Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-12 / 161. szám
1962. július 12. I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Az általános és teljes leszerelés minden nép békéjének és biztonságának záloga Hruscsov beszéde a leszerelési és béke-világkongresszus július 10-i ülésén (Hruscsov elvtárs beszédének első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) vagy pedig az első időszakban e csapatok egyharmad- dal való csökkentésében az európai feszültség enyKíté- sére. A szovjet kormánynak ez a javaslata is függőben van a nyugati államok elutasító álláspontja miatt Mindenki számára világos, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a nukleáris fegyverkísérletek újabb és legnagyobb sorozatát végrehajtva katonai előnyt akarnak biztosítani maguknak és fokozni óhajtják agresszív politikájukat Már több éve makacsul kényszerű szükségesség. A német kérdés Engedjék meg, hogy most néhány szót szóljak a német kérdésről. Ez a kérdés nincs ugyan közvetlen kapcsolatban a leszereléssel, de szorosan összefügg vele. A német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzetnek ezen az alapon történő normalizálása elősegítené a nemzetközi feszültség enyhítését és jó alapot teremtene a leszerelési probléma megoldásának előrehaladásához. Ezt sok államférfi is egyre jobban megérti. Valóban, azok, akik a békére törekednek, komoly aggodalmat éreznek amiatt, — hogy az Európa közepén lévő háborús tűzfészek egyre fenyegetőbbé válik. A nyugatnémet militarizmus és re- vansizmus, amely hihetetlen szenvedéseket okozott a népeknek, az amerikai monopóliumok tején felhizlalva egyre nyiltabban az agresz- szió, a kalandok útjára lép. Bár Adenauer kancellár magát a hitlerista rendszer ellenségeként tünteti fel, a hitleri tábornokokra és tisztekre támaszkodik és lényegében hitleri politikát folytat. íme a tények: Adenauer kormányzása idején Nyugat-Németország felfegyverzésére több anyagi eszközt fordított mint annakidején Hitler a második világháború előkészítésére. Hitler katonai kiadásai 1933- tól 1939-ig 90 milliárd márkát tettek ki, Adenauer kancelláré — csupán 1950 és 1961 között — 100 milliárd márkára rúgtak. Az NSZK katonai körei elkeseredetten ellenállnak a leszerelésnek és a nemzetközi feszültség enyhülésének. Annakidején 1874-ben Molt- ke a német militarizmus egyik ideolgógusa cinikusan kijelentette: „az örök béke — ábránd, és méghozzá nem is nagyon szép ábránd”. — A fegyverek nélküli világ az egész emberiség nagy üdve gyünk gondoskodni arról, hogy erősítsük a Szovjetunió, az egész szocialista tábor védelmi erejét. A Szovjetunió, fokozva erejét, nemcsak a maga érdekében, hanem az egész emberiség. az egyetemes béke érdekében cselekszik. De mi semmiképpen sem vagyunk elégedettek azzal, hogy kénytelenek vagyunk nagy erőfeszítéseket és anyagi eszközöket fordítani a modern fegyverek gyártására. Tudósaink és mérnökeink sokkal jobban fel tudnák használni tudásukat és tapasztalataikat. A fegyverek tökéletesítése a szocialista államokban lamainak haderői tartózkodnak. E támaszpont a korábbi szövetségesek — a Szovjetunió, Lengyelország Csehszlovákia és a hitleri Németország ellen küzdő sok más ország — ellen irányul. Amellett vagyunk, hogy Nyugat-Berlinnék, mint önálló politikai egységnek, — megbízható nemzetközi szavatosságot nyújtsanak, lakosságának megadják a jogot, hogy szabadon döntsenek életformájukról. A nyugati hatalmakat nem Nyu- gat-Berlin lakosságának sorsa aggasztja, hanem ottani katonai támaszpontjuk megtartása. A szovjet kormány számos olyan lépést tett, amely kölcsönösen elfogadható határozatok megvalósítására irányul, hozzájárulva ahhoz, hogy bizonyos körülmények között a nyugat-berlini megszálló haderőket az ENSZ vagy semleges országok haderői váltsák fel. Amennyiben e kérdésben nem sikerűi megállapodásra jutni, hozzájárulunk ahhoz, hogy Nyu- gat-Berlinben Norvégia és Dánia, vagy Belgium és Hollandia, valamint Lengyelország és Csehszlovákia haderői állomásozzanak. E haderők természetesen az ENSZ lobogója alatt fejtenék ki tevékenységüket, nem pedig a jelenleg meglévő katonai tömbök képviselőiként. Az ismert amerikai költő, Henry Longfellow még a múlt században egyik ismert költeményében felhívott minden népet a tárgyalásokra és ezt ajánlotta: „Ássátok el a földbe a nyilakat és szívjátok el a békepipát”. Jóllehet én nem dohányzóm, mégis boldog lennék, ha minden ország vezetőivel együtt elszívhatnám a békepipát Hruscsov elvtárs beszéde további részében az amerikai javaslatokat elemezte. Mint ismeretes, az Egyesült Államok hosszas huzavona után végül is előterjesztette a leszerelésről szóló egyezi mény „alapvető tételeinek vázlatát”. Ez a vázlat azt mutatja, hogy az Egyesült Államok álláspontja az általános és teljés leszerelést illetően alapjában véve negativ maradt, habár a másodrendű , kérdésekben és formailag, ez az álláspont mór simulékonyabb, és sok szót tartalmaz a leszerelésről. A valóságban „az alapvető tételek” éppen a fő dolgot nem tartalmazzák: az atomfegyver teljes mértékű eltiltását, az államok által felhalmozott összes készletek megsemmisítését, az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolását. Egy ilyen „leszereléssel” egyetérteni azt jelentené, hógy becsapjuk a népeket, ártunk a béke megszilárdításának; A nyugati hatalmak _ a mindent átfogó ellenőrzésre törekszenek, de ugyanakkor nagyon is korlátozott leszerelési intézkedéseket javasolnak. Az ellenőrzés kérdésében az összes nehézségek abból erednek hogy a nyugati hatalmak lényegében elválasztják azt a döntő feladat megoldásától: a tényleges leszereléstől. Ismét a nyugati hatalmaikhoz fordulunk: fogadják el az általános és teljes leszerelésről szóló javaslata- - inkát, s mi elfogadjuk az ellenőrzésre vonatkozó bármilyen javaslatukat. Az Egyesült Államok kormánya nagylétszámú nemzetközi fegyveres erő létrehozását javasolja, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket az erőket atomfegyverrel lássák el. Az ilyen erők mintájául többek között a Kongóban működő úgynevezett ENSZ-csa- patokat tüntetik fel. Jogos a kérdés — s mi már többször felvetettük — ki lesz e fegyveres erők parancsnoka és ki fog rendelkezni velük? Az Egyesült Államok azit mondja, hogy az ENSZ lesz a parancsnokuk. De mit jelent ez gyakorlatban? Az ENSZ ' apparátusában, a jelenlegi felépítést tekintve, — mint ahogy ezt a kongói események is jól mgmutatták, — ugyan azok a hatalmak vannak uralkodó helyzeben, amelyek a NATO-t irányítják. Ilyen körülmények között elfogadni az Egyesült Államok javaslatát, öngyilkosságot jelentene, azt, hogy mi magunk leszerelünk, a NATO- nak pedig lehetővé tesszük, hogy a nemzetközi fegyveres erőket saját akaratuk ráerő- szakolására használják fel; 1957-ben a szovjet kormány javasolta, hogy állapodjunk meg legalább részleges leszerelési intézkedésekben, s ezen intézkedések ifözé most is felvettük, amit maguk a nyugati hatalmak javasoltak: légifényképezési övezetek létesítését a titkos agresszív előkészületek felderítésére. S mi lett ebből? Milyen sorsra jutottak javaslataink a légifényképezési övezetekről és az ellenőrző állomásokról? Az Amerikai Egyesült Államok, valamint a többi NATO hatalmak visz- szautasította azokat. A szovjet kormány több oldalról közelítette meg a leszerelés problémáját. Több éven át javasoltuk például azt. hogy állapodjunk meg a külföldi csapatok kivonásában Németország területéről, Mint azt Martin Andersen Nexő, a világ kultúrájának kiváló képviselője mondotta, a béke arra való, hogy dolgozzunk, hogy örüljünk, hogy az életet széppé tegyük! A leszerelés és a béke az alkotás valóban kimeríthetetlen forrásait nyitná meg, amelyeket eddig elfojtott a militarizmus. Az utóbbi időben Nyugaton, így az Egyesült Államokban is a lakosság egyre szélesebb rétegeinek figyelmét kelti fel a leszerelés problémája; Sok esetben a tudósok komoly elemzésnek vetik alá az általános leszerelés lehetséges társadalmi és gazdasági következményeit folytatják ezt a béke ügyét veszélyeztető politikát. Bűnt követtünk volna el népünkkel, az egész emberiséggel szemben, ha nem akadályoztuk volna, meg az események veszélyes fejlődését 1961. nyarán. Mindenki, aki figyelemmel kíséri a nemzetközi eseményeket, tudja, hogy a Szovjetunió rakéta- és nukleáris hatalma döntő tényező a béke védelmében és már nem egyszer mentette meg az emberiséget a világháborútól, amelyet a nyugati imperialista körök próbáltak kirobbantani. Most is. amikor a nyugati országokban a militaristák fokozzák agresszív politikájukat kénytelenek vaAzóta sok minden változott meg a világon, de nem változott meg. a német militarizmus kanibáli ideológiája. — Strauss hadügyminiszter minden erejével ellenez minden leszerelési tervet. A bonni szoldateszka makacsul meg akarja szerezni az atombombát és mint a NATO-ta- nács athéni ülésszaka tanúsítja, már közel van ahhoz, hogy ezt meg is kapja. A Szovjetunió amellett van, hogy mindörökre tegyenek pontot a második világháború után, kössenek békeszerződést mindkét német állammal és ennek alapján normalizálják Nyugat- Berlinben a robbanásig feszült helyzetet. Elmondhatjuk, hogy ez az egyedül lehetséges és ésszerű álláspont. Közben azonban az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya a német békeszerződés megkötése ellen van. — Szeretnék örökkétartóvá tenni a nyugat-berlini megszállási rendszert és ott szeretnék tartani haderőiket. De vajon megbékülhetünk-e azzal, hogy Európa közepén olyan lőporoshordó legyen, amelyhez égő kanóc vezet? Megfelel ez vajon Nyugat- Berlin vagy bármely ország lakossága érdekeinek? Ez csupán a halált hozó fegyverek gyártói céljának és a nyugat-németországi revansistáknak felel meg. A nyugati . országok államférfiak akiktől a békeszerződés megkötésére vonatkozó megállapodás függ, tulajdonképpen maguk is tudják ezt és a békeszerződés megkötése mellett csak azért nem szállnak síkra, nehogy megsértsék szövetségesüket, Adenauer kancellárt. Ma a megszállt 'Nyugat- Berlin alapjában véve a NATO haditámaszpontjá, -— ahol ezen agresszív tömb álTermészetesen,. a leszerelés egymagában nem old meg minden társadalmi problémát. Ha azonban megszűnik az erőknek és az anyagi eszközöknek a pusztító fegyverekre való elfe- csérlése. ha ezeket az eszközöket békés célokra fordítják, az kétségtelenül áldásos hatást gyakorol majd minden ország gazdasági életére. «Még egy olyan gazdag kapitalista országban is, mint az Egyesült Államok, milliók szenvednek a lakás-, kórház- és iskolahiány miatt. Még az Egyesült Államok elnökének kijelentése szerint is Amerikában „túlságosan sok az írástudatlan és a tanulatlan” és ugyanakkor több, mint 127 000 tanterem hiányzik. Minden nyugati ország gazdasági élete nyerne a leszerelésen. Csak a fegyvergyárosok nyomorúságos csoportja veszít rajta. A leszerelés óriási előnyöket hozna a nemzeti újjászületés gigászi feladatainak megvalósításába belekezdő, gazdaságilag gyengén fejlett országoknak és azoknak a népeknek, amelyek azért küzdenek, hogy felszabaduljanak a gyarmati iga alól; A leszerelés megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy lényegesen nagyobb arányú segítséget kaphassanak a fiatal nemzeti államok. Kell-e b.zony-fatni, hogy a Szovjetunió és minden szocialista ország népeinek létérdeke a leszerelés. Mint már rámutattunk, a Szovjetunió ég a többi szocialista ország a fegyverkezési versenyben kénytelen nagy összegeket fordítani védelmének erősítésére. A leszerelés eredményeképpen felszabaduló anyagi eszközöket nagyon jól fel tudnánk használná békés építő célokra, az emberek boldogisága érdekében. Ha a Szovjetuniót és a többi szocialista országot nem fenyegették volna nyugat állig felfegyverzett agresszív erői, már régen feloszlattuk volna hadseregeinket, teljesen átállítottuk volna a hadiipart békés rendeltetésű cikkek gyártására. Az utolsó *iégv évbe i évente átlagban tízmilliárd új rubelt fordítottunk védelmi célokra. Nem nehéz elképzelni, mennyire meggyorsult volna gigászi építő programunk végrehajtása, ha ezeket az óriási összegeket békés építésre fordíthattuk volna. Az általános és teljes leszerelés megvalósítása valóban történelmi fordulat lenne az emberek életében — a háborúk korszakától a tartós földi béke korszaka felé. E történelmi fordulat megvalósulhat. Meg kell valósulnia! Minden a néptömegektől, állhatatosságuktól és eltökéltségüktől függ. A népek kivívhatják és szükségképpen kivívják a leszerelést, megvédik a békét Az emberiség élhet háborúk nélkül és így is kell élnie. Korszakunkban a háborúk többé nem végzetszerűen elkerülhetetlenek. Ugyanakkor azonban a béke sem végzetszerűen elkerülhetetlen. Felvetődik a kérdés: van-e lehetőségük a népeknek arra, hogy most megállítsák ezt a halál felé, újabb háború felé való rohanást? Mi egészen határozottan ezt válaszoljuk: igen, van. Reális, hatalmas erők vannak, amelyek megvédelmezhetik a békét: a Szovjetunió és a szocialista világrendszer, amely hatalmas akadályt tornyoz az új világháború kirobbantásának útjára, sok fiatal szuverén állam, közöttük olyan nagyhatalmak, mint India és Indonézia, amelyek síkraszáll- nak az egyetemes leszerelés és a béke megszilárdítása mellett, minden ország békeszerető erői, amelyek harcolnak a fegyveres konfliktusok kirobbantásának még a lehetőségei ellen is. A béke híveinek világ- mozgalma, élén a béke- és világtanáccsal, a különböző békeharcos szervezetek nagyban kiveszik részüket a béke megvédésének nemes ügyéből. Eljöttek a kongresz- szusra sok olyan új szervezet képviselői, amelyek most kapcsolódtak bele a békeharcba, és ez azt mutatja, hogy a békemozgalom erősödik és bővül. A tőkés országok népeinek legjobb képviselői nagy nehézségek közepette folytatják békeharcukat. Megtorlások sorozata zúdul ezekre a bátor emberekre, akik valóban az emberiség íelkiismeretét jelentik. De a nehézségek ellenére keményen folytatják nemes munkájukat. S a hálás emberiség soha nem fogja elfelejteni erőfeszítéseiket. Azt persze nem lehet várni. hogy a militarista urak maguktól akarnak majd leszerelni; Azoknak az embereknek, akik gondolnak a holnapra, gyermekeik boldogságára, meg kell érteniök, hogy jóllehet, ezekben az években sok minden történt a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. még többet kell tenni, százszor, ezerszer többet. Az általános és' teljes leszerelés nagy cél és elérése minden nép részéről nagy akciókat és erőfeszítéseket követel. A pillanat minden felelősségének és komolyságának teljes tudatában erről az emelvényről fordulok, társadalmi helyzetüktől és meggyőződésüktől függetlenül, minden férfihez és nőhöz, a háború borzalmait átélt nemzedékhez, a fiatalokhoz, akik csak az idősebbek elbeszéléseiből ismerik a háborút:' eljött, a cselekvés ideje! A földi élet, minden ember boldogsága nevében a jövendő emberiség nevében szilárdan és határozottan követelni kell az atomfegyverek eltiltását és az általános leszerelést! A nép aktiv cselekedeteivel elkergetheti a politikai porondról a háború apostolait., kivívhatja a kormányok politikájának. a nemzetközi kapcsolatok egész légkörének megváltoztatását. De ehhez tettekre, és ismét csak tettekre, minden népi erő tettére van szükség; Barátaim! A népek nagy reményeket fűznek a kongresszus munkájához. Amikor egyetlen folyammá egyesülnek a kis patakok, amelyekből a termonukleáris háború veszélye ellen küzdő mozgalom összetevődik, ereje lebirhatatlan lesz. Tavaszi áradásként végig hömpölyög a szárazföldeken és elsöpri útjából az akadályokat, amelyek gátolják az általános és teljes leszerelés megvalósítását; Dicsőség a békéért, a termonukleáris világháború elhárításáért küzdő harcosoknak! Éljen a tartós béke 4m a világ népeinek barátsága! (MTI)
