Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

1962. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Alma a fa alatt Az öcsödi Kossuth Tsz gyü­mölcsösében megérett a nyá­ri alma. A fák ágai meghaj­lanak a gyümölcs terhétől. Egyik-másak már olyan érett, hogy csupán a szellő érin­tésére a földre pottyan. Sür­gősen szedni kellene, s piac­ra vinni a finom ízű, illatos almát. De a szövetkezeti gaz­dáktól s magától a kertészeti brigádvezetőtől: Kecskés Györgytől is azt halljuk: nem tudják eladni. „Tamáskodunk” ebben. Le­het, hogy Öcsödön vagy a környékén nincs nagy kelet­je a gyümölcsnek, mert ott mindenkinek terem. De a városokban és ipari lakóte­lepeken, például a martfűi cipőgyárban, vagy a szolnoki vegyiművekben szívesen meg­vásárolnák a Kossuth Tsz almáját. A vegyiművek mun­kásai nem is régen arról pa­naszkodtak, hogy a lakóte­lepen lévő üzletben nincs zöldségféle és gyümölcs. Azt is tudjuk, hogy a szolnoki piacon jelenleg 4 forintot kérnék egy kilogramm al­máért Miért nem érdeklődnek és kínálják áruikat ilyen helye­ken a szövetkezeti gazdák? Bizonyára nem volna hiába­való a fáradozás, s mindkét fél jól járna. A munkások, a városiak is, mert több gyü­mölcsöt fogyaszthatnának, s a termelőszövetkezet szintén, amely az idén a gyümölcsös­ből százezer forint jövede­lemre számít; Ez azonban csak akkor lesz meg, ha nem tétlenked­nek, hanem piacot keresnek áruiknak, s járművet is biz­tosítanak a szállításhoz. Sen­ki nem vitatja, hogy most a gabona betakarításánál nagy szükség van a szállítóeszkö­zökre. Azonban arra is gon­dolni kell, hogy veszteség, anyagi kár származik abból, ha a gyümölcs lepotyog, megrothad. Nem engedhetik ezt meg sem a vezetők, sem a gazdák, hiszen az ő zse­bükből hull ki a forint. — nk — KI FELELŐS R TSZ-NEK OKOZOTT KÓROKÉRT ? A Legfelsőbb Bíróság határozatai AZ EGYIK BUDAPESTI vállalatnál egy termelőszövet­kezet 50 mázsa pétisót ren­delt A vállalat közölte, hogy az árut elszállította a közeli földművesszövetkezeti rak­tárba, ott átvehetik. A fon­tos anyagért maga a szövet­kezeti elnök jelentkezett. — Legnagyobb megdöbbenésére közölték vele, hogy az árut már szétosztották, de legyen türelemmel, amint újabb pé­tisót kapnak, neki adják és rögtön értesítik. Az ígéretet _ még többször megismételték, "'inig egy hónap elteltével ki­jelentették: a kérést nem tudják teljesíteni, fordulja­nak közvetlenül a budapesti vállalathoz. Az időveszteség következtében a tavaszi ve­téshez pétisót a szövetkezet már nem kapott és így a ter­mésben kiesés mutatkozott. Ezek után a budapesti válla­lat ellen kártérítési pert in­dítottak. A LEGFELSŐBB Bíróság megállapította a vállalat kártérítési kötelezettségét. Az ítélet indokolása szerint a vállalat szerződéses köte­lezettségét nem teljesítette, mert megbízottja, a földmű­vesszövetkezet, a pétisót nem adta át a termelőszövetke­zetnek. A földművesszövet­kezetben a tsz elnökének megígérték, hogy — amint újabb szállítmány érkezik, a pétisót kiadják, tehát árut vártak. Ha az Ígéretnek nem volt reális alapja, akkor a szocialista szervezetekre kö­telező együttműködési köte­lezettség folytán értesíteni kellett volna a budapesti vál­lalatot, hogy a tsz részére adott megbízatásnak nem tud eleget tenni és kéri az 50 mázsa pétisó utólagos leszál­lítását. Vagypedig azonnal értesíteni kellett volna a tsz-t, kérelmével forduljon a budapesti vállalathoz; A ter­melőszövetkezet méltán le­hetett abban a feltevésben, hogy a pétisót, ha késve is, de rövidesen megkapja. Ami­kor a földművesszövetkezet közölte, hogy nem tud szállí- , tani, nyomban a vállalathoz fordult. Ilyen körülmények között a szövetkezet hibát nem követett el .és a vállalat a teljes kárt megtéríteni tar­tozik. Egy tsz százezer forintos állat-szavatossági kártérítési pert indított az egyik állat­forgalmi vállalat ellen. Ke­resetében előadta, hogy a vállalat 34 sertést szállított 51 ezer forint értékben. A falkát saját sertéseik, közt helyezték el. Az új állatok azonban sertéspestissel vol­tak fertőzöttek, a betegség átterjedt a velük tartott töb­bi állatra, úgy hogy a 107 da­rabos állomány részben el­pusztult, részben kényszer- vágásra szorult. Az így fel­merült kár megtérítését kér­te. A vállalat viszontkerese- tet támasztott, mert a 34 ser­tés vételárát a tsz nem fizet­te ki. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a szövet­kezet nem köteles megfizetni a sertések árát, viszont a sa­ját sertései elhullásáért kár­térítésre nincs joga A ÍTÉLET indokolása sze­rint a kár bekövetkeztében a szövetkezet is közrehatott, mert az új sertéseket har­minc napra nem különítette holott ezt jogszabály írja elő. A polgári törvénykönyv értelmében a vevő a szerző­dés felbontását követelheti, ha az eladó hibás állatot szállított. Miután nem vitás, hogy ez történt, a kifizetett vételárat visszakövetelhetné, ami egyben azt is jelenti, hogy a még ki nem fizetett vételárat nem köteles ki­egyenlíteni. EGY TSZ az egyik állat- forgalmi vállalattól 41700 forintért kétezer darab elő­nevelt jércét vett további e- nyésztésre. A vételárból 17 ezer forintot kifizetett. Te­herautón szállították az ál­latokat a szövetkezetbe. Út­közben négy elhullót és ezek­ben az állatorvos orsóférges fertőzést talált. Egy hónap múlva újabb 50 hullott el. A jércélc tömeges pusztulása tovább folytatódott és 1200- ra emelkedett. A megma- radtakat sikerült értékesíte­ni. A szövetkezet 71 ezer fo­rintos kártérítési pert indí­tott. A megyei bíróság a vé­telárhátralék beszámításával a vállalatot 37 ezer forint megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést megváltoztatta és *a keresetet elutasította. AZ ÍTÉLET rámutat arra, hogy a polgári törvénykönyv értelmében, ha a hiba felis­merhető a szavatosságot nyolc napon belül a másik félhez intézett nyilatkozatta] érvényesíteni kell. Ha a hiba csak használat közben vagy hosszabb idő után ütközik ki. vagyis rejtett hiba, a felfede­zéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a megvizs­gálás utáni hat hónap alatt kell a nyilatkozatot megten­ni. Ha ezeket az időpontokat elmulasztják, az jogvesztéssel jár. Ebben az esetben az első elhullások után 24 órával bizonyítható volt az állatál­lomány orsóférges fertőzött- sége. A szövetkezet azonban szavatossági jogait nyolc na­pon belül nem érvényesítette, ezért kárigényét el kellett utasítani, Míg a „folyékony kenyér” asztalra kerül Kik fogyasztanak legtöbbet? — Ahol az úttest is sört iszik Ezer kép érkezett a II. infcerpressz fotókiállításra Világszerte nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a II. in- terpressz fotókiállítás iránt, amelyet július 31-én nyitnak A szeszélyes időjárás rá­nyomta bélyegét a Kőbányai Sör és Malátagyár szolnoki kirendeltségének fejtési, pa­lackozási és kiszállítási mun­káira is. Az első negyedév­ben háromezer hektoliterrel kevesebb sör fogyott a ter­vezettnél. Ebből a második negyedévben kétezer hekto­litert sikerült a kirendelt­ségnek, de nem utolsósorban lackozók munkáját figyel­tem. Futószalagon óránként háromezer darab 0,4 literes palackot tölt és zár le a gép. A mosott, fertőtlenített és egyenként átvilágított üvegek végtelen sorban sik- lanak az automata alá, hogy villanásnyi idő alatt hideg, habzó sörrel teljenek meg. Innen futószalagon egy má­sik gép alá kerülnek, mely Munkában a tölíőautomata Még néhány láda — és indul a szállítmány a megyében lévő fogyasztók­nak „ledolgozni”. Míg a sör a fogyasztók­hoz jut, tekintélyes utat tesz meg. A sörgyárakból hatal­mas, 60 hektoliteres tartály- kocsikban érkezik a kiren­deltségekhez. Itt történik a sör átfejtése hűtött helyi­ségben lévő tartályokba. Csak megfelelő hűtés ut-jn kerülhet hordókba, palac­kokba az ital. Farádi Kálmán kirendelt­ségvezető kíséretében a pa­a fehér fémsapkát az üve­gek nyílására zárja. Ezután fürge asszonykezek címkézik és ládába rakják a fogyasz­tásra alkalmas, közkedvelt itallal telt palackokat, — Megyénkben hol fo­gyasztják a legtöbb sört? — kíváncsiskodtam. — Tiszavárkonyban. Jú­niusban a tervezett negyven helyett százharminc hekto­liter sör fogyott el Várkony- ban. A fogyasztók között jó helyezést ért el még Tószeg, Több mint hatranhatezer résztvevő a tanácstagi beszámolókon „Mezei fogadónapok Az év első felében tovább erősödött megyénkben a he­lyi tanácsok és a lakosság kapcsolata. A Hazafias Nép­front bizottságokkal közösen szervezett tanácstagi beszá­molókon több mint hatvan- ezren vettek részt. A tanács­tagok számos közérdekű ténykedésről tájékoztatták választóikat. A szolnoki járásban pél­dául a mezőgazdasági dolgo­zók, kérésére intézkedtek az orvosi rendelések idejének megváltoztatásáról. Kunhe­gyesen és környékén régi probléma a gyermekek üdül­tetése. A járási tanácstagok és a népfront-aktivisták kezdeményezésére — nagy­arányú társadalmi munkával — megkezdték a járási út­törő üdülő építését. A festői környezetben épülő üdülő falait már felhúzták. Karcag tanyavilágának lakói, azzal fordultak a tanácstagokhoz, hogy segítsenek a bejáró is­kolai tanulók helyzetének megkönnyítésében. Kérésü­ket tolmácsolták a városi “ Szolnok megyében tanács végrehajtó bizottsá­gának, amely határozatot hozott az általános iskolai tanulók kollégiumának meg­építésére. A tanácstagok most, a nyári mezőgazdasági mun­kák idején a határban is felkeresik választóikat és úgynevezett „mezei fogadó­napokon” érdeklődnek gond­jaikról. problémáikról. Több jászsági községben azt kér­ték a termelőszövetkezeti asszonyok: szélesítsék ki a háztartási kisgép-kölcsön­zést, könnyítsék meg a „má­sodik” műszakot. A tanács-' tagok közbenjárására több tízezer forint értékű mosó­gépet, porszívót, padlókéié­rt szállítottak a faluba. A lakosság igényli a nyá­ri szórakozást is. Ezért in­tézkedtek arról, hogy a mű­velődési autók az aratás idő- sza kábán is felkeressék a tanyavilágot. Két autó húsz helyre viszi a legújabb já­tékfilmeket és szabadtéri filmelőadásokat rendeznek. Zagyvarékas, Kuncsorba, Kétpó és Rákóczi falva is. — Melyik ' hónapokban fogy a legtöbb ital? — Július vége és augusz­tus a csúcsfogyasztás ideje. De engedje meg, hogy én is kérdezzek egyet-mást. — Amennyiben válaszolni tudok... — Miért fogyaszt a Ma­gyar utca kocsiútja naponta 180—200 forint értékű sört? — ? — Ha nem tudja, meg­mondom én. Azért, mert az utcában folyó építkezés miatt az úttest botrányos állapotban van, aminek kö­vetkeztében nagy mennyiség­ben törnek az üvegek. De nemcsak az üvegek, hanem a hatalmas tartálykocsik fé­deréi is törnek. Már két esetben fordult elő a Ma­gyar utcában. Kértük a ta­nácsot, csinálják meg az úttestet. Eddig még nem történt intézkedés. Saját erőnkből töltögetjük és túr­juk be a nagyobb gödröket.. Az udvaron befejeződött az egyik teherautó rakodása. A kocsi lassan elindult. Az üvegek félősen csilingeltek és én azt gondoltam: vajon az utca mennyi vámot szed ebből a szállítmányból? — Bognár — meg Budapesten, a Kereske­delemi Kamara Váci utcai mintatermében. A zsűri már megkezdte a képanyag kiválogatását. A beküldött, mintegy ezer kép közül a legjobb 400 felvé­telt mutatja be a kiállítás. A Nemzetközi Újságíró Szerve­zet 500 dollárt ajánlott fel első díjként. Ezenkívül szá­mos értékes díjat tűztek In a különböző újságíró szerve­zetek, valamint hazai és kül­földi nemzetközi társadalmi szövetségek és intézmények. (MTI) — MEGALAKULT a tö­rökszentmiklósi járás Haza­fias Népfront bizottságának műszaki akcióbizottsága. A huszonöt mérnököt és techni­kust magába foglaló csoport megkezdte munkáját a járás termelőszövetkezeti gazdasá­gaiban, ahol az építkezési tervek elkészítésében segít- keznek. Szeretem Móricz Zsigmondot Ez a vallomásnak is beillő megállapítás a Szolnoki Tisza Szálloda halijában hangzott el, ahol a neves szent­jét irodalomkritikussal — Umjankova Jelena VUigyirm- rovnával — beszélgetünk a magyar nyelvről és iroda­lomról, a magyar kultúráról — magyar nyelven. — Az egyetemen nem ma­gyar, hanem angol szakon kezdtem tanulmányaimat és nem gondoltam, hogy valaha a magyár nyelvvel és iroda­lommal fogom eljegyezni magam — kezdi mesélni pá­lyafutásának történetét — de egyszer kezembe került Pe­tőfi Sándor egyik válogatott kötete — akkor még orosz nyelven. Ekkor fordítottam hátat az angol nyelvnek. Úgy érzem nem csináltam rossz cserét, egy életre szó­ló barátságot fogadtam nyel­vüknek, irodalmuknak, né­püknek. Kedves akcentussal beszél magyarul, néha még keresgé­li a szavakat, mondatokat, hálás minden kijavított szóért. Öröm hallani meny­nyire otthonosan mozog a magyar irodalomban. Regé­nyeket, novellákat, verseket idéz, utánozhatatlan bájjal szavalja Ady és Petőfi, József Attila és Tóth Árpád verseit. Örül, hogy magyaroknak beszélhet magyarul szerettei­ről, a magyar írókról és re­gényeikről; Egymás után tűnnek fel emlékezetében a szépen csengő magyar verssorok, re­gényalakok; Beszélgetésünk fonala min­dig Móricz Zsigmondhoz for­dul vissza; — Igen — mondja Jelena Umjankova — Móricz az én nagy szerelmem. Az ő életé­ről, munkásságáról írtam disszertációmat is. Nagyon megszerettem ezt a derűs, szókimondó embert, művei­nek figuráit. Boldog vagyok, hogy a’ Móriczról a .Szovjet­unióban alkotott képet én is formálhattam, alakíthattam. Kérdésemre, hogy melyik Móricz mű ragadta meg leg­jobban, így válaszol: — Nagyon nehéz eldönte­ni, hogy. vajon melyiket sze­retem jobban, hiszen mind­egyik a szívemhez nőtt, de úgy gondolom, az Úri muri adott nekem legtöbbet. Ezt a regényt a Szovjetunióban legutóbb 1961-ben adták ki százezer példányban. (Itt egy kicsit irigykedem.) A re­gény új kiadása elé én írtam az előszót — teszi hozzá; — Nagyon sokat dolgozom, fordítok, írok és odahaza is el kell látni a háztartást. Sajnos, otthon nem igen tu­dok dolgozni, mert a ház ura, ez a kis zsarnok — és itt mo­solyogva mutatja kétéves kis­lányának a fényképét — nem enged dolgozni. Nagyon so­kat szeretnék beszélgetni az önök nyelvén, de — és itt egy kicsit panaszkodik — igen kevés alkalmam van a gyakorlásra, márpedig nyel­vet tanulni csak beszélgetve lehet. — A mai magyar írók kö­zül nagyon széretem Szabó Magdát, Móricz Virágot — gondolom, ebben a szereted­ben édesapja iránt érzett sze- retete is közrejátszik —, Mesterházi Lajost, Simon Istvánt. Ezeknek a műveit rendszeresen olvasom: És hogy a magyar kultúrát mi­nél alaposabban megismer­jem, Moszkvában minden magyar filmet és színdara­bot megnézek.­Nem lankadó energiával most ő kérdez, de oly gyor­san és annyit, hogy , bizony csak néhány kérdést tudok lejegyezni: milyen regénye­ket, novellákat, verseket ajánlok neki olvasásra? Miért van az, hogy az utolsó két év irodalmi termése iga- zabb, gazdagabb volt, mint a korábbiak? Hogyan tudna hozzájutni a most megjelent Tolsztoj Emlékkönyv magyar nyelvű kiadásához? Milyen szovjet műveknek volt leg­nagyobb sikerük az utóbbi években? Igyekszem elfogadható vá­laszokat adni, de ha úgy ér­zi, hogy nincs igazam,, igazi kritikushoz illően vitába száll velem. Beszélgetésünk végéhez kö­zeledünk. Eddigi benyomá­sairól érdeklődöm. A válasz elismerő és úgy vélem, ez nemcsak a messziről jött vendég kötelező udvarias­sága, hanem valóban élményt jelentenek számára a. magyar néppel való találkozások, ba­ráti beszélgetések. Izgatottan készül a Balatonnal és Bu­dapesttel találkozni, úgy véli, igen jól fogja magát érezni hazánkban. Efelől nincs ké­telyem; Búcsúzóul kezembe nyomja a „véletlenül” kéznél . lévő Móricz-kötetet. Belelapozok, címe: Bárszkije zatyéi — Úri muri, s | Molnár Sándor Szolnok

Next

/
Thumbnails
Contents