett, hogy száz sertést beszélgetni kell ezzel a lot- tóssal. * Ülünk bent a pártirodán. Poros arcán látszik, határból jövő ember, aki ránknyit. Látható félénkséggel üdvözli a titkárt. — Bocsánatot kérek a zavarásért. A Bugyi elvtársat ki tetszene engedni egy pillanatra? Seres Pali barátsággal visz- szafelel. — Nem is kell kimennie. Jöjjön csak be Éliás elvtárs nyugodtan. Amaz még mindig tartózkodóan. — Bocsánat... köszönöm... De mégis... Csak kimegy. Kérdezem, kicsoda. Éliás István, a mezőgazdász. Párton kívüli szakember, most került a faluba. Rendes embernek Ígérkezik, csak úgy látják, mintha tartana a párttól. Semmi oka nincs rá, becsülik itt a kommunisták is. S hogy tartózkodását leküzdjék, azt csinálták, meghívják minden taggyűlésre. Sőt egyszer már arra is megkérték, tartson tájékoztatót a Petőfi Tsz gazdasági helyzetéről, adjon tanácsot a párttagoknak. * Bugyi István, feketeképű. cserzettarcú férfi. Brigád- vezető. A terméseredményektervenfelül hizlalnak meg, a második félévben átadásra kerülő körülbelül hatszáz sertésnél 120 kilogramm helyett, 140 kilogrammos súlyt érnek el. Nagy Sándomé baromfitenyésztő csapata, amelynek tagjai Kui Marika, Bíró Eszter és Törzs Teréz, három százalék alá szorították az elhullást. Nemcsak az említett két termelőszövetkezetben, hanem minden közös gazdaságban van mód és lehetőség — 1 a nem is teljes egészében — pótolni a növény- termesztésből adódó kiesést. A pártszervezetek, a kommunisták segíthetnek ebben. (NK) ről beszélgetünk, amikor odaszól a párttitkár. — Látod István, csak nem jól tettétek, hogy nem versenyeztek. Bugyi hallgat, utána: — Ki tudta ezt még akkor. A tavaszon, nyárelőn versenymozgalom indult itt a pártkongresszus tiszteletére. Versenydíjakat is kitűzött a szövetkezet. Brigádonként hat-hétszáz forint. De a Bugyi-brigád nem nevezett be. Aszályos idő járta, keveset mutatott a határ. Bugyi István a fejét ingatta. — Leégünk a versenyben, látnivaló. A versenyen kívüli brigád azért munkával, szorgalommal küzdött az időjárás okozta károk ellen. Most az egész szövetkezetben éppen ennek a brigádnak legszebb minden terménye. Az emberek sajnálják a hétszáz forintot, már mondogatják, csak jobban jártak volna, ha akkor versenyeznek. De Bugyi István nem bánkódik. — Jobb ez így. Nem égtünk le. S azt mondogatja. — De ha benevezünk, ígérünk, aztán meg semmi. Akkor aztán mi van? Hogy igaza van-e a mértéktartó Bugyi Istvánnak? Maid eldöntik gazdatársai, a többi jászdózsai ember. Borzák Lajos E fontos takarmánynövényünkben a gyomok után a legnagyobb károsodást a kukoricamoly okozza. Egyes helyeken — különösen Szolnok, Debrecen vonalától délre — 50—60 százalékban is károsíthatja a kukoricavetést. A kifejlett hernyó főleg a kukoricaszárban, de más növények (kender, cirok, köles) szárában is áttelel. Jó rejtekhelyeiken a nagy hideget is kibírják. Április végén, május elején a melegedő nedves környezet hatásáig bábbá alakulnak. Egy-két heti átalakulás után kirajzanak a sárgás színű lepkék. A rajzás igen hosszú ideig — szeptemberig — is elhúzódhat. A nőstény lepke tojásait éjjelenként a fejlettebb, egy méter körüli magasságú kukorica levélfonákán rakja csomókba. A tojáscsomók szürkésfehér színűek. Az alig látható apró hernyók öt-tíz nap múlva kelnek ki. Néhány napig a leveleken ösz- sze-vissza mászkálnak, vékony selyemszálon leereszkedve áthintázódnak a szomszédos levelekre is. így szintén terjed a fertőztük. Leginkább a levéltölcsérek fenekén tartózkodnak, itt van legtöbb nedvesség és jó rejtekhely számukra. Néhány hét elteltével címerhányáskor befurakodnak a szárba, elsősorban a címer alatti részen rágják be magukat. A hernyók négy—hat hét alatt kifejlődnek, két-három centiméter hosszúak, színük szür- késbama, a fejük fekete. Az apróbb hernyók kártétele, amíg a szárba nem furakodnak, nem jelentős, csupán azáltal okoznak kárt, hogy rágásuk nyomán, mint nyílt sebrészen keresztül a gombák kórokozói fertőzhetik a növényt. Amikor azonban befurakodnak a szárba, ott járatokat rágnak, fokozódik kártételük. Fő táplálékuk a szár béltartalma. A címer alatti szárrészt kiüregesítik és szélmozgásra a címer letörik. Nagyobb fertőzéskor a szár eltoredezését is okozhatják. Ez pedig akadályozza a kukorica nagyüzemi, géppel történő betakarítását. Kártételük a csövek csutkájában és a szemekben is jelentős lehet. Letöredezhetnek a csövek, a megrágott szemek nem fejlődnek ki, és az egész cső fertőződhet különböző penészgombákkal. A megelőző, agrotechnikai védekezéssel csökkenthetjük a kártételt. Őszi betakarításkor a kukoricaszárat lehetőleg földszint kell levágni, a tarlómaradványokat eltakarítani, vagy mélyen leszántani, A helyes vetésforgóval, valamint a kukorica gondos gyomtalanításával szintén csökkenthető a molyok inváziója. A kísérletek és' nagyüzemi kipróbálások után megállapítható, hogy vegyszeres védekezésre is van lehetőség. Legkedvezőbb hatás a repülőgéppel történő permetezéssel, porozással — szemcsézett DDT, Dieldrin, Endrin, Thio- dán vegyszerek felhasználásával — érhető el. A szemcsézett DDT tartalmú vegyszer lehullik a tölcsérszerű levélzugokba, ahol a kikelt fiatal hernyók tartózkodnak. Az összegyűlő nedvesség által a vegyszer lassan és tartósan oldódik és hosszabb időn át kifejti mérgező hatását. Földi permetező-porozó gé-' pék közül alkalmazhatók a nagy hasmagassággal megszerkesztett — a 100 centiméter magasságú kukoricát sem törő — gépek. Permetezőszerként felhasználható az 50 százalékos DDT 1—1,5 kg/kh. 100—300 liter vízben, vagy a Pemit hígításban es vízmennyiségben. Porozásra 20 százalékos Nikéről DDT tartalmú vegyszer 5—8 kg/kh használható. A Kolbai professzor módszere szerint művelt kukoricatáblákban a közönséges permetezőgépekkel is taposás! kár nélkül végezhető a vegyszerezés. Lipcsey Imre körzeti agronómus Szolnok megyei Növényvédő Állomás JELENTKEZÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA A Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum (Hmvh, Lenin u. 15.) az állattenyésztési szak nappali tagozatára a -jelentkezés határidejét augusztus 14-ig meghosszabbította. Jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik eredményes érettségi, vagy képesítő vizsgát tettek. Részletes tájékoztatást, valamin: jelentkezési lapot az érdeklődőknek az iskola megküldi. Ä három dézsái ember
