Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-26 / 173. szám
1962. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredménytelen vándorlás helyett dik elnök van! Bódi József, a csataszögi Szebb Élet elnöke irányít itt is. A többi kilépni szándékozó? Kiss Józsefnek fejsérülése van. Az orvos tiltja, nem végezhet nehéz munkát. De nem akar ő hátat fordítani a tsz-nek. Megegyeztek a feleségével, hogy ha valaki marasztalja őket, az asszony belép tagként a férje helyett Belépett. Gregor Mihály: — Nem tudok megélni a közösből. — Hány munkaegysége van? — A legutóbbi nyilvántartás szerint tizenegy. — Nincs is olyan gazdag tsz, ahol ennyi munka után meg lehetne élni. Hozzátehetjük, olyan üzem se, ahol ilyen( munkást megtűrjenek. * Mindenkivel beszélnek. Bár az elpályázók eddig nem tartoztak a szövetkezet erősödő, alakuló törzsgárdájához. Valahogy mindig csak a szövetkezet peremén forgolódtak. Többségükre csak az osztás napján számíthattak biztosan. A szövetkezet párt- szervezete is csak most látja, milyen mulasztása volt: Mióta a belépési nyilatkozatokat aláírták e?ek az emberek. nem törődtek velük úgy, ahogy kellett volna. Főleg azokkal foglalkoztak, akikkel nem kellett annyit vitatkozni, mert mentek, dolgoztak, megállás nékül tevékenykedtek azért, hogy mielőbb ösz- szekovácsolják a közöst. Ilyen a többség. Most azt akarják, hogy bizonytalanság senkire se szakadjon. Meglátogatják a tanácstalanokat. Hisz jóformán egyiküknek sincs elgondolása arról: mihez kezdene a közösön kívül. Otthon négyszemközt lehet a legőszintébben elmondani, kinek mi nyomja a szivét. Azt is, hogyan oszthattak a Petőfinél tavaly harminc forintot. Ha náluk lehetett, a Kossuthnál is lehet hamarosan. Az idén már ott is kilenc forint előleg jutott minden munkaegységre. A jelenlegi felmérések ezerint év végén meg lesz a tervezett huszonegy forint. Egymás közt pedig azt mondják az agitátorok: felelősek vagyunk azért, mi lesz ezekkel az emberekkel. Nem elég csak a legjobbakat megnyerni a szövetkezésnek. A közösség ereje éppen abban lehet, hogy azokat is magunkhoz kötjük, akik szeretnek vándorolni. Borsi Eszter Mikor kap villanyt a nagyrévi Új Élet Tsz? A nagyrévi Uj Élet Tsz tanyaközpontját májusban kezdték el villamosítani a szolnoki TITÁSZ igazgatóság szakemberei. Megépítették az egy kilométer hosszú bekötő vezetéket és felállították a trafóállomást is. A szövetkezetiek azt hitték, hogy június végén már villany fog világítani náluk. Ezt Ígérte az igazgatóság illetékese is, aki szerint mindössze egy, legfeljebb két napi munka szükséges a bekötéshez. Áramot azonban még a mai napig sem kaptak. A tsz vezetőség bosszankodik, mert a fűrész, a daráló és a szecskázógépek meghajtásához három erőgépet kell elvonniuk a talaj munkától. Energiahiány miatt a hegesztenivalóval továbbra is Kumszentmárton- ba, vagy Cibakházára kénytelenek szaladgálni. A szövetkezet 280 000 forintos költséggel elkészítette a belső hálózatot. A szolnoki Építési- és Szerelőipari Vállalat még május végén elkészült ezzel a munkával A bekapcsolás tehát nem ütközne akadályba, ha.. t Az egy kilométer bekötő ÚJ GÉP A CIPŐGYÁRBAN A martfűi Tisza Cipőgyárban új nagyteljesítményű kopírmarógépet állítottak üzembe. Az új gép 2 millió forintba került. Ezen készítik a gumiipari presszerszamokat, plim- zolprés formákat. A képen Zirig Nándor a gépet irányítja vezetéket a szolnokiak építették, a bekapcsolás pedig a szentesi üzemvezetőség feladata. A szentesiek azonban nem igyekeznek. Azaz, július 14-én szerelők érkeztek Nagyrévre, de nyomban más, sürgősebb munkára irányították e] őket a tsz-től. A szövetkezetiek meglepetésére július 23-án a szerelők helyet! egy dob új huzalt vittek a faluba. A munkások szerint azért, mert a korábban megépített vezeték nem birja a terhelést. Ezért újat kell építeni(ü)? Érdeklődésünkre Bírók József, a TITÁSZ tecniku- sa úgy tájékoztatott, hogy július 30-ig befejeződik a nagyrévi bekötés. Arról nem tud, hogy miért kell új vezetéket építeni. Lehet, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal. Mindenesetre a szövetkezetiek sürgetése jogos, mert traktoraikkal szántani szeretnének. A TITÁSZ-on múlik, meddig kell a nagyrévi traktoroknak szecskázó- és darálógépeket hajtaniuk. — máthé — Artézikutak első hiteles „anyakönyve” A víz az egész világon egyre értékesebb nyersanyaggá válik. Mindenütt igyekeznek tiszta képet kapni a rendelkezésre álló vízkészletről, amelynek jelentős részét az artézikutak hozzák fel a mélységből. Az országos felmérés adataiból kitűnik, hogy az országban — Budapestet is beleértve — az elmúlt száz év alatt több mint 34 000 artézi kutat fúrtak, amelyek közül jelenleg is majdnem 26 000 folyamatosan húzza fel a vizet a mélységből. (MTI) FILMESEK A SZIKEN Ki a felelős 160 gyermek sorsáért? Delhi (TASZSZ). Csaknem egy hónap telt el azóta, hogy 160 kisfiú — a Tezpur városhoz közeli katolikus missziós iskola tanulói — bénán fekszenek. Közülük csak kevesen tudnak mankók segítségével valamennyire is mozogni. A gyermekek tragédiájáról a Statesman című delhi lap számol be. A gyermekek az iskolai étkezdében elfogyasztott egyik ebéd után gyengeséget és erős gyomorfáj ást éreztek. Rövid idő múlva' megbénult a lábuk. Ugyanez a sors érte tanítóikat is. Az orvosi vizsgálat a következő kórképet állapította meg: súlyos ételmérgezés következtében beállott bénulás. A Központi Pasteur-intézet Véleménye alapján különleges vitaminokat adtak s gyermekeknek, de ez nem hozott eredményt. A mérgező anyag egyelőre még ismeretlen. A vélemény az, hogy a betegséget amerikai élelmiszerfeleslegből szállított liszt, illetve a belőle sütött ételek okozták. Ki a felelős a gyermekek sorsáért? A romlott élelmiszert szállító óceánontúli „jótevők” a felelősek a megbénult gyermekek szülei, az indiai társadalom előtt. (MTD A stáb első napja — Ásó, lapát és traktor Szombatra borús időt várnak Hétfőn este Karcagra, kedden kora reggel Apavárára vonult a stáb. Sietve eláruljuk: Apavára, Karcag egyik határrésze, ahol filmesek vették át az egyeduralmat, ömlött a júliusi napfény, aminek igen örültek a filmforgatók, hiszen az . Isten őszi csillaga című új magyar film legelső forgatási napján olyan időt kaptak, amit. a forgatókönyv „előírt’’... Agregátor, jupiterlámpák, gépkocsik vonultak ki a mintegy százötven holdnyi' szikes földtáblára. A Debrecenben székelő , vízügyi igazgatóság kubikusai már előkészítették a terepet, de mindez nem jelentette azt. hogy a színészeknek nem maradt munkájuk. Bánhidy László jólismert alakja tűnt fel egy pöfögő traktor nyergében. Szorgalmasan szántott, míg a kubikosok Király Sándor bandagazdával az élen nagy szakértelemmel ásták, egyengették a csatornát, a gátat. Király Sándor szerepét Páger Antal játssza, s a többi talicskás vándor is ismert, népszerű színész: Görbe János. Molnár Tibor. Siménfajvy Sándor, Misoga László, Madaras József, Gár- day Lajos, a szegedi Kovács János. Herczenik Miklós operatőr masinája végigpásztáí.za az izzadó kubikosokat, akik között a szakma hivatásos mesterei — túrkevei és püspökladányi kubikosok is — találhatók. Gyakorlatlanabb mozilátogatók bizony meg se tudnák különböztetni a színészt az igazi kubikostól... Lassan halad előre a banda. Most éppen egy' árkot egyengetnek, miközben pereg a filmfelvevőgép. Kovács András rendezői kinek a Zápor és a Pesti háztetők című filmek urán ez a harmadik produkciója, feszülten figyeli, a munkát. Nemegyszer ismételtet. 1 S nemcsak a színészek, hanem a profi kubikosok is alaposan megizzadnak az ásók, lapátok emelgetésében. A felvétel szünetében mindenki hűvösre húzódik, mi pedig Kovács Andrással váltunk néhány szót a filmről, a forgatásról. — Galambos Lajos Isten őszi csillaga című művének Cselekménye 1947-ben játszódik. Egy alföldi kubikosbanda harcát idézi fel a föld meghódításáért, de tükrözi azt a küzdelmet is, amely ebben az időben .a hatalomért folyt Magyarországon a . koalíciós pártok között — Hogy kerültek ide, — a karcagi szikre? — A forgatókönyv szerint a várostól százötven hold szikest kap a kubikosbanda, mert földet adni kellett, hiszen a választások' előestéjén zajlanak az események. Ám, mit csináljanak a szegény kubikosok a rossz, szikes földdel? Bordács mezpmér- nök (Avar István játssza), erre is ad választ a kubikosoknak: telepítsenek rajta rizst, még akkor is, ha ez merészen is hangzott abban az időben. Bordács egyébként a film tragikus sorsú főhőse. Király Sándor előtt az ő édesapja volt a kubikosok vezetője, de meghalt. Az urak taníttatták ki, akik be is fogadták maguk közé. Egy úrilánynak udvarol, de őszintén szereti Király Sándor lányát. Arankát is, akit Törőcsik Mari alakít. Az urak ellenére ad tehát tanácsot Bordács néhai édesapja kubikos testvéreinek a föld hasznosítását illetően. — Kik állnak szemben a kubikosokkal? — Csak néhány nevet említek. Horváth Gyula alakítja Schönfeld bahkárt, Pálos György a polgármester fiát... Félbeszakad a beszélgetés, mert újabb jelenet következik. Aranka (Törőcsik Mari) szedi a répalevelet, mert a banda éhezik, a családjuk is; a Város urai boj- kottálják őket, ném engedik, hogy ennivalóhoz jussanak. Répalevélből főznek majd levest a kubikosoknak, s míg kétségbeesetten hajladozik Aranka, Bordács feszülten figyeli. — A film egyik drámai jelenetének egyik része lesz ez —, magyarázza a rendező. Szétnézünk a terepen. Csak férfiakat, kubikosokat látunk, kivéve Törőcsik Marit. — A női szereplőkkel ma nem forgatunk — magyarázta Kovács András, — ők Karcagon maradtak ma. Hogy kik a női szereplők? Horváth Teri, Lengyel Erzsi, továbbá Pécsi Ildikó, Keresztes Irén, Dávid Ági, akik az idén végezték el a főiskolát, s természetesen Törőcsik Mari. Gyorsan telt az idő, hamar este lett, kihunytak a jupiterlámpák; A stáb indult Karcagra vacsorázni, hiszen másnap hajnali felvétel következett. A Déryné kultúrotthon, előtt autogramm-gyűjtők rohanták meg a színészeket, akik szívesen írták alá nevüket, hiszen ahogy Lengyel Erzsi újságolta: — Ennyi szállásfelajánlást még sehol nem kaptunk, mint itt, Karcagon.’ Szeretnek bennünket, mi is megszerettük már az első nap a várost, s lakóit. Mit írjunk még az első forgatási napról? Talán ezt: a keddi egynapos munka kb. három perces, lesz majd csak a filmben. Azután: várják a borús időt a hét végére, amikor Túrkevén folytatják a forgatást... — bubor —* Véget ér a rövid szoknya divatja Négy nagy párizsi divatcég bemutatta az 1962—1963- as év téli modelljeit. Valamennyi cég bemutatója azt bizonyítja, hogy véget ér a rövid szoknya divatja. Minden bemutatott ruha térden aluli, az estélyi ruhák legnagyobb része a földet súrolja, vagy legalábbis bokáig ér. Nyúlánk vonalú, karcsúsító. testhezálló ruhák lesznek divatosak. Sok a rakott szoknya, amely fordított v- alakú gloknikba szélesedik, illetve barázdált. A ruhák dereka szoros, kevés az öv, a derekat inkább a ravasz szabás emeli ki. vagy pedig egy kis pánt a kabáton. Ha van öv, az könnyedén megkötött. Ami a színeket illeti, mind a négv cég bemutatóján igen sok ruhát lehetett látni a piros és a vörös minden árnyalatában. Az anyag halszálka-mintás, a szövetek szemcsés gyapjúszövetek, vékony fekete tüll, tweed, twill és sok a flanelt. Sári Imre, a nagykörűi ta náoselnök magyarázza: i Kossuth Tsz tagjai közülné hányán beadták kilépési ké relmüket. Miért, mikor < község másik két tízéves tér melőszövetkezetéből senki' nek nem jut eszébe ez? — Amikor beléptünk, az mondták, három év múlv; kiléphetünk — mondja Bognár Imre. — Azóta azt s< mondták, hogy menjünk-t vagy maradjunk, kellünk-e vagy sem. Gondoltam, elme gyek. — Hová? — Még nem tudom, d< máshol is tudok Zetort ve zetni. — Régóta vezet? — kérdem. — A télen tanultam, négj hónapig Szabadszálláson. — A tsz küldött tanfolyamra. Kitanultad a szakmát és most nyugodtan tovább állnál? — mondja kissé a barátnak, jóismerősnek szóló szemrehányással Tóta Ernő, a községi párttitkár. — Egy ember van vagy nincs, meg se érzik a tsz- ben. — Rólad is szó van, nemcsak a tsz-ről. Vándorolni akarsz, két konyhát vezetni, távol a családtól, ahelyett hogy segítenél a tsz megerősítésében ? — Tudod, a háztájinál is hogy bántak velem. Két éven át felényit adtak, mint járt volna. Pedig én nem félemberként, nem fél szívvel dolgoztam. Négyszáz-ötszáz munkaegységem volt. Csak a községi tanácselnök segítségével adtak az idén is egy holdat. Másoknak van gyümölcsösük is. — De látod, mindenen lehet segíteni. — Lehet... Majzik Jeremiás a szalmakazlat ralija. Míg a tarlón elszív egy cigarettát, beszélgetünk. — Mi a kifogása, Jerem bátyám? Az öreg felhevülten kezdi: — Nézd meg, lehet így dolgozni? összefogatják kint a tarlón a kombájnszalmát, úgy húzatják be. Hát szabad így összezagyválni?! Csináltunk ilyet a magunkéban? — Amit etetni akarunk, azt nem így hordjuk be, ami meg alomnak lesz, arra jobb, ha minél kevesebb munkaegységet fordítunk — mondja Maják Béla, a brigádve- zetö. — Másként oda jutnánk, ahol tavaly voltunk: hétezerrel léptük túl a munkaegység-tervet. De a forint- összeget bezzeg nem fejeltük meg, az nem jutott eszünkbe. — Visszajövök én, ha rendbe jön a tsz. — Legkönnyebb is úgy: szedje rendbe más, akkor majd itt leszek. — Hány munkaegysége van, Jerem bátyám? — ötven-e, vagy hatvan, nem tudom pontosan. — Máshol meg se tűrik azt, aki így dolgozik. — Nem volt itt eddig elég szervezett gazdálkodás. A három óv alatt most negyeA termelékenység növelésével az idén két és félmillió méterrel több selyemszövet készül A selyemgyárakban ez év első felében az egymillió métert is meghaladta az a szövetmennyiség, amellyel a tavalyi hasonló' időszak termelését túlszárnyalták. A Magyar Selyemipari Vállalat gyáraiban ugyanis sikerült teljesíteni a dolgozóknak azt az elhatározását, hogy a termelékenység fokozásával a termelést 8 százalékkal növelik. Több selyemgyárat korszerűsítenek. Az üzemek, gépek korszerűsítésével egy- időben a nagyméretű vetélőszerkezetek alkalmazására térnek át. (MTI)
