Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MA : GYORSLISTA XIII. évfolyam, 151. szám. Ára 50 fillér 1962. június 30., szombat. a II. Békekölcsön 1962. első félévi sorsolásáról A műszakiak ^ és a verseny Néhány évvél ezelőtt gyakran lehetett hallani 6—700 százalékot elérő esztergályosokról -és egyéb szakmabeliekről; Azokat, akik nem lépték nyomdo­kukba, nem is nagyon te­kintették versenyzőknek, a dicsfényből, az elismerés­ből vajmi kevés jutott ne­kik. Ilyen körülmények között, mikor a minél ma­gasabb százalék elérése volt a verseny úgyszólván egyedüli mércéje, nemcsak azok szorultak háttérbe, akiknek nem játszottak a kezére, akiknek nem te­remtették meg a kimagas­ló teljesítmény eléréséhez szükséges anyagi és techni­kai feltételeket, hanem a műszakiak is. Időközben azonban rá­jöttünk, hogy a munkaver­seny csak akkor tölti be hivatását, ha a teljesít­mény fokozása, a termelé­kenység növelése mellett a minőség javítását, a költ­ségek csökkentését is elő­segíti, s nemes, szocialista emberhez méltó tulajdon­ságot is fejleszt az em­berekben. Egyszóval akkor igazi a verseny, ha a töme­gek széleskörű mozgalmá­vá válik, ha részt vesz ben­ne a munkás mellett a műszaki-gazdasági vezető fcS: Egyre gyakoribb erre a példa. Névlegesen ugyan mindegyik gyárunk mű­szaki vezetői résztvesznek a munkaversenyben, mert versenyzőknek tekinten­dők, ha az üzem felaján­lását elfogadó termelési tanácskozáson résztvesz­nek, s utána munkájuk precíz elvégzésével segítik a kollektíva vállalásának teljesítését Ez azonban még nem minden, ennél sokkal többet tehetnek — S jónéhány gyárunkban tesznek is — a verseny sikeréért. A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár prés- műhelyében, lakatosrész­legénél és egyéb üzemré­szeiben dolgozó szocialista brigádok tagjai között például olyan embereket találunk, mint Szente Fe­renc, a technológiai osztály dolgozója, Erdőd! Imre tervosztályvezető, Fehér Sándor mérnök, és így to­vább. A Szolnoki Papírgyár­ban meg az a szokás ho­nosodott meg, hogy a mű­szakiak patronálják a bri­gádokat, esetenként politi­kai tájékoztatást is tarta­nak számukra. Sokat fog­lalkoznak szakmai ismere­tekkel is. A papírgyár mos­tanában tért rá a négy műszakra, s emiatt létszá­mát 25 százalékkal nö­velni kellett. A munka- és a technológiai fegyelem lazulásával járt ez, csök­kent a szakmai színvonal; Ilyen körülmények között ki vitatná, hogy a vállalás teljesítésében sok múlik a műszakiakon? Más üzemekben is joggal illeti dicséret a felajánlá­sok teljesítéséért szorgos­kodó műszakiakat. A mart­fűi Tisza Cipőgyárban, a jászberényi Fémnyomó és LemezárugyárJ>an például a Patai műszakiak a ki­váló ifjú mérnök és á ki­váló ifjú technikus címért dolgozva érnek el figye­lemre méltó eredményeket A ' cipőgyárban például az egyik fiatal műszakiakból álló csoport milliós meg­takarítást jelentő újítást dolgozott ki. A gyártási költségek csökkentése a versenyvállalások igen fon­tos pontja. Az előzőkből is lemérhe­tő: a verseny csak akkor eredményes, ha a munká­sok versenyét a műszakiak is magukévá teszik. Hasz­nosan tudnak közreműköd­ni és ezerféle módon; Az autóközlekedési vállalat­nál például egyik fiatal mű­szaki elhatározta: minden szükséges tudnivalót tar­talmazó zsebkönyvet készít a tehergépkocsi vezetők­nek. A műszaki vezetőiknek nagyobb a jogkörük, job­ban ismerik az üzemi adottságokat, távlatokat, mint a munkások, ezért Is jórészt tőlük függ a ver­seny sikere. A felajánlások legnagyobb erőfeszítést, sokoldalú munkát kívánó pontja a termelékenység fokozása. Az év első öt hónapjában ezzel volt a legtöbb probléma; Ezért helyes, hogy néhány üze­münkben a műszakiak hozzáláttak a műszaki in­tézkedési tervek felülvizs­gálásához. Azt mérlegelik; az üzemszervezési, techno­lógiai és egyéb intézkedé­sek biztosítják-e a terme­lékenység kívánt fokát. Ha nem, akkor új intézkedé­seket foganatosítanak. Pél­dájuk követése mindegyik vállalatunknál kívánatos volna. A versenyhez szükséges anyagi és technikai feltéte­lek megteremtése is a mű­szakiak dolga; S nem is mindig könnyű; Kellő elő­relátással és aktivitással kell rendelkezniök ezért. A Jászberényi Aprítógépgyár­nak például jövőre előre­láthatóan — több. mint 200 millió forint értékű ter­méket kell legyártania: Rendelés eddig viszont csak körülbelül 30 millióra van: A jövő évi verseny ezen is múlik; Jó len­ne, ha az aprítógépgyári műszakiak a hagyományos, s most már nem kelendő téglagvári berendezések he­lyett rátérnének a közép- blokkgyártó üzemek gépei­nek gyártására; Ezeket most importból szerezzük be, s nálunk 10—15 évig még nagyon keresettek lesznek. — esetleg expor­tálni is tudunk belőlük. Közismert, hogy a tég­laiparnak nem nagy jövője van. Néhány téglagyárban ezért elősegíthetnék a ke- ramzitra való áttérést, a könnyűbetongyártás foko­zását. —• munkát, kereseti és versenyzési lehetőséget biztosítva huzamosabb idő­re az ottaniaknak; Ha ilyen dolgokra is gon­dolnak. s a munkaversenyt minden tőlük telhető mó­don segítik, nemcsak a munka lesz közös, hanem a babérban is osztozkodnak a munkásokkal. (§, Kísérleti állomás Csepelen Az öntöző-szivattyúk és szórófejek műszaki vizsgála­tára Csepel-szigeten új kísér­leti állomást helyeztek üzem­be. Az állomás nemcsak ha­zánkban, hanem egész K5- zép-Európában az első ilyen létesítmény, s a KGST-orszú­gok részére is elvégzi az ön­tözőberendezések mérését és ellenőrzését. Összehívták az országgyűlést tér tájékoztatta a képviselő­két a múltévi gazdálkodásról és a zárszámadás főbb elvi kérdéseiről. A vitában fel­szólalt Iván István, Nagy Dá­niel, Z. Nagy Ferenc, Nagy Károly, Seregély! József, Szo- bek András, Varga Károly képviselők, valamint Lázár György, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. — A pénzügyminiszter válasza után a bizottság az 1961. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló jelentést el­fogadta. (MTI). Sajtótájékoztató az Országos Mezőgazdasági Kiállítás előkészületeiről A Földművelésügyi Minisz­térium ez év szeptember 1 és 23-a között kétéves szünet után ismét megrendezi az Országos Mezőgazdasági Ki­állítást Pénteken délelőtt a kiállítás területén Keserű Já­nos földművelésügyi minisz­terhelyettes sajtótájékoztatón ismertette az' előkészületeket Kiemelte, hogy a legutóbbi 1959. évi kiállítás óta meg­változott hazánkban a mező- gazdasági termelés szerkeze­te és jellege, s megkezdődött az újtípusú, egységes parasz­ti osztály kialakulása. Az or­szág szántóterületének több mint 95 százaléka már a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kezén van. Ezek a változások meghatározzák az idei kiállítás jellegét és feladatait is. A magyar me­zőgazdaság hagyományos se­regszemléjének az lett a leg­fontosabb céja, hogy mozgó­sítsa az erőket a termelés gyorsütemű fejlesztése érde­kében. A továbbiakban Keserű János elmondotta, hogy a ki­állítás területét megnövelték; az idén mintegy 320 000 négy­zetméteren tartják a külön- j böző bemutatókat. Felújítot­ták és korszerűsítették a ki- , állítás minden korábban épült pavilonját és összesen 5000 négyzetméter alapterü­leten új pavilonok épültek. Többezer méter hosszan séta- utakat létesítettek és növel­ték a kiállítás parkterületeit. Az idei programból kiemel­kedik az először megrende­zésre kerülő nemzetközi mező- gazdasági kemizáiási bemutató, arhelyen a Szovjetunió, Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Románia és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság vegyiparának termékei is szerepelnek. A részvevő országok kiállítási anyagát szakosítva mutatják be 4000 négyzetrhéteres területen. A vegyszeres gyomirtás­ban, a növényvédelemben, a műtrágyázásban, a takar­mánykiegészítő szerek gyár­tásában és a műanyagból ké­szült különféle eszközök al­kalmazásában elért eredmé­nyeket a gyakorlatban is be­mutatják az agárdi Győze­lem Állami Gazdáság terüle­tén. A jó tapasztalatok szé­leskörű, elterjesztése érdeké­ben a kiállítás ideje alatt nemzetközi mezőgazdasági kemizáiási ankétot tartanak. Az együttműködés, a ta­pasztalatcsere jegyében ren­dezik meg a mezőgazdasági gépek nemzetközi jellegű be­mutatóját is. A korábbi kiál­lítások kedvező tapasztala­tait figyelembe véve, a fővá­ros közelében lévő Herceg- halmi Állami Gazdaság te­rületén üzemelés közbeni gépbemutatót tartanak. A legkorszerűbb kiállítás­technikai eszközök segítségé­vel ismertetik az állami gaz­daságokban és termelőszö­vetkezetekben sikerrel alkal­mazott legújabb üzemszervezési módszereket A kiállítás területén felépül egy ötezer férőhelyes nagy­üzemi tojóház. 'A 12 000 férő­helyes csibenevelő és egy 500 férőhelyes gépesített hizlalda is azt a célt szolgálja, hogy a látogatók az állattenyész­tés és tartás legkorszerűbb módszereiről gyakorlati ta­pasztalatokat szerezhessenek. A kiállítás egyik érdekes­sége lesz a nagyszabású dísz- növénytermesztési bemutató. A növénytermesztők és ál­lattenyésztők számára egy­aránt felemelték azokat a termelési és tenyésztési szin­teket, amelyek a bemutató­kon való részvételhez szük­ségesek. Az előző kiállítás te­nyészállat bemutatóján pl. évi 5000 kilő tejtermelésű tehenekkel lehetett részt ven­ni, az idén a feltétel 20 szá­zalékkal nagyobb eredményt ír elő, tehát 6000 kilós tejter­melést A megszigorított feltételek ellenére a kiállításra 134 ál­lami gazdaság és 559 terme­lőszövetkezet jelentkezett, te­hát a közös gazdaságok 13 százaléka. A külföldi jelentkezések még nem zárultak le, — de máris elküldte jelentkezését és megkezdte előkészületeit a Szovjetunió, Bulgária, Len­gyelország, Románia, Mon­gólia és a Német Demokra­tikus Köztársaság. A kiállításhoz kapcsolódó harmadik budapesti nemzet­közi borversenyt az idén is a Mezőgazdasági Múzeumban bonyolítják le és a díjnyertes hazai, valamint külföldi bo­rokat bemutatják a kiállítás kertészeti pavilonjában. A külföldi bortermelők és bor- kereskedők eddig több mint 500 italfajtát neveztek be a versenyre. Mindig nagysikerű rendez­vényei voltak a kiállításnak a különböző lovasversenyek és bemutatók. Az idén az ed­digi legnagyobb szabású lo­vasversenyt kívánják meg­tartani. Gondoskodnak arról is, hogy a közönség ellátása mi­nél színvonalasabb legyen. Mivel a korábbi éveknél na- gyob érdeklődésre, látoga­tottságra számítanak, a kiál­lítást a szokottnál 6 nappal hosszabb ideig, három hétig tartják nyitva. (MTI). Jó közepes eredménnyel zárult az akác* Idény A május 19-től 29-ig tartott első akácvirágzást a méhé­szek jól kihasználták, s a kedvezőtlen időjárás ellené­re jó közepes eredménnyel zárták a gyűjtési főidényt. ^A méhcsaládok országos gyűj­tési átlaga az első akácvirág- zás idején 20—25 kiló körül alakult ki, de voltak olyan népes családok, amelyektől 40—42 kiló mézet pergettek, A Kislángi Állami Gazdaság nagyüzemi méhészetében pél­dául minden méhcsalád egy- egy kanna áru mézet adott. A június elején kezdődött má- södik akácvirágzás is lezaj­lott már, de ez általában gyenge méztermést adott, mi­vel a hűvös-szeles időjárás akadályozta a gyűjtést. Most a hársvirágzás van soron: ha a gyűjtési időszak­ban jó lesz az időjárás, a2 idén — elsősorban a dunán­túli méhészek — külön hárs- mézet pergethetnek. Az idén — hosszabb idő után először — jó tisztesfű virágzásra van remény; ez a tömegesen jelentkező tarló- virág jó esetben 6 hétig ad bőséges méhlegelőt, s az akác mézhozamát kétszere­sen felülhaladja. — Voltak évek, amikor a tisztesfű vi­rágzás után 50—60 kiló mé­zet pergettek egy-egy méh­családtól (MTI: Főidény a Balatonon Százezrek készülődnek ezekben a napokban a bala­toni nyaralásra és még töb­ben a hétvégi kirándulások­ra. Császár László, a MÁV Forgalmi és Kereskedelmi Szakosztályának helyettes vezetője elmondotta, hogy a vaSút jól felkészült a vár­ható nagy forgalomra. Bu­dapest és a magyar tenger­part között hétköznaponként 46, hétvégén pedig 66 távol­vonat közlekedik. Megrövidült az utazási idő a Sió-expressz Budapest— Balatonszemes között, 2 óra 19 perc alatt teszi meg az utat, a Helikon Expressz pe­dig Budapest—Keszthely kö­zött 2 óra 54 perc alatt. Köz­vetlen összeköttetést terem­tett a vasút Szombathely— Keszthely, Győr—Balatanfü- red, Pécs—Kaposvár—Fonyód —Keszthely, Zalaegerszeg— Keszthely és vasárnaponként Miskolc—Siófok között. A vonatok zöménél a MÁV négytengelyes kocsikat köz­lekedtet. Lényegesen javul­tak tehát az utazási körül­mények. Már hozzáláttak az északi parton is a pálya korszerű­sítéséhez. Szabadbattyántól kiindulva egészen Keszthe­lyig újítják fel a pályát 8 következő esztendőkben. Az idén 14 kilométeres szakaszt korszerűsítenek. (MTI) Megszűnt a halászati és horgászati tilalom A Földművelésügyi Minisz­térium Országos Halászati Felügyelőségén tájékoztatá­sul közölték, hogy az ország valamennyi természetes vi­zén és valamennyi halfajtá­ra megszűnt a halászati és horgászati tilalom. Pontyot a Balatonon már június 15. óta, a többi természetes vi­zeken pontyot, márnát és kecsegét június 20-a óta sza­bad fogni. Pénteken, a szo­kásosnál egy nappal koráb­ban felszabadult a legje­lentősebb hazai nagy raga­dozóira!, a harcsa halászati tilalma is: Az új halászati, horgászati tilalmi idő majd csak október 1-én kezdődik a pisztrángok fogásának kor­látozásával. (MTI) Megkezdődött az országos erdészeti vándorgyűlés A debreceni Bartók Bé­la Művelődési Házban pénteken megkezdődött az Országos Erdészeti Egye­sület háromnapos vándor- gyűlése. A hagyományos összejövetelnek az idén kü­lön jelentőséget ad, hogy az egyesület most ünnepli szak­lapja alapításának századik évfordulóját. A tanácskozá­son részt vett dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazga­tóság vezetője. Dr. Madas András, az egye­sület elnöke kiosztotta a ne­ves erdészeti szakemberről elnevezett Bedő Albert díja­kat.-Ezeket az idén Lesznyák József, dr. Járó Zoltán és Lu­kács István kapta meg. Majd előadások hangzottak el. A vándorgyűlés résztvevői szombaton és vasárnap meg­tekintik a hortobágyi fásítá­sokat, a Keleti főcsatorna a5' dősávjait (MTI), A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. évi július hó 3. napján, kedd délelőtt 11 órára ösz- szehívta. Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága pén­teken a parlament Gobelin termében ülést tartott, s Olt Károly elnöklésével megtár­gyalta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Az ülésen Nyers Rezső pénzügyminisz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents