Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-24 / 146. szám
\ t SZOLNOK MEGYEI NEELAt1962. június 24. c //dWíH €4/ 1959 SZEPTEMBERÉBEN Jászberényben a volt tanítóképző dísztermében új típusú iskola elsős hallgatói álltak ünneplő ruhában a tanári kar előtt. S az azóta eltelt évek alatt az elsős 18 évesekből komoly, marxista tudástól és kommunista felelősségérzettől áthatott ifjú tanítók lettek. Ez alatt az idő alatt az iskola főiskolává érett, sikerrel tették le a nevelők is az államvizsgát: új típusú tanítókat adnak a magyar falunak. Államvizsga. A szónak komor ünnepélyes csengése van és a vizsgadrukk sem a szokásos, hiszen három év munkájára kell itt feltenni a koronát. Belelapoztunk néhány szak- dolgozatba, s ezek alapján nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy pedagógiából, lélektanból lényegesen többet kaptak és tudnak, mint amit akár az egyetem is adhatna nekik. A kis Vithalm Klára szakdolgozatának címe: Az oktatás folyamata a számtan-mért an gyakorlásában. Tudományos alapossággal kidolgozott, — rendszerezett mű, amelyen érezni a gyakorlásban eltöltött félév jótékony hatását. Vagy itt van Túri Mária szakdolgozata: Egy gyermek részletes lélektani elemzése. Ez a hallgató Tiszavárkonyon. dolgozott és ott tálát egy negyedikes kislányt, aki búskomor volt, elhúzódott a közösségtől és makacsul hallgatott ha kérdezték. Túri Mária elment a családjához, gndosan megfigyelte az órákon, kipróbálta nevelésében a pszichológia eszközeit, és szakdolgozatában nagyon ügyesen derítette ki, mi az oka a kislány elhúzódásának. S ha a kis Marikára most felfigyeltek iskolájában, megismerték őt és többen is foglakoznak ve- fle, ezt talán elsősorban Túri Máriának köszönheti A BIZOTTSÁG előtt felelnek a hallgatók. Vad Mária még sírva is fakad idegességében, pedi g semmi oíka rá, kerék jól átgondolt feleletet ad. A többiek is kifogástalanul tudják és ismertetik a pedagógia módszertanát, nagyon jó példákat tudnak a saját gyakorlatukból. Egy bizonyos: szilárd materialista meggyőződésű, jó tudású fiatalok kerülnek ki innen. Kicsit nehezen mennék el, amint Túri Mária mondotta: jJyan tökéletes kis közösséggé kovácsolódtak a három év alatt, hogy nehéz elképzelni a további életet egymás nélkül. Az államvizsga egyik szünetében néhány szót tudunk váltani Andrási Bélával, az iskola igazgatójával. — A tanítóképzés új rendszere minden vonatkozásban bevált Nem állta meg a helyét az a három évvel ezelőtt hangoztatott érv, hogy a tanulmányi idő kevés lesz a hivatástudat kialakításához. Pontosan az ellenkezője történt. Mélyebb és alap>osabb tudatosság nyilvánul meg ezeknél a fiataloknál, mint a négy éves középiskolai képzés idején. Azon igyekszünk, hogy módszereinket tovább csiszoljuk és intézményünket a pedagógus továbbképzés szolgálatába is állítsuk; A JÁSZBERÉNYI felsőfokú tanítóképző intézet kertje talán a legszebb kert a megyében. Megpihen az ember szeme ha nézi; A kerten keresztül lassan lépkednek a rácsos kapu felé a most végzett ifjú tanítók Kenderesre, Bánhalmára, Kunmadarasra mennek hogy alapos tudásukkal szerényen, de szilárdan beleilleszkedjenek az iskolai közösségekbe. Az Alma Mater pedig visszavárja őket továbbképzésre, tanácsadásra hívogatják őket a barátságos kollégiumi hálótermek, a tündéri szép kert. az előadó termek sora. Olyan ez a főiskola, mint egv terebélyes nagy fa, gyümölcse átnyúlik az ágon a szomszéd kertbe, de az éltető táplálékot mégis a gyökerektől kapja, — ht — ■< Kiállítás nyílt a Varga Katalin Leánygimnáziumban Érdekes kiállítás nyílt tegnap délelőtt a Varga Katalin Leánygimnáziumban Szolnokon. A húsztagú irodalmi szakkör Botond Erzsébet tanárnő vezetésével nemrégiben ugyanis elindult Petőfi Sándor nyomában, g ezeknek a ^túráknak” eredményeit mutatják be a diákok. Petőfi útjait nem vonaton, buszon, vagy repülőgépen járták meg a diákok — csupán a levelek szárnyán. Levelet írtak sok-sok hazai és külföldi városba, faluba, kérve: küldjék el azoknak a tájaknak, házaknak a fényképét, ahol megfordult a költő. Egyik képen Petőfi nagybátyjának cinkotai házát, másikon édesapjának szalk- szentmártoni kocsmáját látjuk, s néhány felvételt az itt lévő Petőfi-szobákról. Ozorán a jelenle® művelődési ház épületében lépett fel színészként a költő, ezt az épületet is bemutatják a diákok, és Dömösdöt, ahol Váradi Antal lakott, kihez verset írt. A tegnap megnyílt kiállítás 26-án kedden zárja kapuit, megtekinthető délelőtt 10-től délután 5 óráig. Salgó László: FORRADALOM A 7unták Földjén VIII. KUBAI GONDOK Az indulás tervezett idejére tolmácsolom, a Haiti szigetről emigrált néger kollega is visszaérkezett a cafe- teriához. A falusi Népbolt- ban próbált a fővárosban nehezen kapható pipereszappant szerezni. Feleségét és a napokban született kisbabát várja haza a havannai kórházból.— Sikerült szerezni? — kérdeztük kórusban, — No hay, nincsen, csak mosószappan van — hangzott a tömör válasz. Sokszor hallottam Kubában ezt a „no hay” kifejezést Mondták nekem is a Kodak cég pompás havannai fotoszaküzletében, amikor eltörött fénymérőm helyett újat akartam vásárolni. Ott az eladó szájából elhangzó gúnyos „no hay”-nak 'olyan volt a hangsúlya, hogy a külföldi világosan értse: az amerikai szállítások elmaradása miatt itt állhat a kubai télvíz idején, a vakító trópusi napsütésben — fénymérő nélkül. Itt, a eafetériában a „no hay” kifejezésre, amit az asztalt körülülő kubaiak is bólogatva megismételtek, a hangsúly alapján inkább „nem tesz semmit” fordítást kellene használnom. Nem, egyáltalán nem volt ebben valamiféle forradalmi romantikából táplálkozó lemondás. Inkább a nehézségek leküzdését vállaló, a nroblémák okait és megoldását kereső emberek elszántsága érződött. Most a nyugati lapok, a rádiók — és ezt nem is lehet tőlük rossz néven venni — a kubai ellátási gondokat a forradalmi rendszer egyenes következményének igyekeznek beállítani, és mint ilyent, elrettentő példaként akarják a kubai fáklyát figyelő latin-amerikai népek elé állítani, — A kubai helyzet (a jegyrendszer bevezetése) — hangzott a Londoni Rádió március 16-i kommentárja — a gyors ütemű forradalmi Intézkedések és a hibás gazdálkodás „sajnálatos” eredménye. Es hogy a venezuelai, a guatemalai, a brazíliai hallgató még világosabban megértse a kubai élelmezési probléma okát, a kommentár hozzáteszi: mindezek a hiányok most azért vannak, mivel „Kuba gazdaságilag valaha teljes mértékben a tőle mindössze 150 kilométerre levő Egyesült Államoktól függött.” De hát a népeknek most mindenütt a kontinensen éppen erről kell dönteniök: megmaradnak-e a régi Kubához hasonlóan az „Egyesült Államoktól való teljes gazdasági függés állapotában” — amerikai áruktól zsúfolt áruházakkal és telt kirakatokkal —, vagy pedig — számolva az amerikai retorziókkal — a forradalom útjára lépnek a meglevő készletek igazságos, átmeneti jegyrendszer alapján történő elosztásával hozzálátnak a monokultúrás gazdasági elmaradottság felszámolásához. Kubában a józanul gondolkodó emberek tisztában vannak azzal, hogy a cukornádföldeken 3 év alatt nem lehet fogpaszta gyártól hús- feldolgozó üzemig mindent építeni olyan ütemben, hogy a félévszázados amerikai gyarmati uralom mulasztásait pótolják és a növekvő keresletet teljesen kielégítsék. Persze arról, hogy Kubában MIÉRT NÖVEKSZIK A KERESLET, a nyugati rádiók Latin-Ame- rika felé sugárzott adásaikban már egyáltalában nem beszélnek. Egyszerűen azért nem, mert — a vásárlóerő gyors növekedése miatt — ez is a forradalmi gazdálkodás eredménye, A kubai mezőgazdasági dolgozó napi keresete az 1959. előtti napi 1 pesoról 2,8 pesora növekedett A 400 000 falusi állandó munkanélküli pedig, az évi 3—4 hónapot dolgozó szezon- munkással együtt az év minden munkanapján keresethez jut. 1957-ben a Kubai Katolikus Egyetemi Szövetséghez tartozó diákok egy csoportja vidékre ment, hogy megvizsgálja a parasztok életviszonyait Az alábbi adatok szerint amelyet annak idején a havannai sajtó is közölt, a falusi lakosságnak mindennap csupán 4 százaléka evett húst, lni> halat, 2 w i, tojást, 3,5 „ s, kenyeret 11 „ ivott tejet. Most elsősorban az a kiéhezett falusi lakosság igyekszik jóllakni, amelynek többsége a közelmúltban — Latin-Amerika parasztjaihoz hasonlóan — éhezett. A villany, a lakbérek 50 százalékos csökkentése, az ingyenes oktatás és egészségügy! ellátás (minden kubai gyerek megkapja a Sabin- cseppeket) következtében ugyancsak megnőve kedett vásárlóerő a városokban is mindenekelőtt az élelmiszer piacán jelentkezik, A forradalom előtt elegendő volt a termelt napi 250 000 liter tej — most kevés a 400 000 liter, A meglevő készletek igazságos elosztása következtében minden 7 éven aluli kubai gyermek napi egy liter tejet kap jegyre abban az országban, ahol a lakosság átlagos életkora néhány évvel ezelőtt — éppen a szerfogyasztás talán csökkent a városokban és az emberek esetleg kevesebb élelmiszert kapnak. A lakosság zömét kitevő parasztok azonban többet esznek mint azelőtt és tartalmasabban étkeznek, mert tejet és húst is fogyasztanak, Emellett amint megállapíthattam, a legtöbb kubai nem Castrot, hanem az amerikai bojkottot okolja az élelmiszerhiányért,” Ezt tette a gépkocsivezetőnk is, miután az alkatrész- hiány miatt agyonjavított Chevrolettel végre újra elA santiagói iskolaváros udvarán magas csecsemő- és gyermekhalandóság következtében nem érte el a 23 évet.., A lakosság túlnyomó többségének táplálkozásában most olyan szembetűnő a javulás, hogy azt még a Londoni Rádió kommentátora sem vonja kétségbe. Előző írásomban idézett Tom Stacey, a The Sunday Times Kubában járt tudósítója — jóllehet zsörtölődött amiatt, hogy havannai barangolása során nem tudott fogkrémet kapni — tárgyilagosan megállapítja. .Az átlagos élelmiindultunk. De a jenkik teljesen indokolt kárhoztatása önmagában elégtelen a meglévő komoly gondok megszüntetéséhez. És erre elsősorban Fidel Castro kormánya figyelmezteti az országot, s a népet. „TANÜLNI — DOLGOZNI — SZERVEZNI” ez a hármas jelszó foglalja össze a legsürgősebb megoldásra váró feladatokat. Tanulni — ez az alapfelvétel Kubában is, mint minden gyarmati uralom alól felszabadult országban. Egyszerűen lenyűgöző a mindenütt, a minden korosztálynál tapasztalható tanulási láz, önma- guktól beszélnek az első kézzelfogható eredmények, A betonúton haladó gépkocsiban olvasom az analfabétizmus felszámolásáról szóló végső győzelmi jelentést: a legidősebb korosztálytól, a lakosság alig 4 százalékától eltekintve mindenki tud írni- olvasni. Szeptembertől már minden iskolaköteles gyerek iskolapadban ül. De ami ma sokat mond — holnap már keveset jelenti Ez csupán — a sző teljes értelmében vett — elemi probléma megoldása, De hol vannak még az ország szocialista átalakításához szükséges középiskolát és egyetemet végzett, kvalifikált munkára, magasfokú szervezésre alkalmas szakemberek tömegei? Egy része már tanul San- tiagoban. a hirhelt Momcada laktanyából átalakított iskolavárosban, a havannai, a santa-clarai egyetemen. Mások a szocialista országokban, köztük hazánkban készülnek országépítő feladatukra. De otthon, a kubai földeken, az üzemekben ma még üres, betöltetlen a helyük. A cukornád ültetvénnyé változtatott agrárországban a gazdasági és kulturális élet deformá- lódása következtében a hazai értelmiség soraiban 40 jogászra jut egy mezőgazdasági szakember.. i Ilyen körülmények között okkal mondta Fidel Castro- Sokkal könnyebb volt né- hányszáz bátor emberre’ megsemmisíteni Batista 50 000-es hadseregét, mint 6,5 millió elszánt dolgozóval megkétszerezni a termelést. Különösen azért, mert közben a fegyverek sem pihentek. : i Következik: A DISZNÓ ÖBÖLBEN. AZ INVÁZIÓ SZÍNHELYÉN c TUDÓS DIÁKOK kas anyag került a kiállítási termeikbe. S méltán illusztrálja Varga Csaba és a többi szorgalmas diák országosan is jelentős sikere az iskola 15 évének fejlődését is... *— bubor ■—» zsef Gimnázium. Persze, az iskolában nemcsak Csaba első helyezése váltott ki elismerést, hanem az is, hogy Halla István, a gimnázium kitűnő tanulója magyarból éa történelemből miniszteri dicsérő oklevelet kapott, akárcsak Borza Marika, a II/a-ból földrajz dolgozatára. A gimnázium az idei tanév végén kiállításon mutatja be 15 éves fejlődését. A szemléltető eszközöket, a politechnikai órákon készített munkákat stb. Fényképek, grafikonok, oklevelek, kitüntetések és sok-sok más értemért ismét csak közhely, hogy mivel jó sportoló, a TF-re akart menni, de most már inkább a földrajz-történelem szakos tanári pálya felé orientálódik. Szenvedélye az olvasás, a bélyeg- és a régi p>énzek gyűjtése, ezenkívül ő a gimnázium zenekarában a mandolines;.. A sikernek persze örült, meg a sok gratulációnak. Legjobban — érthetően — földrajz tanárára büszke, aki egyúttal édesapja is. A tanárok pedig a diáktársakkal és a földrajz bajnokkal együtt örvendeznek az iskola szép jubileumi ajándékának. Tizenöt éve működik ugyanis a tiszaföldvári Hajnóczy Jódolgozatait. Kíváncsi volt tudására, felkészültségére... — .!. A statisztika nem sikerült. Annál inkább a könyvvitel; Nem igen volt nehezebb a feladat egy jó erős iskolai dolgozatnál, de mondom, ilyen sikerre mégsem számítottam. S ahogy elolvastam az újsághírt, hogy nyertem, ezután már minden olyan volt, mintha álmodnék. Mindenki örült, gratulált. Hargitai tanár úr, Száz tanárnő, az osztály, az egész iskola. Otthon a nagymama még sírt is. Anyus szintén boldog volt, meg a testvéreim, apukám megvendégelt egy tábla csoki vall Jöttek aztán a rokonok, a szomszédok, ismerősök. Nézem a könyvelő-bajnoknő arcát, hallgatom szavait. Semmi különlegest nem tudok felfedezni vonásain. Még csak az a bizonyos „sztár-viselkedés” sem látszik rajta, ami az olyan emberekre jellemző, akik váratlanul érnek el gyorg és nagy sikert és szokatlan számukra ez a körülmény. Klárit, mint eddig, most is minden érdekűi. A zene, az irodalom, a matematika, a képzőművészet, a sport, a politika, s ki tudná felsorolni, hogy még mi minden. Szenvedélyei is arról tanúskodnak, hogy egy sokoldalú, modem, mai diáklány Ondók Klári. Szeret táncolni, „csavarogni” az országban minden vágya: világot látni Aztán jói megállni a helyét a Szolnoki Cukorgyárban, ahol nemsokára elfoglalja munkahelyét, majd pedig a közgazdasági egyetem levelező hallgatójaként, ahová vagy az idén, vagy jövőre szeretne beiratkozni; Ám, ahogy mondta; egy társadalmi ösztöndíj sem jönne számára rosszul..« CSABA, A FÖLDRAJZTUDÓS Jó megjelenésű, magas fiatalember, széles vállakkal, rövidre nyírt hajjal, serkenő bajusszal. Nehéz lenne rövid beszélgetés után megrajzolni Varga Csaba arcélét. Nehéz, szorgalommal tanult — így érettségije hogyan sikerülhetett volna másképpen, mint kitűnően? Négy éven át volt eminens tanulója iskolájának; Ügy véljük, már ennyi ok is elegendő volna ahhoz, hogy ez a csinos, okos diáklány sikert arasson. De Klári nem elégedett meg ennyivel. Titkos vágya volt a jó szereplés az országos tanúiméi nyi versenyen, de legmerészebb álmában sem gondolt arra, hogy bajnok lesz. Inkább afféle erőpróbának tekintette könyvvitelből és statisztikából a versenydöntő Fiatalok, tizennyolcévesek, az idén érettségiztek. Ondók Klára, a szolnoki diáklány, könyvvitelből nyerte meg az országos tanulmányi verseny második díját; (Az első díjat nem adták ki.) Varga Csaba, a tiszaföldvári gimnazista a földrajz bajnokság első díján osztozott az egyik fővárosi diák-versenyzővel. Most a két tudós diákot mutatjuk be. EGY LÄNY SIKERT ARAT Babaarcú, álmodozó szemű, mosolygós lány Ondók Klára. Alapiszervezeti KISZ-titkár volt a szolnoki közgazdasági technikumban. E mellett vas
