Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

1962. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az atom­robbantások és az időjárás Nemcsak hazánkban, ha­nem az egész világon éveli óta rendkívül szeszélyes, a megszokotthoz mérten sza­bálytalan az időjárás. Felhő- szakadások, aszály, árvíz pusztít mindenfelé, a decem­beri. enyheséget áprilisig, má­jusig tartó „enyhe tél” kö­veti, októberben kánikulai napokat élünk át. Sokan azt gondolják, hogy az atomrobbantások okozzák ezeket az időjárási kilengése­ket. Dr. Zách Alfrédhez, az Országos Meteorológiai Inté­zet helyettes igazgatójához fordultunk a kérdéssel: van-e összefüggés a két jelenség között? Elöljáróban hadd mond­jam él — hangzott a válasz —, hogy mintegy 200 év óta állnak rendelkezésünkre pon­tos meteorológiai feljegyzé­sek. Ezekből az tűnik ki, hogy mindig volt rendkívüli időjárás, s ezt csali megerő­sítik a közvetett, történelmi dokumentumok. Számos olyan évről tudunk Európa történe­tében, amikor a június—jú­liusi fagyok va'óságos éhín­séget okoztak. Az ellenkező­jére is sok példát találunk: előfordult, hogy februárban virágzott minden, kétszer arattak egy esztendőben, augusztus elején szüreteltek. Pedig hol volt ezekben a távoli évszázadokban az atom? Ez önmagában is eléggé meggyőzően szól amellett, hogy az időjárás mindig sze­szélyes volt. Érdemes arra is emlékezni, hogy minden technikai vív­mányt kapcsolatba hoztak a rendkívüli időjárással. Ami­kor elterjedtek a gőzgépek, ezeknek a füstjére fogták a szokatlan hideget-meleget... Még furcsább, hogy az első világháború „lövöldözéseit”, később pedig a rádiót is az­zal gyanúsították, hogy a leg­különbözőbb zavarokat okoz­za az időjárásban. Meggyő­ződésem, hogy az atomrob- bantások éppen úgy nem be­folyásolják az időjárást, mint az említett, egykori techni­kai újdonságok. Más kérdés természetesen, hogy egyéb szempontokból kívánatos len­ne, a Szovjetunió javaslatai értelmében, örökre megszün­tetni minden atomrobbantást. Ebben ma már minden be­csületes ember egyetért. De hogyan lehetne érzékeltetni az atomrobbantások hatását, vagy hatástalanságát az idő­járásra? Kétségtelen, hogy minden robbantás hatalmas energiá­kat, rádióaktív anyagokat jut­tat a légkörbe, s ez fokozott \ csapadékképződést okozhat. Egyesek ezen az alapon hoz­zák összefüggésbe a robban­tásokat az időjárással. Ez a hatás azonban helyi jellegű. Ha a hatás méreteit akarjuk szemléltetni, körülbelül a Balatonba dobott kőhöz ha­sonlíthatjuk. a csendes víz­tükörre hajított kő nyomán messzire terjednek a hullá­mok — de mi ez a tó 600 négyzetkilométeres felületé­hez képest? Mi okozza tehát az évek óta tartó, szokatlan időjárást? A naptevékenység. A 200 év adatai alapján rajzolt gra­fikonon hatalmas, soha nem tapasztalt kiugrás mutatja, hogy 1958 óta egészen rend­kívüli naptevékenység ta­núi, vagy „áldozatai” va­gyunk. Erinek az okát nem tudjuk, de a legmerészebb képzelet sem teremthet ösz- szefüggést a földi robbantá­sok és a tőlünk 150 millió kilométerre lévő Nap fizikai folyamatai között; — Mikorra várható javu­lás? — Az első „nyugodt év” előreláthatóan 1964 lesz. Most olyan stádiumban va­gyunk. mint amikor a szél már elállt, de még hullám­zik a víz. Milyen súlyú az Antarktisz jégtakarója? Szovjet geofizikusok meg­állapították, hogy az Antark­tisz a kolosszális jr'gteher nyomása alatt az eljegesedés időszakában 700 métert süly- lyedt. A kontinensen a jég össz- memnyisége körülbelül 14 millió köbkilométer, súlya pe­dig 12 milliárd1 megatonnái A tudósok ezzel hozzák összefüggésbe a keleti An­tarktisz csaknem egész part­vonalát szegélyező hegyvanu- latok keletkezését. A szovjet kutatók a Nem­zetközi Geofizikai Év anya­gainak tanulmányozásával arra a következtetésre jutot­tak, hogy az elmúlt geológiai korszakokban az Antarktisz jégfelülete jóval nagyobb volt, mint most. A biofizika igazolta a „ varázsvessző46 Híre nyikokat érkezett nemrég, hogy a szput- legújabban már a nyersanyag- kutatás eszközeiként is felhasználják. Pá­lyájuk alakulásából ugyanis a szakembe­rek következtetni tudnak a föld mélyé­ben rejlő anyagkészletek elhelyezkedé­sére. És a szputnyik csak egyike a geoló­giai kutatások legkorszerűbb eszközeinek. Ezzel szemben feljegyzések szerint néhányszáz éve a mai geológusok elődje kizárólag „varázsvesszővel” kereste és meg is találta a nyersanyagokat. A hosz- szú, egyik végén villaszerűén szétágazó botot — a villa kát száránál fogva — hosszan, egyenesen nyújtotta maga elé és így járta be a területet, hogy a pálca remegéséből olvassa ki a földalatti érc­vagy vízkészletek jelenlétét. Meglepő, de sokfelé még ma is használják és még meglepőbb, hogy — amint dr. Neuge- bauer Tibor, Kossuth-díjas egyetemi ta­nár, a fizikai tudományok doktora el­mondotta — ebben nincs semmi lehetet­lenség. A talajban ugyanis mindenütt ott vannak az úgynevezett földi áramok. És ahogyan ma egyes túlérzékeny emberek bekötött szemmel is ' megérzik a nagy- feszültségű vezetékek közelségét, hajdani elődeik a helyenként erősebben jelentke­ző földi áramra reagáltak. Ha ilyen kör­nyékre ért a „varázsló”, remegni kezdett a keze, benne a varázsvessző, s ez a re­megés természetesen a pálca messzire nyúló végén már feltűnő lengő mozgás­ban jelentkezett. Mivel pedig a földi ára­mok ott a legerősebbek, ahol a földben nagyobb tömegű, jól vezető anyagok, te­hát víz- vagy érctelepek rejtőznek, a va- rászvessző végének is ezek felett kellett a legnagyobb mértékben remegnie. A korszerű fizikai, illetve biofizika tehát bebizonyította, hogy a varázsvesszős kutatás nem volt puszta szemfényvesztés, sikere nem valami csoda eredménye, ha­nem egyszerűen az akkor még ismeret­len természeti törvényeknek bár nem cél­tudatos, de valóban célszerű kihaszná­lása. Elrejtett iratok, kincsek, esetleg bi­zonyos káros földsugárzások felfedezésére azonban — amivel pedig szintén meg­próbálkoztak — természtesen még a leg­kiválóbb varázsvessző sem képes. Felületi védelem plasztikból Egy manchesteri (Anglia) cég olyan eljárást szabadal­maztatott, amely szerinte ugyanolyan felületi védelmet nyújt, akár a galvanizálás, de műanyagból. A Perma­link „plaszticizáló” eljárás 0,005 hüvelyk vastag réteggel vonja be a fémtárgyakat és húsz évig teljes felületi vé­delmet biztosít HATNYELVŰ ŰRHAJÓZÁSI SZÓTÁR A világ különböző orszá­gainak 34 tudományos társa­ságát egyesítő Nemzetközi Űrhajózási Szövetség hat­nyelvű űrhajózási szótár ki­adásával bízta meg a Cseh­szlovák Tudományos Akadé­miát. A szótár korlátozott példányszámban már megje­lent és külföldön rendkívül nagy érdeklődést keltett. Az anyagot legyőző nyomás A közönséges szilárd fém, a minden oldalról reá nehe­zedő 10 000 atmoszféra nyo­más közepette a folyadék tu­lajdonságait veszi fel. A Szovjet Tudományos I Akadémia magasnyomással foglalkozó fizika’ intézetének munkatársai kidolgozták a fémek hidraulikus sajtolásá­nak módszerét. Az új tech­nológiai eljárás lehetővé te­szi, hogy pontosméretű, bo­nyolult profilú csöveket és rudakat készítsenek. Ugyan­akkor a fém szilárdsága fo­kozódik, rugalmassága azon­ban megmarad. A fém nagyerejű sugárban folyik ki a készülék profil- formáló nyílásain. Sebessége másodpercenként több mint 100 méter. Ilyen sebességgel különféle idomok készíthe­tők szerszámgépek és minden hulladék nélkül. A magasnyomás fizikája kitűnő lehetőségeiket tár fel olyan új acélfajták és külön­féle ötvözetek gyártására, amelyeket a szokásos feltéte­lek között lehetetlen előállí­tani. így például 200 000 at­moszféranyomás és 4000 fo­kos hőmérséklet közepette — mint ahogy Leonyid Veres- csagin, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja feltételezi — még a köny- nyen olvadó magnézium is ötvözhető a nehezen olvadó 1 tantállal. jelentőségét akkor értékel- 1 hetjük igazán, ha tudjuk; j hazánkban a különféle nő- C vényi kártevők évente 6—8 \ milliárd forintnyi kárt 1 okoznak a mezőgazdaság- c nak. jobban mondva valamennyi­ünknek. Ez a szám óriási. Va- . lósággal- megdöbbentő. Na­gyobb, több ez a 6—8 milli­árd, mint az 1958—60-as években a mezőgazdasági be- , ruházások évi. átlaga. Leegy- - szerűsítve a dolgokat, azt mondhatjuk tehát, hogy a . növényi kártevők minden év- ‘ ben nagyszerűen m e g e- ‘ szik a mezőgazdaság fej­lesztésére fordított milliárdo- kat. Nos: eléggé meggyőzően bizonyítható a vegyipar óriás jelentősége, felelőssége és feladata. A vegyipar dolgozói érzik a feladatukkal járó nagy j felelősséget. S mint sok más gyártmányból, úgy a növény­védőszerekből is többet akarnak adni a terv előírásainál. : A nehézipari minisztérium : elhatározta, hogy a növény- : védő és gyomirtó szerek kö­zül terven felül fokozza a D D T és a Lindán gyár- - tását. a Dikonirt termeié- : sét megháromszorozza, a : Hungazin gyártását pe­dig a jelenleginek a négysze- : resére emeli, E hatalmas vegyipari fel- ! adatok elvégzéséhez az állam ! bőséges segítséget ad A vegyipar beruházásaira ■ fordított összegek évről-év- re növekednek. íme: ha a vegyipari beruhá­zás összegét 1959-ben 100-nak ; vesszük, úgy ez a szám 1960- 1 ban 150, majd 1961-ben 200- . ra nőtt. Ebben az évben pe- ; djg eléri a 300-at; Négy év alatt tehát meghá­romszorozódott a beruhá- i zási összeg. Ebből a hatalmas összegből ; több új gyár épül, köztük a i legnagyobb a Berentei ; Vegyiművek, amely el­készülte után 6000 tonna PVC műanyagot állít majd elő évente. Bővül, fejlődik a többi gyár is, valamennyit rekonstruáljuk, modern, kor­szerű gyárrá építjük át, a többi között a szolnoki Tiszamenti Vegyi- 1 műveket, a Borsodi Vegyi- íj kombinátot, a nyergesúj- Z i falui Viscosagyárat “ stb. A tervezettnél gyorsabb - ütemben folyik a gyógyszer- I gyárak, a gumigyárak re- “ 1 konstrukciója is. A vegyipar feladatait vi- \ lágosan megszabja az ötéves | 1 terv, a tennivalókat ponto- | san részletezi az MSZMP = Központi Bizottságának 1960. | • június 29-i határozata, ügy | • érezzük teljesen magunkévá l • tehetjük és tesszük e ható- | rozat záró mondatait: „a Magyar Szocialista" Munkáspárt Központi Bi- ■ zottsága meg van győződve 1 arról, hogy a magyar ’ nép \ magáévá teszi a vegyipar I fejlesztésének ügyét és tá- | mogatja a párt és a kor- r mány erre irányuló erőfe- | szítéseit. felismerve, hogy ? azok az ország virágzását, " a lakosság jólétének eme- r lését, a szocializmus felé- Z pítését szolgálják”. Z Búzási János I kombináció, bútorok, ülőgar- j nitúrák készülnek üvegszálas 1 poliészterből. A bútorfénye­zésben a lassú és drága poli­túrozást már évekkel ezelőtt felváltotta a gyors és gépi úton végzett poliészterezés s ez a műanyag — a poliészter •— nem kopik, nem törik, j tűzre, vízre-, ütésre érzéket- ' len. Néhány hónap óta már 1 nálunk is használják az új f műanyagf estéket, maűnyag- 1 padlólakkot, amely tartós, ‘ vízzel mosható. 1 Mindez a vegyipar tér- 1 méke. A textilipar sem tud ma [ már műanyagok, műszálak j nélkül dolgozni. A poliakril- ] nitril, a poliészter és a többi | műanyag ma már a pamut, | a gyapjú egyenrangú társa , a textiliparban. A műszál és , természetesszál keverésű szövetek, minőségben, tar­tósságban a lehető legjob- 1 bak. A műszál és műszállal 1 kevert szövetek kevésbé gyű- i rődnek, kevésbé kopnak, tar- tósabbak, szebb fényűek, mint azok, amelyek tiszta gyapjú­ból, tiszta pamutból, vagy tiszta selyemből készülnek. ‘ A műanyag bevonult a m e- j zőgazdaságba. A mű- anya^fóliával takart meleg­ágyakban a növény sokkal gyorsabban fejlődik, mint az üveg tetejű melegházban. 1 A mezőgazdaság számára azonban nem. ezt jelenti első­sorban a vegyipar, hanem a műtrágyát. A mezőgaz­dasági termelés 'növekedésé­nek általában 40—60 száza­léka a több műtrágya fel- használás eredményeképpen jön létre. Egy kilogramm többlet nitrogénműtrágya fel- használása kenyérgabonából 12 kg, burgonyából 10 kg, cukorrépából 80 kg termés­többletet eredményez. — Ma Magyarországon az 1938. évi műtrágyafelhasználásnak kö­rülbelül a tízszeresénél tar­tunk, s ez — hála vegyipa­runk fejlődésének — nagy dolog. — Mégsem vagyunk azonban megelégedve, öt­éves tervünk kimondja, hogy nitrogénműtrágya termelé­sünket a jelenleginek több mint kétszeresére, évi 780 ezer tonnára kell növelni. Ennek arányában emeljük foszforműtrágya termelésünket is. S hogy ez a nagy mennyiség elegendő lesz-e a gyorsan fejlődő, szo­cialista mezőgazdaságunk­nak? — Máris tudjuk, hogy nem.' Éppen ezért, most a kongresszusi munkaverseny során, a párt VIII. kongresz- szusának köszöntésére, a műtrágyagyárak elhatároz­ták, hogy 1965-ig a tervezettnél 100 ezer tonnával több műtrá­gyát adnak a mezőgazda­ságnak. A vegyipar és mezőgaz­daság között azonban a mai technika, a kemizálás korszakában a műtrágyán és a különböző műanyagfóliá- ; kon túlmenően is szélesednek a kapcsolatok. Igen jelentős sikereket, eredményeket hoz­hat például a különböző vegyszeres gyomirtó és ro­varírt ószerek tömegesebb használata a mezőgazdaság­ban. Ezeket a szereket is a , vegyipar gyártja; E szerek Általános szemléletünkben 1 sok téves felfogás van még i a vegyiparról. Ilyen például az a nézet, hogy a vegyipar : készítményeivel alig-alig ta­lálkozunk a mindennapi élet­ben. Bezzeg a gépipar, a könnyűipar, az igen — mond­juk —, hiszen a nap minden órájában látjuk, használjuk e két iparág gyártmányait, a 1 televíziót, a ruhát, a cipőt, a í különféle háztartási gépet és i nagyon sok egyéb produktu­mot. De a vegyipar? Ugyan ’ mit is kezd a hétköznapok embere a lombikokban bugy- i borékoló mindenféle savval, sóval, lúggal? Ez a szemlélet, mint emlí­tettük, alapjaiban téves. Má­sodik ötéves tervünk előírása szerint 1961 és 1965 között ; minden iparágnál nagyobb ; mértékben fejlesztjük vegy­iparunkat, és mint az MSZMP Központi Bizottsá­gának határozata megma­gyarázza azért, mert „az olyan hagyományos alapanyagok, mint az acél, a színes fémek, a fa, a bőr, a gyapjú mind szélesebben helyettesíthetők a vegyipar által előállított olcsóbb és előnyösebb tulajdonságú anyagokkal, mert a vegy­ipar számos iparág és a mezőgazdaság nyersanyag- bázisát jelentősen növeli”. Az ötéves terv és a párt- határozat által megszabott feladatok teljesítésével 1965-re a magyar vegyipar 75 százalékkal termel majd többet, mint 1960-ban; a műanyagtermelés ez idő alatt évi 11 ezer tonnáról 33 ezer tonnára nő; a gyógy­szertermelés kereken meg­kétszereződik és minden ed­digi fejlődést meghaladóan növekszik a műtrágyagyár­tás is. — A vegyipar tehát, mint látjuk, a mindennapi élethez, az ipari és a mező- gazdasági termeléshez nélkü­lözhetetlen, alapvető fontos­ságú cikkeket állít elő, mint amilyenek a műanyag, a mű­szál, a műtrágya, a gyógy­szer, stb. A győgyszertermelés foko­zásának jelentőségéről ez al­kalommal tálán nem is kell beszélnünk. Mindenki tudja, mit jelentenek a modem korszerű gyógyszerek egész­ségűk megvédése szempont­jából, az Is köztudott dolog, hogy a gyógyszer kiváló, jól jövedelmező exportcikkünk is. A műanyagról azonban ejtsünk néhány szót A különféle műanyagok néhány évvel ezelőtt jelen­tek meg tömegesebb mérték­ben, először a legfejlettebb ipari országokban, majd ná­lunk is. A műanyagterme­lésben és felhasználásban azonban mi még nem ér­jük el a kívánt és lehet­séges színvonalat. Pedig a műanyagok a mai modern életben nélkülözhe­tetlenek. A gépgyártás­hoz szükséges alkatrészek jórésze ma már nagyszerűen készíthető műanyagból, az így előállított géptartozékok, alkatrészek jobbak, tartósab- bak az acélnál, a vasnál, a réznél. A műanyag bevonult az építőiparba is és a ház­tartásokba is. Bútoraink egyik legfontosabb nyers­anyagává vált a műanyag-fa A mindennapok vegyipara «»flBsasaaaa • -a iff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents