Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-28 / 175. szám

r s' 0 oldal A CIBAKHÄZI GABONARAKTÄRR0L ★ Üj strandfürdő épül Szolnokon RÁDIÓMŰSOR 0 oldal CSALÁDI KÖRBEN 0 oldal NEVEK ES UTCÁK ★ Hírek — mai műsor Abádszalőkon rendezik meg a kunhegyesi járási szántó versenyt Vasárnap az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet tarlóján dől el, kik a kunhe- gyesi járás legügyesebb trak­torosai. A Kunhegyesi Gép­állomás, a Középtiszai Álla­mi Gazdaság és a járás ter­melőszövetkezeteinek 17 trak­torosa méri össze szaikmai tu­dását. A versenybizottság a három első helyezettet tárgy- jutalomban részesíti és ugyancsak a három első traktoros képviseil a kunhe­gyesi járást majd a megyei döntőn. Diplomás elnökök termelőszövetkezetek élén Megyénkben a termelőszö­vetkezetek zöme már három­ezer holdnál nagyobb terüle­ten gazdálkodik. Az üzem­egységekre tagolt nagy gaz­daságok termelési feladatai­nak végrehajtása, a szaksze­rű irányítás egyre nagyobb követélményeket támaszt a szövetkezeti vezetőkkel szem­ben. Ezért fontos, hogy első­sorban a fiatalabb szövetke- ' zeti elnökök jártasságot sze­rezzenek a legújabb agro- és zootechnikai módszerekben, egyetemen, akadémiákon gya­rapítsák szakismereteiket. Jelenleg már a megye 33 termelőszövetkezetének élén diplomás elnök áll, Gödöllőn, Debrecenben és a felsőfokú oktatási intézmények levele­ző tagozatán ezidószerint több mint tíz tsz elnök végzi tanulmányait Török Júlia Ki mit tud termeszteni ? Munkában vetélkedő ifjak a szolnoki járásban Száz kilométer Durbincsháton Diesel-korszákban búcsúznak a Diesel-motorok •— S ha beugomék úszni egyet? — Nem ajánlom! A csilla­pító medencében olyan erő­vel kavarog a víz, hogy élve sosem kerülne felszíne fölé — ÓV Szurmay Károly, a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság folyamszabályozási építésvezetőségének műszaki tisztje. A _ jellegzetes alakú ta­vacskában van minek ör­vényleje; a tiszaörvényi Vízkivétel gépei másodper­cenként , hat köbméter vizet zúdítanak, ide s ugyanannyit a bámulatos leleménnyel felszerelt kisegítő szivattyúk. Teli csatorna nyúlik a mesz- szí Kenderes irányába. Kurtán rocsónak, hivata­losan rohamcsónaknak ne­vezett vízijármű hintázik a Tisza hátán. Névadói Dur- bincsra keresztelték; Má­sodik rántásra beugrik -a motor, s még integetünk a parton maradottaknak, mi­kor azon kapjuk magunkat, hogy már a folyó közepén járunk. A jobbparti Rücskös-dülő mellett húzunk el. A vad­rezervátum sűrűjéből dám­szarvas koronája bukkan ki egy pillanatra; Fölöttünk do­bosgém röppen át- 3 száll le a part sekélyesébe. Fejé­nek lassú mozdulatával kí­sér berniünket ___ It t a Tisza vége! kiált fel az örökké tré­fás kedvű műszaki tiszt Az alig ötven méteres su­gárral kanyarodó folyó — az aranyosi sarokban — negy­venöt fokos szöget rajzol- Ha pénzünk lesz rá, kap majd ötszáz méteres suga­rat; biztosabb lesz akkor a hajózás, nem képződik med­rében jégdugó; Hogy így le­gyem, félmillió köbméter földet kell megmozgatni. Tiszaderzs táján rőzse pár­huzam-mű épül. Pillérnek tetsző kőrakások támaszkod­nak a partnak; Ember és víz együttes erővel állítja így helyre az eredeti partvona­lat. Délebbre innen a vízügyiek tisztelettel tekintenek a jobb part felé. Ügy mondják, a leglombosabb fa abból a törzsből sarjadt, melynek ár­nyékában egykor Vásárhelyi Pál — a Tisza megzabolázója — ütötte fel főhadiszállását. Repül a nehéz kő, agyag néki is, csónakjának is a Tisza medrében vetett örök ágyat... Ladikos emberek intenek vissza az abádszalók—’kiskö­rei hídnál. A Vízügyi Tudo­mányos Kutató Intézet dol­gozói Eddig hat vázlattervet készített a VIZITERV a Ti­sza Il.-ről, a második tiszai vízlépcsőről. • A legmegfele­lőbbnek ígérkezőhöz most újabb méréseket végeznek. Tiszaburánál megtudjuk: Mi az iszapoló keresztgát? Készítésének mesterfogá­sait szárazföldi ember né­hány mondatból meg nem értheti. Magunk is beérjük annyival, hogy rendeltetése — a párhuzam-műéhez ha­sonlóan — az eredeti part­vonal helyreállítása; Nemrég üzemed a tiszasü- lyi belvízszivattyú, mely ma is oly ragyogó, mintha most készülnének átadására. Amerre járunk, itt is, ott is feltűnik egy-egy zúgó-do- nogó gépekkel terhelt úszó. A villanymotorokhoz képest a Diesei-ek éktelen robajjal A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei Bi­zottsága Július 26—27-én ülést tartott a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának szék­házában. Az első napon Pál­lal Sándorné, a Hazafias Népfront megyei titkárának beszámolója és a beterjesz­tett határozati javaslat alap­ján megvitatta a népfront- mozgalom helyzetét és fel­adatait. Ezen a napirenden részt vett és felszólalt Szath- mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára is. Ugyancsak csütörtökön került napirend­re: Javaslat a gazdasági ve­zetés és irányítás továbbfej­lesztésére a Központi Bizott­ság 1962. februári határozata alapján. E napirend előadója járnak. Ez még hagyján, mert gépszerető embernek olyan a motorzúgás, mint muzsikusnak a hegedűszó. A. kutya — pontosabban az ön­költségcsökkentés — ott van eltemetve, hogy a villanymo­torok üzemelési költsége csak hatvan százaléka a Diesel­ekének. A VÍZIG vízkivé­teli műveinél ma még het­ven százalékban Diesel-moto­rok dolgoznak. Három-négy év múlva a villamosítás el­éri a hatvan Százalékot Die­sel-motor jobbadán csak ott marad, ahová a villamos- energiát elvezetni nem ki­fizető­Ha lenne óra Szolnokon, mely üt is: érkezésünkkor öt nagyot, egy kicsit ütne; ne­gyedhat az idő. A „potya­strand” vendégei tán csak ebből az íráskából tudják meg, miért integettek vissza nekik szokatlan kedvességgel a Durbincs utasai. Azért, mi­vel, mindent rendben talál­tak a VÍZIG birodalmának parányi részében, a Tisza százkilomértereg azakaszán. — bz — Váezi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, ország- gyűlési képviselő tájékoztat­ta a pártbizottságot az or­szággyűlési képviselők és a megyei tanácstagok tevé­kenységéről, A pártbizottság a napiren­deknek megfelelően határo­zatokat hozott, Pesfmegyeiek a Tiszazugban Tegnap Pest megyéből, Tá- piószentmárton községből — száztagú küldöttség érkezett a tiszaföldvári Lenin és a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetbe. A láto­Versenyző fiatalok a szol­noki járás ifjúságából ezer- kétszázán. Köztük Cselleng Lászióné és Szőke Béláné kukoricatermesztő a tenge­rijéről híres szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezet­ben. A két munkacsapat tö­rökbúzáját háromszor kapál­ták, a tőáilományt 26 ezerre hagyták, s most öntözik. A Hékí Állami Gazdaságban Nádi Eszter és Rácz Zsuzsa munkacsapatának kukoricá­ja legalább ilyen szép. Ter­méseredményt jósolni ugyan korai még, de a kiszesek munkájához nem fér kétség. Ok megtették a magukét. Csak úgy, mint a tisza­földvári Lenin kollektív gaz­daságban dolgozó Szín Já­nos, Herbály Róza és Varga Eszterek. Es a vezsenyi Zu- bor Ilona, a mezőhéki Vészé László, Borbély Eszter. A mezőhékiek már a kukorica fattyazásával is végeztek. A kukoricatermesztők csu­pa jónevű kollektív gazda­ságok ifjai. De majdnem így a „cukorrépások” is. Cukorrépa ápolásban ugyan-, csak a szájoliak a legjob­bak. S ugyanaz a két mun­kacsapat: a Cselleng László- néé és a Szőke Bélánéé. Hatvanezres holdankénti tő­számmal dolgoznak, öntöz­nek, négyszer kapáltak, s 180 kilogramm pétisót adtak egy holdra. Répájuk erőtel­jesen fejlődő, bő termést ígérő. Szép a répa, amelynek művelése fölött védnökséget vállaltak a fiatalok a vezse­nyi Tiszamenti, a tiszaföld- vári Lenin, a mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezetben. Ám a jászladányi Úttörő és a tiszasülyi Rákóczi kollek­tív gazdaságok ifjúsága már nem dolgozott ilyen jól. Meg is látszik sárguló, ritkás cukorrépaföldjükön. Vagyok olyan tehenész m'nt te l AZ állattenyésztésben szintén versenyzőkedvű ki­Teiefonon kaptuk a hírt, hogy tegnap reggel a tószegi Dózsa Tsz-ben befejezték az aratást öt kombájn „fo­gyasztotta” a több mint két­ezer hold aratnivalót. A tsz kombájnja tegnap már másik közös gazdaságban aratott Igen jól fizetett a Dózsa Tsz 45 hold tavaszi árpája, szisták dolgoznak. Fajt Jó­zsef, a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben kétszáz hízót adott át eddig 114 kilogrammos átlagsúllyal, a hízlalési ha­táridőt hat hónapra csök­kentvén. A szajoli Brent József, a tiszasülyi Pásztor János, a vezsenyi Tóth Má­tyás eredményei megközelí­tik a Fajt Józsefét; Az ifjú tehenészek járási legjobbja Papp János. A sza- jpli Vörös Csepel tizennégy tehenét gondozza, azoktól idáig 17 ezer liter tejet fejt. A tej litere nála 2,30 forint­ba kerül ős zsírtartalma 4 százalékos. A baromfitenyésztésben többnyire lányok munkál­kodnak. Közülük is figye­lemre méltóbban Hurkecz Ilonáék és Selyem György- néék a Héki Állami Gazda­ságban. Hurkecz Ilona öt barátnőjével már minimális elhullással felnevelt kevés híján tizenháromezer csibét. Vasparipén, vas- akaratú szorgalommal A traktoros szakma kimon­dottan legényszámba menőket kíván. Nehéz fizikai munka ez. A tószegi Blahólmreés tár­sai mégsem cserélnék fel. Aki igyekvő — mint ők — tud teljesíteni. Féléves tervü­ket száznégy százalékon alább nem adták. Az ifjú traktoros brigádok versenyé­nek második helyezettje a Szolnoki Gépállomás Szőllő- si István ifi traktoros mun­kacsapata; Az . egyéni versenyben ve­télkedő traktorosok sorrend­jében ■ Hulyák Róbert, a Ti­szasülyi Állami Gazdaság traktorosa az első. Félévre mért munkájának kétszere­sénél is többet végzett. Meg­előzte Nánási Sándort és Ko­vács Istvánt, a tószegi, illet­ve a szolnoki gépállomás legjobbjait; Ezekután nem nehéz el­dönteni, mit- tudnak a szol­noki Járás fiataljai; E, L, melyből az átlagtermés 17,60 máma. őszi árpát 420 hol­don termeltek, ebből ' oldan- ként 12,60 mázsát takarítot­tak be. Az 1600 hold búza átlagát pontosan még nem tudják, mert a cséplést a jö­vő héten fejezik be, de szá­mításuk szerint kb. 11 má­zsát ad holdanként. Kétnapos ülést tartott a megyei pártbizottság A tószegi Dózsa Tsz-ben is befejezték az aratást 17 mázsát meghaladja a tavaszi árpa' átlaga — fehér tajték freccsen a mind forróbb levegőbe — s a Tiszasas nevű uszály gyom­rában dolgozók csokoládébar­na hátára, mellére. Partbizto- eítáa érdekében szórják meg kővel a mederfeneket. Szur­may Károly, az eleven Tisza- iexikon még emlékszik, hogy úgy harminc évvel ezelőtt mint ért e tájon halálos sze­rencsétlenség egy öreg ha­lászt; Reászakadt az alámo- eaüm meredek part; a nehéz Kökény István elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára volt. Mindkét beszámolót vi­ta követte. Tegnap a pártbizottsági ülés a gazdaságilag gyenge tsz-ek helyzetéről tanácsko­zott, az e napirendre meghí­vott gazdasági vezetők, tsz- elnökök részvéteiével, gatások célja az volt, hogy tanulmányozzák e két tsz ál­lattenyésztését. A küldöttség tagjai két évvel ezelőtt vá­lasztották a közös gazdálko­dást, de már az első évben is jó eredményt értek el. Most az állattenyésztésüket akar­ják kifejleszteni, ezért láto­gattak Szolnok megyébe. SzoSnokon már csak a Lenin Tsz arat Három kollektív gazdaság működik a megyeszékhely határában: a Lenin, a Dam­janich és a Kossuth Tsz. A Kossuth és a Damjanich szö­vetkezeti gazdaságok tegnap jelentették: befejezték az aratást. Ma a hordáshoz kez­denek és hétfőn kezdődik a cséplés. így Szolnokon most már csak a Lenin Tsz arat. Ott is gyorsul a munka, hi­szen a másik két termelőszö­vetkezetben felszabaduló gé­pek már áthúzattak a Lenin Tsz gabonaföldjeire. VÍT küidötteink Holnap kezdődik a világ fiataljainak VIII. találko­zója. A sokezer között ott lesznek megyénk küldöttei, a mi kedves ismerőseink is. Bár a fiatalok választot­ták — középkorúak és öre­gek —, mindannyian kül­döttünknek érezzük őket. Akikkel ők megbarátkoz­nak, azokkal mi is. Velük együtt barátainknak fogad­juk mindazokat, akik ezen a nagy találkozón feleme­lik szavukat békés jövő­jükért. Verbal Lajos Sárkány Géza Mándl Eszter Kövecses Peren# _ VILÁG FROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) SZOLNOK Mi*M xm. évfolyam, 175. szám. Ara: 50 fillér 1962. július 28., szombat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents