Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-19 / 167. szám
Munkában a „Gólya « XIII. évfolyam, 167. szám. Ara 50 fillér 1962. július 19., csütörtök. Testvéri segítség Az állami gazdaságok igazgatói wS párttitkárai fél évvel ezelőtt fontod pértmegbízatást kaptak a megyei párt-végrehajtó bizottságtól; tőlük telhető módon segítsék az arra kijelölt, gyengén működő termelőszövetkezeteket. Te- kintség úgy a közös gazdaságokat, mintha azok saját üzemegységeik lennének. A tizenhárom állami gazdaságnak nem volt és ma sincs könnyű dolga az általuk patronált tizenhat termelőszövetkezetben. Mindenütt mérleghiány volt, s alacsony színvonalú vezetéssel és szervezetlenséggel találkoztak; Az említett hibákból eredően kevés volt az egy tagra eső jövedelem is. A2 állami gazdaságok megyei igazgatósága a pártmegbízatásnak megfelelően összehangolta és tervszerűen irányította a tsz-ek patronálását. Kilenc vezető beosztású szakembert adtak át végleg, vagy huzamosabb időre a szövetkezeteknek. Az állami gazdaságok igazgatói, főagro- nómusai és más szakembered hetenként több napot töltöttek el a tsz-ekben. Részt, vettek vezetőségi, üléseiken, közgyűléseiken, megismerkedtek a munkaszervezetekkel. A közös gazdaságok vezetőit pedig meghívták hozzájuk: lássák, hogyan szervezik a munkát és miként irányítják a gazdaságot. Az állami gazdaságok és tsz-ek kapcsolata rövid idő alatt szorossá és barátivá vált; A tsz-eket nem szegény rokonként kezelik,, hanem az idősebb, tapasztaltabb testvér módján se- ' gítik az állami gazdaságok. Nem utasítgatnak és parancsolgatnak, hanem javasolnak és tanácsokat adnak. a szövetkezetek vezetői természetesen szívesen veszik és hasznosítják a helyes észrevételeiket. A tervezés időszakában az állami gazdaságok szakemberei együtt gondolkodtak a tsz-ek vezetőivel: a helyi adottságoknak meg- • felelően milyen növényeket termeljenek, az állattenyésztés mely ágát érdemesebb fejleszteni és hogyan törekedjenek a gazdaságosságra.- A Középtiszai Állami Gazdaság szakembere észrevette például, hogy a tiszaszentimrei Ezüstkalász Tsz irreális hozamokat tervezett; Ha így hagyták volna ezt. nyilvánvaló az évvégi deficit. A Szolnoki Állami Gazdaság üzemgazdásza fővetésű silókukorica termesztését javasolta a jászberényi Március 15. Tsz-ben. Látta, hogy a közös gazdaság takarmányhiánnyal küzd. Ä távlati tervek készítésekor szinte önkéntelenül is felvetődött a „hogyan tovább” kérdése. A szikes területű besenyszögi Lenin és Dózsa Népe tsz-eknek a Palotás! Állami Gazdaság vezetői azt javasolták, hogy elsősorban a szarvas- marha és juhállományukat fejlesszék. Ehhez jobbak az adottságaik mint a sertéshizlaláshoz. Ezért szükségessé válik, hogy vetésszerkezetüket is átalakítsák. A tapasztalt testvér javaslatai nyomán a besenyszögi határ 60—65 százalékán kalászost és pillangóst vetnek az ötéves terv időszakában. A Jászsági-, a Héki- és 6 Középtiszai Állami Gazdaságok szakemberei az általuk patronált tsz-ekben kidolgozták a szakszerű takarmányozás rendjét és bevezették a szálastakarmány szecskázását, keverését és pácolását. Több vagon lucernaszénát és silót adtak az állatok átteleiteté- • séhez. Egyre gyakoribbá ■ válik a tenyészállatok és a süldők cseréje is a tsz-ek és az állami gazdaságok között. A Csorbái Állami Gazdaság például tenyészkanokat adott a tiszaörsi Búzakalász Tsz-nek.Köztudott dolog, hogy az állami gazdaságok nagyobb szakértelemmel öntöznek. Ezért számottevő az a segítség, melyet a Nagykunsági- és Köaépti- szai Állami Gazdaság nyújtott á tiszaszer^imrei és tiszaszöllősí tsz-ek öntözőtelepeinek építéséhez. Jó- néhány közös gazdaságban hallottuk a tavaszi vetések idején: megszűnt a vetőmaggondunk, mert fajtaborsó, lucerna, vöröshere és szudánffű magot kaptunk patronálóinktól; Jóné- hány tsz-ben még a munkák dandárjakor is ott láthattuk az önzetlen segítők nagyteljesítményű erő- és munkagépeit. A közös gazdaságok gépeit pedig saját műhelyeikben tették használhatóvá. Korai lenne még arról beszélni, hogy a gyenge tez-ek megerősödtek és eredményesen zárják a? évet. Az év fele még hátra van és több év mulasztását nem lehet hat hónap alatt megszüntetni. Azt azonban már most is látjuk, hogy a tavalyi gazos földek megtisztultak. A határ kedvezőbb képet mutat; Visszatért az emberek munka- kedvé a szövetkezetekben, s ez jó jel, mert bíznak a közösben és magukénak érzik azt. Senkit sem kell a munkára biztatni, dolgoznak maguktól is. Pedig tudják, hogy egy év alatt nem lesznek a legjobbak között. Fejlődésük azonban kétségtelen. Nagy részük van ebben ' a csorbái, a héki, a jászsági, a középtiszai és más gazdaságoknak. Eredményesnek bizonyultak szakmai tanácsaik és a bemutatóval egybekötött tapasztalatcseréik. Ezért dicséret illeti őket. A patronáló munka psz- szegezésénél azonban látnunk kell a fogyatékosságokat is.. Több politikai és szakmai tanácsra van szükségük a gyengébb szövetkezeteknek. Néhány állami gazdaság korántsem ad még olyan támogatást a tsz-eknek, mint tehetnék. A Szenttamás! és Nagykunsági Állami Gazdaságok például csak formális kapcsolatot tartanak fenn az általuk patronált tsz- ekkel. A palotásiak és a tíszasűlyiék pádig elhanyagolják a politikai munkát és nem kapcsolják azt ösz- sze a szakmai segítségadással. Fél év múlva lesznek az évvégi zárszámadások, amikor a tsz-tagok szorgalmát és a patronálók segítség- adását mázsákban és forintokban is mérni lehet majd. Annyit azonban már most is megállapíthatunk, hogy a sikeres zárszámadás felé jelentős lépést tettek a gyenge tez-ek is, meg a patronálók is, =• m. L-= MA« Termelőszövetkezetünkben is fellendült a versenymozgalom RAKÉTÁK ÉS HADÁSZAT KÉTFAJTA NEUTRINO Mégis lesz csillagvizsgáló Szolnokon • A Magyar Tudományos Akadémia Kutató Intézetének erdőháti telepén kipróbálták Gergócs Jenő gépészmérnök „Gólya” elnevezésű kazalozó daruját. A daru előnye az elevátorral szemben, hogy a takarmány leveleit nem töri, s egyszerre három mázsa lucernát emel fel. A Gólya rakodási magassága mintegy 20 méter Befejezték az aratást — de a talajmunka üteme gyorsabb is lehetne A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben kedd estig befejezték' az aratást. A közős gazdaságban 3314 bőidről takarították le a búza} illetve az őszi árpa termését. A legnehezebb nyári munkát csaknem száz százalékig gépesítették. A tsz négy saját aratógépét átadta a belyl testvérszövetkezetek — a Petőfi és az Üj Reménység megsegítésére. A talaj munka azonban nem balad Ilyen Jó ütemben a tsz- ben. Kedd estig a learatott terület 31 százalékán végeztek tarló- hántást, vetöszántást, — Illetve nyári mélyszántást. A kombájnok után vontatottan halad a szalma letakarltása, s emiatt késik a talajmunka. Bár 310 hold- nyi vetöszántásuk van, a tarlóvetést még nem kezdték meg. A lemaradás megszüntetésére a közös gazdaság vezetősége — két műszakban — éjjel-nappal működteti az erőgépeket. Korszerű gépek korszerűtlen épületekben Kicsi a hűtőtér, nincs megfelelő hely csontozásra Nagyon találóan jellemezte Peágity Mihály, a Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat igazgatója az üzem jelenlegi helyzetét: — Olyan a vágóhídunk, mint egy tízéves gyermek, melyre az öt éve kinőtt ruháját akarnák felhúzni. A töltelékáru évenként mintegy Í5—20 százalékkal növekszik, — nem így az elhelyezési lehetőség, elsősorban' is a hűtőtér. Mintegy 5 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy az egyes munka- és tárolóhelyek bővítését végrehajthassák. A bővítési munkálatokat két részben lehetne elvégezni, így a termelésben sem jelentkezne visszaesés. Hűtőház bővítés Ä folyamatos termelés érdekében elsőrendű és legjobban sürgető feladta a hűtőház megfelelő bővítése. A húsipar létkérdése a hűtés. Enélkül sem a töltelékáru alapanyaga, sem pedig a tő* kehús tárolása nem lehetséges. . — Rendkívül nagy nehézségekkel küzdünk, hogy ilyen körülmények között a húsellátást biztosítani tudjuk. A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tűzte napirendre a vágóhíd munkáját, reméljük, hogy ennek az égető probléma megoldására hathatós intézkedéseket dolgoznak ki. Feldolgozó üzem bővítés — Az üzembővítés második részében szocális létesítmények (fürdő, öltöző, üzemi ".01 SZOLNOKI KÉPEK A közelmúltban adták át rendeltetésének a Ti- szamenti Vegyiművek nátrium- szilikofluorid — üzemét. Űj híd épül a Tiszán. A tervek szerint az év végén átadják a forgalomnak. konyha) áthelyezésével nyernénk megfelelő területet ahhoz, hogy a zsúfoltságot enyhítsük, — ismerteti a vállalatvezetőség terveit Peágity elvtárs. — Ügy terveztük, hogy a most épülő állatorvosi irodára és a laboratóriumra emelett húzunk és oda kerül a fürdő, valamint az öltözők. A jelenlegi műszaki irodából csontozót. a konyha helyére — megfelelő átalakítás után — a műszaki irodát helyeznénk. Ezzel a csonto- zókat el tudnánk különíteni a feldolgozó üzemrésztől; — Még nézni is rossz, milyen körülmények között dolgozik ez a tíz-tizenkét ember. Testük majdnem összeér, kezükben lendül,, szúr és vág az éles kés. Csoda, hogy végzetes balesetek még nem történtek. Így a feldolgozó üzemrészben még egy töltőgépet állíthatnánk üzembe. — Gépeink korszerűek és nagy teljesítőképességűéit. Ezzel nincs is semmi probléi ma. Sajnos, e modem gépek nem megfelelő, elavult épületekben állnak. így is ezekkel a helybővítési szükségmegoldásokkal jelentősen tudnánk növelni termelékenységünket. Most már csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatát várjuk. A Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat vezetősége az intézkedéseket, a fogyasztók pedig az ízléses, sokfajta hentesárut várják; Mint a szakemberek. mondották, változatosabbá tudnák tenni gyártmányaikat, az üzletek pultjaira még többfajta gusztusos, étvágygerjesztő falatot varázsolhatnának, ha... Ha ehhez meglennének feltételeik. Bővítés először, másodszor és harmadszor. A megyei tanács ipari osztályán felkerestük Tordai Sándor elvtársat és érdeklődtünk, milyen határozat született a vágóhíd bővítésére. — Végleges határozat még nem történt — mondotta —, de a vb. megbízta az ipari és tervosztályt, intézkedjenek, hogy a megfelelő hitel- fedezet 1963-ra rendelkezésre álljon. Addig is felmérések után hozzáfognak a tervek elkészítéséhez. — bognát — XIII. évfolvam. 167. szám. Ara 50 fillér 1962. iúlius 19.. csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!
