Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-25 / 172. szám
ViLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei WéftU*é% MEGYE1 PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIII- évfolyam, 172. szám. Ára SO Iliiéi» 1962. július 25, szerda. MA : A fiatalok műveltségéért BEFEJEZTEK AZ ARATÁST — CSEPELNEK A SZÍV ÁROS EMBER A VITRIOL Az iskola-egészségügy a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésének napirendjén Kedden reggel nyolc órakor kezdődött a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának soronkövetkezö ülése. Ezen a délélőttön több fontos kérdést, jelentést tárgyaltak meg. Dr. Tóth Lajos megyei főorvos írásbeli jelentése alapján értékelték a megye iskola-egészségügyi helyzetét. A végrehajtó bizottság elfogadta az egészségügy! osztály, valamint a megyei egészségügyi állandó bizottság jelentését. Megállapították, hogy az újabban létesített iskolaépületekben általában biztosítottak a közegészségügyi követelmények; Az új iskolák vízvezetékekkel és megfelelő világítással vannak ellátva. A régi épületekben elhelyezett iskolák egészségügyi viszonyaiban már súlyos kifogások merülnek fel. Az" iskolaorvosi ellátás nem megfelelő a megye területén. Mindössze Jászberényben. Mezőtúron, Törökszentmikló- son és Túrkevén van főfoglalkozású iskolaorvos. Szolnokon kettő, Karcagon másfél iskolaorvosi állás már évek óta zárolva van. így nem tudják biztosítani a tanulók előírt vizsgálatait. A jelentés részletesen foglalkozott a Vöröskereszt szervezet iskolákban végzett Í t munká j ával. Megállapítj a, hogy a szervezet sokat segít a gyermekek egészségügyi ellátásában. Az általa szervezett társadalmi munka értéke — mely főleg az iskolák tisztántartására, csinosítására szolgált — megközelíti a 90 000 forintot; A végrehajtó bizottság részletesen foglalkozott a jelentéssel; Dr. Polónyi Szűcs Lajos, a megyei tanács vb. elnökhelyettese felszólalásában például kifejtette: be kell tölteni az üres orvosi állásokat és az iskolákban be kell vezetni a rendszeres orvosi ellenőrzést. A vitát Fodor Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese foglalta össze. Az ülés második napirendi pontjaként a végrehajtó bizottság a Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat munkáját értékelte. Túrkevei kombájnosok kétpói» inci Ä túrkevei Búzakalász Tsz-ben 3000 hold aratnivaló van. Nyolc kombájn és három aratógép „lopkodja” a nagy táblák termését. A várostól 10 kilométerre, Vajda István az ördögátka nevű határrészen Nemes Bálint és Vajda István kombájnos állt be gépével a búzatáblába. Aljaikor náluk jártunk, amiatt bosszankodtak, hogy ismét „kiverte” őket az eső a munkából. — Hétfő óta még nem dolgoztunk egy igazi jót. Nem hagyta az idő. Hol éjjel, hol nappal csepergett, s aztán tétlenkedhettünk míg felszikkadt — sorolta Vajda István. — Ma is csak 210 zsák telt meg a gépemnél. A tied se igen lehet több, hiszen mindig egymás mellett haladunk — toddta meg társa szavait Nemes Bálint — Versenyeznek? — Egymással nem. Hogy úgy mondjam, mi „egy karra” dolgozunk. Éveken át így szoktuk meg a gépállomáson. S hogy a gépeket átvették a termelőszövetkezetek. Bálint idekerült a Búzaka- láseba, én meg a gépjavító állomáson maradtam. Az aratás idejére szabadságot kértem, hogy együtt dolgozhassunk. Most segédvezetőink is vannak: Vasadi Ferenc és Papp Imre — magyarázkodott Vajda; — Ne mond, hogy nem versenyzünk —* , helyesbített Nemes eivtárs. — Nem a 280 holdat akarjuk levágni •— amit e«gy kombájnra számítottak —, hanem ennél többet. A pártvezetőségi ülésen és a taggyűlésen is szó esett arról, hogy a betakarításban példamutatást, helytállást várnák tölünk. S azt fogadtuk, hogy amikor az ,idő engedi, napi 16 órát dolgozunk, s míg aratnivaló lesz. nem állunk meg. Elmegyünk más város, vagy község határába i& — Mint ahogy Kétpóra is elmentek? — Hallott róla? — Emlegetik magukat; — Nocsak! Szidnak, vagy dicsérnek? Mert volt egy kis „incidensünk”; — Mi volt az? — Nálunk még akkor nem volt érett a gabona, s elmentünk a kétpói Szabadság Tsz-be, Csütörtökön .(Július 12-én) az árpát vágtuk, s másnap délután kezdtük meg a szovjet búza aratását. öt lófogatot, meg 150 zsákot adtak a vezetők, bizonyára azt hitték, hogy azzal estig „elpiszmogunk”; Hat órakor már nem volt üres zsák, a fogatok sem győzték a szemet hordani. Leálltunk. Motorkerékpárra kaptunk, s be az irodára. Hát ott éppen vezetőségi ülést tartottak azt „robbantottuk szét”. — Nem nyaralni jöttünk mi ide, a mindenségit, hanem aratni! Adjanak zsákot, járműveket! — követelőztünk. — Volt is aztán sürgés-forgás, motorkerékpáron hozták az üres zsákokat, csakhogy haladjunk. Azután odarendelték a Ze- tort, pótkocsival. Nagyon rendes emberek ott a vezetők és a gazdák is, csak talán azt gondolták, . hogy nem nagyon törjük majd magunkat. Elégedettek voltak, amikor összeszámolták, hogy délután 4 órától estig 240 zsák búzát csépeltünk el. Szombaton meg. mintegy 60 hold1 termését vágtuk le a két kombájnnal; így mesélte el a két kombájnná a Kétpón történteket. Olyan „incidens” volt ez, amelyért nem haragudtak meg Nemes Bálint a ,,házigazdák”. Sőt elismeréssel emlegetik milyen talpraesett, szorgalmas ember a két túrkevei kombájnos. Nagy Katalin Fotó: Csíkos A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1962. első félévi fejlődéséről 1962. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmének és kulturális helyzetének alakulását a kővetkező adatok jellemzik: Ipar 1962. első félévében az állami ipar teljes termelése — előzetes adatok szerint — a tervnek megfelelően 8 százalékkal volt több, mint 1961. azpnos időszakában, Az iparon belül továbbra is nagyobb mértékben nőtt a gépipar és a vegyipar termelése: 10, illetve 16 százalékkal. Az egyes ipari minisztériumok irányítása alá tartozó ipar- vállalatok 1962. első félévében a következő mértékben teljesítették termelési tervüket: Az 1962. első félévi teljes termelés A félév folyamán számos iparvállalatot több új üzemmel. gyárrészleggel bővítettek. Többek között a villamosenergiaiparban újabb gépegységek kezdték meg a próbaüzemelést. Átépítették a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművét és az Ózdi Kohászati Művek 2. sz. nagykohóját, a Győri Cardo Bútorgyár új üzemi csarnokkal, a Soproni Sörgyár új sörfőzőüzemmel bővült. Uj kenyérüzemek épültek Székesfehérvárott, Tatabányán és Mezőkövesden; 1962. első félévében az ipari termelés növekedése — az előző évek gyakorlatával ellentétben — nem haladta meg a tervezett mértéket. Az iparvállalatok ugyanis annak érdekében, hogy elkerüljék a készletek szükségesnél nagyobb felhalmozódását, a mennyiség, a választék és a szállítási határidők tekintetében — a párt és a kormány utasításainak megfelelően — az eddiginél nagyobb mértékben vették figyelembe a megrendelők igényeit. A termelés növekedési ütemének mérséklődése mellett az állami iparban foglalkoztatottak száma lényegében a tavalyi mértékben (3,6 százalékkal) nőtt. Az egy ipari foglalkoztatottra jutó termelés növekedésének üteme ennek folytán ugyancsak lassúbbodott: 1962. első felében 4 százalékkal haladta fneg a tavaly első félévi szintet. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság ezévi terméseredményeit a kalászosoknál és a szálastakarmányoknál kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás. A friss zöldségfélék ez évben a szokásosnál később kerültek piacra és forgalmuk. 1962. első félévében nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet! Károkat okozott az időjárás a gyümölcstermésben is. A kedvezőtlen időjárás hatását részben ellensúlyozta a fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása.-, ösz- szel nagyobb területen végeztek mélyszántást, mint a korábbi években. 1962. első félévében a mezőgazdaság 540 000 tonna műtrágyát használt fel, 27 százalékkal többet, mint 1961. megfelelő időszakában. A félév végéig 217 000 kát. holdat öntöztek, kb. 30 000 kát. holddal nagyobb területet, mint a múlt év azonos időszakáig. Fokozódott a magasabb hozamú Vetőmagvak felhasználása. PL őszi búzából 828 000 kát. holdon vetettek nagytermő- képességű fajtákat, 546 000 kát. holddal nagyobb területen, mint az előző gazdasági évben; Javult a mezőgazdaság traktor- és munkagépellátottsága is. 1962. első hat hónapjában — előzetes adatok szerint — a mezőgazdaság 4350 traktort, 2850 traktor- ekét, 650 kévekötő-aratógépet, több mint 800 arató- cséplőgépet és még számos egyéb mezőgazdasági munka-1 gépet kapott. Az új gépek zömét a termelőszövetkezetek kapták. A gépi munkák jelentős hányadát a termelőszövetkezetek már saját maguk végezték. Az 1962, márciusi állat- számlálás időpontjában 1987 000 szarvasmarha* 6 409 000 sertés,. .2 850 000 juh volt az országban, A szarvasmarhaállomány 1,5 százalékkal, a sertésállomány 8,2 százalékkal, a juhállomány '7,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban; A szarvas- marhaállományon belül a tehénállomány egy év alatt 2,6 százalékkal csökkent1962 első félévében 11 százalékkal több vágóállatot és állati terméket vásároltak fel, mint 1961 első félévében,- és ezzel a2 első féléves fel- vásárlási tervet összességében túlteljesítették. Az összes felvásárláson belül a vágóállatok felvásárlása több, az állati termékeké kevesebb Volt, mint amennyit ’ a terv előirányzott és mint ameny- nyi a tavaly első félévi felvásárlás. volt. Közlekedés 1962 első félévében a közlekedési vállalatok csaknem 100 millió tonna árut szállítottak, 3 százalékkal többet, mint 1961 első félévében. A vasút 1.5 százalékkal kevesebb, a tehergépkocsik ugyanakkor 10 százalékkal, a hajók 5 százalékkal több árut szállítottak, mint 1961 megfelelő időszakában. Az év első hat hónapjában a közlekedési vállalatok 1 224 millió utast szállítottak. 5 százalékkal többet, mint 1961 első félévében. A közlekedés fejlesztését szolgálta, hogy a félév folyamán átadták rendeltetésének a MÁV Északi Járműjavító Diesel csarnokát és a Déli pályaudvar új, korszerű épületét. Az utasforgalom meggyorsítása és kényelmesebbé tétele érdekében növelte a vasút a nemzetközi és belföldi gyorsvonatok számát és utazási sebességét. Killk ereskedelem 1962 első félévében a behozatal 10 százalékkal, a kiyi- tel 16 százalékkal volt több, mint 1961 első félévében. A külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben ala- jkult, mint a múlt év első felében. Az összes kivitelen belül 1962 első félévében elsősorban az ipari termékek kivitele nőtt. mezőgazdasági termékekből kb. 5 százalékkal többet vittünk ki, mint egy évvel korábban., A forgalom legnagyobb részét ez év első felében is a szocialista országokkal bonyolítottuk le. A világ többi országaival — különösen a gyarmati sorból nemrég felszabadult, gazdaságilag gyengébben fejlett országokkal — is fokoztuk kereskedelmünket. 1962 első félévében a fejlett nyugati országokkal kb. 10 százalékkal nagyobb, a gyengén és közepesen fejlett országokkal mintegy másfélszer annyi forgalmat bonyolítottunk le, mint egy éwel ezelőtt. (Folytatás a 3. oldalad Az 1962. első félévi teljes termelés Az 1962. első félévi terv százalékában Minisztériumi ipar összesen 100 Ebből: Nehézipari Minisztér ium 100 Kohó- és Gépipari Minisztérium 99 Könnyűipari Minisztérium • 100 Élelmezésügyi Minisztérium 101 Tanácsi iparvállalatok 101 Állami ipar összesen 100 Á2 egyes fontosabb ipar-1 jesítése 1962. első felében a úkkek termelése és tervtel-1 következőképpen alakult: AZ 1961. I; Az 1962. I. Mennyiségben félévi félévi termelés terv °/Q-ában %-ában Szén 14IS2 000 tonna 101 , 100 Kőolaj 780 000. tonna 112 101 Villamosenergía 4 452 000 kwó 111 102 Acél •; 1 138 000 tonna 114 104 Melegheng. acél 793 000 tonna 110 ' 103 Diesel mozdony 76 darab 131 79 Autóbusz 1192 darab 119 105 Tehergépkocsi 1747 darab 121 — Aratócséplőgép 1309 darab 104 93 Nitrogénműtrágya 190 000 tonna 128 102 Szuperfoszfát 189 000 tonha 117 113 Tégla 757 000 0C0 darab 99 100 Cement 801 000 tonna 108 101 Pamutszövet 132 000 000 m2 104 99 Cyapjúszövet 15 000 000 m2 101 100 Cipő 11 600 000 pár 99 98 Rádióvev5kés2ülék 131 500 darab 112 96 relevízióvevőkész. 109 500 darab 123 113 Hűtőszekrény 9950 darab 154 100 i/áj 6925 tonna 95 94 Sör 192 000 000 liter 101 95 '
