Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. Július 4. Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka íj alapokra fektetik a Vöröskereszt városi szervezeteit (Folytatás az 1. oldalról) A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövetkezetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben 14 százalékkal nőttek; A tavalyi tanulságokat levonva. az idén népgazdasági síkon is, vállalati síkon is hatékony intézkedések szükségesek a helyzet javítására. Már ezévben igyekezni kell a lekötött készletek egyré- szét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználása és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többlet- nyereség mellett figyelembevesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961; évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok együttműködése és a velük lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Éneikül gazdasági fejlődésünk eddig is el képzelhetetlen lett volna; Most új. nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST országok képviselői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” című dokumentum nagy jelentőségű hazánk számára is. Az alapelvek érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipar szerkezeteinek kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a leghaladottabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befejezésül a képviselőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Dobronaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság titkára, a törvényjavaslat előadója szólalt fék Dabronaki Gyula felszólalása Dabronaki Gyula elmondotta, hogy az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés bizottságai az elmúlt hetekben részletesen megvitatták. A bizottságok ülésein módosító javaslatot vagy észrevételt nem tettek. Az előadó ezután kiemelte, hogy a népgazdaság fejlesztésében elért eredmények számottevőek. A kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célok lényegében teljesültek. Egyes nem várt nehézségek ellenére a népgazdaság egyensúlyi állapota kedvezőbb Volt az előző évinél. Az ipar és az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. A termelés túlteljesítésének nagyobb hányada került kivitelre, mint a megelőző években. Különösen örvendetes, hogy a termelés emelkedésének több mint kétharmada a munka termelékenységének javulásából származott. Az iparban a termelési költségek színvonala a tervezettnél kedvezőbben alakult, ami az állami bevételek előirányzatainak teljesítésére is kedvező hatást gyakorolt. Dabronaki Gyula ugyanakkor szóvátette, hogy még mindig nem erősségünk az ütemes termelés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 4. negyedévi exporttervének több mint felét csak decemberben teljesítette. Fel kell figyelni arra, hogy ez a tendencia egyes vállalatoknál, illetve iparágaknál 1962. első negyedévében is megmutatkozott. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenység alakulását és a megrendelőknek, a beruházóknak, a szerelőiparnak nehézséget okoz. Az asZály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt, emiatt a nemzeti jövedelem az év során a tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt ez vonta maga után azt, hogy az életszínvonal a tervezettnél valamivel alacsonyabb mértékben emelkedett. Dr. Dabronaki Gyula felszólalása után szünet következett. Szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatták a törvényjavaslat vitáját. Németh Károly képviselő volt a következő felszólaló. szövetkezetek több, a nemrégiben alakultak viszont kevesebb támogatást kaptak közös gazdálkodásuk fejlesztéséhez. Igazságos tehát az az álláspont, hogy a jövőben megerősödött és jó gazdasági alapokkal rendelkező termelőszövetkezetek egyre nagyobb mértékben saját erőforrásokból fejlesszék gazdaságukat Az idei kedvezőtlen időjárás által előidézett nehézségeket is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság dolgozói államunk hathatós segítségével eredményesen oldották meg feladataikat, napjainkban is derekas munkát végeznek. Mindez azonban nem homá- lyosíthatja el előttünk azt a tényt hogy mezőgazdasági termelésünk sok tekintetben elmarad a követelmények mögött. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai még alacsonyak és magasak a termékek előállításánk költségei. Megvan azonban a lehetőségünk arra, hogy a felszabadulás előtti időkből ránk maradt elmaradottságot a mezőgazdaságban is le- küzdjük és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának márciusi határozata szellemében mezőgazdaságunkat fokozatosan a korszerű termelés világszínvonalára emeljük. A mai termelési színvonal mellett ugyanis nem tudnánk a lakosság egyre növekvő igényeinek megfelelően a zavartalan és folyamatos ellátást biztosítani. A belső fogyasztás, továbbá az export terén is növekvő követelmények azt kívánják tőlünk, hogy bátran menjünk tovább a megkezdett úton; A mi költségvetésünkben — mondotta a továbbiakban Németh Károly — mint cseppben a tenger — visszatükröződik szocialista rendszerünk lényege. Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtása népünk boldogulását, szocialista hazánk erősödését szolgálta, ezért a beterjesztett jelentést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében elfogadásra javaslom. — fejezte be felszólalását a képviselő. Ezután Pioker Ignác budapesti képviselő szólalt fel majd ebédszünet következett. Ebéd után dr. Beresztóezy Miklós elnökletével folytatódott a vita. Csergő János Németh Károly Mezőgazdaságunk helyzetének megítélésénél figyelembe kell venni mondotta, hogy a szövetkezetek egyré- sze a múlt télen alakult, kevés nagyüzemi tapasztalattal rendelkezett és egészen az őszi vetésig szétszórt parcellákon folytatta a közös gazdálkodást. Kedvezőtlenül befolyásolta a termelést az év második felében bekövetkezett rendkívüli aszály. Az őszi kalászosokból, — amelyeket az aszály nem érintett, jó termést takarítottunk be. Búzából elértük az eddigi legmagasabb termésátlagot, kh-ként 11 mázsát. Az aszály ellenére az ipar mező- gazdasági nyersanyagszükségletét is sikerült megközelítően kielégíteni. Az aszály miatt bekövetkezett több milliárdos terméskiesés természetesen sok nehézség elé állította a mezőgazdasági üzemeket és előre nem látható kiadásokat rótt népgazdaságunkra. A legnagyobb gondot a takarmányhiány okozta. A takar- mány-nehé7.ségek áthidalására az üzemek szigorú takarékosságot vezettek be és kormányunk is a parasztság segítségére sietett; — nagy- mennyiségű takarmányt importált. A termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok a takarmányakciók során 35 ezer vagon abraktakarmányt kaptak központi készletekből. Mindez lehetővé tette az 1962-es első félévi sertés- és baromfi-felvásárlási tervek hiánytalan teljesítését, a törzsállomány megóvását és hozzájárult a termelési kedv, a termelési biztonság erősödéséhez. Sikerült elérni azt is, hogy a közös állatállomány megóvása és gyors fejlesztése mellett á háztáji állomány sem esett vissza és a háztáji gazdaságok is jelentős mennyiségű árut adtak a népgazdaságnak. A háztáji gazdaságok árutermelésére az állam a jövőben is feltétlenül számít. A szövetkezeteknek nyújtott hiteleknél, az állami támogatásnál egyre jobban érvényesül a differenciáltság elve. A dolgok természeténél fogva a régebben alakult Csergő János kohó- és gépipari miniszter volt a következő felszólaló. Mint mondotta; az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló visszatükrözi népgazdaságunk elmúlt évi eredményeit. Ezekben jelentős része van a kohó- és gépipar vállalatainak is, mert 1961- ben 13,2 százalékkal termeltek többet, mint 1960-ban. Exportra közel 29 százalékkal, a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkekből 20 százalékkal többet állítottunk elő. A termelékenység 1960-hoz viszonyítva 9,5 százalékkal növekedett. A termelés növekedésének 70 százaléka a termelékenység emelkedéséből eredt. Tavalyi eredményeink reális alapot adtak ahhoz, hogy 1962-re még nagyobb és jelentősebb feladatokat tűzzünk kohászatunk és gépiparunk elé; Ebben az esztendőben tovább növekszik a kohászat és a gépipar termelése. Gépiparunké 12,1 százalékkal, kohászatunké pedig mintegy 7 százalékkal. Exporttervünk mintegy 10 százalékkal, a munka termelékenysége a gépiparban 9,3 százalékkal, a kohászatban 4,6 százalékkal lesz magasabb. 1962. évi tervünk célkitűzései összhangban vannak népgazdaságunk fejlődésével, megalapozottak és teljesíthetők. Gépiparunk szerkezetének átalakítását ebben az esztendőben tovább folytatjuk. A lakosság részére több tartós fogyasztási cikket termelünk. Többek között televízió készülékből többet gyártunk, mosógépből kielégítjük az igényeket, padlófényesítő és porszívógépből, valamint háztartási hűtő- szekrényből is lényegesen több jut a boltokba; Ezután a mérnökök és technikusok képzéséről beszélt Csergő János. Hangsúlyozta, hogy a mérnököket és a technikusokat mentesíteni kell a felesleges adminisztrációs munkák végzése alól. Az üzemszervezés megjavításával, a helyes profi tintással is elő lehet segíteni, hogy több mérnök és technikus műszaki feladatokkal foglalkozzék. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó üzemeknek, intézeteknek elsőrendű érdekük, hogy messzemenő támogatást biztosítsanak a műszaki egyetemek és technikumok számára; segítsék az egyetemeket megfelelő előadók átadásával az egyetemi laboratóriumok részére kísérleti berendezések felszerelésével, az üzemekben a hallgatók részére gyakorlati idő biztosításával A továbbiakban kiemelte, j hogy a gépipar műszaki szín- ' vonalának gyorsütemű emelésében igen nagy eredményt érhetünk el a baráti szocialista országokkal való munkamegosztás jobb megszervezése és kiszélesítése révén; Befejezésül javasolta a benyújtott törvényjavaslat, az 1961. évi költségvetés elfogadását (Taps.) A következő felszólaló, dr, Sáró András Békés megyei képviselő egészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Mind a Békés megyed képviselőcsoport mind a maga nevében elfogadta és elfogadásra ajánlotta a költségvetés zárszámadását A keddi ülés utolsó felszólalója Hodek József, Komárom megyei képviselő volt Ezután az elnök az ülést bezárta. Az országgyűlés szerdán folytatja az 1961; évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását majd az interpellációkra kerül sor. (MTI) Zavargások Brazíliában Rio de Janeiro (AFP). NI- ['ídőnkint korlátolt mennyiségben ugyan osztottak ki ezekből az élelmiszerekből a lakosság körében, ez azonban a szükséglet fedezésére nem volt elég. Jelentések szerint a hétfői zavargásokat éppen egy ilyen leim; szerk ioczj ás el maradása váltotta ki, (MTI) I erői ban, Rio de Janeiro ikervárosában hétfőn délután az élelmiszerhiány következtében zavargások törtek ki. A városban csaknem egy hónapja komoly ellátási zavarok mutatkoztak. Főképpen rizsben, cukorban, és babban volt nagy hiány. Á hatóságok Tegnap, kedden délelőtt tanácskozásra gyűltek egybe Szolnokon, a Vöröskereszt megyei központjában, a városok főorvosai és vöröskereszt szervezeteinek titkárai. Ez alkalommal vitatták meg a várcei lakóterületi vöröskeresztes munka megjavításának lehetőségeit, egyben pedig meghatározták aza'ap- szervezetek kiépítésének útját. Az értekezleten megjelent dr. Tóth Lajos megyei főorvos is. Városainkban működő vöröskeresztes szervezetek igen nagy létszámmal dicsekedhetnek ma már, s mindinkább jelentkezik az igény; részt kívánnak a munkából. Ilyen előzmények után született meg a határozat, új alapokra kell fektetni a városok vöröskereszt szervezeteinek felépítését. Az átszervezés eredményeképpen az az orvosi körzetekhez kapcsolódnak majd az alapszervezetek. A körzeti orvos egyben a szervezet elnöke is lesz. O az aki a legjobban ismeri az egészségügyi feladatokat az adott helyen, tehát a vöröskeresztes aktívák legfontosabb munkáját is megszabhatja. Megyénkben igen jó eredményeket értek el a vöroske- resztes aktívák a tisztasági mozgalom megszervezésében. Országos viszonylatban is előkelő helyet foglalunk el, ám az eredmények további fokozásának is lehetősége van. A jövőben a tömegszervezetek közösen hirdetik meg e rrtíndannyiuink érdekét képviselő mozgalmat. A Hazafias Népfront, a KISZ, a Nőtanács sőt a pártszervezetek és természetesen a városi, illetve a községi tanácsok is szívügyüknek tekintik a mozgalom továbbfejlesztését. A továbbiakban is évnként két alkalommal értékelik az eredményeket. A félévi értékelésben élenjár a kunhegyest járás vörőskeresztes aktívahálózata, amely- már nyolcvan százalékban eleget to " kötelességének. Megkezdődött De Gaulle és Adenauer tanácskozása Párizs (MTI) Az MTI tudósítója jelenti: Prizs hétfőn este közömbösen fogadta a hidegháborús bonni kancellárt. De Gaulle ugyan államfőnek kijáró pompával üdvözölte az Orlyi repülőtéren Adenauert, a Quai d’ Orsay királyi lakosztályához vezető 15 kilométeres útvonalon azonban csak a „jobb negyedekben” kapott mérsékelt tapsot a kancellár. Ezzel szemben az Orleans-i kapunál (Quartier Latin-ben füttykoncert „Ora- dour!” ,,Le a nácikkal!” Adenauer Heraus!” kiáltások köszöntötték a nyitott gépkocsiban De Gaulle jobbján helyet foglaló kancellárt. A hitleri koncentrációs táborok volt foglyai csikós rabruhájukban álltak az utat szegélyező rendőrkordon mögött. „Hóhérokkal nem szövetkezünk!” feliratú transzparensek alatt; A francia sajtó is visszatükrözi azokat az enyhén szólva vegyes érzelmeket, amelyekkel Párizs lakossága a látogatást fogadja. A kormányhoz közelálló lapok ugyan „rózsalovagnak” és „Franciaország odaadó barátjának” nevezik a bonni aggastyánt. a polgári Combat azonban kénytelen elismerni, hogy a párizsiakat megdöbbentette a Champs Elysées-t övező fekete piros sárga zászlók látványa; Ahhoz, hogy a franciák felejteni tudjanak, az szükséges, hogy a németek ne felejtsenek — írja a lap; A France-Soir pedig rámutat. hogy a fajüldöző Globke jelenléte sötét árnyékot vet a látogatásra; De Gaulle és Adenauer tanácskozása az Elysée-palo- tában ma kezdődik, szerdán és csütörtökön délelőtt folytatódik. 1 De Gaulle a Párizs—Bonn tengely megszilárdítását várja a megbeszélésektől. Erre építi tervét: a harmadik nemzetközi erőt jelentő és a francia atomfegyverre támaszkodó „Európa” politikai vezetését. Valójában azonban semmi sem biztosítja, hogy a Párizs—Bonn tengely nem válik Bonn—Párizs tengellyé. hogy a francia—nyugatnémet együttműködés nem a német militaristák vezető szerepét erősítik-e meg. „A barátság örve alatt sötét harc folyik az európai hegemóniáért — írja a B Hu- manité. — Adenauer és De Gaulle ugyan egyetért a közös szovjetellenes hidegháborús politikai vonalvezetésben, de mindegyik attól tart. hogy kedves Dartnere a körülményeket kihasználva, átveszi a vezetést” Holnap július 4-e, a német fasizmus áldozataira való emlékezés napja lesz Franciaországban; A volt ellenállók és háborús üldözöttek szervezeteinek felhívására a mártírok emlékműveinél tüntetnek a franciák Adenauer és a kíséretében lévő egykori hitleristák. Schröder külügyminiszter és a háborús bűnös Globke látogatása ellen. (MTI) De Gaulle proklamálta Algéria függetlenségét P á r i 2 s (AFP, Reuter). Kedden délelőtt elhangzott De Gaulle francia köztársasági elnök nyilatkozata, — amellyel proklamálta Algéria függetlenségét. Az elnök nyilatkozik az 1961. január 8-án és az 1962. április 8-án Franciaországban lefolyt népszavazásra, amely elismerte az algériai nép önrendelkezési jogát és azt a jogát, hogy szabadon döntsön a Franciaországgal való együttműködése mellett, vagy ellen. Az elnöki nyilatkozat kijelenti, hogy az 1962. július elsején megtartott népszavazással Algéria népe a Franciaországgal együttműködő Algéria függetlensége mellett foglalt állást. Fentiek alapján Francia- ország ünnenélyesen elismeri Algéria függetlenségét. A kedden reggel megtartott rendkívüli minisztertanácsi ülésen a francia államfő ismertette a kormány tagjaival a nyilatkozat szövegét. A francia államfő levelét, amely hivatalosan elismeri Algéria függetlenségét, — Christian Fouchét Francia- ország algériai főmegbízottja a nyilatkozattal körülbelül egyidőben adta át Abder- rahman Faresznek, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnökének (MTI).
