Szolnok Megyei Néplap, 1962. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-19 / 194. szám
4 SZOLNOE MEG TEJ NÉPLAP 1962. augusztus 19Munkásgyűlés Martfűn (Tudósítónktól) Augusztus 20-ra a Tisza Cipőgyár dolgozói új munka- sikerekkel készültek. Húsz napág erejét megfeszítve csak első osztályú cipőt adott a Dózsa Györgyről elnevezett szocialista munkabrigád. Ugyancsak ehhez a vállaláshoz csatlakozott a cipőgyár több szocialista címért küzdő kolleíktívája is. Szombaton bent a gyárban, a cipőgyár előtti nagytérségen gyűltek össze a dolgozók, hogy meghallgassák az ünnepi nagygyűlés szónokát, Lázár Mihálynét, a Szakszervezetek Szolnok megyei tanácsának vezető titkárát. Az ünnepi beszéd után került sor a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet küldöttségének üdvözlésére, akik hatalmas, szépen feldíszített kosarat adtak át a gyár dolgozóinak. A munkás-paraszt szövetség szép szimbóluma volt az ajándék: új lisztből készült cipóval, borral, édes szőlővel teli kosér. viszonzásképpen a gyár kicsinyített mását, makettjét küldték a martfűiek a termelőszövetkezet. gazdáinak. A gyár szakszervezeti bizottsága ezután harminc kiváló eredményt elért dolgozónak nyújtott át jutalmakat. mi A Szigligeti Szín ház bontásánál előbukkan a „csontváz” a tetőszerkezet geren- dázata. Eltűnik a jellegtelen előrész és jövőre már a modem új üveg- acél építmény büszkélkedik a mostani téglahalmok helyén-és holnap Egy hónap körzetben Ha Szolnokról utazik az ember, akkor ez Rétpó második állomása. Kétpó-Ta- nácsnáza ... Vonatról szállva szinte főbekólint a hőség. Olyan meleg van, hogy a nap sugarai kiégették a növényeket, megrepedezett a föld .;. Egy asszonykától kérdezem, hol találom az orvosi rendelőt. Körülnéz: ki lehetne a kísérőm. Milyenek a véletlenek ? A vasúti töltésen éppen ekkor kapaszkodik keresztül a gyaloglástól porosán a melegben eltikkadt orvos. Örömmel kiált fel az asszony: — Szerencséje van, itt jön a doktor néni! Nevetünk, mert legalább tíz esztendő van közöttük, de az orvosnő javára. Éva doktornő — nevezzük csak így, mert az orvosetika általában ellenzi a nevek kiírását — az egyik, közeli házba igyekszik. Injekcióra vár valaki. Megvárom, míg végez és együtt sétálunk az orvoslakáshoz. — Hogyan tetszik a körzet? — Strapás nagyon. Nőnek nem való. Legalábbis ez nem. — Nagy? — Sok a tanya és nyolc kilométerre vannak a központtól, Valamikor sportorvosok patronálták, egyikük lovat hozott magával és nyeregben járta a vidéket Azzal lehet, de gyalog? Köztudomású, hogy megyénkben több körzet orv oá nélkül van. A megyei kórház igazgatósága sietett a vidéki lakosság segítségére. A kórház fiatal orvosai közül a legjobbakat küldik ki egy-egy hónapra az üres körzetekbe. Éva doktornő is így látott munkához Kétpón. Azaz, hogy ;.. — A tiszatenyői orvos szabadságra ment, ott is helyettesíteni kell.- A hét két napján ott vagyok. — Sok a munka? — Hivatalosan hétkor kezdek rendelni, gyakorlatban azonban már Hatkor kell. Délután a fekvőbetegeket látogatom, majd Ismét rendelek. — Este meddig van munka? — Néha éjfélig. És éjszaka is keltik az embert... Mesél eseteiről, arról, hogy az orvosnak itt legalább annyi időt kell fordítani a felvilágosításra, mint a gyógyítómunkára, — Szegény a körzetem — mondja Éva doktomő. — Nyomorban élnek? — Inkább szellemi szegénységre gondolok. Jártam néhány helyen már, ahoi egyetlen könyv sincs és egy priccsen négyen fekszenek, de biciklire és drága motorkerékpárra telik. Valahogyan nem tudják helyesen, okosan beosztani a pénzüket, nem ismernek fontossági sorrendet . .. Később ezt kérdezte: — Hallotta már ezt aszót: csócs ální? Miklovlcz Ferenc a megyei szán lóverseny győztese Tegnap délelőtt megtartották a Szolnok megyei szántóverseny döntőjét. A szolnoki Lenin Tsz területén rendezett vetélkedőn az első helyet Miklovicz Ferenc a Törökszentmiklósi Gépállomás traktorosa G—35-ös gépével szerezte meg. Eredményét 5200 forintos Tisza TV- vel jutalmazta a versenybizottság. A második helyre S. Tóth János a Szolnoki Állami Gazdaság dolgozója Szuper Zetor traktorával került. Egy mosógépet és egy karórát nyert, A harmadik helyezett Sasi Imre a Tószegi Gépállomás MTZ-traktorosa, 1600 forintos táskarádiót kapott. A túrkevei Vörös" Csillag Tsz traktorbsai- közül Kiss András vett részt a megyei versenyen. A negyedik helyet szerezte meg. A • ME- DOSZ ajándékát kapta — egy szobrot. A húsz traktoros vetélkedése után Fodor Mihály a megyei tancs vb. elnökhelyettese, a bíráló bizottság elnöke méltatta a verseny eredményeit és ő adta át a nyerteseknek az értékes versenydíjakat. Á szentandrási Gyermekkoromban végig hallgattam mint derültek gurgulázó kacajjal az emberek. a jászsági falvak csat- taíiós, falucsúfoló történetein. Ezen a histórián nem nevetett senki. A többretörő s aztán tönkremenőre, a szegénységtől szakadni akaró s azután földhöz ragadóra mindig csak az volt az intelem. — ügy járt a jámbor, mint a szentanárásiak a vihar- ágyuval. A szentandrásiak meg bicskát rántottak ha valaki csípősen felemlítette előttük esetüket a viharágyúval. A história emléke megbénított minden akaratot. A legendává növő mesével ijjesztget- ték a vállalkozó szellemiseket, mindig a monoton mondanivalóval: keserves a sorsunk, de ellene mit sem tehetünk. Szőlőtermesztő — mégis sok szegényember lakta falu volt ez a Jászszentandrás. Két ádáz ellenfelével birkózott ez a község: a szárazsággal és a viharral. Az aszály elvitte, a vihar tönkretette a termést és az embereket. A vihar ellen egyszer talp- raállt a falu. ügy okoskodtak. mint a harangszó, az ásyúdörej is mesreszkettetvén s levegőt, elűzi a iég- hozó fejeseket. Tíz viharágyút. elöltöltős tarackokat hozattak a szentandrásiak. Az ágyúkat sorra kiállították a szőlődombra, s a hírből iegjohb kiszolgált tüzérre bízták kezelését. Szépen mutatott a szőlő, ott álltak az ágyúk, határtalanná lett a remény, egekig érő a bizakodás. És jött a Vihar. A töltött tűzfegyverekhez égő kanóccal loholt a tüzér. És hatalmas csattanás, más falvakba is halló dörej, messzi határra látható fényorgia jelezte, elsültek az ágyúk. A szentandrásiak hallván a nagy robajt, örömújjong- va futottak az eső alá- Az első sortűz hát eidörrent. Hiába jön a feiieg. De jég is jött, pusztító erejű, a szőlőfürtöket Szemig leszabda- ió. Mentek az emberek kút- mélységű kétségbeeséssel, hegynyi magasságú káromkodásokkal ki a szőlődombra. Ott találták holtan, ösz- szeégve a tüzért, szerte repülve a lövegeket. Félelmes erejű villámcsapás okozta pusztulását. És attól kezdve nem akadt ember, aki ágyúkat hozatott volna. Semmi, csak a szörnyű eset emléke maradt fenn, járva szájról szájra. Kaszab Józsi bácsi —* a tanyai kovácsműhely, s lakás verandáján ülünk ‘— emlékszik a históriára. Esküszik rá, a helyet is megmutatná, ahol lejátszódott. Én mondának vélem — állítja ő. >való. A bizonyítható valóság csak jobban érdekel. Előbb robogott haza motor- kerékpárjával előttünk a dü- lőúton, tanácsülésről jött éppen. A főkönyvelő, a Petőfi Tsz „pénzügyminisztere” vicceli — Józsi bácsi, a falu káderja. A községi tanácsban öt, a szövetkezetben négy vezetői megbízatása van. A műhelyben: — Olyan dolgokat megcsinál. amit nekünk nem is szabadna. Meséli Pali, a főkönyvelő, mit művelt a cséplőgépekkel, a két istálló vízvezetésével, meg ezzel az esőcsináló szerkezettel is. Jászberényi kútfúrók dclGácsi wliisái} rajza. goztak a faluban és olajkutatók a szomszédos Jász- apátin. A kovács, az öt évtizedet elnyűtt kovács, *a tanító apósa, ott ténfergett folyton. \ — Azt néztem le, hogy csinálják. Nekiállt és hulladékanyagból vízfakasztó készüléket fabrikált. — Egy-kettő, mindjárt megmutatom Egyszerű az egész. Nyolc kút ontja a vizet Az öntözött málna húszezer forintot fizetett holdanként. — Ha azt nem csinálja Józsi bácsi, becsomagoiha- tunk. Se csinálja. Fúrja a kutakat, fakasztja a vizet,, űzi az aszályt a földekről. Az első fúrása nem sikerült, de nem nyugodott bele. Pedig ismeri az intelmet. És ismeri a falut. És a falu, az emberek figyelték, mi lesz a vízszerzéssel Az első kísérlet után meg is döbbentek kicsit. — Most a szőlő közepébe fúrunk három kutat Sokasodnak majd a kutak áztatják a földet. Itt úgy mondják, áztatnak. Józsi bácsiról meg, hogy esőcsináló. A viharral tehetetlenek még, a szárazsággal már nem egészen. Az első párbajon túl vannak. A főkovács még megmutatná a viharágyúk helyét, még hisz benne, de kútjai már nyomják a vize+ Itt Jáczszpntafidrásnn Hevesen és Jásziványon. ti. L. — Nem. — Én is csak Itt ismertem meg. A tiszatenyői körzetben. Egy öregasszony már biztosan elküldött a másvilágra így néhány gyereket. Falat kenyeret összerág. rongydarabba teszi és ezt nyomja cumi helyett az unokái szájába. ~ Undorító — mondom, — Még mennyire — mondja Éva doktornő. —- Mi a leggyakoribb betegség? — Idegesek az emberek — Idegesek? — Ha nem hozzám jönnek ennyien ezzel a panasszal, magam sem hiszem. Kirívó esettel is találkoztam. Persze ebben az idegesség mással is párosult. — Kíváncsi vagyok már.:. — Az egyik asszony megunta, hogy kisgyereke kérdezgeti és a kezében lévő késsel a fejére húzott. Átvágta a fejbőrt, s ahelyett, hogy elhozta volna, előbb sóval hintette be, majd ecetet öntött rá ... — Miért? — Hogy elálljon a vérzés. Csak azután hívott engem. — Tehát lehet tanulni? Sokféle eset adódik. Jármű nélkül nehéz — önálló lesz itt az ember, bátrabb. Rutint szerez és megismeri az embereket, a betegségeket. Ez igaz. Csakhogy szakkönyveket is kellene forgatni és nincs rá idő, mert fizikailag is kimerül az ember. Talán, ha ienna járművem, de így? — Kocsit adnak? — A termelőszövetkezetek igen. Az első utamra trágyahordó szekérrel vittek. Megmagyaráztam persze, hogy nem csak azért, meri több megbecsülés illeti e? orvost, vagy egyáltalában az embert, mint hogy ilyen kocsit adnak, hanem egyszerűen a fertőzések elkerülése érdekében ne tegyenek többé ilyent. — És azóta? — Most már rendes kocsival utazhatom. De, hogy maguktól nem jutott az eszükbe? Ez elgondolkodtató. — Valóban az — bólintok én is. És csakugyan, vannak elemi szabályok, amelyeknek a betartása íratlan törvény. Segíteni kell az orvos munkáját, s nem hátráltatni. Az egyik apró kétpól lakost már másodszor vitték a rendelésre. Ugyanazzal a bajjal. Éva doktornő figyelmeztette a szülőket, ne adjanak kútvi- zet a gyereknek. Vagy legalább forralják fel. Azok persze legyintettek. — Megbánta, hogy kijött? — Dehogy Sőt, örülök, hogy vállaltam, mert a sirámok ellenére is szép a körzeti munka. Éva doktornő plasztikai sebész lesz. Most. egy hónapig a kétpói körzetben dolgozik. Itt van rá szükség, hivatás- tudata küldte, felelősségérzete. Két hét múlva visszajön s folytatja munkáját a kórházi osztályon, de a körzetre — hiszem — szívesen gondol majd vissza. Hát hogyne, hiszen első igazi próbatételének ez a színhelye. Kétpó Szántó István Közlemény ä Szolnoki Dolgozik Önálló Közgazdasági Technikumában^ a javító-, pótló- és különbözeti vizsgák írásbeli része augusztus 2S-an reggel 8 órakor — a szóbeli része augusztus 29-én reggel 8 órakor kezdődnek. A vizsgázók bizonyítványukat a vizsga megkezdé- es előtt adják le az irodában. Beíratkozni a levelezési oktatás ipari tagozatára szeptember 3-án, a mezőgazdasági és SZŐ VOSZ tagozatára szeptember 4-én, a pénzügyi tagozatra szeptember 5»én, a kereskedelmi és vendéglátó- ipari tagozatra augusztus 31-én — az esti (dolgozók) tagozatra szeptember 5-én lehet 3—6 óráig a lesutolsó iskolai bizonyítvány leadásával. A gimnáziumi érettségizettek jelentkezési ha*áride1e a kiegészítő kénesítő előkészítőre szeptember 20. A telentkezés vállalati igazolás beküldésével történik, ameivben igazolják hogv számviteli murks kört tnü b^> és 2 éves gyakorlattal rendelkezik. 3Jr. János j. t igazgató JILIN, 1 ^ ^ JÖVŐ
