Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-26 / 147. szám

1WÍ. Június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 C Mi újság a téglagyárakban? Törökszentmiklóson kétszeresére növelték az égetőkemence kapacitását — A martfűi telep a korszerűsítés ellenére sem teljesíti előirányzatát A törökszentmiklósi Tégla­gyárban nem szűkölködnek a gondokban. Egyidőben úgy tervezték, hogy ezt az üze­met is leállítják, így aztán el­hanyagolták, s csak a tél kel­lős közepén kezdték meg a gépek javítását. Volt pedig munka jócskán; Bagerukat „ömlesztve” kapták, jóidőbe telt, míg üzemképes állapot­ba hozták. Az üzem leállításának gon­dolata azért vetődött fel, mert az égető kemencét át kellett építeni, s gondolták megtakarítják a több. mint egymillió forint körüli költ­séget. A gyártelep környékén azonban igen jó minőségű agyag van, más telepeken pe­dig nem megfelelő, — így mégis a kemence átépítése mellett döntöttek; Az építkezés károsan érez­teti hatását a nyersgyártás­ban is, mivel a még 1960- ban gyártott, 1,5 millió nyers­tégla foglalja el a szárítőte- rület nagy részét. Emellett rhás is indokolta, hogy az égetést minél hamarabb el­kezdjék, — nevezetesen az a fura eset, hogy nem volt elég téglájuk az építkezés folyta­tására; Így aztán május végén hozzáláttak az égetéshez, —- bár a kemence átépítésével csak a jövő hónapban végez­nek teljesen. Az építkezés el­lenére teljes kapacitással fo­lyik az égetés; Azelőtt hat­hétszázezer téglát égettek át­lagban havonta, most kilátás van az egymillió elérésére, pedig jóformán csak most szárad a kemence. Ezt figye- lembevéve nem lehetetlen, hogy elérik a havi 1,2 milliót is a közeljövőben; A kemencében máris olyan jól halad a tűz, hogy a múlt héten a tégla ki és behordá- sához be kellett állítani a harmadik műszakot. Ebből is lemérhető: jól sikerült az építkezés. Erre szolgál bi­zonyságul az is. hogy igen jó minőségű tégla kerül ki a gyárból. A jó egyévi kényszerszünet végét örömmel fogadták nemcsak a gyár régi dolgozói, akik rögvest visszatértek ideiglenes munkahelyeikről, hanem a kömyél* lakossága is. Valósággal sorban állnak tégláért a kocsik a telepen. Nem kellett eddig gyártmá­nyaikat vagonokban távolab­bi vidékekre szállítani, meg­vették a helybeliek; A telep dolgozói örömére az összes sínhálózatot átépí­tették. lovakkal vontatják most már a csilléket; Ez azért ilyen figyelemre méltó, mert a gyártelep nem egyen­letes, sok helyen dombra futnak a csillék. • A martfűi téglagyárban a tavalyi szezonhoz képest mintegy kétszáz forinttal nőtt az átlagkereset; E tényből arra lehet következtetni, hogy a tervteljesítéssel min­den rendben, hiszen ha több fizetés, jobban halad a munka is; Nos. ez esetben nem ez igazolódott be; Má­jusban nyerstéglából és ége­tett cserépből jóval lemarad­tak. Gondosabb munkaszer­vezéssel kell, hogy törlesszék adósságukat. Előnyükre szolgál, hogy a selejtet a tavalyi 26 százalék­ról 18-ra csökkentették — bár országos átlagot tekintve még ez is igen magas szám. A munkafegyelem bizonyos fokú javulására vall az is, hogy tavaly még havonta 10 —11 nap igazolatlan mulasz­tás volt, most meg csak 3—4. Korszerűsítették is az üze­met. A régi köradagoló he­lyett a mai követelmények­nek megfelelő szekrényes adagolót helyeztek üzembe. Az agyagcsillék kötélvontatá­sa helyett pedig egy százmé­teres szállítószallagot szerel­tek be. Különösebb problé­mát most már csak az okoz, hogy merre terjeszkedjen a gyár. honnan fejtse az agya­got; Eddigi haladásának ugyanis a Tisza Cipőgyár ter­jeszkedése szab gátat. Az új bánya kijelölését . a közeli hónapokban el kellene Vé­gezni. hogy idejében tudják majd kitermelni és a követ­kező gyártási idényre érlelni az agyagot (S. B.) A meg nem értés és a közöm- C bösség gátolja az öntözést Békésszenlandráson állnak - Öcsödön hiányoznak a gépek Öntöznek az öcsödi tsz-ek. A kicserepesedefct föld és a tikkadt növényzet ösztönzi erre őket. Pótolni akarják az árvíz es szárazság okozta kieséseket A Szabadság Tsz 600 holdas öntözési tervének eddig a felét teljesítette. Vi­zet kapott a kertészet, a le­gelő, a kukorica, a cukorrépa és a herefélék. Elkészült a barázda a 72 holdas kuko­ricatáblán és gyorsítják a szénabetakarítást a nu'lám- téiben, mert itt is locsolni akarnak. Az egyik 110 hol­das kukoricatáblán — melyet az árvíz pusztította búza he­lyébe vetettek — kelesztő öntözést alkalmaznak. A szövetkezet egyetlen TLM—2500-as szórófejes önr tözési berendezése nyújtott műszakban üzemel. Hajnali háromkor kezdik a locsolást és este kilenc előtt nem hagyják abba. Ahol lehet, ott árasztják a vizet a növé­nyekre. Kovács Ferenc párt­titkár és Varga Béla öntözési agronómus szerint több száz holddal túlteljesítik öntözési tervüket, ha ehhez némi se­gítséget kapnak... A Kossuth Tsz szerényebb tervet készített és jóval több akadállyal küzd, mint szom szádja. 196 holdon akarnak öntözni, de eddig csak a; ötholdas kertészetben sike­rült, mert nincs berendezé­sük. A jó szándék itt sem hiányzik, mert terven felül 150 hold rétet és 60 hold silókukoricát is locsolni akarnak. Elké­szültek a csatornák, meg­kezdték a víz továbbítását a tavasszal vásárolt TO—300-as szivattyúval. De hiányzik hozzá a cső, az AGROKER ugyanis enélkül szállította. Bodócs Imre főagronómus panaszkodik: — A lábunkat lejárjuk 50 méter cső miatt. Az olaj­kutató vállalatnál sikerült csövet találnunk. Igaz, a szivattyúénál keskenyebb méretűt, de azt szűkítéssel összeillesztjük. Nagyobb baj a meg nem értés. Engedély kell a csőhöz, de ha nem engedélyezik, akkor is el­hozzuk, mert a vállalatnál elfekvő készlet és ócskavas­ként is átadják; Befejeződlek az é? végi vizsgák a marxista—leninista esti egyetemen. Az első évfolya­mot hetvennégyen végezték el. A tanulmányi átlag félév­kor 3,6 volt, most 4,2. A második évfolyam 52 hallgatója, s az 57 harmadi­kos is javította tanulmányi átlagát a félévhez viszonyít­va; A záróünnepségen Kö­kény István elvtárs, a Szol­nok megyei pártbizottság tit­kára elismerését fejezte ki a jó eredményért s arra kér­te a harmadik évfolyamot végzett hallgatókat, hogy mi­nél több embernek adják át tudásukat. Vállaljanak részt a propaganda-, a nevelő-, fel- világosító munkából. SZAKTANÁCSOK Legfontosabb tennivalók a nyári munkák előtt rí (-A PÁRTÉLET HÍREI ‘•imiiimnmnnninniiitininiimniniHiiniiiiiinimiiiiii A',"""""""""niiiiiimniiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiii!inii' A JÁSZBERÉNYI járási pártbizottság múlt heti ülé­sén az MSZMP művelődési politikájának irányelveiről, illetve annak végrehajtásá­ról szóló jelentést vitatták meg. Második napirendként a nyári mezőgazdasági mun­kaverseny tennivalóiról ta­nácskoztak. » • AKTIVA ülést tartott az MSZMP kunhegyesi járási bizottsága. Párttitkárok, ta­nácselnökök, termelőszövet­kezeti elnökök és agronómu- sok tanácskoztak a növény- ápolásról, öntözésről, felvá­sárlásról, valamint a nyári mezőgazdasági munkákról. • JÚNIUS 28-án a járási, városi pártbizottságok agi- tációs és propaganda osztá­lyának vezetői, a megyei mű­velődési tanács tagjai, vala­mint a járási városi művelő­dési osztályok vezetői meg­beszélik az 1961—62-es mű­velődésügyi évadban végzett munkát, s az 1962—63-as évad előkészítését. MEZŐTÚRON a városi pártbizottság összehívta a termelőszövetkezeti párt- és gazdaságvezetőket, a szak­embereket akikkel az öntö­zésről tanácskoztak. Az ipa­ri, vállalati igazgatók és párttitkárok pedig a kong­resszusi munkaverseny eddi­gi tapasztalatait értékelték. * JÚNIUS 26-án a Szolnok megyei pártmunkások kétna­pos tanulmányútra indulnak Heves megyébe. A program szerint a párt és gazdasági munkát tanulmányozzák. • AZ MSZMP Szolnok járá­si bizottsága június 27-én ülésezik. Az egyik napirend: a népfront munkája a járás­ban. A jelentést a párt és tömegszervezetek osztálya készítette társadalmi mun­katársai bevonásával. • A KUNSZENTMÁRTONI járási pártbizottságon, a községi párttitkárok részvé­telével a kongresszusi készü­lődésről és a soronlévő me­zőgazdasági munkákról ta­nácskoztak. j A gépállomásoknak a nyá- mezőgazdasági munkákra való felkészülését a napok­ban szemléken ellenőrizték a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai, a termelőszö­vetkezetek elnökeivel közö­sen. A jól kijavított gépekkel akkor lehet minőségileg meg­felelő munkát végezni, ha az emberek kellően felkészül­tek, pontosan ismerik felada­tukat már a munka megkez­dése előtt és állandóan érzik munka közben a róluk való gondoskodást is Aratáskor különösen fon­tos a jól szervezett munka. Ugyanis ebben az évben 148 gabonakombájnnal dolgozik több a termelőszövetkezetek­ben, mint tavaly. Ebből kö­vetkezik, hogy a 148 új kombájn üzemeltetéséhez 296 új kombájnvezető munkába állítása is szükséges. Ezeket az embereket alaposan fel kell készíteni a rájuk háruló feladatokra; Az idén a kombájnaratás a döntő. Ezért a munka szervezettségére különös gondot kell fordítani mind a termelőszövetkezetek, mind a gépállomások vezetőinek. Közösen kell gondoskodniok elegendő zsákról, szállító jár­műről, megfelelő területű és felszerelésű kombájnszérű­ről, valamint szalmalehúzó felszerelésről. Együttes intézkedés tudja megoldani a gépeken dolgozó emberek rendszeres meleg étel és ivóvíz ellátását. A meteorológiai távprognózis szerint a megszokott, a sok évi átlagnál nagyobb meny- nyiségű csapadékra van ki­látás az aratás ideje alatt. Ez a várható körülmény to­vábbi előkészületeket tesz szükségessé a kombájnszérűk berendezésénél. A termelőszövetkezetek és a gépállomások használják fel az elmúlt év aratási ta­pasztalatait, különösen a két- menetes és az egy menetes aratás mennyiségének meg­határozásánál. Amikor már kézi aratásra érett a gabo­na, a rendre-aratókat teljes üzemmel kell működtetni. Külön gondot okoz az idei aratásnál egyes búzafajták meglehetősen alacsony szára, ami megnehezíti a rendre- aratók munkáját. Minden üzem gondos kiválasztással tudja meghatározni azokat a táblákat, melyeknek aratását kétmenetben sikeresen vé­gezheti el Komoly figyelmeztetésül és tanulságul szolgált az el­múlt évben, — több termelő- szövetkezetben — az intenzív búzák aratási időpontjának nem megfelelő megválasztá­sa. Éppen ezért a legnagyobb gonddal kell a nagytermő- képességű búzák érését fi­gyelemmel kísérni és amint az érési stádium azt lehe­tővé teszi, azonnal meg kell kezdeni betakarításukat. A nagyobb betakarító gépi erő munkába állításának az aratási idő lerövidítését kell eredményeznie. A kombáj­nok és az aratógépek után az úgynevezett járulékos munkákat nagyobb területen és gyorsabban kell végrehaj­tani. Majd minden évben visszatérő jelenség a kom- bájnszalma lehúzása és a tarlógereblyézés megkésése; Gondoskodni kell arról, hogy a kombájnszalmát ha­ladéktalanul lehúzzák, s eh­hez megfelelő számú erőgép, szalmalehúzó és ember áll­jon rendelkezésre. A terme­lőszövetkezetek vezetőivel már most meg kell egyezni, hogy az aratógépes aratás után csak a legindokoltabb esetekben végezzenek gereb­lyézést, mivel e munkának a megvizsgált esetek többségé­ben alig volt gyakorlati ér­telme. A nyári mélyszántás, a nyári istállótrágyázás fon­tosságáról ma már nem kell senkit sem meggyőzni, mert e téren mindenki több-ke­vesebb tapasztalattal rendel­kezik. Az aratással egyidő­ben jelentkező gépi munka szükségletet azonban minden termelőszövetkezetben csak kétműszakos traktor üzemel­tetésével lehet megoldani. Most van az ideje annak, hogy a termelőszövetkezetek és a gépállomások vezetői közösen tegyenek lépéséket kellő számú traktorvezető munkábaállítására, hogy a szövetkezeti tulajdonban le­vő és a gépállomásnak a termelőszövetkezetekhez ki­helyezett erőgépeit két mű­szakban üzemeltethessék. Meggyőződésem, a nyári munkák sikere elsősorban attól függ, hogy a rendel­kezésre álló erőgépek két­műszakos üzemeltetését mi­lyen mértékben tudjuk meg­valósítani; Cservényük Emil főmezőgazdász Nem nyílt ki az ejtőernyője életben maradt Galveston (MTI). Fantaszti­kus szerencséje van John Rodney texasi műegyetemi hallgatónak. Vasárnap egyik társával ejtőernyős szabad- ugrást kísérelt meg 2400 mé­terről. 1700 méteres zuhanás után akarta kinyitni ejtőer­nyőjét, de nem sikerült. Ez­után a második ejtőernyővel kísérletezett, de ismeretlen okból ez is felmondta a szol­gálatot A fiatal sportoló egy mo­csárba zuhant le, s ez any- nyira enyhítette az ütést, hogy csak kisebb zúzódásokat szenvedett. Amikor kórházba szállították, mindvégig esz­méleténél volt. (AFP) Befejeződött a második állatbírálat A 64. Országos Mezőgazda- sági Kiállításon és Vásáron bemutatásra kerülő tenyész­állatokat három, természete­sen egyre szigorúbb követel­ményeket állító bírálat alap­ján választják ki. A me­gyék legjobb állattenyésztési szakembereiből alakult bi­zottságok befejezték a máso­dik bírálatot, s ezek tapasz­talata szerint a mind inkább javuló állományból nehéz lesz kiválasztani a bemuta­tásra kerülő jószágokat. A második bírálat alapján pél­dául 159 tenyészbikát, 221 üszőt ítéltek alkalmasnak a kiállításra. Sok kiváló egyed van az ország fehérhús-sertésállomá- nyában, a juhászok jó mun­kájának eredményeként pe­dig 256 merinói kost és 181 anyát bocsátottak a harma­dik bírálat alá. Az idei ki­állításon is bemutatnak öt­mázsán felüli sertéseket; ezek meghizlalására a Rép­celaké Állami Gazdaság és a pálmonostori Béke Termelő- szövetkezet vállalkozott. — — A Viziterv 150 hold ön­tözéséhez úszóműves beren­dezést tervezett részünkre. Az úszóművet rövidesen el­készíti a budapesti Vízgépé­szeti Vállalat. Félünk azon­ban a meg nem értéstől. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályán a beruházási előadó azzal az indokkal adta vissza a tervet, hogy hiányzik belőle a költségve­tés, pedig csak a dossziét kellett volna kinyitnia, ugyanis benne volt. Nem könnyű a tsz-vezetők dolga A jószándék nem elegendő az öntözéshez. Az említette­ken kívül nagyobb gonddal is küzdenek az öcsödi tsz- ek. Ez önzésből és a vízgaz­dálkodási társulat vezetőinek tehetetlenségéből fakad. Az öcsödi Szabadság és Kossuth Tsz-ek a Horga-oldali—Gö- dény-laposi Vízgazdálkodási Társulathoz tartoznak; A társulat a szomszéd község­ben (és megyében), Békés- szentadráson székel. A öcsö- dieken kívül még négy helyi tsz is benne van a vállalko­zásban. A Szabadság és a Kossuth Tsz-ek erre az évre együttesen 109 ezer forintot fizettek be a társulat egy­számlájára. Öntözőberendezést még­sem kaptak tőlük, annak el­lenére, hogy az öcsödi tsz-ek területe a társulathoz tarto­zó tsz-ek területének 49,5 százalékát teszi ki. Pedig a szövetkezeti vállalkozás öt TLM—2500-as öntözőberen­dezéssel rendelkezik. Az öcsödi vezetők eddig hiába sürgették a gépet; Mindig azt a választ kapták: kell a helybelieknek! Legutóbb ugyan kaptak egy homályos ígéretet hogy egy-egy gépet tíz napig (?) majd használ­hatnak. Kíváncsiak voltunk; mivel magyarázzák a jogtalanságot a társulat vezetői? Hogy me­részelik a közös tulajdon használatából kizárni az öcsödi szövetkezeteket? A társulat vezetői — Kozák Márton elnök és Hegedűs Já­nos agronómus — őszintén válaszoltak kérdéseinkre: — A helyi vezetők akadá­lyozzák ezt. A napokban, amikor szóltunk Bállá And­rásnak, a Zalka Tsz elnöké­nek, így vágott vissza: „Úgy látszik, jó fiúk akartok len­ni.’' Igazuk van az öcsödiek- nek és segíteni is akarunk rajtuk; A szentandrási tsz-ek ön­tözéséről készült kimutatá­sok azt igazolják; hogy nem használják ki a gépeket A Zalka Tsz két TLM—2500- as berendezést kapott a tár­sulattól. A legutóbbi dekád­ban 100 órát munkaerőhiány, tehát a tsz miatt álltak a gépek: A társulat minden géphez két kezelőt biztosí­tott és 2x12 órát akar üze­meltetni, de a tsz-ek csak egy-egy öntözési munkacsa­patot jelöltek ki. A szentadrási Rákóczi és Zalka Tsz-ek 500—500 hol­das beépített területtel ren­delkeznek. Itt árasztással is öntözhetnének,; mégis szóró­fejes berendezéseket használ­nák. A társulati vezetők ígére­tet tettek, hogy egész évi üzemeltetésre két öntözőbe­rendezést átadnak az öcsödi tsz-nek; Kétséges azonban, hogy szakítani tudnak-e ed­digi megalkuvó álláspontjuk­kal. Meg tudják-e értetni a helyi vezetőkkel: a társulat gépei nem csupán a békés- szentandrási tsz-ek tulajdo­nát képezik, s az öcsödi föl­dek legalább annyira szom­jaznak, mint a békésszent- andrásiak. Máthé László *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents