Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. július 18. Az algériai válság A hírügynökségek tovább­ra is csak feltevésekre szorít­koznak a vilaják tanácsának döntő jelentőségű ülésezését, illetően. A legújabb hírek szerint a tanács keddre vir­radóra összeült, valahol al­gíri területen, állítólag Me- deában. Az elmúlt három napban a 3. és 4. vilaja parancsnoka jószolgálati missziót teljesí­tett a Tlemcenben tartózkodó FLN vezetők és az algériai ideiglenes kormány között. Ismeretes, hogy a Ben Bellát támogató katonai kör­zeti vezetőkön kívül Tlem- cenbe érkezett Ferhat Ab- basz, az ideiglenes kormány volt miniszterelnöke is aki­nek a lakosság körében to­vábbra is komoly tekintélye van. Ben Bella és Ferhat Abbasz hétfőn már megbe­szélést folytatott. Algírban a hétfői nap leg­jelentősebb eseménye Szaad Dahlab külügyminiszter es Mohammed Jazid tájékozta­tási miniszter ama bejelen­tése volt, hogy mindketten benyúitiák • lemondásukat, ha a vilaják tanácsán belül nem sikerül a lehető legrö­videbb idő alatt megoldani az ország belső válságát. A kor­mány említett két minisztere valóban igen nehéz helyzetbe került és megbízatásuk telje­sítése csaknem lehetetlenné válik, ha a helyzet nem tisz­tázódik. A megfigyelők a két mi­niszter bejelentését az FLN felelős személyiségei felé tett ünnepélyes figyelmezte­tésnek minősítik. Jazid, az ideiglenes kor­mány tájékoztatásügyi mi­nisztere az algíri rádiónak adott interjújában kijelen­tette, — úgy véli, hogy az FLN-en belül kibontakozott válság mindenek előtt a ve­zetés válsága. A nézeteltéré­sek tehát tulajdonképpen másodrangú kérdések körül mozognak — mondotta. A politikai irányvonalat és azokat a célokat illetően, — amelyeket a forradalomnak rövid és hosszabb távon kö­vetnie kell — Jazid fejtege­tése szerint — összhang áll fenn. Az ALN elmozdított ve­zérkara külön sajtóügynök-, séget állított fel. A vezér­kar hétfőn este Oujdában megjelent közleménye beje­lenti, hogy az ALN sajtóügy­nöksége július 13-tól közve­títi adásait. Az adó algériai területen van. Feladata a be­jelentés szerint, hogy ismer­tessen és tájékoztatást nyújt­son a nemzeti felszabadító hadsereget érintő hírekről és kommentárokról. Az algériai válság rendezé­sének elősegítésére több rész­ről történtek kezdeményezé­sek. A New York Times ked­di jelentése szerint öt afrikai nemzetet képviselő küldöttség indult Rabatból Algírba, hogy fel­ajánlja közvetítését az algé­riai vezetőknek; Tüntetések, sztrájkok Ecuadorban Quito (MTI). Hétfőn este az ecuadori főváros egyete­mista ifjúsága felvonult Aro- semena elnök palotája eló- hogy szolidaritását fejezze ki az ország különböző részein sztrájkoló dolgozókkal. „Le a diktátorral!” „Éljen a for­radalom!” ..Éljen a tanárok sztrájkja!” kiáltozták a tün­tetők. A palotaőrség erre a levegőbe lőtt, majd könny­fakasztó bombákat hajított a tömeg közé, amely be akart jutni az elnök reziden­ciájába, Az AP szerint az öt or­szág: Guinea, a Mali Köztár­saság, az Egyesült Arab Köz­társaság, Ghana és Marokkó. Az A1 Ahram híre megerő­síti a küldöttség misszióját. A lap szerint a casablancai csoport hat államának kül­ügyminisztere ezen kívül kü­lön értekezlet egybehívására is tett lépéseket. A hat állam képviselői között az érintke­zés fennáll. Az Algériai Dolgozók Álta­lános Szövetsége hétfőn dél­után rendkívüli ülésen ugyan­csak azt határozta el, hogy küldöttsége felkeresi az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kormányát. Ben Bellát és a vilaják vezetőit, hogy a nép érdekeinek megfelelő, a for­radalom szent elveit szem előtt tartó eredményes meg­oldást sürgessen. Az orani prefektus kedden reggel felhívással fordult Nyugat-Algéria fővárosának polgári lakosságához, hogy 48 órán belül minden tulaj­donukban lévő fegyvert szol­gáltasson be. Ellenszegülés esetén a prefektus bejelentet­te, hogy letartóztatásokat fo­ganatosítanak. A felhívás ké­ri a lakosságtól, legyenek fo­kozottan éberek és jelentsék- mindazokat, akik még abban reménykednek, hogy a bűn és vandalizmus révén hasznot húzhatnak. (MTI) A francia nemzetgyűlés többsége jóváhagyta De Gaulle atomfegyver­kezési programját Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés kedden hajnali fél három órakor elvetette a Pompidou- kormány ellen benyújtott bi­zalmatlansági indítványt. — Megszavazta a Pierrelatte-i izotópelválasztó üzem épí­téséhez szükséges póthitele­ket, ezzel lényegében jóvá­hagyta De Gaulle atomfegy­verkezési programját. — A „nemzetek feletti Európa” híveinek bizalmatlansági in­dítványa csak 206 szavazatot kapott. A kormány megbuk­tatásához 241 szavazatra lett volna szükség. A szavazást megelőző vitá­ból kiderül, hogy a kormány és polgári ellenzéke között a kül- és katonai politika alapvető kérdéseiben nincsen lényeges különbség. A bizal­matlansági indítvány be­nyújtói nem foglaltak állást az atomfegyverkezés ellen, csupán azt kívánták, hogy ez a kis-Európa többi öt tagál­lamának bevonásával tör­ténjék. Francois Billoux. a Fran­cia Kommunista Párt szóno­ka volt az egyetlen, aki egy­értelműen elutasította a kor­mány terveit. „Az alapvető kérdés, — mondotta — amely aggodalommal tölthet el min­den franciát, nem az, hogy a tömegpusztító fegyvereket Franciaország egyedül, vagy a nyugat-európai országok­kal együtt gyártja-e. A fran­cia nép érdeke azt kívánja, hogy a kormány a leszerelés reális lehetőségeit keresse. A francia kormány és az euró­pai integráció hívei ezzel szemben szabotálják és meg­nehezítik a leszerelést.” A kommunista képviselő rámu­tatott: a kormány atofti fegy­verkezési politikája elősegíti a nyugatnémet militaristák­nak azt a törekvését, hogy a tömegpusztító fegyverek bir­tokába jussanak. Ez a poli­tika homl ekegyen est ellenke­zik az emberiség békeaka­ratával, — amely meggyőző erővel jutott kifejezésre a moszkvai leszerelési és béke­kongresszuson. A kommunista képviselők egységesen a kormány ellen szavaztak. Hruscsov amerikai beszélgetése újságírókkal Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke a múlt héten pénte­ken amerikai újságírókat fo­gadott Lee Hillsnek, az Ame­rikai Lapszerkesztők Szövet­sége elnökének. a Night Newspapers laptársaság fe­lelős szerkesztőjének vezeté­sével. Nyikita Hruscsov ismét megerősítette, hogy a Szov­jetunió kész aláírni bármikor a leszerelésről, a nukleáris fegyver megsemmisítéséről és mindenfajta atomfegyverkí­sérlet mindörökre való meg­szüntetéséről szóló egyez­ményt. A nukleáris fegyverkísérle­tekről szólva Hruscsov kije­lentette, hogy „az Egyesült Államok a kísérlet-sorozatok számát tekintve mindig ' elől halad és a Szovjetunió csak abban az esetben kerül egy vonalba az Egyesült Álla­mokkal — természetesen nem a robbantások számát, hanem a kisérletsorozatok számát tekintve —, ha a je­lenlegi amerikai kísérletso­rozat után végrehajtja a ma­ga kísérleteit”. Mint Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, az Egyesült Államok által végrehajtott magaslégköri robbantás „semmilyen mértékben nem akadályozza” a szovjet glo­bális rakéták működését. A szovjet kormányfő a kö­vetkezőket mondotta: „nem dicsekszem, de valóban van olyan globális rakétánk ame­lyet semmiféle rakéta-el há­rító eszköz nem semmisíthet meg, hiszen tudom, hogy mik azok a rakétaelhárító eszkö­zök. mivel mi rendelkezünk ilyenekkel”. „A mi rakétánkról elmond­ható, hogy eltalálja a legyet a világűrben”, — jegyezte meg Hruscsov. A nyugat-berlini kérdést érintve, Hruscsov tarthatat­lannak minősítette az Egye­sült Államok olyasféle érve­lését, hogy továbbra is fenn kell tartani a megszállási rendszert Nyugat-Berlinben. Leszögezte a Szovjetunió ál­láspontját: „az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Francia'őt- szág megszálló csapatait ki A világűr után bolygónk mélye is feltárja öröknek hitt titkait Moszkva, Konsztantyin La­rin írja: A Szovjetunió Földkutatá­si és Ásványvédelmi Minisz­tériumának kollégiuma a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökségével karöltve rendkívül érdekes értekezletet tartott. Az érte­kezleten neves tudósok, a tudományos kutatóintézetek dolgozói vették részt. A na­pirenden szereplő kérdés merészségével és eredetisé­gével elképesztette a jelen­levőket. A szupermély fúrás­ról és megvalósításának gya­korlati feladatJiról folyt a vita. Rámutattak a geológiai kutatás szembetűnő gazda­sági jelentőségére, s a mé­lyen fekvő rétegek folyama­tos kiaknázásának lehetősé­gére. Hangsúlyozták: kétség­telenül lehetővé válik a föld alatti hőség kihasználása. Már most is vannak olyan berendezések- amelyek fel­használják a nagy mélysé­gek melegét. T yugat-Szibé- riában forróvizű földalatti tóra bukkantak. Lehetséges, hogy a szupermély túrások nemsokára kimeríthetetlen energiaforrásul szolgálnak. A Szovjetunióban a jövő­ben öt helyen végeznek majd szupermély fúrásokat: á Kaspi-tenger melletti eresz­kedésen, az Uralban,, a Kau­kázuson túli területen, to­vábbá Karéliában és a Ku- rol-szigetek egyikén, öt he­lyen többkilométeres nyílást vágnak a föld kérgébe. Nagy tudományos és műszaki győ­zelem lesz mind az öt vál­lalkozás. Most a nyugat-kazahsztá­ni területen, az Aral-tó kö­zelében kezdtek meg egy hét­ezer méter mély furatot. Mellette párhuzamosan fúr­nak. A geológusok ugyanis feltételezik, hogy a Kaspi- tenger körüli mély rétegek elérése több tízezer tonna kő­olajhoz juttatja a Szovjet­uniót. A Nyeftyemas Kísérleti Inté­zet különleges gépezeten dol­gozik. amely majd lehetővé teszi a fúrási munkaművele­tek maximális utomatizálá- sát. Leningrádban televízió­berendezést szerkesztenek, amelynek segítségével külön­böző mélységekben figyelhe­tik a Föld szerkezetét. Az Uralmas tervbe vette egy nyolc kilométer mélyre ható fúróberendezés meg­szerkesztését. Ügy vélik, ez sokkal nagyobb mélységbe is hatolhat. r*z uráli geoló­gusok 15 kilométeres fúrásra készülnek. Az ilyen mélységek elérése óriási, részben kifürkészhe­tetlen nehézségekkel jár. A fúrófejeknek rendkívül nagy belső nyomást, nagyon ma­gas hőfokot kell majd kiáll- niok. Szilárdságukat ezért a maximálisra kell fokozni. Egy ilyen tervezett fúrógép­csoport többszáz tonna súlyú lesz, a fúrótorony magassága eléri a hatvanhárom métert, azaz egy 19 emeletes ház magasságát. Több terven dolgoznak egyszerre. Az egyik, nagyon eredeti terv A. Osztrovszkij mérnök nevéhez fűződik. A gépezetnek az a lényege, hogy apró ampullákat tölt meg robbanóanyaggal, ezek az öblítővízzel együtt zu­hannak alá. Minden három percben egy ampulla tűnik el a nyílásban. Robbanás robbanást követ, morzsolja, mállasztja a kőzetet. A tör­meléket ezután a víz nyo­mása felszínre hozza. A tudomány és a technika nagy vívmányai segítenek az egyik legbonyolultabb mű­szaki feladat — a szuper- mély fúrás megoldásában. kell vonni Nyugat-Berlinből.” „Amíg Nyugat-Berlinben lesznek az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország megszálló csapatai, mindig olyan kórokozó szerepét fog­ják játszani, amely hőmér­sékletemelkedést idéz elő az államok viszonyában.” ,.Ez a megszállás most nem érdekük azoknak az orszá­goknak, amelyek a hitleri Németország ellen harcoltak. A NATO, amely a Szovjet­unió és a többi szocialista ország ellen irányul,, a meg­szállást kihasználva, Nyugau Berlint ’ valójában katonai felvonulási területté tette.” Hruscsov ismételten hang­súlyozta. hogy a Szovjetunió aláírja a német békeszerző­dést azokkal az államokkal, amelyek alá akarják írni ezt a szerződést. „Mozgósítással fenyegetőznek, ' ijesztgetnek bennünket, de mi mégis alá­írjuk a békeszerződést.” Hruscsov itt megjegyezte: „nem fogunk sietni, de nem fogunk késlekedni sem”. „Időpontot nem nevezek meg, még nem vesztettük el azt a reményünket, hogyész­? *rű megértésre találunk az gyesült Államok kormányá­nál és szövetségeseinél. Még nem vesztettük el azt a re­ményünket, hogy ésszerűen megoldódik ez a kérdés.” A szovjet kormányfő hang­súlyozta. hogy az ő vélemé­nye szerint egy ilyen békés akcióra „gondolkodó em­ber, gondolkodó állam nem válaszol háborúval”. „Figyelembe kell venni. hogy mi nem vagyunk Laosz, sem Thaiföld, sem valame­lyik más kis állam. Rendel­kezünk ugyanazokkal az esz­közökkel, amelyekkel ben­nünket fenyegetnek. És azok. akik fenyegettek, mindazt megkapják, amit számunkra készítgetnek.” Hruscsov a továbbiakban üdvözölte Kennedy amerikai elnöknek július 5-i sajtóérte­kezletén tett kijelentését, hogy békében szándékozik élni minden országgal. Hoz­záfűzte azonban: „a népek egy-egy kormány politikáját nem a szavak, hanem a konkrét tettek alapján ítélik meg”. >,A tettek viszont, sajnos, nem erősítik meg azokat tö­rekvéseket, amelyekről az Egyesült Államok elnöke nyilatkozatában szólott” — mondotta Hruscsov és példa­képpen utalt az Egyesült Ál­lamoknak a német kérdés­ben és néhány más kérdés­ben elfoglalt álláspontjára. A tájékoztatáscseréről fel­tett kérdésre válaszolva Hruscsov kijelentette, „re­méli, hogy eljön az idő. ami­kor sajtótermékeinket is szé­les körben kicserélhetjük.” „Minél hamarabb él jön ez az idő, annál jobb. Jelenleg viszont az önök lapjai sok olyan cikket közölnek, ame­lyeknek szerzőit a mi törvé­nyeink szerint bíróság elé kellene állítani, mert hábo­rúra uszítanak” — jegyezte meg Hruscsov. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke utalt arra hogy minél előbb megkötik a német békészerzödést, meg­szüntetik az európai feszült­séget, megtisztítják a lesze­relési egyezmény megkötésé­hez vezető utat, annál ha­marabb megszüntetik a kül­földiek mozgási korlátozásait a Szovjetunióban. „Mi vál­laljuk a külföldiek mozgási korlátozásának enyhítését a Szovjetunióban, de úgy. hogy ez ne menjen államunk biz­tonságának rovására.” Nyikita Hruscsdv elmondotta ezután, hogy a Szovjetunió­ban elégedettek a Szovjet­unió és az Egyesült Államok mezőgazdasági együttműkö­désével. Sok amerikai far­mer, mezőgazdasági szakem­ber járt a Szovjetunióban, és szovjet mezőgazdasági küldöttségek látogattak el az Egyesült Államokba. „Elégedettek vagyunk ezeknek az utazásoknak az eredményeivel és készek va­gyunk tovább fejleszteni az ilyen kapcsolatokat” — hang­súlyozta Hruscsov, hozzá­téve, hogy „Amerikában sok érdekes dolog van”. Amint Hruscsov hangsú­lyozta, a Szovjetunió szem­pontjából a legnagyobb ér­deklődésre az amerikai me­zőgazdasági termelés meg­szervezése tarthat számot. „Ezen a területen önöknek igen gazdag tapasztalataik vannak, s e tapasztalatok méltóak a tanulmányozásra” — mondotta az amerikai új­ságíróknak. Hruscsov hozzá­fűzte, hogy az amerikai me­zőgazdaságban jobb a mun­ka megszervezése, mint a Szovjetunióban. „Ügy gon­dolom, hogy Amerikával igen hasznos a mezőgazdasági ta­pasztalatok kicserélése, bár itt nincs semmiféle titok.’’ Az . egyik amerikai: újság­író ezt követően kérdést tett fel arról, hogy melyek ' a Szovjetunió tervei a köz­szükségleti és az élelmicik­kek termelésének növelésére. Az illető újságíró megje­gyezte, hogy a „a szovjet üz­letekben több közszükségleti cikk jelent meg, a szovjet emberek jobban élnek, az üz­letekben valóban sok az áru”. Hruscsov megköszönte az újságíró tárgyilagosságát és hangsúlyozta: „Feladatunk a gazdaság fejlesztése, hogy mindjobban kielégíthessük népünk anyagi és szellemi igényeit”. „Figyelmünk kö­zéppontjában az ember áll a maga szükségleteivel és igé­nyeivel”. A szovjet kormányfő vége­zetül kijelentette: „A ter­melés fejlődésének Ameriká­ban elért színvonala nem va­lamiféle határ számunkra. Az Egyesült Államok valóban a legelső a tőkés világ országai között. Ezért számunkra az első szakasz: utolérni Ame­rikát. Ügy gondoljuk azon­ban, hogy itt nem állunk meg. Mi tovább megyünk”. (MTI) Fokozódó nézeteltérések Anglia és a „hatok“ között London, (MTI) A brit külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtóértekez­letén kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, kormánya azt óhajtja, hogy miniszteri szinten bevonják a tanács­kozásokba, még mielőtt lét­rehoznák az európai politikai uniót. Hírügynökségi kommentá­rok rámutatnak: az angolok meggyőződése szerint most már annyira előre jutottak a „hatokkal” kezdett csatla­kozási tárgyalások, hogy Angliának vitathatatlanul jo­ga van beleszólni az európai politikai unió előkészületeibe. Hétfőn az angol alsóház épületében négynapos érte­kezlet nyílt meg a Közös Piachoz való csatlakozás le­hetséges alternatíváinak meg­vitatására. ­A megnyitó ülésen felol­vasták lord Boyd-Orr-nak, a nemzetközi kereskedelem fej­lesztésére alakult brit tanács elnökének az értekezlethez intézett levelét. A levélben lord Boyd-Orr hangoztatja, hog> ha Nagy- Britannia csatlakozik az Eu­rópai . Közös Piachoz, akkor „a Németország által veze­tett európai unió partmenti csatlósa lesz”. Megállapítja továbbá, hogy Nagy-Britan- niát „az Egyesült Államok és néhány konszern taszítja a Közös Piacba, amelyek esetleg hasznot húznának a belépésből”. /

Next

/
Thumbnails
Contents