Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-19 / 141. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. június 19. ■MtéiifrMi I «■■■arm ^ tyg«. Róma, (TASZSZ Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese megérkezett Rómába. Koszigin tíz napot tölt Olaszországban Kozirjev szovjet nagykövet vendégeként. • Bonn, (MTI) A Nyugat- Berlinben rendezett provokációs nagygyűléssel párhuzamosan vasárnap „a német egység napjának ünnepe jegyében egész Nyugat-Német- országban sorozatos gyűléseket rendeztek. A gyűléseken •— amelyeken a bonni kormány miniszterei mellett az SPD vezetői is hangadó szerepet játszottak — ismét féktelen uszítás folyt az NDK ellen. A bonni politikusok szónoklataikban újból bebizonyították, hogy ünnepi frázisaikkal ellentétben voltaképpen a német egység békés helyreállítása ellen ágálnak, hiszen elutasítják ennek egyetlen lehetséges útját: a Német Demokratikus Köztársasággal folytatandó tárgyalások és a két német állam fokozatos közeledésének útját • — - Mint az ÄFP Phom Penh- böl keltezett jelenéséből kitűnik., dél-vietnami zsoldos csapatok páncélkocsik védelme alatt szombaton négyszer is megkisérelték. hogy betörjenek Kambodzsa területére; A kambodzsai határőrség az ismétlődő kísérleteknél sikeresen visszaverte Ngo Din Diem dél-vietnami diktátor zsoldosainak támadását — • Washlngto, (TASZSZ) Az atomerő bizottság bejelentette, hogy az Egyesült Államok vasárnap végrehajtotta soron lévő nukleáris kisérletét a Karácsony sziget térségében. Ez a 20. bejelentett légköri robbantás a jelenlegi amerikai nukleáris fcisérletsorozat keretében. • Moszkva, (TASZSZ) Versenyin légügyi főmar- sall, a szovjet légierők főparancsnoka hétfőn repülőgépen Indonéziába utazott, hogy viszonozza Omar Dha- ninak, az indonéz légierők vezérkari főnökének 1962. februári látogatását * New York, (MTI) Az emberiség fennmaradásáért aggódó tudósok első konferenciája vasárnap táviratot intézett Kennedy amerikai elnökhöz, tiltakozva az ellen, hogy az Egyesült Államok a Van AHen-övez.itben nukleáris kísérletet szándékozik Végrehajtani. A tudósok kérik Kennedy elnököt, tekintsen el a tervezett magaslégköri atomkísérlet végrehajtásától; * London, (MTI) Londonban befejezte munkáját a nukleáris leszerelési mozgalom negyedik évi értekezlete. A felszólalók megállapították hogy erősen emelkedik a szervezet taglétszáma. A nukleáris leszerelési mozgalomnak jelenleg 800 tagozata működik Angliában és a tagozatok körülbelül 500 ezer aktív tagot tömörítenék; Az angol atomleszerelési mozgalom elhatározta, hogy 18 tasú megfigyclőcsoponot küld a mc'-----1 leszerelési vi lágértekezletre. * Kairóban vasárnap véget ért a casablancai szerződés államainak értekezlete. Az r ■tekezietioi kiadott közlemény a nemzetközi helyzettel általában és az afrikai problémákkal k honosképpen foglalkozik. Az értekezlet résztvevői megállapítják, hogy az el nem kötelezett országok csoportjának jelentős szerepe van a háború veszélyének kiküszöbölésében. A cardenasi tömeggyűlésrői Havanna (TASZSZ). A ku bai dolgozók hatalmas tüntetéssel válaszoltak a forradalom ellenségeinek Matanzas tartománybeli mesterkedésére. Illegális ellenforradalmi erők kihasználva Kuba átmeneti gazdasági nehézségeit, amelyeket elsősorban az amerikai imperializmus blokádja és gazdasági agresz- sziója váltott ki, megpróbáltak lázadást szítani a tartomány lakosai között. A napokban egy ellenforradalmi csoport „tüntetést” szervezett Cardenasban. A dolgozók gyorsan és határozottan válaszoltak; Többezer munkás, paraszt, alkalmazott és tanuló vett részt szombaton a Cardenas központi terén rendezett gyűlésen. A résztvevők egyhangúlag jelentették ki: falhoz kell állítaná azt, aki kezet mer emelni a forradalomra! Az egybegyűltek lelkesen üdvözölték a kubai népi forradalmi hadsereg egységeit. A díszszemle után Osvaldo Dor- ticos kubai elnök ég Jorge Cerguer, az egyesített forradalmi szervezetek matanzasi főtitkára tartott beszédet. [ Dorticos megjegyezte, hogy az imperialisták és az ellenforradalmárok gazdasági blokád és agresszió segítségével nehézségeket akartak támasztani a lakosság ellátásában, vagyis olyan feltételeket akartak teremteni, amelyek kedveznek földalatti tevékenységüknek. Valóban vannak nehézségeink és hiányosságaink — mondta Dorticos. — Ezeket először is éppen az imperializmus támasztotta, másodszor az, hogy a termelés növekedése elmaradt a lakosság vásárlóképességének növekedésétől, harmadszor — magunk is hibákat követtünk el. Az ellenség a ’»nyolult helyzetet kihasználva, megpróbált elégedetlenséget szítani népünkben, de Kuba ellenségei újra tévedésbe estek: lebecsülték forradalmunk és népünk erejét; Beszédét Dorticos a következő szavakkal fejezte be: „A jövő a miénk! Előre a dicsőséges jövő felé!” (MTI) N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe Bukarest (Az MTI bukaresti tudósítója jelenti.) Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével hétfőn délelőtt szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bukarestbe. A szovjet párt- és kormányküldöttség a Román Munkáspárt Központi Bizottságának, a Román Népköz- társaság államtanácsának és minisztertanácsának a meghívására tesz egyhetes baráti látogatást a Román Népköz- társaságban. A szovjet párt- és kormányküldöttséget az ünneplőbe öltözött bukaresti Ba- neasa-pályaudvaron Gheorge Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Ion Gheorge Maurer, a Minisztertanács elnöke, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács és a kormány vezetői fogadták. A szovjet párt- és kormányküldöttség különvonata pontosan kilenc órakor futott be a pályaudvarra. MiBotrányos tömegverekedés Nyugat-Berlinben Adenauer és Willy Brandt éles támadása az NDK ellen Berlin. Az MTI berlini tudósítója jelenti: Tumultuózus jelenetekre, botrányos tömegverekedésekre és brutális rendőri beavatkozásokra került sor vasárnap, az úgynevezett ^német egység ünnepe” alkalmából Nyugat-Berlinben. A nap folyamán a demokratikus érzésű nyugat-berlini diákok csoportokba verődve tiltakoztak az ellen, hogy a szenátus fórumot biztosítson dr. Konrad Adenauemek, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának, áld fél 11 óra tájban dr. Heinrich Krone tárcanélküli miniszter, Heinrich von Brentano volt külügyminiszter és Felix von Eckarcdt szövetségi sajtófőnök kíséretében egy bérelt amerikai katonai repülőgépen érkezett a tempel- hofi repülőtérre. A demokratikus érzésű diákok a kancellár fogadása alkalmával hallatták tiltakozó hangjukat. Dahlemben a diákok tüntető felvonulást rendeztek. Felbérelt suhan- cok rátámadtak a diákokra és tömegverekedést provokáltak. Csakhamar feltűntek a rendőrség riadóautói, brutális gumibotozás kezdődött. A rendőrök a tüntetők közül nyolc diákot elhurcoltak. A késő délutáni órákban a szenátusi palota előtti téren az úgynevezett „oszthatatlan Németország kuratóriuma” provokációs gyűlést rendezett az 1953. június 17-i berlini fasiszta puccskísérlet évfordulója alkalmából. Adenauer kancellár beszédében éles támadást intézett a „szovjet zóna” ellen azért, mert az NDK-ban a potsdami megállapodások szellemében véget vetettek a német militarizmusnak, a nácizmusnak és megbüntették a háborús bűnösöket. Adenauer kereken dicsőítette a 9 év előtti fasiszta puccs szervezőit, majd táplálni igyekezett azokat az illúziókat, mintha a bonni militarista körök felfogása szellemében kerülhetne sor Németország újraegyesítésére. „Azzal a kéréssel fordulok önökhöz — folytatta — hogy tartsanak ki szilárdan azon reményük mellett, hogy egy szépnapon önök megint egy újraegyesített Németországban élhetnek”. Willy Brandt kormányzó polgármester beszéde elején még igyekezett mértéket tartani. Azzal kezdte, hogy „a német nép békében szeretne élni szomszédaival”, de csakhamar elvesztette a beszéd fonalát és ezalkalommal sem tudott uralkodni kommunistaellenes érzelmein. A hitleristák szótárából kölcsönzött szavakkal ócsárolta és rágalmazta az NDK vezetőit, követelve az NDK „likvidálását”. Kijelentette „Mi őszintén megmondjuk Keletnek és a Nyugatnak: nem törődünk bele Németország megosztottságába”, azzal fenyeU Thant Nyugat-Iriánról New York (AFP, AP, UPI). U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára, vasárnap újabb közleményben jelentette be, hogy Hollandia kormánya „elvben” elfogadta az úgynevezett Bunker-javaslatot tárgyalási alapnak a Nyugat- Irián kérdéséről folytatandó megbeszélésekhez. DJAKARTA Nasution altábornagy, indonéz főminiszterhelyettc-s vasárnap Djakartában hangoztatta, csak Hollandián múlik, hogy Nyugat-Irián kérdése megoldható-e békésen, vagy pedig katonai eszközökhöz kell folyamodni. Figyelmeztette Hollandiát, hogy az indonézek ma már nem dárdákkal és kardokkal harcolnak, Indonézia hadseregének három fegyverneme nagy lépésekkel fejlődött. így — ha Hollandia fegyverhez nyúlna —, a holland hadihajók indonéz hadihajókkal, a holland repülőgépek indonéz repülőgépekkel találnák magukat szemben. * Az Indonézia kélet-jávai olajmezőin dolgozó kőolajipari munkások szakszervezetének küldöttsége Djakartában közölte a bánya- és nehézipari miniszterrel, hogy a Shell Oil amerikai vállalat Indonézia nemzeti érdekeivel ellentétes módon folytatja a kőolaj -kitermelést; A küldöttség sürgette a kormányt, akadályozza meg, hogy a Shell vállalat elszállítsa a korszerű berendezéseket a kelet-jávai kőolajmezőről és hogy más hasonló intézkedésekkel, így például a szakemberek eltávolításával akadályozza meg a kőolaj- termelés folyamatosságának fenntartását; A kelet-jávai kőolajipari munkásokat képviselő küldöttség végül követelte, hogy az indonéz kormány államosítsa a keletjávai kőolaj kitermelést. (MTI) getőzött, hogy — „amíg ketté lesz osztva Németország, addig nem lesz nyugalom Európában”. Nem csinált titkot abból, hogy valójában revansra gondolnak, arra, hogy erőszakkal meghódítsák az első német békeállamot. — „Küzdelmünk valódi célja az — mondotta —, hogy segítsük felszabadítani 17 millió honfitársunkat”. — Végül hangoztatta: „bízunk abban, hogy barátaink nem fognak bennünket cserben hagyni törekvéseinkben”. A provokációs gyűlés után Adenauer kíséretével a tem- pelhofi repülőtérre hajtatott és az amerikai katonai repülőgépen elutazott Nyugat- Berlinből. (MTI). Megkoszorúzták Georgi Dimitrov szobrát Georgi Dimitrov születésének 80. évfordulóján, hétfőn ünnepélyesen megkoszorúzták a bolgár nép hű fiának, a nemzetközi munkás- mozgalom kiváló harcosának róla elnevezett téren felmellszobrát (MTI) a állított után a vonat begördült az állomás elé, a jelenlevők lelkes tapsa és éljenzése kíséretében a vonat ajtajában megjelent Nyikita Hruscsov, a küldöttség vezetője, majd a küldöttség tagjai; N. Sz. Hruscsovot és a küldöttség tagjait Gheorghiu- Dej és Gheorghe Maurer üdvözölte elsőnek, majd a szovjet és a román himnusz elhangzása után — miközben 21 ágyúlövés dördült el — Nyikita Hruscsov Gheorghiu- Dej társaságában ellépett a szovjet párt- és kormány- küldöttség fogadására kirendelt díszőrség előtt és üdvözölte a katonákat. Ezután Gheorghiu-Dej köszöntötte a szovjet vendégeket. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, valamint az egész román nép nevében forró szeretettél üdvözölte a szovjet nép küldötteit; A szovjet küldöttség látogatása igazi ünnepe lesz az egész országnak. Valamennyi kommunista- és munkáspárt, a szocialista tábor minden országa a béke megszilárdítását tekinti legfőbb feladatának — hangoztatta Gheorghiu-Dej, majd így folytatta: a szovjet küldöttség látogatása és a tárgyalások újra kidomborítják a két nép békeakaratát és a békés egymás mellett élésnek, az általános leszerelésnek és a vitás nemzetközi kérdéseknek a népek érdekeinek megfelelő megoldására irányuló törekvését. Ezután N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé és e szavakkal kezdte beszédét: engedjék meg, hogy a nap felé emelt kalappal beszéljek, mert önöknek nemcsak a szívük meleg, hanem forró a napsugaruk is. A szovjet kormányfő tolmácsolta a szovjet párt és kormány, az egész szovjet nép forró, szívélyes üdvözletét és köszönetét mondott a meghívásért. Hangoztatta, hogy a szovjet emberek jól ismerik a román nép eredményeit és örömmel töltik el ezek a sikerek. A Szovjetunió és a Román Népköz- társaság közötti sokoldalú együttműködés évről évre fejlődik. Ez az együttműködés szorosan összefügg a szocialista tábor országai között kialakult kölcsönös segítség- nyújtási kapcsolatokkal, az internacionalizmus elveit testesíti meg. Biztosíthatom önöket — mondotta N. Sz. Hruscsov — hogy a szovjet emberek továbbra is mindent elkövetnek majd a szovjet—román együttműködés további erősítésére; N. Sz. Hruscsov beszéde végén éltette a szovjet és a román nép barátságát, a Román Munkáspártot és Központi Bizottságát. Az üdvözlő beszédek elhangzása után N. Sz. Hruscsov Gheorghiu-Dej társaságában, a jelenlevők lelkes tapsától kísérve nyitott gépkocsiban hagyta el a fogadtatás színhelyét. A pályaudvartól a város központjába vezető több kilométer hosszú útvonalon, amelyen a küldöttség gépkocsisora végigvonult a bukarestiek százezrei köszöntötték a szovjet nép küldötteit (MTI) Megkezdődtek a román—szovjet tárgyalások Bukarest, (MTI) Hétfőn délután magyar Idő szerint 16 órakor Bukarestben megkezdődtek a román— szovjet tárgyalások; Az elvtársi, baráti légkörbe® lefolyt tárgyalásokon szovjet részről részt vett az N. Sz. Hruscsov által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség; román részről pedig a Gheorghe Gheorghiu-Dej által vezetett pártós kormányküldöttség. A küldöttségek a két országot érintő párt- és állami kérdésekről, valamint közös érdekű nemzetközi problémákról tárgyaltak. (MTI) GEORGI DIMITROV (1882-1949) 1882. június 18-án született Georgi Dimitrov, a bolgár nép és a nemzetközi munkás- mozgalom kimagasló alakja. Már fiatalon kapcsolatba került a forradalmi munkás- mozgalommal és 15 éves korától tevékenyen résztvett a bolgár munkások harcában. Egyik alapítója és központi bizottsági tagja volt az 1919- ben megalakult Bolgár Kommunista Pártnak. 1923. szeptember 23-án a kommunista párt vezetése alatt a bolgár munkások és parasztok a nép kizsákmá- nyolói és a hatalom bitorlói ellen indultak. E felkelésben Dimitrov, mint a párt megbízottja vezető szerepet játszott. A feljtelés egy heti hősi küzdelem után elbukott. Dimitrov ezer társával lépésről lépésre vonult vissza és Jugoszlávia területére menekült. Távollétében halálra ítélték. A felkelés bukásától politikai emigránsként élt külföldön. így került 1932 nyarán Berlinbe. Élénk politikai tevékenységet fejtett ki a nemzetközi munkásmozgalom, győzelmének elősegítésére: 1933. március 9-én letartóztatták a Berlinben tartózkodó Dimitrovot a Reichstag felgyújtásénak vádjával. Dimitrov egy magaseer- kesztette nyilatkozatban visz- szautasította a vádat és tiltakozott a jogtalan elfogatás ellen. Azonban a fasisztapártnak olyan emberre volt szüksége, akit eszközként használhat céljai megvalósítására a kommunisták szétzúzására. Ezért 1933. szeptember 21-én a „birodalmi törvényszék IV: büntetőtanácsa” előtt kezdetét vette az a bírósági tárgyalás, mely a ,lipcsei per” néven vonult be a történelembe; A lipcsei per feltárta a német fasizmus igazi arcát, megmutatta a kommunista eszmék haladó és igaz voltát a fasizmus eszméivel szemben. A fasiszta kormány azt remélte, hogy a pernek propa- gandasztikus hatása lesz és ezért az első két ülést rádión közvetítették. Dimitrov bátor fellépése keresztül húzta a fasiszták céljait. Bebizonyította; hogy a birodalmi nemzetgyűlés felgyújtása a nemzeti szocialisták munkája; A fasiszta bíróság minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult. Dimitrov beszédei szétzúzták a vádat és a növekvő — Európaszerte megnyilvánuló — követelés Dimitrov szabadonbocsátása mellett, végül is győzött. — 1934. február 27-én szabadult ki a börtönből. Dimitrov kiszabadulása után a következőket mondotta: „Természetesen minden erőmet meg fogom feszíteni, hogy a proletárforradalom győzelméhez hozzájáruljak. Tevékenységemet elsősorban hazámnak akarom szentelni.” Dimitrov pontról-pontra betartotta Ígéretét. Szervezte a bolgár dolgozók ellenállását, lelkesítette a népet a német megszállók és bolgár cinkosaik elleni harcukban. A felszabadulás után 1946- ban a bolgár minisztertanács elnöke lett. 1949. július 2-án alkotó életének teljében érte a halál. A nemzetközi munkásmozgalom és a bolgár nép örökre megőrzi emlékét. Tóth László