Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

1962. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Uj motor A Győri Vagon- gyár a kistengely­nyomású motor­kocsik után most kezdte meg a ne­héz motorkocsik gyártását. Az új típusból rövidesen két mintadarab készül el, s az év végéig megkezdik a 60 darabos len­gyel rendelés szállítását is Ideiglenes műhelykocsi, éjszakai műszak a Fegyverneki Gépállomáson Arra számítottak a Fegyverneki Gépállomáson, hogy aratásig megkap­ják a jól felszerelt műhelykocsit, amely a határban dolgozó traktorosok, kom­bájnosok segítségére lesz, ha szakad, vagy törik valami a gépen. Nem így sikerült. A műhelykocsi helyett csupán újabb ígéretet kaptak. Mit tehettek a fegyveme- kiek? Szükség megoldásként egy teherautót, „neveztek ki” műhelykocsinak. Amennyire csak tőlük telt, felszerelték a legszükségesebbekkel: gáz­és oxigén palackkal, munka­paddal, kulcskészlettel, egy kis asztali kézi fúrógéppel, s egyéb kézi szerszámokkal, apróbb alkatrészekkel, a szükséges anyagokkal. S ezzel a kis „mozgó mű­hellyel” két ember járja a határt. Az egyik Borsós Fe­renc gépkocsivezető, aki egy­ben szerelő is, a másik Kés­márki Tibor műhelyszerelő, a gépállomás pártszervezetének titkára. Mindkettőjüknek az a célja, hogy az aratást és a talajmunkát végző gépeknél gyorsan kijavítsák a hibát, s lehetőleg minimálisra csök­kentsék a gépállási időt. Az ideiglenes műhelykocsi felszerelése mellett más in­tézkedés is történt annak ér­dekében. hogy a meghibáso­dott gépeket mielőbb újra Baráti beszélgetésre hívta meg az MSZMP Szol­nok járási végrehajtó bi­zottsága tegnap délelőtt azo­kat az elvtársakat, akik az egyéves mezőgazdasági párt- iskola elvégzése után tértek haza a községekbe, termelő- szövetkezetekbe. A járásból kilencen most végezték el az egyéves iskolát. A beszélgetés során Tóth Miklós elvtárs ismertette a járás politikai, gazdasági helyzetét, a most folyó mun­kát, a megoldásra váró fel­adatokat, amelyekben már az iskoláról hazatért elvtársak is részt vesznek. Balatonfüreden rendezik meg az országos biológus napokat A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat szeptember 21., 22. és 23-án Balatonfüre' den rendezi meg az ötödik országos biológiai napokat. A már hagyományos találkozó célja: a biológiai kultúra el­mélyítése és a biológiai is­meretterjesztés színvonalának növelése. Az országos bioló­gus napokon résztvesznek a TIT budapesti és megyei biológiai szakosztályának tag­jai. Számos külföldi tudós is bejelentette részvételét. (MTI) Miért apad a tengerek vize? Geológusok megállapítása szerint a világ tengereinek vízszintje az elmúlt húsz millió év alatt több mint 450 méterrel csökkent. Dr. Vi- ver, Puerto-Rico-i tudós sze­rint ez a jelenség azzal ma­gyarázható, hogy a Föld fe­lülete állandóan tágul, en­nek következtében a földké­regben repedések támadnak, s a tengerek vize ezeken az árkokon keresztül szivárog el. Háromszázhatvanezer forint pecsenyekacsából Alig néhányszáz egyeddel kezdték a kacsatenyésztést három évvel ezelőtt. Azóta mindig szaporodott az állo­mány és az idén már kilenc­ezer pecsenyekacsát nevelnek a mesterszállási Úttörő Tsz- ben. Másfélezret májusban átadtak a baromfifeldolgozó vállalatnak, s amikor látták, hogy milyen gyorsan „fordul a pénz”, ismét rendeltek na- poskacsát — Ez a legjövedelmezőbb üzemágunk — mondta Ficsor József tsz-etaök. — Ha mind ilyen lenne, bizony nem hu­szonöt forintot osztanánk, munkaegységenként. A számok tükrében a ta­gok is meggyőződtek erről. A baromfitelepen egy munka­egység termelési értéke 40— 45 forint. Az idén építették az új nevelőházukat. -A terv sze­rint pontosan akkorra, mire a rendelt naposkacsák meg­érkeztek. A keltető viszont két nappal előbb, szállította a kacsát, mint az ól elkészült volna. — Nem tudtuk hová tenni — mondja Kakuk Mátyás agronómus —, bevittük a fé­li gkész nevelőházba és né­hány „megsült” belőlük. A földalatti fűtőtestek nem voltak még lefödve, sok kis kacsa leesett a rácsok között, a forró fűtőcsőre és elpusz­tult. így is csak egyszázalé­kos volt az elhullás. Az első szállítmányt 56 napos korban vette át a ba­romfifeldolgozó vállalat 2,13 kilogrammos átlagsúllyal. — Két évvel ezelőtt még azt sem hittük el, hogy 60 nap alatt fel lehet nevelni a pecsenyekacsát — tudjuk meg a gondozóktól. Hat asszony, leány váltja egymást a baromfitelepen. A két nevelőház gondozói ál­landóan versenyeznek, ki éri el a magasabb ótlagsúlyt. Időnként átmennek megnéz­ni, mennyit nőtt a másik csoport kacsája. Előreláthatólag száznál is több egység jut egy hónapra személyenként — világosít fel Kovács Ilonka. — Jobban keresünk, mint az elnök. Persze, megérdemlik. Haj­nali négykor kezdik a mun­kát. Romhányiné — mint a többiek mondják — sokszor alig mer este elaludni, mert fél, hogy nem ébred fel ide­jében. Etetnek, takarítanak, aztán friss zöldlucernát hoz­nak. Sokat jelent a nevelés­nél, hogy állandóan tudnak zsenge zöldtakarmányt biz­tosítani a szövetkezet öntö­zött területéről. A baromfi- telep mellett van a rizstábla is. Innen vezetik be — olcsó megoldással — az. állandó, friss vizet, mely nélkülözhe­tetlen a kacsatartásnál. .— Nálunk csak akkora a víztartó — ismerteti az agro­nómus —, hogy ott nem tud­nak úszni az állatok, s ez sem okozhat súlycsökkenést. Arra is ügyeltek a szövet­kezetiek, hogy a kacsák ne legyenek nyáron a tűző na­pon. Mivel a fák még nagyon kicsik, építettek egy fedett árnyékolót az udvar köze­pén. Különben az egész ba­romfiudvar sem nagy, hogy ne „járják le magukat” az állatok. Azon munkálkodnak, hogy meglegyen a terv szerinti ki­lencezer kacsa — és ősszel megkapják az érte járó há­romszázhatvanezer forintot. Fehér Mária ! Termelőszövetkezetünkben is fellendült a versenymozgalom Termelőszövetkezetünkben a párttagokat követve egyre többen csatlakoznak a VIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaverseny­hez. A növénytermesztők, ál lattenyésztők, traktorosok, a segédüzemek s egyéb munka- területek dolgozói közül ed­dig már száznegyvenketten tették meg felajánlásukat. A Zója nevű. öttagú ba­romfigondozó munkacsapat vállalta, hogy 9000 áru ba­romfit nevel fel, s elhullást 4 százalék alá csökkenti. Egy kilogramm árubarom­fi előállításához 3.40 kg ta­karmányt használnak fel. Vincze Lajos, Tóth Sándor és Madarász János sertésgon­dozó is felajánlást tett, mi­szerint a 680 hússertésnél 4.50 kg vegyesabrak felhasz­nálásával érnek el egy kilo­gramm súlygyarapodást; A növénytermesztők a ku­korica és cukorrépa rend­szeres és gondos ápolásával biztosítják a magasabb ter­méshozamot. Takács Anikóék — öten 5 hold cukorrépát. 10 hold ku­koricát művelnek. S a hol- dankénti 200 mázsa cukorré­pát a hatvanezres tőszám meghagyásával, az idejében és jó minőségben végzett sa- rabolással, egyeléssel, kapá­lással. fejtrágyázással és a rovarkártevők elleni vegysze­res védekezéssel biztosítják. Szép kezdeményezést tet­ték a II. számú üzemegy­ség növénytermesztői is. Megjelent a Magyar Művészet második kiadása A Magyar Művészet 1800- tól 1945-ig című könyv első kiadása, amely 1958-ban je­lent meg, hamar elkelt. Az olvasóközönség rendkívüli érdeklődése tette szükségessé az új kiadás megjelentetését. E kötet a legújabb művé­szettörténeti kutatásnak az elmúlt másfél évszázaddal kapcsolatos eredményeit fog­lalja össze. Az új kiadást tovább bővítették, új adatok­kal gazdagították. A több száz oldalas kötet, amelyet 360 kép, közte 14 színes re­produkció egészíti ki, minden eddigi kiadványnál teljeseb­ben mutatja be e fontos kor­szak legjelentősebb művészi alkotásait. (MTI) Saját — vállalt — területü­kön kívül a brigád beteg tag­jai helyett is elvégezték a nö­vényápolást. Húszán 52 hold kukoricát művelnek és 21 hold cukorrépát. Nyugdíjas, idős tagjaink közül tízen fogtak össze, 10 hold kukorica megmű­velésére. Vállalásuk szerint, ha vala­melyik társuk megbetegszik, vagy bármi is akadályozza a munka elvégzésében, he­lyette elvégzik a munkát. így mutat példát a fiataloknak Tóth Károly, Nagy Imréné'és a többi nyugdíjas. A traktorosok megfogad­ták. hogy éves tervük túl­teljesítése mellett üzem­anyagot takarítanak meg s minden munkánál eleget tesznek a minőségi köve­telményeknek. Termelőszövetkezetünk ve­zetősége jutalmazza az élen­járó munkacsapatokat és egyéni versenyzőket, s gon­dot fordít a verseny nyilvá­nosságára is. Az eredménye­ket három hetenként értékeli a versenybizottság, amely legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az aratásban, cséplés- ben elért eredményt az Al­kotmány ünnepén ismerteti. A brigádszállásokon s egyéb helyen kifüggesztett verseny- híradóban és fényképeken is népszerűsíti az élenjárókat. Simon Kálmán a túrkevei 'Táncsics Tsz tagja munkába „foghassák”; Az aratás idején a műhelyben hetenkénti váltással két-két' fő éjjel dolgozik. A gépállomás vezetői nem titkolták el, hogy milyen gondot okoz nekik — mű­helykocsi hiányában — a földeken munkálkodó gépek javítása. A műhelyben dol­gozókkal Kelemen Gyula pártvezetőségi tag, a műhely vezetője beszélgetett ezekről a gondokról. S nem volt hiá­bavaló dolog a munkásokhoz fordulni; < A fegyvernekiek — Hí­ven jó hírükhöz — most is nagy gonddal, felelősségér­zettel készültek a nyári mun­kákra; A június 9-én tartott gépszemlén dicséretet kaptak a gépek jó kijavításáért. Most pedig azért illetheti el­ismerés a vezetőket, s a gép­állomás valamennyi dolgozó­ját, hogy nem töltötték so- pánkodással az időt — amiatt,, hogy nem kapták meg a műhelykocsit — Ha­nem lehetőségeik szerint megszervezték a mozgó gép­javítást.; Nagy szükség van erre, mert Kétpótól Nagykörűig 29 200 Holdat felölelő terüle­ten dolgoznak a gépeik. Kö­zülük a szántótraktorok, s a Belorusszok két műszakban. A kenyér- és takarmányga­bonát 21 kombájn, 24 kéve­kötő aratógép vágja. Valósá­gos „géphadsereggel” rendel­kezik a Fegyverneki Gépállo­más, amelynek sikeres harcá­hoz. a gabona betakarítás mielőbbi befejezéséhez a mozgó gépjavítás is hozzá­járul; Fogy azaratnivalé — telnek a pótkocsik Szaporán vágják az érett gabonát a kombájnok, ara­tógépek a karcagi Május 1. Termelő- szövetkezetben . íme, néhány jel­lemző mozzanat az aratás élhar­cosairól. Űjlaki István kombájnjának nagládja meg­telt. Melléáll a pótkocsis vontató s Szabó Lajos el­lapátolja az érett gabonaszemeket FÉRFISZABÓ szakmában fiú ipari tanulót felveszünk. Jelentkezni lehet: „Vörös Csillag” Ruházati KTSZ Szolnok, Verseghy úl 3. szám alatt. Tiszta-e az árpa? — vizsgáigatja Bréda Lajos szö­vetkezeti gazda és Rápolti Imre gép­állomási főagro­n"TPii'

Next

/
Thumbnails
Contents