Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

1962. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPI. A IP 3 Mozgó vízkivételi mű a Holt-Tiszán Váltakozó módszerekkel — Igazgató elvtárs! — itt hever kihasználatlanul ez az uszály, amikor hasznosítani is lehetne. — Ugyan mire? — öntözésre! — vágták rá egyszerre többen is. — öntözésre? És hogy gondolják? — Mozgó vízkivételi művé alakítjuk át és kukoricát öntözünk vele. Az igazgatónak tetszett az ötlet és azonnyómban meg­bízta a kezdeményezőket: — Csinálják meg. Ha si­kerül, ezer forint célpré­miumot kapnak érte. Ez a beszélgetés Alcsi- z.jgeten zajlott le egy hó- "'enpa] ezelőtt Oláh János, Héki Állami Gazdaság 'ossuth -díjas igazgatója, Unka Zoltán, Kocsis Árpád ’ntözési brigád vezetők és Zólyom Lajos főgépész kö­tött. Az ott heverő 18 tonnás iszályban néha melaszt tá- . roltak, ám az év nagyobb részén kihasználatlan volt A lelkes kollektíva az igaz­gató buzdítására nyomban munkához látott, örültek a nem várt jutalomnak, s különösen jól esett nekik, hogy meghallgatták őket és egyetértettek ' javaslatukkal. Az uszályra egy RCs min­ta ni szivattyút és egy Cse­rei Diesel-motort szereltek rei. Kijavítgatták a régi ba­rárt, majd a vízre vontat­nék, Nem telt bele tíz nap, - elkészült az újtípusú víz­kivételi mű. Az öntöző brigád alig vár- la. hogy felavassa. Barázdát nyitottak a fonnyadó kuko­ricatáblákba és megkezdték ci ■/. árasztást. Derűs arcok kíváncsi te­kintetek várták: vajon sike­rül-e? És sikerült! A nagy­teljesítményű szivattyú bő­ven ontotta a vizet. Helyen­ként talán jobban is, mint kellett volna. Az egyenetlen talajon itt-ott megállt a víz. De nem sokáig, mert a szomjas föld mohón szívta magába a mesterséges csa­padékot. A kukorica nagyon meg-, hálálta a vizet. Szinte szem­látomást fejlődött. — Egy hét alatt 40—50 centimétert nőtt — mondja Kocsis Árpád brigádvezető. Valóban így van. Az Al- csi-szigetiek kukoricája pár­iát ritkítja a megyében. A kellően előkészített, jól trá- evázott talajon szépen dísz­ük. A 28 000—30 000 tőszá­mú növény eléri a 250—280 centiméteres magasságot és 50—60 mázsás termést ígér. A napokban a szabolcsi tsz és tanács delegáció tagjai csodálták meg az itt látot­takat. Még a magasabb nö- vésűek is hiába pipískedtek: nyújtott karral sem érték el a kukorica címerét: — Es mi történik az árasztás után? — Odébb állunk — vála­szol mosolyogva a brigád­vezető. A hárem tagú uszályos bri­gád felszedi a horgonyt és tovább evez az új munka­helyig. Felszerelik a szivaty­A második ötéves terv költségvetéséből, az állami erdősítésen kívül, jelentős összeget költenek új fasorok, ligetek, facsoportok telepíté­sére. A pragram szerint 1965 végéig így 60 400 hektárt fá­sítanak. A nagy feladat meg­oldásához segítséget adnak a népi ellenőrök is. A közel­múltban megvizsgálták, mi­lyen hibákat követtek el a városokban és falvakban, ho­gyan lehetne jobban kama­toztatni a fásításra szánt százezreket, milliókat. v Tíz é^re visszamenőleg az ország kilenc megyéjében ta­nulmányozták a helyzetet, s tyú nyomócsöveit s ha kell, megtoldják. — Százötven méter távol­ságra is ki tudjuk emelni a Holt-Tisza vizét, — mond­ja Kocsis Árpád. — A csa­padék utat talál magának a barázdában... Alcsi-szigeten évek óta öntöznek hajóval és esőztet- nek gépekkel. Az új ön­tözési mód azonban jóval olcsóbb gyorsabb és hatáso­sabb is. A házilag készített vízkivételi mű újabb 500 hold — főként kukorica — öntözését tette lehetővé az — öleld meg húgom azt a kévét és már dobjad is a gépbe — kiáltja az etető. S mire az asszonyka vissza­kiált: — Dobom én, ne féltsen engem — akkor már a ha­todik kéve bomlik ki a keze alatt és repül a dobba. Egy­más mellett állnak a cséplő­gép tetején, a nagy zúgás­tól mégis alig hallják egy­más szavát. Igaz. nem is rta- gyon jut idő a beszélgetésre, azért még nem állhat le a gép. Harmadik nyáron kéve­vágó Bálint Andrásné. a tö­rökszentmiklósi Petői Tsz- ben. Munkája ellen eddig még egy szó sem esett, csak azt nehezményezik a vezetők, hogy el akar menni a szö­vetkezetből. — A férjem Esztergomban dolgozik és elmennék utána a gyerekekkel — mondja, mikor lejön a gépről. De előbb eladnák a há­zat, hogy ott másikat ve­gyenek. Boldogan fogad en­gem is, ipert — mint mond­ja — nagyon „olyan a szí­nem”, mintha vevő lennék. Két-három hetenként jár haza a férje, sűrűbben nem átfogó statisztikai adatokat is felhasználtak véleményük kialakításában. Hazánkban az elmúlt évtizedben 803 mil­lió forintot költöttek fásítás­ra. Több mint 110 000 hek­tárt fásítottak. Általában ötletszerű a te­lepítések helye és mértéke, ez pedig az erdőgazdaságok, faiskolák munkáját is aka­dályozza, megnehezíti. — A vizsgálat felhívta a figyel­met: ma még gyakorlat az, hogy a fásításra szánt összeg nagyobb részét az ültetések­re fordítják, ugyanakkor el­hanyagolják a későbbi gon­dozást. (MTI). üzemegységben. Ez azt je­lenti hogy ilyen vagy olyan módszerrel egész területüket, mintegy 1700 holdat öntözni tudják. Nincs mindenütt élő, vagy Holt-Tisza, és nincsenek ki­használatlan uszályok. De helyi lehetőségek máshol is akadnak. Csőkutakból, pa­takokból és egyéb vfzforrá- sokból sok száz holdat lehet még megöntözni. Hogy ér­demes kísérletezni, azt az Alcsi-szigetiek példája is engedi a munkája: — f egy őr. Mikor ezt hallom, kissé el­csodálkozom, hiszen a leg­ritkább foglalkozások egyike ez. — A tsz-ben is elhűlve vették tudomásul, amikor tavaly ilyenkor Jóska beje­I lentette, hogy hová megy — meséli az asszony. — Eleinte magam is sokáig a bűnügyi filmekre gondoltam, ahol a fegyenc kinyúl az ajtó rá­csán, fejbevágja az őrt és megszökik. Persze ez csak a mozivásznon van ÍSV> Esz­tergomban még egy fegyőrt sem ütöttek le. Azért tálán mégis ráveszi a férjét, hogy jöjjön vissza. Hiszen jobb volt úgy sokkal, míg Jóska itthon volt a szö­vetkezetben, mint fogatos. Akjcor nyugodtabb volt Er­zsiké is, a feleség, meg a két kicsi is úgy várta haza esténkint. Jól keresett a szö­vetkezetben. Nyáron 6 hány­ta fel a kér>ét a gép tetejére, az asszony meg kapkodta. De neki él kellett menni. Erzsiké, a kis barna me­nyecske pedig itt maradt. Dolgozott továbbra is az asz- szony-csapatban. ahol tavaly is megvolt a 240 munkaegy- sége. — Az idén is lesz annyi — fűzi tovább a szót —, pedig a két gyerekkel is rengeteg a dolgom. Hajnalban kél, mert a csép­iért korán kezdik, s késő es­te van, mire hazamegy. Ak­kor még vacsorát főz, kimos, sa a gyerekek ruháit és az­tán kerül ágyba. Mégsem panaszkodik fáradtságról. Most is frissen kapaszko­dik fel a 9&P tetejére, s le- küldi a helyettesét, hogy ö vágja tovább a kévék mad­zagját. Szorosabbra köti fe­jén a baboskendőt és dolgoz­ni kezd. Hajladozik szaporán ott fenn a magasban, s már messze járok, nem hallani a cséplő dohogását sem, de vi­rító piros kötényét még so­káig látom. Fehér Mária . A szolnoki Építő- és Sze­relőipari Vállalat több ki­sebb egység összevonásából alakult a közelmúltban, hat­száz embert foglalkoztató munkahellyé. A kisebb vál­lalatok összevonása sok gonddal járt. Az utóbbi fél­év azonban azt mutatja, hogy sikerült nagyobb zök­kenők nélkül kialakítani egy tekintélyes vállalatot. Félévi termelési tervük 21 millió 900 000 forint volt, s ezt 92,6 százalékra teljesítet­ték. Az eredmény nem min­den építésvezetőségnél volt egyforma. Míg a festők, par­kettások, villanyszerelők nye­reséggel zárták a félévet, ad­dig a bádogosok, az üvege­sele veszteséggel dolgoztak. E tények ismeretében a prátszervezet tagjai arról ta­nácskoztak legutóbbi taggyű­lésükön, mit tegyenek, hogy ebben a félévben már nye­reséges lehessen minden részleg. A jobb munkalehető­ségeket kell mindenütt biz­tosítani — hangsúlyozták. A : szokásosnál élőbb meghatá­rozni, elkészíteni a terveket, hogy legyen idő az anyagok beteremtésére, megrendelésé­re, mert jelenleg az anyag­hiány okozza a legtöbb gon­dot. * Nem sikerült eddig kiala­kítani a vállalatnál a törzs­gárdát sem. Ez bizonyos mér­tékig a munkák idényjelle­géből adódik. Ez évben a rossz időjárás miatt különö­sen későn kezdtek. A mun­kások egy része így nem vár­ta meg a szezont, elment a vállalattól. Amikor viszont kinyílt az idő, szinte váloga­tás nélkül felvettek minden­kit, mégsem volt elég a mun­káskéz. A 92,6 százalékos tsrvteljesitést 90 százalékos munkáslétszámmal érték el. A jelenlegi helyzet azon­ban így is jobb a tavalyinál. 1961 első felében ugyanis mindössze 35 munkás lépett be a vállalathoz, ugyanakkor 326-an léptek ki. Ez évben már 473 munkást vettek fel, s 200-an léptek ki. A szá­mok mutatják, hogy a hely­zet évről évre javul, azonban jelenleg is szakmunkáshiány van. Ezért a pártszervezet el­sősorban a meglévő szak­munkások megbecsülését szorgalmazza; Határozottan felléptek a részlegvezetők mechanikus intézkedései el­len. Az ellen, hogy mégmin­Napló tanúskodik arról, hogy a tiszafüredi 1-es számú önkiszolgáló bolt dolgozói szocialista brigádot alakítot­tak. Céljuk többek között a hiánymentes elszámolás, a bolt dolgozóinak szakmai továbbképzése, félévi tervük 105 százalékos teljesítése és jelentős társadalmi munka végzése. A bolt áruforgalmát a na­pokban értékelte a tiszafü­redi földművesszövetkezet. Megállapították, hogy az év első felében 1 557 000 forintos dig ésszerűtlenül, indokolat­lanul átcsoportosítanak mun­kásokat. Jelenleg tizennyolc brigádban 200 ember vetél­kedik a szocialista címért, s messzemenőleg biztosítani kellene nekik a feltételeket, hogy minél jobb eredményt érjenek el. A különböző költségéit csökkentését viszont a mun­káslétszám változása nélkül i9 lehetne szorgalmazni — állapították meg továbbá az alapszervezet tagjai. Minde­nekelőtt az üresjáratok meg­szüntetésével, vagy legalább is jelentős csökkentésével nyerhetnének sokat. Ebben az évben már több üresjára­tot tettek a vállalat jármű­vei, mint tavaly egész évben. A pártszervezet e taggyű­lés alkalmával megtalálta a hibák okait S kutatják azo­kat a módszereiket is, ami­vel az újabb kieséseknek ele­jét vehetik; E tekintetben azonban már nehezebben ta­lálják meg a helyes utat Er­re mutat az az álláspont is, amit többen képviseltek: A MÉK ez évi szerződései alapján a megye termelőszö­vetkezetei kétezer holdról, mintegy háromezer vagon zöldségfélét adnak át felvá­sárló szerveinknek. * A késői kitavaszodás kés­leltette a kertészetekben a vetést és ezáltal a legtöbb helyen csökkent a termés- eredmény. A fogyasztók jobb ellátása érdekében azonban a MÉK vezetői a zöldárut más megyéből igyekeztek — és igyekeznek még ma is pó­tolni. így például Szabolcs­ból újburgonyát, Csongrád megyéből földiepret, nyári almát hoztunk be. Elértük azt is, hogy a szatymazi őszi­barack a budapesti piacok­kal egy időben megjelent Szolnokon. Az utóbbi hetek szórvá­nyos esőzéseivel viszont so­kat fejlődtek növényeink és forgalmat bonyolítottak le. Ezzel tervüket mintegy^ 108 százalékra teljesítették. Az aratás ideje alatt több mozgóboltot szerveztek. Két motoros triciklin süte­ményt. fagylaltot, csokoládé- féléket és hűsítő italokat szállítottak a határban dol­gozóknak. Egy lovaskocsival szintén hűsítő italokat és élelmet juttattak el az ara­tókhoz. Dicséretére szolgál a bolt minden dolgozójának, hogy 13 év óta leltárhiány nélkül munkálkodnak. akik hibáznak, azokkal mu­lasztásaikat elsősorban agya­giak megvonásával éreztes­sék. Helyénvaló az az állás­pont, hogy aki fegyelmezet­len, vállalja is annak követ­kezményeit. A félelősségre- vonás azonban egyoldalú megoldás, s nem lehet egyet­len módszer. Csak akkor eredményes, ha az emberek­kel állandóan beszélgetnek arról, mennyire fontos, hogy mindenki becsületesen dol­gozzék. Az alapszervezet tagjai megfelelő hozzáértéssel szól­tak a szakmai kérdésekről. Tanácskozásuk azonban cél­ravezetőbb lehetett volna, ha azt is figyelembe veszik, hogy a gazdasági tennivalók közben hogyan bánjanak az emberekkel, hogyan irányít­sák figyelmüket a következő féléves feladatokra. Hogyan nyerjenek meg mindenkit ar­ra, hogy tőle telhetőén a leg­jobban dolgozzék. a a jelenleg — néhány cikk ki­vételével — ki tudjuk elégí­teni a vásárlók igényeit. — Könnyebb volna azonban az ellátás, ha a szövetkezetek idejében teljesítenék szerző­désben vállalt kötelezettsé­güket. Több helyről — visz- szaélve a megállapodással — a felvásárló kirendeltségeink helyett szabadpiacra viszik az árut. Ezek a gazdaságok a várt haszon reményében sok« szór ráfizetnek a piacozásra. Például a jászfelsőszentgyör- gyi Petőfi Tsz burgonyáját 2.20 Ft-ért értékesítette, — ugyanakkor a MÉK 2.60 Ft- ot fizetett érte kilónként. — Nem beszélve a csaknem hat­száz forintos fuvardíjról. Ha­sonló a jásztél ki Alkotmány Tsz eljárása is. Káposztát még alig adott át — bár többszáz mázsára szerződött — inkább Salgótarjánba, Pestre szállítja. Ráfizetett a szabadárusításra a jászberé­nyi Rákóczi Tsz az uborká­nál kilónként egy forintot, s ehhez jön még a négy „árus” és a szállítás költsége. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a különböző piaco­kon történő eladás nehezen ellenőrizhető és ez a bevétel sok esetben nem kerül teljes egészében, becsületesen a közös pénztárába. Sok gazdaság vonakodik a kötelesség teljesítésétől, pe­dig gyorsan közeledik az át­adási határidő. Közülük a törökszentmiklósi Aranyka­lász Tsz harminc vagon, a tiszaigari Petőfi Tsz pedig hatszáz mázsa újburgonyá­val tartozik. Szerencsére egyre nagyobb azoknak a kertészkedő ter­melőszövetkezeteknek a szá­ma, melyek áruikat a felvá­sárló szerveknek adják át. Példának említem a tiszaugi Tiszagyöngye Tsz-t, ahonnan 180 helyett 244 mázsa korai káposztát szállítottak. A ti- szaderzsi Kossuth Tsz gazdái zöldborsót és burgonyát, a a csekeszöllói Magyar—Ro­mán Barátság Tsz pedig ká­posztát szállított szerződésen felül. Ugyanígy járt el az abádszalóki Lenin és Ezüst­kalász Tsz és még sorolhat­nám tovább azokat, akik a szezonnális zöldségfélékből túlteljesítették a szerződés­ben vállaltakat. Ezek a szövetkezetek saját tapasztalatukból tudják, hogy jobban járnak, ha — az egyik piacról a másikra történő fuvarozgatás helyett — a fel­vásárló szerveknek szállítják kertészeti terményeiket. Csemreri Bálint MÉK igazgató * Az ötéves terv végéig 60 400 hektárt ffásítanak mutatja. — máthé — Nagyteljesítményű rakodógép érkezett az AKÖV-liöz Az új nagyteljesítményű rakodógép tíz—tizenkét órás műszakban négy—ötezer mázsa anyag mozgatására képes. Képünkön üzembeállítás előtt Szarvad! Antal gépkezelő és Magos József a rakodógép javítócsoportvezetője alapo­san átvizsgálják üzembiztonságát Asszony a cséplőgépen Kiskirály a műhelyben — Szeretném kivenni a szabadságom, művezető elv­társ! — Én két hétig oda voltam! Nem volt ez elég sza­badság magának...? 13 év óta leltárhiány nélkül Céljuk ; a szocialista brigád c<m elnyerése A zöldségellátás javításáért Ráfizetnek a tsz-ek a piacolásra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents