Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-08 / 158. szám

1862. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HOZZÁSZÓLÁS! A szövetkezeten belül dől el az a kérdés, hogyan fejlődik a gazdaság V Az alábbiakban közöljük Konkoly Béla, a jászboldog_ házi Aranykalász Tsz elnökének hozzászólását Borzák La­jos, Az Aranykalászon túl címmel, lapunk 1962. május 25—26—27-i számaiban megjelent írásához. Nem minden­ben értünk egyet Konkoly Béla fejtegetésével — vélemé­nyünket néhány megállapításához hozzá is fűzzük — mégis helytadunk hozzászólásának, mert úgy véljük, cik­kében több hasznos, általános érdeklődésre igényt tartó gondolat van. * major települési tervét ké­szítette el, a másik két szö­vetkezetét viszont nem. Hogy ez mennyire nem így van, azt a jegyzőkönyvek igazolják, amit minden tsz a telepítési rajzokkal egy- időben kapott meg. Az a vád is éri szövetke­zetünket, hogy a beruházá­A megjelent cikk áttanul­mányozása után megállapít­ható, hogy a cikk írója segí­tő szándékkal fogott tollat és így akarta leírni Jászboldog- háza termelőszövetkezeteinek eredményeit és meglévő hiá­nyosságait. Azonban a cikk írója a három szövetkezet működését és haladását nem a tények alapján állapította meg, hanem a szükséges ada­tokat olyan emberektől sze­rezte, akik felelőtlenül és rosszindulatúan szolgáltatták azt. (Munkatársunk többek között Bazsó József köz­ségi tanácselnöktől, Var­ga István községi párttit­kártól, Muhari Ferenctől, az Aranykalász Tsz párt­titkárától, Pócz elvtárs- tól, a Zrínyi Tsz elnöké­től, valamint számos tsz- tagtól szerezte értesülé­seit. Egyikükről sem té­telezzük fel a Konkoly Béla által említett fele­lőtlenséget, vagy rosszin­dulatot. — Szerk.) A cikk írója úgy ítéli meg a három szövetkezet helyze­tét, mintha az Aranykalász Tsz mind terület, mind egyéb adottság alapján előnyösebb helyzetben éis jobb feltételek­kel indult volna a többinél. Ez nem így van. Igazolja ezt az a tény is, amit május 30- án állapított meg az a ha- társzemlét tartó bizottság, melynek mindhárom szövet­kezet a tagja volt. Részt vett a bizottságban a községi ta­nácselnök is. A hatáxszemle után az a vélemény alakult ki, hogy legrosszabb talajjal rendelkezik az Aranykalász Tsz, valamivel jobb a Zrí­nyi Tsz és legjobb a területe a Bercsényi Tsz-nek. A cikk írója azt állítja, hogy „az Aranykalász a falu határának a szövetkezeti bir­toknak valamivel több, mint egyharmadát bírja csak; A mezőgazdálkodásból élőkegy­harmadát sem tartja el. S mi van a többivel? Ékről kevés szó esik.’! Akik a cikkíróval ezt az adatot közölték, valótlant ál­lítanak, mert a jelentések alapján a községi tanács tud­ja legjobban, hogy a község­ben lakók száma 2140 fő és ebből szövetkezetünk a 426 családon keresztül 1119 sze­mély részére biztosította a kenyérgabona-szükségletet. A népgazdaság kenyérgabona- szükségletének ellátásához 30 vagon kenyérgabonát adtunk be. Nem akarjuk a szövetke­zetek gazdálkodási eredmé­nyeit szembeállítani, de ha figyelembe vesszük, hogy a másik két szövetkezetnek ke­vesebb személy részére kel­lett gabonát biztosítani, mi­vel a 2140 fő községi létszám­ban a nem mezőgazdasági dolgozók is benne szerepel­nek, akkor a cikkíró feltevé­sére a választ azt hiszem ért­hetően megadtuk, a tévedé­sét illetően. A népgazdaság ellátására a másik két szö­vetkezet ennek ellenére sem tudott 11,5 vagon kenyérga­bonánál többet adni. A cikk írója azt is állítja, hq^y „ha a Bercsényi is any- nyi támogatást kapott volna, mint az Aranykalász, alig­hanem fordított volna a gaz­dasági sorrend”. Szövetkezetünk határozott álláspontja az, hogy a lehe­tőségek egyformán biztosítva voltak minden tsz számára. Számokkal tudjuk igazolni, hogy több segítséget nem kaptunk, mint más tsz. 1959-ben az egyik megyei nagyaktíva ülésen hangzott el, hogy „a termelőszövetke­zetek erőfeszítéseik és ered­ményeik arányában kapják a segítséget.” A mi szövetkezetünk ezt elhitte. Nem tudtuk, hogy ez két év múlva hiba lesz. (Sajnálatos dolog, hogy Konkoly Béla félrema­gyarázza a cikkíró meg­jegyzéseit. Ugyanis az elismerőleg beszél az Aranykalász vezetőinek és tagjainak élelmességé­ről. Egyáltalán nem hi­báztatja őket azért, mert helyesen értelmezték az állami támogatás azon alapelvét, miszerint azo­kat a tsz-eket érdemes támogatni, ahol megfe­lelő saját erőfeszítés is bizonyítja, jó helyre ke­rül a támogatás összege. — Szerk.) Hogy szövetkezetünk tagsága mennyire elhitte és mennyi­re bízunk a szövetkezeti gaz­dálkodás eredményeiben, bi­zonyítja az a tény, melyet szövetkezetünk két év alatt elért. 1961. december 31-i mér­leg szerint szövetkezetünk vagyona 18,5 millió forint. Ezzel szemben a közép és hosszúlejáratú hitelek össze­ge 4,3 millió forint. Sajnos ez az összeg igen magas, de ha figyelembe vesszük, hogy a fennálló hitelekből több mint 2 millió forintot a 220 hold területtel rendelkező Üj Élet Tsz-el való egyesülés­ből örököltünk, túlságosan nem haladjuk meg a szom­szédos tsz-ek egy holdra eső hitelállományát. A cikk írója szerint, azért is mi vagyunk a felelősek, hogy a Bercsényi elődje, a Hunyadi Tsz a kapott 50 fé­rőhelyes tehén istállót nem építette meg, és annak elle­nére, hogy már a tégla is ki volt szállítva, az épület megépítésére a jánoshidai Béke Tsz kapta meg az en­gedélyt. (A cikk írója nem állí­tott ilyet. — Szerk.) Tények szerint az istálló építése azon hiúsult meg, hogy a Hunyadi Tsz akkori könyvelője a szükséges meg­bízásokat nem tudta meg­adni. Ezt a tényt a Hunyadi Tsz akkori mezőgazdásza, aki most jelenleg a Bercsé­nyi Tsz elnöke, bármikor igazolja. Mi szerintünk ezért nem lehet okolni senkit, mi­vel abban az időben a tsz vezetőségének komoly mun­kát kellett kifejteni, hogy a közgyűlés egy nagyobb ösz- szegű beruházáshoz hozzájá­ruljon. Szövetkezetünkben is az első százas istálló elfo­gadtatása volt ezidáig az egyik legnehezebb feladat. A cikk írója hivatkozik arra is, hogy addig, amíg az Aranykalász Tsz-nek szám­bavétel után fölöslegessé vált igavonó ökröket az állatfor­galmi leszerződte, addig a másik két szövetkezetben ez nem történt meg. Ezért sem mi vagyunk a felelősek. (A cikk írója sem ál­lítja, hogy ezért felelősek lennének az Aranykalász Tsz vezetői. — Szerk.) Az állatforgalmi vállalat bárkivel szerződést kötött, ha felkínálták az állatokat. A cikk írója azt is állítja, hogy az FM. illetékes osz­tálya csak az Aranykalász sok megvásárlásánál (gépek, munkagépek) az AGROKER Vállalat előnyben részesíti. Itt is valótlant állít az adat­közlő és a cikkíró, mert az’ AGROKER Vállalat csak olyan gépeket, illetve mun­kagépeket szállít a szövetke­zetnek, melyre a szövetke­zetek a járási, illetve me­gyei tanácstól utalványt visznek. A mi szövetkeze­tünk ettől függetlenül a két évvel ezelőtt beadott igény­lésre 1961. decemberében 4 szervestrágyaszóróra kapott kiutalást. Ezzel szemben az AGROKER segítségével csak kettőt kaptunk meg, hivat­kozva arra, hogy akik ké­sőbben adták be az igénylé­süket, azoknak is tudjanak adni. A magunk részéről ezt az eljárását az AGROKER- nek meg is értettük. Nem tudjuk megérteni, hogy milyen szándékkal közli a cikkíró, hogy a „Bercsényi gazdái azt mondják, jobban jártak ők a 36 forint mun­kaegységgel, mint az Arany­kalász Tsz tagjai a 43 fo­rinttal.” Mi megértjük, hogy ha va­lahol a munkát nem lehet másképp elvégezni, a részes művelés is elfogadható, de olyan helyen propagandát csinálni, ahol ez nem szük­séges, igazán helytelen. Egy- egy tanácsülés után, vagy most a Borzák elvtárs cik­ke után olyan téves nézet alakult ki a mi szövetkeze­tünkben is, mely semmi szín alatt nem volt előnyös a munkák folyamatos végzésé- re. A cikk írója azt állítja, hogy arányosan véve a te­rületet, a Bercsényi Tsz több sertést hizlal meg, mint az Aranykalász. Szövetkezetünk szerint az ilyen értékelést év végén sokkal helyesebb volna eszközölni. Minden­esetre a cikk írója által is­mertetett tervszámok is va­lótlanok. Ha segítséget kaptunk a felügyeleti szerveinktől, azt úgy érezzük, azért kaptuk, mert már az első évben is 100 holdra számítva a nép­gazdaság ellátására átadtunk 100 mázsa húst, a második évben 120 mázsát, ebben az évben pedig 150 mázsát sze­retnénk leadni. Ebben az évben, hogy a fenti tervszá­mokat elérjük, meg kell hiz­lalnunk 920 sertést, 420 hízó- marhát és 30 000 árubarom­fit. Értékesítünk még 70 te- nyészüszőt, 140 tenyészsüldőt, valamint 120 000 tojást és termelni kívánunk 800 000 liter tejet. Szövetkezetünk tagsága annak ellenére, hogy részes művelés nálunk nem volt. a másik két szövetke­zet 146 háztáji sertésével szemben 420-at kötött le hiz­lalásra az állatforgalmi vál­lalatnál. Szövetkezetünk minden tagja tisztában van azzal, hogy ezek az eredmények nem magasak, de tekintettel arra. hogy a területünk egy- harmada egészen silány és az egy családra eső szántó- terület nem éri el az öt hol­dat, csak a fenti állattenyész­tési tervszámok teljesítésé­vel tudjuk a tagok megél­hetéséhez szükséges pénzbe­vételeket biztosítani. A cikk írója az adatközlő véleménye alapján azt akar­ja bizonyítani, hogy szövet­kezetünk az eredményeket elvtelen segítségek biztosítá­sával érte el. Ezt a fenti adatokkal úgy hiszem eléggé megcáfoltuk. A cikk írója többek között azt is állítja, hogy valószínű az adatközlő tájékoztatása alapján, hogy a Bercsényi Tsz azért is ne­héz helyzetben van, mert az állatállományát 12 ideiglene­sen átalakított tanyában tudja csak elhelyezni es így az ellenőrzés, takarmányel- iátás igen nehéz. Hogy milyen nehéz azt mi is tudjuk, mivel a mi állat- állományunk is több mint 30 helyen van elhelyezve, ugyancsak átalakított épüle­tekben Azt hisszük ezt a problémát minden szövetke­zet ismeri, ennek viszont nem mi vagyunk az okai. (Nem is állítja a cikk­író, hogy ennek az Aranykalász Tsz lenne az oka. — Szerk.) A cikk írója azt is állítja, hogy „ha kiküldenek a kis­kapun, bemegyünk a na­gyon”. — Csak éppen azt nem mondja, hogy szemtele­nek vagyunk. — Soha nem megyünk, ha nem muszáj. Ha kérünk is, szövetkezeti eredményeink javulása érde­kében tesszük, ami nemcsak a mi érdekünk, hanem az egész népgazdaságé. Ha így van, akkor ez viszont nem szemtelenség. (Az egész cikkből a fenti megállapítást értet­te félre leginkább Kon­koly Béla. Az írásban ugyanis semmiképpen nincs szó szemtelenség­ről. Ellenkezőleg. A fenti tulajdonságért az Arany­kalász vezetőit példaként állítja a másik két tsz elé a cikk szerzője. Idézzük: „Az Aranykalász vezetői- ről azt tartják: nem is­mernek lehetetlent, ha a közösségről van szó. A kisajtón kiküldik őket, ők bemennek a nagyon. Anélkül, hogy kalandor- ságra buzdítanánk bárkit, azt mondjuk: nem árt, ha találékonysággal is ren­delkezik a szövetkezeti vezető. És ez hiányzik a Bercsényi, méginkúbb a Zrínyi Tsz vezetőiből. Vezetési módszerekben sokat adhat át az Arany­kalász...” Véleményünk szerint az idézett monda­tok, valamint a cikk va­lamennyi, az Aranykalász vezetőiről tett megállapí­tása elismerő. Mint aho­gyan igaz az is. Az Arany­kalász Termelőszövetke­zetnek jó vezetői vannak, munkamódszerük nem­csak Jászboldogházán, ha­nem a megye többi tíz­ében is sok mindenben követésre méltó. Szerk.)— Borzák elvtárs cikkére rö­viden ezeket szerettük volna megjegyezni. Nagyon rosszul esett, hogy a másik két szö­vetkezet hiányosságaiért a mi szövetkezetünket tette fe lei őssé. Az egész tagságún' véleménye az, hogy ez akkoi sem volna előnyös, ha a cikk­író által közölt adatok a va­lóságnak megfeleltek volna Olyan helyen, ahol a szövet­kezeti gazdák egymás ered­ményét ismerik, ott a valót­lan adatok állítása csak hát­ráltatja a szövetkezetek együttműködését és előreha­ladását. Szöv kezetünknek kezdettől fogva kialakult vé­leménye, hogy a fennálló hi­bákat nem másba, hanem a magunk rminkájában keres­sük, és ezért egyedül csak magunk lehetünk felelősek. Konkoly Béla az Arany Ka lás Tsz elnöke 1 • 1 n* r tat 1 Az időjárástól tugg: me^valósul-e a szabadtéri színpad nyári programja A terv idejében elkészült. A szolnoki szabadtéri szín­pad részletes műsorát még kora tavasszal elkészítette a Ságvári Endre Művelődési Ház vezetősége. S most ezekben a napokban csak az idő járás jelentéseket figyelik, s aggódnak, ha esőt jósolnak > a meteorológusok. Ez nem csoda, hiszen ed­dig két műsorukat „mosott el” a nemvárt nyári eső. Elő­ször a Lezginka együttes elő­adását. nemrégen pedig a franciaországi turnéra készü­lő Tisza Táncegyüttes új mű­sorát vacogta végig a metsző hidegben a közönség. A távolabbi tervekben vál­tozatos műsor szerepel. Au­gusztus 4-én Elválunk Ger­gely című, vidám műsor ke­rül bemutatásra. Ugyancsak augusztusban, 11-én a Len­gyel Néphadsereg Művész- együttese vendégszerepei a szolnoki szabadtéri színpa­don. Augusztus 15-én ismét ŐRI rendezvény lesz, — a pontos műsort a rendezőiroda később közli. — 19-én pedig Utazás a világ körül címmel a szolnoki üzemek munkásai­nak vidám szellemi vetélke­dőjét rendezik meg. Előrelát­hatólag ezen az estén mutat­kozik be a város nemrég ala­kult szatirikus együttese, a „Szolnoki Szúnyog” is. A nyári program összeállí­tásánál a rendezők a gyerme­kekre is gondoltak. Augusz­tus 5-én a művelődési ház bábszakköre délelőtti előadá­son mutatkozik be ifjú kö­zönségének. Sikert hozott a búza öntözés a Szolnok megyei állami gazdaságokban Először az idén Szolnok megye három állami gazda­ságában — a héki, a közép­tiszai és a nagykunságiban — öntözéses termesztési kí- ! sérleteket végeztek búzatáb­lákon. Elavult felfogás sze­rint ugyanis a búza nem sze­reti a vizet, a búza öntözése nem kifizetődő. A Középtiszai Állami Gaz­daság bánhalmi üzemegysé­gében mintegy 600 holdas nagyságú búzatáblát öntöz­tek meg. A búzára május elején felületi öntözési mód­szerrel juttaták el a 40 mil­liméteres mesterséges csapa­dékot. Az egyszeri öntözés után a növény erőteljes fej­lődésnek indult, dúsan kalá­szolt és duzzadt szemeket nevelt. Bánhalmán magyar búzafajtát, a Bánkútit öntöz­ték. Az aszályos idő ellenére a várható búzatermés hol- dankénti átlagban legalább 20 mázsa. A környéken a csapadékszegény Nagykun­ságban különben jóval tíz mázsán aluli búzatermést várnak. A Nagykunsági Állami Gazdaságban 150 holdas te­rületen a külföldi nagyhoza­mú búzát, a Bezosztaját ön­tözték. Ugyancsak hasonló módszerrel és azonos víz- mennyiséggel a termésátlag is szinte azonos az öntözött magyar búzáéval. A Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében hajózó rendszerrel juttatták el a vizet az 50 holdnyi Be- zosztaja búzára. — Még nem kezdődött meg az aratás, de szakemberek véleménye sze­rint, az alcsiszigeti öntözött búza is megadja a 20 mázsát egy holdra számítva. Aratás után a Szolnok me­gyei Állami Gazdaságok Igazgatósága önköltségi szá­mítást végez. Az öntözéssel termelt búza előállítási költ­ségét összehasonlítják a szá­razföldi termesztéssel nyert búza mázsánkénti költségé­vel. — Előreláthatóan a na­gyobb terméshozam miatt jó­val alacsonyabb lesz az ön­tözött búza önköltsége. Hasonló tapasztalatot sze­reztek a karcagi Lenin Ter­melőszövetkezetben. A Lenin Tsz takarmányt öntözött és véletlenül szaladt ki a víz, a hat holdas nagyságú búzave­tésre. A szövetkezet brigád­vezetője kétségbeesett, s azt várta, hogy a víz kiöli a bú­zát. — Éppen az ellenkezője történt. A véletlenül megön­tött karcagi búza nagyon szép termést ad. Az idei eredmények való­színűen lezárják a vitát Az állami gazdasági szakembe­rek véleménye szerint nem­csak lehet, hanem kell is a búzát öntözni, ha májusban csapadékszegény az időjárás. A búza öntözésének ráadá­sul olyan lehetőségei van­nak, hogy májusban még bőven van öntözővíz. A hó­nap elején ugyanis a kapás­növényeket még nem lehet öntözni. Vagyis a gabona ön­tözése elkülönül az átlag ön­tözési időszaktól. A megye állami gazdasá­gaiban a jövő évben már nem kísérleti jelleggel ha­sonló, illetve az ideinél na­gyobb területen szándékoz­nak gabonát öntözni. /hétÁéí? —'/le Mödá/Áfr t ? 7ky/c*, 'THtet //&/£// ki sí

Next

/
Thumbnails
Contents