Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

♦ Gyenge vezetés — gyenge tsz Amikor a Szolnok me­gyei pártbizottság legutób­bi ülése az úgynevezett gyenge termelőszövetkeze­tek helyzetéről tárgyalt, a vita nagyon érdekesen, szinte egy kérdésre össz­pontosult. A vezetés meg­szilárdítására. A vita köz­ponti gondolatává vált, hogy a gyenge termelőszö­vetkezetek felemelkedésé­nek kulcskérdése a veze­tés megjavítása. Az egyik felszólaló ezt így fogalmaz­ta meg: „a mi járásunkban nincs gyenge termelőszö­vetkezet, csak gyenge szö­vetkezeti vezetők vannak”; Megállapítását elfogad­hatjuk — igaz, némi mó­dosítással. Van néhány termelőszövetkezet, nem több, mint 8—10, a megyé­ben, ahol a rendkívül ked­vezőtlen természeti adott­ságok okozzák az évről év­re ismétlődő mérleghiányt. De a ma még meg nem erősödött tsz-ek nagyobb részénél feltétlenül a ko­rábbi, vagy a mai vezetés hibái állnak első helyen, ha a gyenge gazdasági eredmények okait elemez­zük. A vezetés megjavítása fontos politikai kérdés, hisz nem egyszerűen csak arról van szó, hogy az állam nem vállalhatja magára a vég­telenségig néhány termelő- szövetkezet évenként is­métlődő mérleghiányát. Az ilyen termelőszövetkezetek­ben dolgozik és él a me­gye szövetkezeti parasztsá­gának százalékban nem nagy, de mégis jelentős ré­sze. A párt, amikor a szö­vetkezeti utat javasolta, nekik is azt mondta, hogy ez a felemelkedés, az élet­színvonal javulásának egye­dül járható és célravezető útja. A döntő többség tapasz­talata szerint helye® volt a párt szavára hallgatni, ér­demes volt a szövetkezeti útra lépni. Erről, ennek a többségnek az évről évre növekedő jövedelem is ta­núskodik. De mit mondja­nak és mit mondanak azok, akik a saját sorsukat ille­tően még nem tapasztalták ennek az ígéretnek a való­ra váltását? Ilyen értelemben válik napjaink fontos politikai kérdésévé a gyenge terme­lőszövetkezetekben a veze­tés megszilárdítása. A párt­bizottsági ülés beszámolója felsorolta mindazt az erő­feszítést, ami ennek érde­kében történt. Széles tár­sadalmi üggyé vált ez, mégis a türelmetlenség hangja uralta a vitát, mert a felszólalók többsége he­lyesen látta, hogy az eddi­ginél jóval többet lehet és kell tenni, ha gyorsan meg akarjuk oldani ezt a prob­lémát. Sok szó esett arról, ho­gyan segítheti az erősebb a gyengébbet, milyen le­gyen a patronálás jó mód­szere. Igaza van annak, aki azt mondta, hogy pat­ronálni csak ott lehet, ahol van kit. Értve ezalatt azt az előforduló helyzetet, amikor a patronált veze­tés annyira gyenge, hogy nem képes a legjobb taná­csok megfogadására, végre­hajtására sem. Szükség­megoldásnak jó az a mód­szer is, hogy ilyenkor csi­náljuk meg helyette. De hangsúlyozottan, csak szük­ségből. És mi legyen utá­na? Tekintve, hogy olyan raktár nincs az országban, ahol a polcokon különböző képességű vezetőket tarta­nak — így igényelni sem lehet ilyeneket. Vagyis: ha e pillanatban nincs kit pat­ronálni, neveljünk ma­gunknak; Kétségtelenül vannak még kevésbé fontos beosz­tásban olyan emberek, akik egy-egy termelőszövetkezet élére állítva jobban tudnák gyümölcsöztetni tudásukat. De bátrabban kellene a helyben is megtalálható, fiatal káderek közül kivá­logatni azokat, akik a kü­lönböző iskolák elvégzése után alkalmas, hozzáértő vezetők lehetnek. Érdemes itt egy gondo­latnyi kitérőt tenni. Egy felszólaló szó szerint a kö­vetkezőket mondta a vitá­ban: „Állítsunk funkcióba bátran helybeli parasztem­bereket, még akkor is, ha nem párttagok ..így mondta, és eddig, azután megállt. Körülnézett, várta a hatást. Mint aki valami nagyot, újat mond. A párt politikájához képest sem­mi újat nem mondott az elvtárs, de ahogyan ezt a megjegyzését tette, arról tanúskodik, hogy nem ár­tana néhány helyen job­ban megvizsgálni, nem gá­tolja-e valamilyen szűk- látókörű, szektás szemlélet a rátermett pártonkívüli káderek funkcióbaállítását. Sok szó esett azokról a tsz vezetőkről, elnökökről, mezőgazdászokról, főköny­velőkről, akik a párt hívó szavára önként jelentkez­tek falusi munkára. Több­nyire gyenge termelőszö­vetkezetek élére kerültek, s tegyük hozzá: nagyrészük igen nehéz körülmények között bizonyította be, hogy méltó volt erre a bizalom­ra. Előfordul, hogy egyes helyeken demagóg módon nyilatkoznak arról, hegy­ezek a tsz vezetők átmene­tileg az átlagosnál maga­sabb jövedelmet élveznek. Helytelen és elítélendő az ilyen vélemény, mert mindazok, akik a rájuk bízott és vállalt feladatot jól ellátják, nagyon meg­szolgálják jövedelmüket. Igaz, néhányan közülük nem váltották be a hozzá­juk fűzött reményeket — és saját ígéreteiket. Van ezek között olyan, akinél a kellő szakértelem és rá­termettség hiányzott, de leginkább az vallott ku­darcot, aki saját magát megváltónak képzelte. Aki úgy hitte, egyedül üdvözí­tő lesz a puszta megjele­nése is. Kihelyezett veze­tőnél — de a tagság közül megválasztott vezetőnél is a jó vezetés kulcsa: min­den feladatot együtt meg­oldani a szövetkezet tag­jaival. Aki megfeledkezett erről, ideig-óráig vihette valamire, de tartós ered­ményt nem érhetett el. Ezt számos példa igazolja. Volt aki abban látta fel­adatát, hogy korábbi ösz- 6zeköttetéseivel élve a kü­lönböző járási, megyei szer­veknél kilincseljen. Pedig hasznosabb len­ne ehelyett a munka jó megszervezése, a gazdaság irányítása, hisz tartós gaz­dasági javulást csak így le­het elérni. Az a tapasztalat, hogy a kihelyezett vezetőkáderek jelentős része — függet­lenül attól, hogy csak át­meneti időre vállalta e feladatot, — megbízatása lejártakor úgy dönt, hogy végleg marad. Ez érthető. Nem könnyű otthagyni két-három év munkáját — különösen amikor a mun­ka eredményei mindjob­ban megmutatkoznak. Fő­ként, nem könnyű ott­hagyni azokat az embere­ket, akikkel a nehéz mun­kában összeforrtak. A párt és állami ‘szer­vek nagyobb éberségére van azonban szükség né­hány olyan személy eseté­ben, aki csak konjunktu­rális lehetőséget lát a je­lenlegi helyzetben, s yán- dorolgatva mindig másutt kíván az állami dotáció áldásaiban részesülni. A vezetés soha nem könnyű feladat. Különösen nehéz a mezőgazdaság ilyen forradalmi átalakulá­sa idején termelőszövet­kezet élén állni. De a leg­nehezebb feladat talán an­nak jut, akitől azt várják a szövetkezet tagjai, hogy a gyenge gazdálkodási szintről a közepes, vagy a jó színvonalra emelkedje­nek vezetésével. Az ügy fontos politikai jelentősé­géből következik, hogy az ilyen vezető minden tá­mogatást megkapjon nehéz és felelősségteljes munká­jához, mindenkitől, akinek az ilyen segítségnyújtásra módja van. (V. Jj XIII. évfolyam, 182. szám. Ára 60 fillér 1962. augusztus 5., vasárnap, A Tiszamenti Vegyiművek fiataljai kilenc vállalattal kötöttek szocialista szerződést Pataki László, a KlßZ Központi Bizottsága titkárának nyilatkozatából A KISZ Központi Bizott­sága, védnökséget vállalt az új vegyipari gyárak építésé­nél, illetve a már meglévők korszerűsítésénél. Ezzel kap­csolatban Pataki László, a KISZ Központi Bizottsága tit­kára elmondotta, hogy az eredményes és céltudatos munka érdekében a KISZ bizottságok és alapszerveze­tek mellett országos, megyei kerületi és üzemi vegyipari úgynevezett operatív bizott­ságok alakultak Az operatív bizottságok tagjai KISZ-vezetők, ve­gyészmérnökök, gépész, épí­tész, valamint villamosmér­nökök és technikusok. — Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ifjú­munkások a szerződésben vállaltakat lelkiismeretesen teljesítik. A védnökség '.to­vábbi teljesítésére „a vegy­ipar fejlesztéséért” elneve­zéssel országos verseny in­dult, amelyben résztvesznek az ifjúsági brigádok, a gyá­rak és építővállalatok is. Ezen a téren máris szép eredményekről számolhatunk be. A berentei Vegyiművek­nél például a helyi operatív bizottság szocialista szerző­dések eredményeként 1 mil­lió 400 ezer forint értékű gépet és más berendezési tár­gyat határidő előtt biztosí­tott a vállalatnak. A PVC- üzem építésénél az előzetes Hruscsov üzenete a tokiói értekezlethez Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő üdvözlő üzenetet intézett a tokiói nemzetközi atomfegyverellenes konferen­cia részvevőihez. Hruscsov-üzenetében hang­súlyozza, hogy a szovjet nép, a szovjet kormány számára közelállók és érthetőek azok a nagy és nemes célok, ame­lyeket az értekezlet tűz ma­ga elé: megakadályozni vi­lágméretekben Hirosima és Nagasaki tragédiájának meg­ismétlődését, elhárítani a rakéta-nukleáris háborút. A szovjet kormányfő azt írja, hogy „a Szovjetunió kész még az általános és teljes leszerelési szerződés megkötése előtt haladéktala­nul aláírni a mindén nuk­leáris kísérlet megszünteté­séről szóló egyezményt, ha­tékony nemzetközi ellenőr­zés mellett, amely a nemzeti észlelő eszközök felhasználá­sával biztosítható”. Hruscsov megjegyzi, hogy egy ilyen egyezmény meg­kötése kétségtelenül fontos lépés lenne minden tömeg- pusztító fegyver eltiltása, va­lamint az általános és teljes leszerelés útján. Az Ameri­kai Egyesült Államokon és a nyugati hatalmakon múlik a dolog. MTI) számítások szerint 2 200 000 forintot takarítottak meg a fiatalok. A KISZ szervezet segített az üzem szakmunkás- gárdájának kialakításában is. — A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek fiataljai kilenc vállalattal kötöttek többolda­lú szocialista szerződést, melynek eredményeként a tervezettnél több gépet tud­tak üzembeállítani. A múlt­évi beruházások idején a felnőtt dolgozókkal együtt, mintegy 13 millió forintot takarítottak meg. Az építő- és szerelő vállalat KISZ-cso- portjaival igen jó baráti kapcsolatot alakítottak ki. Ennek tudható be, hogy a vegyiműveket szerelő válla­lat a szuperfoszfát gyár sze­relését határidő előtt négy hónappal befejezte, s így a gyár a termelést már 1961- ben megkezdhette. — A KISZ Központi Bi­zottsága a vegyipari. létesít­mények meggyorsítására a nagyobb üzemeknél nyári if­júsági építőtáborokat szerve­zett, Tavaly például Berei­ten- 240,0 egyetemista és kö­zépiskolás fiatal segédkezett a munkában, ugyanilyen tá­bor volt Fűzfőn is. Az idén a Százhalombattai Hőerőmű és Dunai Kőolajfinomító építkezéseinél 800 fiatal tá- borozik.­— Az elkövetkező években az új vegyipari gyárak épí­tése mellett, nagy gondot for­dítunk majd a már meglévő üzemek korszerűsítésére, új termékek előállítására. Első­sorban a gyógyszeriparban nagy feladatok hárulnak a 34 fok árnyékban Péntekre kifejlődött &z jidei nyár harmadik hőhulláma. Ha­zánk számos vidékén ismét 31— 32 fokig emelkedett a hőmérő higanya. Szombaton a hőmérsék­leti maximumok valamivel túl­haladták a pénteki szintet is — több vidéken mértek 34 fokot. Szombatra virradó éjszaka az idén másodízben „trópusi éjsza­ka” volt: a hőmérséklet mini­muma a város belterületén 21 fok körül maradt, s a reggel sem hozta meg a szokásos felüdülést. Az idei harmadik hőhullám uralma a jelek szerint tovább tart. A legmagasabb nappali hő­mérséklet előreláthatólag 28—32 fok, kisebb zivatarok, záporesők csak szórványosan hűfik a hét­végi kánikula hevét. fiatal mérnökökre, techniku­sokra vegyészekre. i KÖZELEDIK A TÚLSÓ PART Jó ütemben halad a szolnoki közúti Tisza-híd építése. Jelenleg már túljutottak a meder felén. Szédítő magasban illesztik egymás mellé a többmázsás Öriásdaru hordja a hídalkatrészeket T-vasakat a hídépítők r---MAt-----1 jT o ldal AZ ÉREM MÁSIK OLDALA A TAGOK JAVASLATARA Jj Hárman körzetbe mennek.., GD oldal Amerikai vendégek jártak Jászberényben ★ Nyit-e, nem nyit-e november 7-én a Szigligeti Színház? EH oldal ZSÁKBAMACSKA . I ..... ■ ■■ ....■»■■■ VI LÁG PROLETÁRJAJ EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents