Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-08 / 158. szám
1962. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & A gazdasági vezetés két oldata Sokat hangoztatott Igazság, hogy nagyobb távlatok nyílnának előttünk, ha biztosítanánk anyagi eszközeink hatékonyabb kihasználását, ha a mostani tempónál gyorsabban fokoznánk a termelékenységet, csökkentenénk termékeink önköltségét, jobban kihasználnánk a technt kai berendezésekben rejlő lehetőségeket, megszüntet- / nénk a beruházásoknál he-. 1 yenként tapasztalható hibákat. Mindez nem csupán pénzkérdés, nem csak új berendezések üzembeállításán múlik, hanem — elsősorban — a vezetés színvonalának javításán; Ilyen vonatkozásban két fő feladatot kell megoldanunk: erősíteni a központi irányítás hatékonyságát, s ugyanakkor biztosítani a dolgozók öntevékenységének érvényesülését, a gazdasági vezetésbe való bekapcsolódásukat. A gyorsabb tempóhoz adott az anyagi alap. Hogy mást ne mondjunk: az utóbbi öt évben mintegy 3,2 milliárd forint értékű beruházást eszközöltünk megyénkben« Ennek az összegnek körülbelül 30 százalékát az iparra _ fordítottuk. Valamennyi jelentős üzemünkben rekonstrukciót végeztünk, vagy kezdtünk el. Így előrehaladtunk vállalataink korszerű technikával való ellátásában, s a gyártástechnológiák fejlődése is figyelem- reméltóan meggyorsult. Ezért biztosan mondhatjuk: ha javítaná tudunk a gazdasági vezetésen, nemvárt eredményeket is elérhetünk; Ki vitatkozik például azon, hogy mennyivel jobban menne jövőre a munka a Jászberényi Aprítógépgyár- ban, ha a várható 200 milliós tervhez nem csak 25—30 milliós megrendelés lenne. Az sprítógépgyáriaknak a szállítási határidő előtt 9 hónappal kell megrendelniük gyártmányaik hajtóműveit. Ha nem tudják, mit kell gyár- taniok jövőre, hogyan rendeljenek hajtóműveket? Más Üzemekből is említhetnénk ilyen példákat azzal a tanulsággal* hogy nagyobb összhangot kellene teremteni az ötéves és az évi tervek között; Hosszabb időre meg kellene állapítani nem csak azt, hogy milyen értékben* hanem azt is* mit gyártsanak vállalataink. Az anyagbiztosítást, alkatrészbeszerzést, * f elszerszámozást, egyszóval a gyártásra való felkészülést jobban végezhetnénk. Ide kívánkozik az a megállapítás is, hogy az üzemek fejlesztésénél mindig a gyártmányokra legyünk tekintettel; Látszólag magától érthető, természetes dolog ez. A valóságban azonban néha másként fest. Az Aprítógépgyárat például jónéhány millióval fejleszteni kívánják. Ugyanakkor azt sem tudják, hogy jövőre mit gyárt az üzem. Azt meg pláne nem. hogy mit kell készíteniük két-három év múlva. Először profilírozni kellene a vállalatokat, s csak azután — hivatásukat figyelembe véve — fejleszteni. Megyénk üzemeiben is bevált, követendő út a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozása. A nyereségrészesedési és a premizálási rendszer tökéletesítése elősegítette azt, hogy a dolgozókat fokozottabb érdekek fűzzék az üzemi tartalékok feltárásához. Néhány vállalatunknál megteremtették az - átlagbér és a termelékenység alakulása közti kapcsolatot. Eszerint az átlagbér a termelékenység növekedésének bizonyos hányadéból emelkedik, illetve csökken, ha nem biztosítják a termelékenység fokozását. Az a helyes, ha már a tervek kidolgozása idején kialakulnak azok a feltételek, melyek érdekeltté teszik a dolgozókat az üzem jobb, fokozottabb termelésében, a gyártmányok minőségének javításában. Ha ez így van, a dolgozók jobban élneik az üzemi demokrácia nyújtotta lehetőségekkel. Az utóbbi években több hasznos intézkedés történt az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében. A dolgozók vezetésbe való bevonását szolgálják például a rendszeressé váló termelési tanácskozások, az üzemiműszaki konferenciák, a szakszervezet szerepének növekedése stb. A vezetés színvonalának növekedését a gazdasági munka hatékonyabbá tételét eredményesen szolgálta az utóbbi években a népgazdaság különböző ágaiban az a törekvés, hogy a sok kislét- számú, gyenge gazdasági egység helyett kevesebbet, de erősebbet hozzanak létre. Megyénkben is összevontak néhány vállalatot. Ezek az intézkedések elősegítették a termelés koncentráltságát és a szakosítást. A Malomipari és a Termónyforgalmi Vállalat összevonása, az autó- közlekedési vállalatok egyesítése, a két szakosított kiskereskedelmi vállalat kialakítá- , az 5* számú Mélyépítő Vállalat megyénkben dolgozó főépítésvezetőségének a megyei építőipari vállalatba való beolvasztása stb. biztató eredményekkel járt és ma már követendő példaként ajánlhatjuk. Lehetővé vált a vezetés javítása, a szakemberek tudásának jobb hasznosítása, az alkalmazotti létszám, a vállalati általános és az igazgatási költségek csökkentése. Korábban túlságosan elaprózott, kis termelő egységekkel rendelkeztünk. Két évvel ezelőtt például megyénk 91 ipari vállalatának és kisipari termelőszövetkezetének termelő erői 556 telepen helyezkedtek el. Nem mondható szerencsésnek ez a helyzet e az sem, hogy egy-egy vállalat dolgozóinak létszáma jóval a száz fő alatt van. A második ötéves terv időszakában a megye szocialista iparában 58—60 százalékkal kell növelni a termelést, s a termelés növekedésének legalább 70 százalékban a munka termelékenységének fokozásából kell származnia. Ezek a célkitűzések nagy erőfeszítést igényéinek minden vonatkozásban — főleg az irányítás megjavításában* — (S. B.) Ezer vagon fojótép Az utóbbi években nemcsak a nagyüzemi baromfitelepeken, de a háztáji gazdaságokban is népszerűek lettek a gyárilag készített baromfitápok s közülük is elsősorban a tojótáp. A fokozódó igények kielégítésére az erő- takarmánygyárak és keverő üzemek az eredetileg előirányzott mennyiségen felül az idén 1000 vagon tojótápot készítenek, illetve hoznak forgalomba. Mint a Földművelésügyi Minisztérium takarmánygazdálkodási osztályán tájékoztatásul közölték, a tudományos kísérletek alapján összeállított takarmány-koncentrátum rendszeres etetésével a tyúkok tojáshozamát átlagosan 30 százalékkal lehet növelni, ugyanakkor a takarmányozás költsége — a korábbi etetési és tartási móddal szemben — 20—25 százalékkal csökken. (MTI), Autóbuszkaraván Az elmúlt vasárnap autóbuszkaraván indult a kisújszállási Búzakalász Tsz-ből Hajdúszoboszlóra kirándulni öt autóbusszal. A kisújszállási Búzakalász Tsz tagjai ugyanis már korábban beléptek a Termelő- szövetkezetek Biztosítási és Önsegélyező Csoportjába és ezt az élményekben gazdag és szép kirándulást a Termelőszövetkezetek Önsegélyező Csoportja tette lehetővé számukra. Most is kelendő a naposcsibe Falusi asszonyok nyáron nem szívesen nevelnek kis- csibét, mert — a régi hiedelem szerint — az úgysem marad meg. Öcsödön is tartja még magát ez a szokás, de már kihalóban van. Piaci napokon mind többen keresik fel a helyi fmsz irodát a kéréssel: szeretnének naposbaromfit. Ilyenkor Révész László üzem- ágvezető feljegyzi a kívánságokat és még aznap megrendeli a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalattól csibéket. Sokan viszont nem szólnak előre, mégis vesznek, ha jut a szállítmányból. A minap kétezer csibe talált gazdára, pedig csak négyszázat igényeltek előre; Talán több is elfogyott volna, olyan nagy volt a kereslet Persze, nem mindig vásárolnak így az öcsödi asszonyok. Néhány hete még az volt a kifogás, hogy a Margit nap körül kelt baromfi nem jó, nem kell, mert elpusztul. Szintúgy akácvirág- záskor és akáchulláskor. Pedig ez csak babona, rossz szokás, a tapasztalat bizonyítja, hogy mennyire az. Tavaly az öcsödi fmsz tizenhétezer napos baromfit helyezett ki. Az idén megpróbálják azt túlteljesíteni, ami bizonyosan sikerül is, hiszen már tizenkétezernél tartanak. Az fmsz egészen a legutóbbi időkig 4 forintért adta a napos baromfit. Drága volt, drágább, mint a piacon, s többen ezért nem vették. Időközben két forintra csökkentették a csibék árát; Evek óta mindig augusztusban fejezik be a baromfikihelyezést, azután már nincs kereslet. Addig azonban az öcsödiek még szeretnének legalább ötezer csibét elhelyezni. A cél érdekében széleskörű propaganda munkát kezdtek. A szállítmánnyal viszont nem mindig elégedettek- Legtöbb esetben apró, sárga- magyar csibéket kapnak. Nehezen fejlődnek, kicsiny testűek, az asszonyok többnyire nem szeretik, szívesebben vennének nagyobb, külföldi fajtákat Az fmsz-ek jobb fajtájú baromfit várnak a törökszentmiklósi keltetőből. Jelenleg az árutermelésünk, így a húsellátás jelentős részét adják a háztáji gazdaságok. Hasznos volna jobban segíteni az egyéni termelőket. Több gyűlésen kérték már, hogy szeretnének baromfitápot. Eddig nem sikerült ezt megoldani. A fáradhatatlan aktivisták munkájának nem maradt el az eredménye sem.- Első félévi baromfifelvásárlási tervüket 114 százalékra teljesítették az öcsödiek. A Vili. pártkongresszusra készülünk Közös gazdaságunkban — a fegyvernek! Kossuth Tsz- ben — a fiatalok az ifjúsági versenyekben vesznek részt. Csörgő János és Bognár János. Zetor K—25-ös gépével 360 műszaknorma teljesítésére ' vállalkozott. Csörgő Imre arra tett ígéretet, hogy RS— 09-es gépével 250 műszaknormát teljesít. Göblyös Mihály és Varga Lajos a kombájno- sok megyei és országos versenyéhez csatlakoztak. SzK —3-as kombájnjukkal 600 holdról aratják le, csépelik el a gabonát. Emellett az aprómagvak betakarításában is résztvesznek, 300 hold termését csépelik el; Felajánlást tett Péter Mária ifjúsági munkacsapata is. Négyezer pecsenyekacsát nevelnek fel 5 százalék alatti elhullássaL Ifj; Kovács Pál azért versenyez, hogy növekedjen a tejtermelés. Megfogadta: úgy gondozza a rábízott 11 tehenet, hogy az évi tejtermelés tehenenként 3000 liter tej legyen. Ábrók Sándor növénytermesztő munkacsapata 11 hold cukorrépa és ugyaneny- nyi kukorica termesztése felett vállalt védnökséget, A cukorrépát az egyelés után háromszor kapálják' meg, s a megfelelő tőszám meghagyásával is biztosítják a holdan- kénti 130 mázsáls átlagtermés elérését. A kukoricát szintén háromszor kapálják; Ebből holdanként 18 mázsa szemtermést takarítanak be; Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a fiatalok minden tőlük telhetőt megtesznek vállalásuk teljesítése érdekében. így készülünk a VIII; párt- kongresszusra. Angyal János KISZ titkár Antibiotikumok a konzerviparban Tudományos kutatóik és technológiai szakemberek az antibiotikumok konzervipari alkalmazásával kísréleteznek. Az antibiotikumokkal csökkentik a baktériumok hőtűrő képességét, így kevesebb hőkezelésre van szükség a zöldségfélék ég gyümölcsök konzerválásához. Az új eljárással elsősorban a minőséget javítják — rövidebb hőkezelés mellett ugyanis a termék több vitamint őriz meg és az íze is „frissebb” marad — de egyúttal a gyárak kapacitását is növelik. A Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban a konzerv- idény első „nagy cikkénél”, a zöldborsónál kísérletképpen a Nizin nevű antibiotücumoi használják. Az angol eredetű Nizint a gyógyászatban nem alkalmazzák, így még közvetve sem árt a szervezetnek, mert nem csökkenti az antibiotikumos gyógyszerek hatását Az antibiotikumos konzerválást kipróbálják a lecsónál is, amelynél „esztétikai” célokat is szolgál. Nagykunok a Balatonnál A Magyar Televízió közli, hogy 1962. július 8-án a műsor az alábbiak szerint bővül: 20.20 órakor: Hiszek az emberben — Csapó György jegyzete. A műsor további részé változatlan. (MTI) Az üdülő csengője ebédhez hívta a vendégeket. Körülnéztem. Ismerős arcok mindenütt. De ni csak! Két asztalnál csupa idegen férfi ült; Fiatalabbak, idősebbek —ve. gyesen; Egyikőjük feltűnt nekem. Naptól cserzett arcáról soha nem tűnt el a mosoly. Mellén „Kiváló tsz-tag”- kitüntetés. — Karcagiak vagyunk — mondták kérdésemre ebéd után. — Milyen kicsi a világ! Én meg Szolnokról jöttem — örültem a váratlan találkozásnak. * ■ S a karcagi, közel 12 000 holdas Lenin Tsz-röl a magyar tenger partján tudtam meg sok mindent. A pihenni küldött tsz-tagok örömmel beszéltek gazdaságukról. Találgatták: vajon mit csinálnak az otthoniak* Üj ismerőseim ez év tavaszán léptek be az önsegélyező csoportba. Szövetkezetükből ők voltak az elsők, akin, ennek köszönhetik a gondtalan, élményekben gazdag hét napot. Hogyan történt a kiválogatás? Bizony, az nem volt könnyű. Azt viszont nem nehéz kitalálni, hogy a legszorgalmasabbak közül kerültek ki a nyaralók. Sipos István növénytermesztőt (tavaly 601 munkaegységet teljesített) javasolták a tsz-tagok a Il-es üzemegységben. — Menjen maga, Pista bácsi! — mondogatták, különösen a lányok, asszonyok.— Beszámol majd nekünk a látottakról S Pista bécsi — bár biztosan szeret fürödni — egyik nap így sóhajtott fel séta közben: Jaj, csak esne már az eső! Ilyet hallani a Balaton partján! Megbotránkozva nézett rá egy városi ember; Inkább süssön a nap, hadd lubickolhassanak a síma, bársonyos vízben a nyaraló vendégek! A másik boldog kiválasztott Hegyesi János növény- termesztő volt a Ill^as üzemegységből. Tavaly a zárszámadáskor — bár két hónapig betegeskedett — 480 munkaegységért vitte haza a járandóságot Egyébként ő tűnt fel nekem a karcagiak közül legelőször. Hajtókáján csillogott a „Kiváló tsz-tag” jelvény. S a révfülöpi hajókirándulásról hazajövet egymás után hangzottak el ajkáról a szebbnél szebb magyar nóták, s nem utolsósorban a kunsági mulatós nóták. Ebben buzgón segítették társai, s a végén mindenki énekeit a hajón. Vitte-vitte a balatoni szél az édes-bús dallamokat; Nem mondom, ehhez nagyban hozzájárult a révfülöpi szőlőlé* A kis hajó „kapitánya” ugyanis a -„forráshoz” kalauzolta utasait. Ügy lájszik, szárazföldön is jó vezetőnek bizonyult. Balatomföldvárra is elhajóztak a karcagiak. S mint egykor földesuraik, most ők, a föld igazi gazdái gyönyörködték a Balaton síma víztükrében, a zsákmányára lebukó sirály kecses ívelésében, a szemetgyönyörködtető parti fákban. Megnézték a lellel határt is. ősi paraszt-ösztönük húz- ta-húzta őket ki, a földekre. Takács Sándor szintén növénytermesztő; őt az egyes üzemegységből szemelték ki erre az üdülés re. Nyolc éve tsz-tag, s tavaly 525 munkaegységet gyűjtött zárszámadásig. A központból Hajdú Lajos gépkocsikísérő jött Balatonlellére, hogy 800 munkaegysége méltó jutalmát, az egyhetes nyaralást letöltse. Nőtlen, ezért hát társai gyakran ugratták: — Lajos komám,' annyi itt a szép nő, mint a fűszál. Foghatnál magadnak egy csinos menyasszony j elöltet! Ügy hallottam, hiába biztatták, nem fogadta meg a tanácsot. Lehet, hogy a gyönyörű, csodálatos Balaton mellől szíve?Karcagra húzta a A ioiuvari iiajottiranuiuas uian,u A. karcagi tsz-ggzdák hamar ifjú barátra találtak. Tibiké, a pesti építészmérnök ötévesnyi fiacskája gyorsan szívükbe férkőzött. A kisfiú nem tágított mellőlük, s ők apai gondossággal vigyázták lépteit. Mi vonzotta az apró fővárosi emberkét az alföldi parasztemberekhez? Talán a feléje áradó őszinte szeretet? Talán a soha nem látott mezőről, állatokról, ördöngős, ügyes, az embert segítő mezőgazdasági gépekről elhangzott Ismertetés? A bác- sok-sok mindenről mesélte neki, amiről Tibiké még nem igen hallott. Az építészmérnök apuka nyugodtan ment barátaival délutáni sétára. — A fényképész mellett van a lakásunk, tessenek hazavinni Tibikét, ha rosszalkodik S Tibiké nem rosszalkodott.- A sok „miért”-re, „hogyanéra figyelemmel hallgatta a. „tsz-es bácsik” magyarázatát. Farkas Jutka Felhívás A dolgozók lakáshoz juttatásának érdekében az építésügyi miniszter és pénzügyminiszter 1/1962. £>I— PM. sz. együttes rendelet értelmében a statikailag és v árosrend ezésileg megfelelő állami, vegyes és magántulajdonban lévő épületekre emeletráépítést és tetőtér beépítést engedélyez. Részletes, pontos felvilágosítást ad ennek ügyviteléről, a rendeletben (foglaltakról és az engedélyezés lefolytatásáról a Szolnok Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Csoportja (emelet 125 szám, Kurucz Katalin). Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy az Országos Takarékpénztár kölcsön folyósításhoz igényeket csak 1962. augusztus 31-ig fogad el ez év folyamán. városi tan Acs vb Szolnok
