Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

1962, július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pál András panasza nyomán Választ várunk a Baromfiipari Főigazgatóságtól A szolnoki állami áruház kpmfekcióg osztályán dolgozó Pál András panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Elmond­ta, hogy Törötaszen trruklóson lakik, a Kőrösi-Ssoma Sán­dor utca il. szám alatt. Négy év után végre saját házat építhetett négytagú családjá­nak Boldogok voltak, hogy elérték céljukat. Csakhogy örömük ürömmé változott. Hulladékgyűjtő a modern lakóházak között Pál Andrásék kertjének végében ugyanis egy eléggé kopott ház húzódik és abla­kain keresztül mérhetetlen bűz áramlik az utcára. (Eb­ben az utcában az utóbbi években szinte gombamódra nőttek a Ms villaszerű épü­letek. A város egyik legszebb kerületének számít ez a rész.) A Törökszentmiklósi Barom­fifeldolgozó Vállalat ebbe az épületbe hordja az állati hulladékot; a vért, a bele­ket, a begyeket és az elhul­lott baromfiakat. Még leírni is kellemetlen a fentieket, nemhogy a dögteleprő! áram­ló bűzt egész nap szagolná az utcában lakóknak. Orvoslá­a tisztiorvos intézkedik Ezt a panaszt már jól is­meri dr. Ács Gyula városi főorvos — s mi több, levele­ket, határozatokat mutat, melyek ez ügyben születtek Május 11-én a személyes kivizsgálás után a főorvos olyan határozatot hozott az érvényben lévő 3141/1/1949. MN. rendelet értelmében, bogy a Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat szer- vesh uliadékgyű j tő telepét azonnal fel kell számolni, mivel az közegészségügyi szempontból ártalmas. Hang­súlyozom: azonnal! A vál­lalat vezető* a törvényes ha­táridőn bedül fellebbeztek a megyei tanács vb egészség­ügyi osztályához. E fellebbe­zés nyomán új határozat szü­letett, melynek értelmében a baromfifeldolgozónak július Sl-ig meg kell szüntetnie hulladékgyűjtő telepét Nem tudják végrehajtani a határozatot Jártam a Törökszentmikló­si Baromfifeldolgozó Válla­latnál is. Csizmadia István, a vállalat igazgatója szerint egyelőre nem tudják végre­hajtani az egészségügyi osz­tály határozatát. Miért? A jelenlegi körülmények között nincs módjuk a tedep meg­szüntetésére. Ugyanis amikor az egész­ségügyi osztály határozatát kézhez kapták — június 23- án levelet írtak felettes ha­tóságuknak, az Élelmezésügyi Minisztérium Baromfiipari Igazgatóságának. A levélben egy új baromfidög- és hulla­déktároló építésére kértek engedélyt, valamint 80 000 fo­rintos hitéit A Baromfiipari Igazgató­ság július 3-án a következő választ küldte Törökszent- miklósra: ss... az ÉLIT1 készíti a baromfifeldolgozó vállalat re­konstrukciós tervét 1963— 65. évre. Csak a készülő re­konstrukciós tervbe történő megfelelő beállítás alapján lehet kérésükkel foglalkoz­ni:..’' Majd egy mondat: >s... ezek kivitelezésére fo­lyó évben nem kerülhet sor”. A válasz tehát megérke­zett! De ml lesz ezután? A helyzet ilyen formában to­vább már tarthatatlan. A hulladéktárolás körülbelül öt éve a megoldhatatlan prob­lémák közé tartozik a török­szentmiklósi vá’lalatnáL Bár véleményünk szerint ezalatt az idő alatt már lett volna mód arra, hogy új hulladék- gyűjtő telepet létesítsenek. S most, amikor már tarthatat­lan az állapot, még mindig elodázza a megoldást a Ba­romfiipari Igazgatóság? Természetesen az is a prob­lémához tartozik, hogy bár az Állatifehérje Feldolgozó Vállalat szerződésileg köteles lenne minden nap elszáll'ta­ni a hulladékot, ennek elle­nére csak háromnaponként küldi a szállítókocsit Leg­utóbb például — amikor Mnt jártam — szombattól kedd éjszakáig egyetlen szállít­mányt sem vittek el Török- szén t-miklósról, Mi lesz a hulladék- gyűjtő sorsa ? Abban mindenki egyetért­het: a törökszentmiklósi Ba- romfifeldolgzó Vállalat je­lenlegi hulladékgyűjtő tele­pét meg kell szüntetni, mert ezt kívánja a közegészségügy védelme. A városi főorvos csak kö­telességét teljesíti — min- denM megelégedésére — ha a határidő lejárta után be­záratja a vállalat hulladék- gyűjtő telepét. A probléma azonban fennáll. A tárolást máshol, a higiénia követel­ményeinek megfelelően biz­tosítani kell. Ennek megoldá­sa pedig a Baromfiipari Igaz­gatóságra vár. Várjuk az igazgatóság válaszát, mely­ben, reméljük, a megoldás módjáról olvashatunk. Varga Viktória Nagy­jelentőségű újítás A jászberényi Ap­rítógépgyárban Ladeczki Jenő főkonstruktőr ter­ve alapján elké­szítettek egy boly­góműves bajtómű prototípusát, A képen látható hajtóművet be­mutatták a Buda­pesti Ipari Vásá­ron is, ahol a szakemberek kö­rében nagy érdek­lődést keltett. Megérett az idei sárga­dinnye A jászszentandrási Haladás Tsz homokos földjei kiválóan alkalmasak dinnye termelés­re. Az idén a szakértelmük­ről híres csányi kertészek szerződtek a közös gazdaság­gal. Huszonöt holdon görög, tizenöt holdon pedig sárga­dinnyét palántáltak, A táblák szépek és jó termést ígérnek. A júliusi meleg napok megérlelték az első sárga­dinnyét, A zamatos, mézédes turkesztáni fajtából szerdán indítják el az első, húsz má­zsás szállítmányt a budapesti piacokra. Suhog a kasza, dől a rend Kiszesek között az iványi határban — Ülj már ide mellém — mondja huncutkodva Agócs Jóska, s arrébb húzódik a búzakévén, hogy helyet szo­rítson a lánynak. Csortos Rózsi csak elneveti magát, 9 a szíves invitálásra így felel: — Nem ülök melléd, mert nagyon tüzes vagy. A többiek is jót nevetnek a kaszás és a marokszedő évődésén. „Ugratják” a le­gényt hogy ismét kosarat kapott. Palántáinak az árterületen A törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezet kertésze­ti brigádjának tagjai kihasználják a Tisza árterületét. Mintegy húsz holdon palántáinak fejes és kelkáposztát. A munkájukat megkönnyíti a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár újítása. Eddig a palántázó gépekre csak négy művelőtagot helyezhettek el, s így a nagytelje­sítményű Bjelorusz erőgépeket nem tudták kellően hasz­nosítani. Most hat művelőtagot fügesztenek fel, 8 így a termelékenység másfélszeresére emelkedik. Nem hallani Itt mást egész nap, mint tréfás élcelődést, kacagást. Mindannyian fiata­lok, _ még az is, akit Laci bácsinak szólítanak, csak a harmadik jf-nél tart. Nem csoda tehát, hogy könnyen nevetésre áll a szájuk: Még arról is elfeledkeznek, hogy a napi aratás mellett már 15 Mlométer kerékpározás van mögöttük, s még ugyanennyi vár rájuk este. Jászapátiból karikáinak ki és haza min­den nap a jásziványi határba. — Hajnalban félnégy-négy órakor van ébresztő, aszerint, hogy Apátiban ki, milyen messze lakik; Aztán gyüle­kezés, s megindul a kerék­párkaraván. öt órára itt va­gyunk a búzaföldön. Ez az I-es üzemegységünk. A kézi aratást itt szombaton fejez­zük be; — Más munkában is együtt dolgoznak? — Csak most, az aratásra alakult meg ez a tizenkét fős ifjúsági brigád. Máskor kü­lön dolgozunk, — válaszol Gulyás Borbála, a hattagú leány munkacsapat vezetője. — Tizenöt hold cukorrépát művelünk, azzal neveztünk be az ifjúsági versenybe. Csortos Rózsiék meg hatvan­nyolcvan hold kukoricát kapáltak meg. ök egy hold­ról 30 mázsa májusi morzsol- tat akarnak betakarítani. — Mennyivel szaporodik most a munkaegységük? — Laci bácsi — teljes ne­vén Nagypéter László — vá­laszol; — Két-három egységgel naponta. Négy kasza megy állandóan, fél naponként váltjuk egymást. Két kaszás köt, a marokszedője kötelet terít; Mire végig érünk a renden, már bekötött kévék hevernek mögöttünk. Délben és este aztán közösen „össze- kapkodjük”, keresztbe rak­juk, amit addig levágtunk. Az első kaszás — Sóly­mos i Géza — már vágja a rendet. Sorakoznak a többiek is. Agócs József, Nyitrai Jó­zsef és Pádár Sándor, aiki után fiatal felesége szedi a markot. Gulyás Bora és Csortos Vince teregeti a kö­telet, ezzel könnyítve Tajti Franciska, Csortos Rózsi, Pa- taM Bori és Pádámé mun­káját. Jász József brigádvezető a távolba kémlel: — Ügy látom, ott meg Horváth Béláék aratnak. Válóban hat fiatalember „fogyasztja” ott a hatalmas búzatáblát. Mikor közelükbe érünk, így szól az egyik: — Nézzétek; megjött *se- bes”. Csodálkozva nézek a bri- gádvezetore. Nem értem ezt a fogadtatást. Jász József csak mosolyog, s válasz he­lyett kérdez. — No, mi újság „tanár úr”? Becsületes nevén Kiss Já­nosnak hívják a kérdezettet. Mint, ahogy a „sebes” a bri­gádvezető ragadványneve. Nem sokkal később a föld végén a fiatal akácok árnyé­kában cigaretta-szünetet tar­tanak. A cigányosan barna fiú eléggé szűkszavú. De helyet­te is beszél csapata szorgal­máról az eddig végzett mun­ka. Háromszor kapálták meg a 134 hold siló-kukoricát, most pedig egy hét óta húz­zák a kaszát. Az őszi árpá­ban kezdték, a búzával foly­tatták. Napi teljesítményük 1200—1400 négyszögöl páron­ként. Solymosi János most is sürgeti társait: — Gyerünk, mert amit felfogtunk, estig le kell vágni. Csőke Péter, ifj. Tajti Fe­renc és sorban mindannyian munkához látnak. Suhog a kasza, dől a rend, szaporodik a kéve. Aratnak a jászapáti Alkotmány Tsz fiataljai. Nagy Katalin Huszonhárom erőgép gazdát keres A karcagi határban 42 kombájn és a szövetkeze­tiekkel együtt 54 aratógép látott munkához. A négy közös gazdaságban több mint 16 000 hold gabonát kell betakarítaniok. A gép­állomás igazgatója arról tájékoztat bennünket, ha az időjárás kedvező ma­rad, három hét alatt végez­nek a betakarítással. Még­hozzá kézierő igénybevéte­le nélkül. Nem akarjuk az aratást lebecsülni amikor úgy lát­juk. hogy ennél jóval na­gyobb gondot okoz a talaj- munka. Nem azért, mert erőgéphiány van Karca­gon. A gép elegendő, sőt sok is ahhoz, hogy mind­egyiknek akadjon gazdája. A gépállomás 134 erőgépe közül huszonháromra nem tudtak eddig traktorost ül­tetni. Húsz Hoffher és há­rom Zetor gazdát keres a Karcagi Gépállomáson. Ilyen körülmények kö­zött hiába érdeklődtünk a kettős műszak megszervezé­se iránt. — Karcagon nem lesz kettős műszak. A gép­állomás 16 nagyteljesítmé­nyű, lánctalpas gépe közül csupán egyre találtak két vezetőt. . Hová lettek a traktoris­ták? Aratnak és csépelnek a kombájnokkal. Ezekre ugyanis nyolcvannégy sze­mélyt kellett biztosítaniok. A gépállomás vezetői nem most keresgetnek gépkeze­lőket. A télen három hó­napos tanfolyamon har­mincöt traktoristát — köz­tük harminckét tsz tagot — kiképeztek. De közülük csupán nyolcat kaptak vissza idénymunkára a szö­vetkezetektől s további öt átadására kaptak ígéretet. A többiek a tsz-ekben dol­goznak, hisz ez év elején 14 új erőgépet vásároltak a közös gazdaságok. A pártbizottság, a tanács és gépállomás vezetőinek sok gondot okoznak a M- használatlan erőgépek. — Tárgyaltak erről a szövet­kezetek vezetőivel is, da azok ragaszkodnak a jogo­sítvánnyal rendelkező, s jelenleg más beosztásban dolgozó traktorosokhoz. — Közülük jónéhányan bri­gád, illetve munkacsapat­vezetőként működnek, te­hát szükségük van rájuk. A gépállomáson minden je­lentkezőt felvesznek. Leg­utóbb például egy Máté­szalkáról Karcagra került szakembert ültettek gépre. A karcagi határ terjedel­mes és 16 000 holdon keli a tarlóhántást, illetve a nyári mélyszántást elvé­gezni. — Természetesen a szövetkezetek erőgépei is ‘ közreműködnek. A Lenin Tsz például a talaj mun­káknál nem igényli a gép­állomás traktorait Az idő sürget és az ara­tással egyidejűleg kell hoz­záfogni a szántáshoz is. Több másodnövény magját földbe kell tenni, mint a korábbi években. A kapá­sok a szárazság ellenére is üde zöldek és megfelelő termést ígérnek. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy a nyáron, illetve az ősszel felszántott földbe kerültek. Tehát azoknak volt igazuk, akik tavaly nyáron, is sürgették a ta­la jmunkát. A kettős műszakra Kar­cagon is szükség lenne. Er­re azonban az aratás be­fejezése előtt nem gondol­hatnak. Addig nyújtott műszakokkal dolgoznak az erőgépek. A traktoristák 12—16 órán át dolgoznak a földeken: Ha idejében le­takarítják a tarlókat és jól szervezik az erőgépek mun­káját, idén sem marad szántatlan föld a karcagi határban. — máthé — szabad tömi, hogy egyes ve­zetők könnyelműsége miatt tovább csökkenjen a gabona termésünk. — m. í. — Hajóról árasztják a földeket Egy szem se vesszék el A kungyalui Zöld Mező Tsz-ben az egyik búzatáblá­ban kedden reggel kezdte meg a munkát a Kunszent­mártoni Gépállomás aratógé­pe: A szövetkezeti vezetők hanyagságból azonban a táb­lát nem készítették elő a gé­pi aratásra. Kézi kaszával nem vágták le a széleket és a sarkokat. A gép vezetője azért, hogy dolgozni tudjon kénytelen volt a kenyérgabo­nát gépével letaposni. Az aszály megyeszerte ká­rokat okozott és több mázsá­val csökkentette a kalászo­sok termését. A kungyalui földek is kevesebbet adnak, mint amire számítottak. Épp ezért nagyobb körültekintés­sel és alaposabb szervező munkával kellene az aratást megszervezni; Minden szem gabonára vigyázni kell. Nem A Héki Állami Gazdaság alcsi- szigeti üzemegységében, — már £vek óta működik az öntözőhajo. Most újabb árasztóbajót állítot­tak üzembe. Egy régi pontonra Csepel-Dlesel szivattyút szerel­tek, amellyel a csatornámén« földek árasztását végzik el. A hajóról naponta tíz-tlzenkét hold föld kap százötven milliméter csapadéknak megfelelő víz­mennyiséget. A hajóról sokkal egyszerűbbé és olcsóbbá Vált az öntözés, hiszen nem kell a gáta­kat és a csatornákat megrongál­ni, hogy utat nyissanak a víz­nek. A hajó maga viszi a szi­vattyút és oda úsztatják, ahol árasztani akarják a kukorica to lucerna földeket,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents