Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

1902. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * » ?•* A tiszatüredi járás és Túrkeve jár élen a kenyérgabona felvásárlásban Naponta érkeznek hírek arról, hogy egy-egy termelő- szövetkezet teljesítette állam iránti kötelezettségét, s a szerződött gabonát is beszál­lította a terményforgalmi vállalat raktáraiba. A tisza­füredi járásban nyolc közös gazda ág — a tiszafüredi Út­törő és Űj Úton, a tiszader- zsi Kossuth, a tiszaigari Pe­tőfi, a nagyiváni Béke és Űj Úton, valamint a tiszaszöllő- si Szarvas Sándor és Petőfi Tsz — a terméskiesés elle­nére is eleget tett szerződési kötelezettségének. A járások közül a tiszafüredi járás ve­zet a kenyérgabona felvásár­lásában 77.1 százalékos ered­ményével. Nem sokkal maradt el a jászberényi járás sem, az ér­tékesítésre szánt gabonának 73.6 százalékát már átadták. A jászberényi Rákóczi, az alattyáni Üj Élet és Vörös Csillag, a jászalsószentgyör- gyi Béke és Petőfi, a jász­apáti Kossuth, a jászárok­szállási Űj Barázda, a jász- jákóhalmi Petőfi, a jászkisé- ri Alkotmány és Kossuth, a jászteleki Tolbuchin, a jász- szentandrási Haladás, a já- noshidai Béke és a fegyver- neki Aranykalász Tsz gazdái sem másították meg adott szavukat: teljesítették szerző­dött kenyérgabona értékesí­tési tervüket. A városok között Túrkeve az első 89.1 százalékos telje­sítményével, a második Kar­cag 64.5, a harmadik pedig Jászberény 62.9 százalékos eredményével. Eddig Szolnok városban vásároltak fel leg­kevesebb kenyérgabonát, a tervezettnek mindössze 22.3 százalékát. Igyekezzünk a talajmunkával Több mint százezer hold tar iá vár még forgatásra Szolnok megyében Megyénk termelőszövetke­zeteiben a mai napig 105 000 holdon fejezték be a nyári talajmunkákat. Különösen szép eredményt értek el a szolnoki járás gazdaságai, amelyek több mint 20 000 holdon végeztek ezzel a fon­tos munkával. Igyekeznek a jászberényi gazdák is. A já­rás területén eddig csaknem 2000 hold középmély- és 10 ezer hold nyári mélyszántást befejeztek. Pedig azon a vi­déken még nem ért véget a gabonafélék cséplése sem, így az erők egy részét oda összpontosítják. Nem marad­nak el a kunhegyesi szövet­kezetek sem a jászságiak mögött. A megyében viszont az összes talaj forgatás nem éri el a tervezett terület 50 szá­zalékát. A legeltetésre való hivatkozással néhány tsz ké­sőn, pár napja kezdte meg a talajmunkákat. Ha nem késlekednek, nem marad el a silókukorica másodvetés, amely jóval több takarmányt jelent őszre, mint a tarló-' legeltetés. Egyes gazdaságok pedig azért nem haladnak elég gyorsan, mert azokon a tala­jokon is mélyítő szántást akarnak, ahol ezt a munkát a múlt évben végezték. Előfordul az is, hogy a tsz-ek vezetői húzódoznak a G—35-ös traktorok igénybe­vételétől, mert — szerintük — azok nem jó munkát vé­geznek. Több szövetkezetben a gé­pek kapacitását nem hasz­nálják ki. Még mindig sok az egy műszakban üzemelő gépek száma. A tiszafüredi Az alkat részgyárfás központosításá­val, jobb szerszáméi látással javítják a mezőgépipar gazdálkodását A mezőgépipar termelése az elmúlt hat évben megkét­szereződött dolgozóinak szá­ma mégis csak 25 százalék­kal emelkedett, ami azt je­lenti, hogy jelentékenyen nőtt a termelékenység. A gépiparról szóló párthatáro­zat szellemében most továb­bi tartalékokat fedtek fel, amit eddig nem használt ki a mezőgépipar. Ha iparágunk munkájában csupán a fő feladatok telje­sítését vizsgáljuk, úgy tűnik, hogy a mostaninál jobb eredményeket már alig ér­hetünk el. a részletek tanul­mányozása azonban egészen mást mutat — mondotta Benkő László iparigazgató. — Bebizonyosodott* hogy egyes utasítások végrehajtá­sa alkalmával éppen a fon­tosabb részfeladatokat ha­nyagolják el egyes üzemek­ben. A legfelső feladat a ve­zetés javítása, új technoló­giák kidolgozása és a szer­számellátás ésszerűbb meg­szervezése: Az elmúlt hetekben az iparág vezetői széles körben tanulmányozták az alkat- részutánpótlás helyzetét és megállapították, hogy távol­ról sem élünk a szakosítás lehetőségeivel. A gabona- és silókombájn- n okhoz, a műtrágyaszőrók- hoz és a permetező porozók- hoz szükséges úgynevezett gyorszárakat három vállalat készíti. holott egyetlen üzemben sokkal gazdaságo­sabb lenne a nagy sorozati gyártás. Hasonló a helyzet a hidraulikákkal, a csapágyhá­zakkal, a csapágyfedelekkel és a lánckerekekkel. Kiszá­mítottuk hogy például a csap­ágyházak gyártásának köz- pontosításával évente 75 000 munkaórát és 50 tonna anya­got a járókerekek gyártásá­nál centralizálásával évente 80 000 munkaórát és 25 ton­na anyagot takaríthatunk meg. Ezért rövid időn belül kijelöljük azokat az üzeme­ket, amelyek rátérnek majd az említett alkatrészek na­gyobb sorozatának gyártásá­ra — mondotta Benkő íjászló iparigazgató. (MTI) járásban 140, a szolnoki já­rásban pedig 180 traktor dol­gozik éjjel-nappal. Ezek vol­tak a legjobbak, mert a töb­bi járásban a meglévő erő­gépek alig ötven százaléka végez két műszakot. A talajmunkák meggyor­sítása érdekében biztosítani kell a közös gazdaságok ve­zetőinek minden szántótrak­tor jó kihasználását. Ezer ember vállalása Munkaverseny a íöldművesszövetkezetekben Tavaly is élénk munkaver­seny volt a megye földmű­vesszövetkezeteiben. Har­mincnyolc brigád nyerte el ekkor a szocialista címet, száznyolcvan ember vallhat­ta így magát szocialista bri­gád-tagnak. Ekkor vették át többek között a kitüntetés­nek számító oklevelet, vala­mint a pénzjutalmakat a ti­szafüredi élelmiszerbolt dol­gozói, akik tizenhárom esz­tendeje .minden leltárnál hi­ánymentesen zárnak. Az idén még szélesebb kör­ben folyta! ódott a munka­verseny. A MÉSZÖV igaz­gatósága és a KPVDSZ me­TRANZISZTOROS PÁSZTOR gyei bizottsága még az év elején együttes ülésen vitat­ta meg a verseny célkitűzé­seit, feladatait. Nem túlzás azt állítani, hogy a MESZÖV- nél, a földművesszövetkeze­tek járási központjainak többségénél a dolgozók fel­adata lett a munkaverseny segítése. Több mint húsz em­ber járta sorra az év elején a megye földművesszövetke­zeteit, hogy tapasztalatokat szerezzen a verseny szerve­zésére s azokat — ott, ahol még nem indult meg e ne­mes vetélkedés — termelési tanácskozásokon ismertesse a dolgozókkal. Ez, de főleg a VIII. pártkongresszusra va­ló készülődés adott új len­dületet a földművesszövetke­zetek ezévi munkaversenyé­nek. Mintegy száznyolc brigád ötszázhatvankét tagja verse­nyez a szocialista cím elnye­réséért jelenleg. Ugyanakkor a kiváló egység cím elérését háromszáznyolcvanhárom fmsz-bolt nyolcszáz kereske­dője tűzte célul. A munka­verseny széleskörű népsze­rűsítése, lelkiismeretes szervező munka eredménye, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók 80 százaléka bekap­csolódott a szocialista mun­kaversenybe. A VIII. pártkongresszus tiszteletére tett vállalások közül ime néhány: a kis­kereskedelmi forgalom ter­ven felül 14 350 000 forintos teljesítése, a vendéglátóipar több mint 2,5 milliót, a fel­vásárlás 2 milliót ér el éves előirányzaton felül. Ezenkí­vül jelentős elhatározások születtek még a költségmeg­takarítás, a tagszervezés, a részjegybefizetés és a társa­dalmi munka tekintetében is. Az eredmény? Miképpen alakult a vállalt kötelezett­ségek teljesítése? Egy a sok közül. A Kunszentmártoni Földművesszövetkezet a Vili. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségét idő­arányosan teljesítette. Fél­éves eredménytervüket 129,2 százalékra teljesítették, ugyanakkor csökkentették a leltárhiányok összegét is. Hasonlóan jó eredmények születtek a tiszasasi, a fegy- vemeki, a kengyeli és a jász- felsőszentgyörgyi földműves­szövetkezeteknél is. Az érté­kelésnél a számok lelkiisme­retes versenyről tesznek ta­núságot. A földművesszövet­kezeti kiskereskedelem az első félévben 17,712.000 forintos terven felüli forgalmat ért el A technika fejlődése az állattenyésztés hagyományos módszereit is forradalmasította. Állami gazdaságaink­ban rövidesen megjelenik a tranzisztoros elektromos pász­tor. A mindössze 6 voltos akkumulátorral működő, alig 30 kiló súlyú készülék sorozatgyártását megkezdték a budapesti VI. kerületi Kézműipari Vállalatnál. Képün­kön: készül a berendezés makettje a Mezőgazdasági Ki­állításra Felvásárlási előirányzatukat megduplázták — 4 580 000 fo­rintra teljesítették. Lemara­dás a vendéglátóipari forga­lomban van. A vállalást tett ötvennyolc földművesszövet­kezet közül csak tizennyolc teljesítette a célkitűzéseket. A többi részben, vagy egyál­talán nem váltotta valóra a saját maga által kitűzött ter­vet. A teljesítés 2 104 000 Ft. Hol a hiba? Mi okozta a lemaradást? A földműves­szövetkezeteknél szervezési hibának tudják be, valamint objektív akadályokra hivat­koznak. Annyi azonban bizo­nyos ez a lemaradás néhány helyen fékezte a verseny len­dületét. A földművesszövetkezetek versenymozgalmát közelebb­ről vizsgálva kitűnik, hogy annak élharcosai elsősorban a szocialista brigádok tagjai. Kezdeményezéseik sokolda­lúak, új módszereket alkal-. maznak. Ezt bizonyítja, hogy az idén egyre több újítási- és ésszerűsítési javaslat érkezik be a földművesszövetkezetek­hez. Eddig az év első felében huszonkilenc újítást nyújtot­tak be a dolgozók, ebből a földművesszövetkezetek hu­szonhatot fogadtak el; Külö­nösen a mezőtúriak és a kun- hegyesiek értek el e tekintet­ben számottevő eredményt.' A tapasztalatok közé tar­tozik, hogy a járási és a me­gyei irányító szervek ez év­ben fokozottabban foglalkoz­nak a munkaversennyel, an­nak irányításával, szervezé­sével. Ahol a pártszerveze­tek, a szakszei'vezeti bizott­ságok és a földművesszövet­kezeti vezetők együttes kezdeményezése alapján indult a munkaverseny — mint például Mezőtúron és Kisújszálláson —, ott elisme­résre méltó eredmények szü­lettek. Ahol viszont ennek fordítottja érvényesült — mint Kunmadarason, Tisza- sülyön, Jászkiséren —, ott már kevésbé mondható ered­ményesnek a versengés. Több helyen nem kielégítő a yerseny nyilvánossága. Bár a MÉSZÖV ezirányban már tett intézkedéseket — így írá­sos híradójukat is a verseny- mozgalom szolgálatába állí­tották —, e téren még továb­bi intézkedések szükségesek. Mindent összegezve, a föld­művesszövetkezetek ez évi munkaversenyében jelentő­sek az eredmények. A célki­tűzések a dolgozók előtt vilá­gosak — s ami mindenek­előtt dicséretes, a verseny rendszeres értékelését megol­dották. További feladatuknak kell hogy tekintsék a pártszerve­zetekkel és a szakszervezeti bizottságokkal való együtt­működést. Beszéljék meg ta­pasztalataikat, kérjenek vé­leményt, javaslatot további munkájukhoz. Tovább kell javítaniuk a verseny nyilvá­nosságán is. A dolgozókkal rendszeresen kell ismertetni az elért eredményeket. V. V. I Az ecsegpusztai kisbojtár | | csodálatos története | 7tiiiliii!!iiii[iinaiii!ia!!ii!«iiattBiiaiiB<tiiiiiii!iiiiiiiiiiiMiiiiniiii!iiiiii!ii!ii<iuiiiiiiiiii!iiiiiiiaiiaiiiiik>^ igazgató — dr. Győrffy La­jos sem tud segíteni. A Fin- ta-kincs nem kell Túrkevé- nek, de kell belőle a Neiv York-i Metropolitan mú­zeumnak. Egyetlen magyar szobrászművész, akinek mű­vét kiállítja a híres múzeum. Festő is csak egy van ott a magyarok közül: Munkácsy Mihály. Többszáz szobor, többezer oldal kézirat jelzi az idő múlását. Hermann Ottó volt pártfogoltja eljut & legna­gyobbak közé. Megfárad, újabb levél haza, Túrkevére. Az 50-es évek elején megint, felajánlja élete termését szü­lővárosának. Nem kell. Miért nem? Tálán csak azok tud­nák megmondani, akik ak­koriban kultúrpolitikával foglalkoztak, de lehet, hogy azok sem. Most viszont megérkezett Los Angelesből hatalmas lá­dákban a halott művész cso­dálatos hagyatéka. Bronzönt­vények, óriási fafaragások, elefántcsont, és bölényfarag- ványok; sokmilliós kincse egy gazdag, de szerencsétlen éle. tű embernek. Ezernyi kéz­irat, Finta Sáfidor szülőföld- szeretetének, hazavágyásának és emberi nagyságának meg­annyi tanúja. A túrkevei múzeumban már három termet tölt be a Finta-hagyaték, de a műkin­csek közül jónéhány még lá­dában van. Kiállítócsarnok kellene, nyolcszor-tizenkét méteres hatalmas, neonnal világított terem,, ahogyan a nagy művész, Túrkeve világ­hírű fia, Finta Sándor kérte Még nincs. De meglesz, biz tosan meglesz... Tiszai Lajos áll a szobor Rio de Janeiró- ban. Nevét felkapja a világ­hír és a művészóriás le sem téve a szobrászvésőt, tollhoz nyúl. Vonzódik a dél-ameri­kai indiánok egzotikus vilá­gához, de nem bírja az ég­hajlatot és tovább vándorol az Egyesült Államokba. Ké­szül „Ä nagy majom titka” című fantasztikus regénye. Világsiker. Farag és ír. Csodálatos dől- gokat alkot, és az egykori bojtárgyerek az amerikai művészvilág bálványa lesz. Mégsem boldog, mert írá­saiban egyre-másra visszatér Ecsegpuszta, Túrkeve emléke. A „Kisbojtár” című könyvét négy és félmillió példányban adják ki és az amerikai is­kolákban egyes részleteit kö­telező olvasmánnyá teszik. Sokat dolgozik. Üjra és újra beleviszi lelke tragikus fáj­dalmát az anyagba és ha nem ír, farag, szobrot min­táz. Az 1930-as években úgy érzi, mintha a csúcshoz ért volna. Hazaír Túrkevére, az akkori vezetőknek: szülővá­rosának ajándékozza minden munkáját. Hozzák haza, ren­dezzenek be egy múzeumot. A városatyák hümmögnek. bólogatnak, de nagy tisztelő­je — a jelenlegi múzeum­Énekelve, pántlikázva, há­borúba indulnak a legények, amikor újra visszatér szülő­városába, Túrkevére. Cdöng a város körül, mindenben lát valami szépet és őszintén lel­kesedik a proletárdiktatúrá­ért, ... Aztán ködbevész a fran­cia part. Minden kincse az asszony, Kántor Kata, aki mellette fogja a hajó korlát­ját és a férfi karját. Ott áll a tengerjárón, már nem lát­szik a francia part, de a bá­nat nem homályosul: öccsét Héjjasék kivégezték, neki menekülnie kell. „Embersűrűs, gigászi va­don” számára a világváros, Rio de Janeiro. Érzi, hogy furcsa vér lüktet itt az em­berek ereiben, valami meg­foghatatlan erő. az ecsegi puszta szilaj méneseire em­lékeztető lendület mozgatja őket. És Finta Sándor ott áll a nagyvárosban, asszonyával. Kántor Katával. Erőt, csodá­latos erőt lát az emberben. Érzi tehetségét, tudja, hogy legyőzi az anyagot, meg tud birkózni a kemény gránittal. Sikerül. 1922-ben egy világ­pályázaton az „Erő” című háromméteres gránitszobrá­val első díjat nyer. Ma is ott A ménes messzire nyargal Ecsegpusztán. A kislegév.y vágtában elébük kerül, a vezérmén megtorpan, meg­reszket tompora és megáll. Nyugtalanul fújnak a lovak, a gyerek meg felágaskodik a nyeregben és nézi a kocsit. Feléje tart, A bakon, a kocsi mellett egy szakállas, reme­teformájú valaki integet a gyereknek ... így kezdődik Hermann Ot­tó, a vagy magyar természet- tudós és a túrkevei Finta Sa­nyi barátsága. A bojtárgye­rek ekkor már három éve él az ecsegi pusztán, ismeri a kopár sziket, a lápokat, a bogarakat és a madarakat. A tudós meg ezeket gyűjti. Ma­ga mellé veszi a bojtárgye­reket, famulusává fogadja. Messzi az út az ecsegi pusz­tától Nagyváradig, még to­vább tart Kassáig. A tudós azonban semmit sem sajnál a Finta-gyerektől, csakhogy az tanulhasson. A serdülő le­gényke nem is marad hálát­lan; derék, tanult munkássá lesz, előbb vasműves, majd néhány évig pöfögő vaspari­pát vezet. A nagycsaládú Finta-famí- lia büszke Sándorkára, de őt egy csendőr embertelensége szerencsétlenné teszi; húga becsületének védelmére kést ragad, súlyos összeütközésbe kerül a törvénnyel és hosszú évtizedre csapódik mögötte a vasrácsos ajtó. A cella homályában csodá­latos formák érlelődnek a rabban. Látja képzeletében anyja bánatos fejét, a lápos- ban sétáló gólyát és az ecse­gi vezérmén feszülő testét. Érzi az anyag formálhat.ósó- gának csodás varázsát. Szob­rásszá lesz..,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents