Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

MII. évfolyam, 173. szám. Ára 50 fillér 1962. július 26„ csütörtök. Ezerszemélyes tanácskozó-terem Szolnokon, új bútorüzem Jászbe­rényben, csatornahálózat Karcagon A második ötéves terv során a megyeszékhelyen kiépül a Ságvári körút, fel­épül a Yöröscsillag úti lakó­telep. E nagyarányú építke­zések szükségessé teszik az iskolák bővítését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, valamint az Országos Terv­hivatal által jóváhagyott terv szerint új, tizenhat tantermes iskola épül Szolnokon a- régi és már elavult Sipos téri iskola he­lyett. A beruházás megva­lósítására kilenc és félmil­lió forintot fordítanak. Az előzetes tervek szerint az új oktatási intézményben — melyben helyet kap 16 tan­terem, 4 műhely, 2 előadói — rajz, torna — 4 napközis terem, főzőkonyha, úttörő­szoba, szolgálati lakás — 1965 szeptember elsején kez­dődik meg a tanítás. Mivel Szolnok város nem rendelkezik olyan tanácste­remmel, ahol nagyobb érte­kezleteket, összejöveteleket, gyűléseket lehetne tartani, 1160 személy befogadására alkalmas művelődési és ta­nácskozási termet építenek a Damjanich Múzeum mögötti részen. Az Országos Tervhivatal a létesítmény megvalósítására kétmillió forintot bocsátott a város rendelkezésére. A beruházáshoz szükséges to­vábbi összeget — újabb két­millió forintot — a megyei tanács saját erőforrásaiból fedezi. Az új tanácskozási termet előreláthatólag 1964 harmadik negyedévében ad­ják át rendeltetésének. Építkezik Szolnokon a Víz- és Csatornaművek Vál­lalat is. A vállalat átszerve­zésével a vízműtelepen szük­ségessé vált egy irodaház létesítése, A jelenlegi iroda­házukból pedig majdan la­kásokat alakítanak ki. Karcagon jelenleg nincs összefüggő csatornahálózat A középületek és a kisebb üzemek szennyvize jelenleg ülepítőkbe, emésztőgödrökbe kerül. A problémát növeli, hogy a következő években mintegy hatezer fővel nő a város lakosainak száma, megépül a 420 ágyas kórház, valamint az új kenyérgyár is. Ezért feltétlenül szüksé­gessé vált, hogy ebben a kunsági városban új csator­nahálózatot és szennyvíz­tisztítótelepet létesítsenek. A beruházás teljes költségelőirányzata 27.5 millió forint A csatornahálózat építése jö­vőre kezdődik meg, s előre­láthatóan a harmadik ötéves terv során fejeződik be. A Jászságban hagyomá­nyai vannak az asztalosmes­terségnek. — A jászberényi Asztalosipari Vállalatnál ké­szülnek jelenleg is a közked­velt ,,Békés” elnevezésű há­lószoba-garnitúrák. Ebben az évben .432 garnitúrát bocsá­tanak a kereskedelem ren­delkezésére. Jóval többet gyártanának, ha volna elegendő helyük. Mesteremberben nincs hiány, a létszámot bővíteni tudnák a környék asztalosainak munkába állításával. A jászsági asztalosipar fel­lendítésére a második ötéves terv során — az Országos Tervhivatal jóváhagyásával — bútorgyár épül Jászbe­rényben, mintegy 14 millió forintos beruházási összeg- gól Az új üzem előrelátha­tólag a Nagykátai út melleit létesüL Mintegy kétszáz ember két műszakban dolgozik majd az' új üzem­ben. A termelés a jelenlegi­nek mintegy ötszörösére emelkedik. Az asztalosmesterek előre­láthatólag 1965. év első ne­gyedében kezdik meg a mun­kát az új bútorgyárban. — V. v. — Kapitanov Vilmos tsz kombájnos 80 vagonos teljesít­ménynél tart Megírtuk, hogy az állami gaz­daságok kombájnosal között — Rojkö János, a gépállomásoknál pedig Boros István vezet. Bár teljesítményeik kiválóak, még­sem érik el Kapitanov Vilmosét, a tiszaföldvárl Lenin Tsz kom- bájnosáét. Kapitanov Vilmos ugyanis — szerda estig 80 vagonos teljesít­ményt ért el SZK—4-es szovjet gépévéL A kombájnos teljesítmé­nye egyedülálló a megyében, s minden bizonnyal az országos legjobbak között álL Szerda estig egyébként a tí- szaföldvári Lenin Tsz-ben végez­tek az őszi árpa és a búza beta­karításával. A tsz kombájnosa ma a helybeli testvérszövetkezet — a Szabad Nép — segítségére siet és száz vagonos teljesítmény* nyel szeretné befejezni sz idei aratást. Az öntözés árnyoldalai Kisújszálláson Adamik László, a kisúj­szállási Búzakalász Tsz I-es üzemegységének vezetője azzal dicsekedett, hogy a gaz­daság öntözött területének 94 százalékán ők gazdálkodnak. Ez pedig számottevő, mert megközelíti a másfélezer hol­dat. A rizsen kívül silónak valót, kukoricát, herét és 421 hold1 legelőt permeteznek, illetve árasztanak el vízzel. A TŰM 2500-as gépükkel hat szórófejjel naponta 16—18 órán át permeteznek. Jelen­tősebb ennél a felületi öntö­zés, melyet 1270 holdon vé­geznek. A közös gazdaságban nagy hagyományai vannak az ön­tözésnek: Megszokták az emberek, látják termést fo­kozó hatását, ezért szívesen foglalkoznak vele: LEGELŐJÜKET KÉTSZER ÁRASZTOTTÁK és a telepített gyepjüket má­sodszor kaszálják. Eredmé­nyük kiváló. Az első kaszálás 11 mázsás átlaggal fizetett Igazi nem sajnálták tőle a műtrágyát sem. Az első vá­gás után holdanként 2—3 mázsa 34 százalékos szovjet ammonsalétromot adagoltak rá. így másodszorra bővebb termést takaríthatnak le ró­la; Még az ősgyep is kedve­zően reagált a fejtrágyázásra. A Búzakalász Tsz-ben 157 hold lucernán biztosítják a mesterséges csapadékot. Eb­ből 21 holdon csörgedeztet- nek, a többit permetezik. Az öntözés itt is szemmel látható eredményt hozott. Nemsoká­ra megkezdhetik a harmadik kaszálást: MEGKÉSTEK A BARÁZDANYITÁSSAL A közös gazdaság I-es üzemegységében 446 holdon árasztanak. Főként kukori­cát, silókukoricát és napra­forgót. Két hét időbe telt, míg kihúzták az ideiglenes csatornákat és a barázdákat. S ezzel csak július 15-én vé­geztek. Emiatt a. hét elején csupán a silókukoricát tud­ták elárasztani. Az utóbbi napokban bőséges eső hullott a kisújszállási földekére is, így a kapások nem érzik meg a késlekedést. Bár az öntö­zésnél nem szabad, hogy a csapadékos időjárás befolyá­solja a munkák ütemét A kukorica és a silókuko­rica vetésénél a kisújiak az öntözési lehetőségeket is fi­gyelembe vették. Ezért a nö­vényt 2X60 s közte pedig 90 centiméteres sortávolságra vetették. A széles sorok közt húzták ki az öntözőbarázdá­kat. Ezt a módszert az idén alkalmazták első ízben a szövetkezetiek. KEVÉS A NÖVÉNYÁLLOMÁNY A sortávolság nem befo­lyásolja a növényállományt, mert az átlaga 70 centiméter. Annál inkább a rossz kelés és a túlzott ritkítás. A siló­kukorica tőállománya 28— 30 ezer. A kukoricáé azon­ban alig 13 és félezer. Tehát jóval kevesebb a szárazmű­velésnél szokásos 16—18 ezernél. A tsz-beh 35 hold háztáji kukoricát is öntöznek. A szövetkezeti gazdák csupán a víz díját térítik meg, ter­mészetesen a többlettermes őket illeti. A háztáji kuko­ricára jobban vigyázlak tu­lajdonosaik. A tőállomány itt 20 000 körül van. Az üzemegységvezető ke­serűen jegyzi meg: „Bizony, nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy több tő, több cső”. Tehát nemcsak a rossz kelés, hanem a kivágás is okozója biz alacsony tőál­lománynak. műtrágyát szórtak A BARÁZDÁKBA Dicséretes a szövetkezeti vezetők törekvése, hogy 3 kukorica és silókukorica ba­rázdáiba műtrágyát szórtak el az áraszitás előtt A siló­nál egy mázsa pétisót, a magkukoricánál pedig 150 kilogramm szuperfoszfátot és 50 kilogramm pétisót hol­danként. Talán fölösleges is azon vitatkozni, hogy a nagymennyiségű hatóanyag és az öntözés ilyen alacsony tőállománynál nem hozza meg a kívánt temésered- ményt. Tehát a Búzakalász Tsz öntözésének árnyoldalai is vannak. Sajnos, a tanulságot csak az alacsonyabb termés­átlag után tudják levonni. Máthé László A tiszaföldvárl Lenin Tsz gazdái a rossz időjáráshoz képest az idén i3 kiváló bú­zatermést takarítottak be. Az előzetes számítások szerint meghaladják a holdanként tervezett 13 mázsás átlagot, A szövetkezetiek 70 vagon búza szállítására szerződtek az állami vállalattal. Az adó- gabonával és a cséplőrésszel együtt eddig 73 vagon búzát vittek a termény-forgalmi vállalat magtárába. Kielégí­tik a tagok szükségleteit, meghagyják a vetőmagot és a tartalékot, a fölösleget pe­dig átadják az államnak. Bódi Imrének, a tsz elnö­kének tájékoztatása szerint 110 vagon búzát szállítanak el — néhány vagonnal többet, mint amennyire szerződésük kötelezi őket. 160000 holdat arattak le a megyében — de nem halad a tarlóhántás és a másodvetés Nem késlekednek az ara­tással megyénk termelőszö­vetkezeti gazdái. Búzából ed­dig közel 9"' 000 holdat taka­rítottak be. Az árpát pedig már learatták, sőt a legtöbb helyen él is csépelték. Meg­kezdték a borsó és a zab vá­gását ÍS; A közös gazdaságok eddig összesen mintegy 160 000 holdról takarították be a ga­bonát. Az elvégzett talaj- munka viszont ehhez képest elenyészően csekély. Az össz területnek negyedrészén sem fejezték be a tarlóhántást, illetve a nyári mélyszántást. Az élenjáró jászberényi Já­rás is csak 5000 holdon vé­gezte el ezt a fontos munkát. Nem beszélve a szolnoki és a mezőtúri tsz-ekről, ahol különösen nagy lemaradás mutatkozik. Nem halad a tarlóvetés sem. Pedig minden szövetke­zet érdeke, hogy állatainak friss zöldtakarmknyt bizto­sítson ősszel, illetve tartalé­koljon télre. Bírálat illeti a késedelemért a túrkevei, mezőtúri, karcagi és kisúj­szállási termelőszövetkezete­ket Az öreg kaszás Az olasz polgármesterek küldöttségének látogatása Szolnokon Tegnap délután megyénk­be érkezett Szegedről a ha­zánkban körutat tevő olasz polgármesterek egyik, tíz­tagú csoportja; A küldöttsé­get Kunszentmárton és Szen­tes között, Szolnok megye ha­tárán, Oláh György, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, s Nyíri Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se fogadta. A fogadásnál je­len volt Csótó István, a me- zőhéki Táncsics Tas elnöke is. Az olasz polgármesterek tegnap délután a mezőhéki Táncsics Tsz-ben tettek lá­togatást és a késő esti órák­ban megérkezteik Szolnokra, Az olasz vendégeik ma dél­előtt Szolnok nevezetességeit tekintik meg. Megnyílt „A Csehszlovák Kommunista Párt harcos utjV című kiállítás Valamikor hajnalban kelt aratás idején Négyes! Pál, a fegyverneki Vörös Csillag Tsz gazdája. Most csak reggel bat órakor, s mégis eleget tesz feladatának. Ezen'a nyá­ron csupán a sarkokat kell levágni a« aratógép után Tegnap délután öt órakor Szolnokon, a Helyőrségi Klub társalgójában ünnepélyes ke­retek között megnyitották „A Csehszlovák Kommunista Párt harcos útja” című kiál­lítást A rendező szervek — a Hazafias Népfront megyei el­nöksége, a Helyőrségi Klub, valamint a megyei Verseghy Könyvtár — nevében Gáti Sándor őrnagy köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a ki­állítás első látogatóit A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseletében Chiubna alezredes, a buda­pesti nagykövetség katonai attaséja szólt a megjelentek­hez: — Nagy megtiszteltetés számomra — mondotta töb­bek között —, hogy résztve- hetek e^en a megnyitón. El­sőízben járok Szolnok me­gyében, s első utamon is azt tapasztaltam, hogy a megye dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek a szocializmus épí­tésében. A katonai attasé ezután vá­zolta a dokumentációs kiállí­tás anyagát, ismertette a Csehszlovák Kommunista Párt 41 éves történetét, s annak főbb szakaszait A ki­állítás tablói az internacio­nalizmus szellemében készül­tek, s bemutatják a proleta­riátus nagy harcait, nemzet­közi eseményeket is. A nagy gonddal összeválogatott iro­dalmi anyag is ezt igazolja. A vitrinekben megtalálható a csehszlovák irodalom szí­ne-java, köztük Juliug Fuel 5 és Jarosláv Hasek munkái. A megnyitó után sok ér­deklődő tekintette meg a kiállítást, s a csehszlovák nép életéről szóló filmet. „A Csehszlovák Kommu­nista Párt harcos útja” című kiállítás 10—12 napig tekint­hető meg Szolnokon; A Ha­zafias Népfront Megyei El­nöksége ezután a megye na­gyobb városaiban — Jászbe­rényben, Karcagon és Mező­túron — mutatja be az ér­tékes kiállítást. lAMEGYEI PÁffTBIZOTTSA^É^^MEGYE^ANÁCSILAPU^} MA EREDMÉNYTELEN VÁNDORLÁS HELYETT Mikor kap villanyt, a nagyrévi Űj Élet Tsz? KI Ä FELELŐS Ä TSZ-3EN OKOZOTT KÁROKÉRT? PISZTOLYT AKARTAK, BILINCSET KAPTAK Száztíz vagon búza az államnak

Next

/
Thumbnails
Contents