Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

1962. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy szemüveg elvész a bürokráciában Lényegtelennek látszó, de számomra fontos dologról szeretnék írni. Négy csalá­dom van, közülük egy, aki iskolába jár, szemüveghasz- nálaira kényszerül. A helyi orvos beutalta szemorvosi vizsgálatra Jászberénybe. — Április 19-én meg is történt a szakorvosi vizsgálat, mely szerint a körzeti orvos SZTK rendelvényre szemüveget írt eló neki. Megmondták, hogy a jászberényi OFOTÉRT-nél válthatom \ ki. Ugyanakkor az orvos azt is közölte velem, hogy ezt a szemüveget csak szeptemberig használhatja a gyermekem. Április 20-án megrendeltem a szemüveget az illetékes OFOTÉRT-nél, ahol közölték, ha elkészül, levélben értesítenek. Május 18-án megkaptam az értesí­tést, hogy átvehetem a szem­üveget Mikor beutaztam, tudomásomra adták, hogy a kislányomat vigyem be még keretpróbára. Másnap újra odautaztunk, s azt az ígére­tet kaptam, hogy június hó 5-re elkészül a várt szem­üveg, melyről levélben érte­sítenek. Idáig még semmi értesítést nem kaptam; Azt szeretném kérdezni az illetékesektől, hogy szeptemberre — mikor­ra már másik szemüveg kell az orvosok szerint — meg­kapom-e az április 20-án ren­delt szemüveget. Sajnos, kis­lányom szeme egyre romlik, és ezt a nagyon várt szem­üveg megakadályozná. KOVÁCS LÁSZLÓ Jászszentandrás. A Javítják a Szolnok—Besenyszög közötti kövesútat. Az útjavításhoz a követ a szolnoki gépállomás melletti tárolóhelyről hordják. Hogy a rakodás gyorsabb legyen markoló gépek rakják a teherautókat IC&zel cm ttobetäkUcfz Szilágyi Katalin vezető óvó­nőt mindenki ismeri Jászte­leken- Szemüvege mögül me- legtekintetű, lelkes szempár tekint az emberekre. Bízom benned» bízzál bennem te is — ezt mondja a nézése. Nehéz megtalálni, mert mint körzeti felügyelő szün­telenül járja a környező köz­ségek óvodáit. Most is a jász- jákóhalmi óvoda egyik csön­des sarkában beszélgetünk. Sojc mindenről szá esik egy ilyen baráti beszélgetésen. Múltról, jelenről, jövőről egy­aránt. Jelen esetben az er­délyi Zabola községről, amely az égnek meredő székely he­gyek között fekszik. És ahol 1943-ban a fiatal óvónő meg­tanulta, mit jelentett a Hor- thy-korszakban óvodát ve­zetni. Nyolcvanr-kilencven gyerek egy szűk kis teremben és jól felszerelt intézmény­nek tartották azt, ahol az óvónőnek saját asztala és széke is volt. Az egyházköz­ségtől, vagy az erdőigazgató­ságtól függött, lesz-e fűtés a pöttöm gyerekek számára. To­vábbképzésről álmodni sem lehetett. 1945 tavaszán tartották az első óvónői továbbképzést Er. KÖNYVEKRŐL Dialektikus materializmus és társadalomtudomány Molnár Eriknek a kiváló marxista filozófusnak és tör­ténésznek a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában megje­lent „Dialektikus materializ­mus és társadalomtudomány” című könyve a dialektikus materializmust a tudomány egy meghatározott ágának, a társadalomtudománynak a területén fejti ki. A terjedel­mes tanulmány mélyreha­tóan mutat rá, hogyan szüle­tett meg a dialektikus mate­rializmus determinizmusa, amely a valóság jelenségei­nek mindenoldalú oksági meghatározottságát vallja, de kiküszöböli a korábbi mate­rialista nézetek mechanikus és ' egyoldalú jellegét, s a szükségszerű oksági össze­függés mellett figyelembe ve­szi a véletlen összefüggés lé­tezését is. A tanulmány ezután a tár­sadalmi törvényszerűség fo­galomkörének történeti fej­lődését teszi vizsgálat tárgyá­vá. Olyan lényeges kategó­riák tudományos (s az eddigi megfogalmazásoknál lehető­leg szabatosabb) kifejtésére törekszik, mint a .törvény és tendencia, a törvényszerűség és a véletlen, a szükségszerű­ség és a szabadság. A bur- zsoá áltudomány képviselői­vel. de a marxizmust dog­mává merevítőkkel is vitáz­va. Molnár Erik számos pél­dán bizonyítja be, hogy a társadalmi jelenségek törvé- nvei (ellentétben a termé­szettudomány törvényeivel) általában nem hosszúéletűek. Egy meghatározott történel­mi időszak folyamán hatnak, ezután pedig új törvények­nek adják át helyüket; Külön rész foglalkozik a társadalmi fejlődés dialekti­kus természetével. . A szerző meggyőzően bizonyítja be, V>av dialektikus ismeretek nélkül nem lehet eredményt elérni a társadalomtudomány­ban. A társadalmi fejlődést vizsgálva, minden jelenség­ben és tárgyban fel kell tárni az azokban rejlő belső ellent­mondásokat, de az egyidejű­leg létező jelenségek és tár­gyak külső ellentmondásait is. A revizionizmus és dogma- tizmus elméleti alapját a dialektikus igazságfogalorrt mai kapcsolatos részben igyekszik megfogalmazni a tanulmány szerzője. Fontos tétel, hogy a gyakorlatot, mint az igazság kritériumát is történetileg, konkréten kell vizsgálni, hi­szen a gyakorlat is állandó fejlődésben van. A marxiz­mus—leninizmus, — amely a világ megismerésében konk­rét, történelmi módszert al­kalmaz — nagyszerű fegyver a dogmatizmus elleni küzde­lemben. Az elmélet és gya­korlat egységét tárgyaló (s a jelentős tanulmányt záró) részben a szerző joggal mutat rá, arra, hogy a dogmatiz- mustól megszabadulva, a dia­lektikus materializmussal és materialista dialektikával felfegyverezve leplezheti csak le igazán a marxista társadalomtudomány a bur- zsoá szociológia és történet- tudomány hamisításait. Ez a meggvőző leleplezés rendkí­vül fontos, mert az áltudo­mányos nézetek a tömegeket is befolyásolni tudják, s akadályozzák őket az új tár­sadalomért vívott harcban. Molnár Erik tanulmánya szerencsésen egyesíti a sok­oldalú filozófiai és történeti tudást s bátran elemez eddig tisztázatlan (vagy nem kellő­képpen tisztázott) ideológiai kérdéseket is. Antal Gábor délyben. Szilágyi Katalin ve­zette. Aztán 1946-bun haza­jött. Cigándon, Zemplén me­gyében, majd 1954-től Jászte­leken dolgozik. — Amióta az eszemet tu­dom, mtindig gyerekekkel foglalkoztam, mindig óvónő akartam lenni. Soha egy pil­lanatra sem bántam meg, hogy ezt a hivatást választot­tam. És nem akármilyen, ha­nem falusi óvónő akartam lenni. Itt valahogy olyan kö­zel tudok leerülni az embe­rekhez, megosztják velem gondjukat, bajukat, ezen ke­resztül jobban megismerem a gyerek egyéniségét, jobban is tudom nevelni. Jásztelek község kommu­nistái sok mindennel foglal­koznak, hiszen a községnek ezer elintézni váló problé­mája akad. Gyakran állítják hát meg az utcán a területi alapszervezet párttitlíárát, aki — talán nem is kell mondanunk — Szilágyi Ka­talin óvónő. Van tehát gondja, munkája elég. Maga is állandóan ta­nul, képezi magát, sokat hallgatja a rádiót, könyveket olvas, megnézi a jó filmeket. Mint mondja, ez is hozzátar­tozik ahhoz, hogy jó közös­ségi ember legyen. Ismerni kell a világot. Amikor megkapta a táv­iratot a kormánykitüntetés­ről, első pillanatban nem is értette: miért éppen őrá esett a választás? De a szerencsét kívánó emberek sokasága, az örömtől ragyogó arcok, Ká­dár és Marosán elvtársak barátságos, közvetlen szavai megnyugtatták. — Azért én a kitüntetést csak előlegezett bizalomnak tekintem. Remélem, úgy tu­dok majd dolgozni, hogy méltó legyek rá, — mondot­ta búcsúzóul és sietett vissza a nagyterembe, ahol már várták., a fiatal óvónője, hogy átadja nekik bő tapasz­talatát, sokoldalú tudását. Hajóval a táborba Hétfőn délután hajóval ér­keztek Tiszakürtre a KISZ propagandistaképző tábor la­kói. Egyhetes tanfolyamon tanulnak azok, akik augusz­tus 21-től az egyhetes járási tanfolyamokat vezetik. Ké­sőbb pedig járási, városi pro­pagandista konferenciákat tartanak s részt vesznek az oktatás ellenőrzésében is. Tegnap reggel zászlófelvo­nással, rövid ünnepséggel nyílt meg a tábor, s megkezdődött a tanulás. A tananyag igen változatos. Átmenet a szocia­lizmusból a kommunizmus­ba; a békés egymás mellett élés; a KISZ oktatás peda­gógiai, módszertani elvei; időszerű politikai kérdések; az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi és esztétikai nevelé­se stb. Délutánonként módszertani vitákat tartanak a speciális oktatási formák — világ tér. képe előtt, KISZ politika’ kör, a mezőgazdasági kérdé­sek tanfolyama — megtartá­sáról, a helyes tanításról. Me­gyénkben a KISZ oktatásban új színfolt lesz a mezőgazda- sági kérdések tanfolyama, amelyet a KISZ Szolnok me­gyei bizottsága kezdeménye­zett. Ha a kísérlet eredmény­nyel jár, bizonyára más me­gyék is követik majd a pél­dát. A tiszakürti. tábor százöt­ven lakója — köztük ötver úttörővezető — az egyhetes tanfolyamon újabb ismere teloked gyarapítja tudását hogy még eredményesebben segíthesse a fiatalok nevelé­sét. c Lw&l&kttól néhány sörhau David Ojsztrah és a bécsi szimfonikusok David Ojsztrah első ízben szerepel a Bécsi Szimfóniku- sokkal együtt hanglemezen. A felvétel a „Deutsche 'Grammophongesellsehaít” ré­szére rövidesen elkészül. — David Ojsztrah játssza és egyben vezényli Bach E-dur és A-moIl hegedűversenyét Már harmadszor locsolták meg a szőlőt és a gyümölcs­fákat a cserkeszöllői tsz-gaz- dák — írja Pinczés Pál leve­lezőnk. — A Molnár- és Berecz-brigád fáradságot nem kímélve végezte ezt a nehéz munkát. Ugyanakkor a gyom­irtással is előrehaladtak a szövetkezeti gazdák^ # A jól sikerült kultúrmun- káért kétnapos egri kirándu­láson vettünk részt — írja Farkas Erzsébet karcagi le­velezőnk. — A kirándulás al­kalmával megtekintettük Ijjger nevezetességeit * A termelőszövetkezetünk KISZ-fiataljai vállalásukhoz méltóan másodszor is végez­tek a kukorica kapálásával — írja Sági János tiszaburai levelezőnk; — A tsz vezető­sége és a tagság elégedett a fiatalok munkájával. Szövet­kezetünkben felkészültünk az aratásra és rövidesen sor ke­rül az őszi i árpa vágáséra. MADÁRiJESZTŐ Salsjó László: FORRADALOM A 7unták Földjén MIÉRT MARADT EL A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A Disznóöbölben végrehaj­tott fegyveres intervenció el­ső óráiban drámai gyorsaság­gal pergő események alapi án még mindig tisztázásra szo­rul: ki kit csapott "be? Car- don az amerikai támogató­kat? vagy fordítva: az ame­rikai hírközlő és egyéb szer­vek a kubai ellenforradalmá­rokat? De arra a kérdésre, hogy miért kellett Cardonának — ki tudja meddig — a nyílt tengeren várakoznia a part- rasszállással s miért maradt el a minisztertánács ülése — először Garcia Bautista adott választ. — Ezen a napon, április 17-én Jaguey Grandében vol­tam, amikor jött a telefonér­tesítés: Playa Gironban meg­kezdődött az intervenció. Azonnal bevonultam milicia- egységemhez, amelynek meg­alakulása óta — diáktársaim­mal együtt — tagja vagyok. A fiatal fiú, aki annakide­jén alig 11 éves gyerekfej­jel indult el a Sierra Maest- rába, hogy a Fidel Castro vezette part-raszálló hazafiak­kal harcoljon a szabadságért — most végigvezet azon az úton, ahol 18 éves korában a partraszálló zsoldosok el­len, a szabadság védelmében fogott fegyvert. A Playa Gironba vezető úton, a harcok után majd egy évvel, zavartalan a köz­lekedés. A szétbombázott, s a páncélosok lánctalpaitól feltört beton utolsó szaka­szát javítják. A kanyar után a töltésen kubai zászlóval dí­szített sírhant domborodik. — Itt a Nemzeti Parknál ütköznünk meg először az el­lenséggel — idézte emlékeit készültünk a hajnali ellen- támadásra . í * A SZÉNÉGETŐ ÜR AZ OTTHONÁBAN... A betonútból elágazó, ná­dassal szegélyezett ösvény a zapatai mocsár-világ szén­égetőinek szegényes telepü­léséhez, Roland szüleinek há­zához vezetett. A velünk egyidőben haza­érkező Rodriguez — meg­köszönve, hogy fiát és Gar­dát hazahoztuk — deszká­ból épült házába invitált. A hegyekben töltött időről, a harcos múltról, a szénégető arcát fedő sűrű szakái árul­Roland Rodriguez szénégető családjával Garcia. Semmilyen nehéz fegyverünk nem volt. Az el­lenséges tüzérség és repülők tüze miatt be kellett ásni magunkat. Nagyon súlyos veszteséget szenvedtünk. Itt temettük el — mutatott a sírra — parancsnokunkat, Antero Fernandez hadna­gy ott, Jaguay Grande posta­mesterét. — De 17-én estére meg­változott a helyzet. Az or­szág minden részéből érkező milicista egységekkel, a Fel­kelő Hadsereg páncélos ala­kulataival mái- együttesen kodik. De csak a falu fej­lesztési tervéről, a jövőről beszél szívesen. A falu la­kosságának az invázió alatti magatartására vonatkozó kér­désem megválaszolását a pil­lanatok alatt körénk seregié szomszédokra bízza. A szegényesen berendezett szobában vágni lehetett a szivarfüstöt. A rövidnek szánt udvariassági látogatás­ból hosszú beszélgetés lett. A szénégetők egymás szájá­ból veszik ki a szót, hogy a tényekkel megismertetett külföldi újságíró — és ezt többször ismételték — a va­lóságot írja róluik. Á mozai­kokból összeáll a kép; Az epizódokból teljes lesz a ma­gyarázat arravanatkozóan is, hogy miért maradt el Cardo- náélc Zapataba tervezett mi­nisztertanácsi ülése; Az első zsoldosok között fogták el az egész félsziget egykori birtokosát. Akárcsak Miro Cardona fia — ő is biz­tosra jött. Folytatná akarta ott, ahol abbahagyta: a szén­égetők termékeinek filléres összevásárlásánál, s havannai fényűző au fónagy kereskedése megnyitásánál... De a zapatai földbirtokos és a többi elfogott 1200 zsol­dos 1959. utáni szökése óta sokat változott a világ az egész szigeten. Itt, az egykor elhagyott, s most újjászülető mocsárvilágban is a szén­égető, úr lett az otthonában. — Nem mondhatják a jen­kik, hogy nem figyelmeztet­tük előre őket —■ tette hoz­zá az előbbiekhez Rodri­guez szakállas szomszédja — miközben a képesújság beke­retezett színes mellékletére, Castro és Hruscsov 1960- ban. a new yorki. ENSZ Pa­lotában készült közös fény­képére mutatott; — Már ott mondotta Fi­del: ha Kennedy nem volna milliomos, megértené, hogy a hegyekben nem lehet forra­dalmat kirobbantani ' a pa­rasztok ellen, a földesurakra támaszkodva. Tudomásul ké­ne vennie, hogy valahány­szor aktivizálni próbálják az ellenforradalmi csoportokat, a paraszt-milicia néhány nap alatt meghiúsítja ezeket a kísérleteket. De úgylátszik, hogy valamelyik hollywoodi filmben találkozott valame­lyik partizán históriával és azt hiszi, hogy Kubában ma partizán-háborút lehet szer­vezni. Amikor a zapatai szénége­tő, beszélgetésünk során Fi­del Castro szavait idézte, még nem gondoltam, hogy néhány nap múlva közvetle­nül is hallhatom a kubai for­radalmi kormány elnökét. Következik: KUBA NEM KAPITULÁL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents