Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

2 SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 1962. június 24. I MEGLEPETESÉK ALGÍRTÓL BONNIG A szovjet párt- és kormány- küldöttség megkezdte vidéki kőrútjának második szakaszát Június külpolitikai szen­zációja az arabok és az OAS megegyezése. Talán kevésbé látványos, de az európai po­litika szempontjából nagyon fontos Rusk amerikai kül­ügyminiszter európai „folto­zó körútja”. Sok helyet fog­lalt el ezen a héten az újsá­gok hasábjain a laoszi „hi­deg-meleg fürdő” a naponta változó jelentés: beiktatják-e vagy sem a koalíciós kor­mányt. Ami a szocialista tá­bort illeti, nagy nemzetközi érdeklődést keltő körutazást tesz a Hruscsov vezette szov­jet küldöttség Romániában. Jellemző, hogy csak az ame­rikaiak 15 külön tudósitót küldtek ki erre az alkalomra; A látogatás még tart. a köz­leményeket csak ezután te­szik közzé. E hét eseményeiből kettő­ről írunk bővebben: Algériá­ról és a Rusk utazásáról. Szalonképes lett-e az OAS ? Két rádió, illetve televíziós beszéd hangzott el a múlt va­sárnap Algírban. Az egyiket Faresz az algíriai ideiglenes végrehajtó szerv arab veze­tője, a másikat az OAS meg­bízottja mondta el. Bejelen­tették, hogy egyezményt kö­töttek: az OAS abbahagyja a merényleteit, ezzel szemben minden tagja amnesztiát kap. s a függetlenség felé haladó Algír arab rendfenntartó egységei közé felvesznek európaiakat is. Azóta Algír­ban csaknem csend van. Két kérdés bukkan fel tüs­tént az emberekben. Mi vitte erre a megalázkodásra az OAS-f, s miért ültek le áz arabok a fasisztákkal egy asztalhoz? Az első kérdésre a válasz: csőd. Zsákutcába jutott az OAS. Fegyvere, bombája és terrorista legénye akadt vol­na még, de Algéria európai lakói elpártoltak tőle. Eddig támogatták. A módosabb ja azért, mert féltette gyarma­tos kiváltságait, az európai származású egyszerű embe­rek százezrei pedig azért, mert félrevezették őket Az utóbbi hetekben azonban végleg kiderült hogy Algé­riát nem lehet megállítani a függetlenség felé vezető úton, a vak vérengzés hiába­való, s ha tovább feszítik a húrt, a fehérek saját jövő­jüket teszik tönkre. Így született meg az egyezmény, amelyet az ideig­lenes végrehajtó szerv kötött az OAS-szal. Illetve annak egyik szárnyával, a fehér te­lepeseket képviselő úgyneve­zett „civil szárnnyal”. A „katonai szárny” kijelentet­te ő nem ért egyet a megál­lapodással. Ez a magyaráza­ta annak, hogy Oránban még robbannak a bombák. De ez a csoport is bomlik, szedi sátorfáját és átteszi műkö­dési területét Franciaország­ba, oda viszik a fasizmus kórokozóját. S a másik kérdés: miért ültek asztalhoz az arabok? Valószínűleg nem örömmel tették, hanem a józan ész diktálta okokból. Még a kora tavasszal kötötték meg Eviamban a „nagy egyez­ményt” az Algériai Felsza­badítás! Front, az FLN és a francia kormány között. Ebben De Gaulle egyebek között megérte, hogy fel­számolja a terrorizmust. Nem tette. Naponta 30—40 arab halt meg és az OAS azzal fenyegetőzött, hogy minden várost romhalmazzá tesz. S amikor a politikai csőd előtt álló, de még sok pusztításra képes OAS tár­gyalási ajánlatot tett, az algériai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke (aki egyébként az FLN-t képviseli) leült az asztalhoz. Canossa-iárás négy fővárosban Rusk amerikai külügymi­niszter több, mint húszezer kilométert tesz meg egy hét alatt, de alig ha volt és alig ha lesz sok kellemes órája. Legalább is ami a politikát illeti. Kennedy megbízottja­ként járt Párizsban és Bonn­ban, tárgyal Rómában és Londonban. Szövetségesei közé jött, mégis sok nehéz­séggel találkozik, egyes kom­mentátorok szerint a nyugati falban támadt repedéseket kell betömnie, foltozgatni a nyugati egységet. Már a nézeteltérések felso­rolása is tekintélyes helyet foglal el. De Gaulle hosszabb ideje haragszik Washingtonra, mert az nem akarja vele megosztani az atomfegy­ver gyártási titkát — holott a tábornok saját francia atomhaderőt szeretne kiépí­teni. S mi több, francia vezetés alatt álló Nyugat- Európa irreális álmát ápol- gatja magában, olyan Nyu- gat-Európáét, ahonnan udva­riasan, szövetségi minőség­ben ugyan, de kitessékelnék az angolszászokat De Gaulle ezt a tervét Adenauerrel kö­tött szoros szövetségben sze­retné megvalósítani, a NA- TO-n belül külön tengelyt alkotva Ezzel azonban veszé­lyes politikai játékot űz: Nyugat-Németország is segíti az atomfegyverkezós előké­szítésében és támogatja Aden­auer merev, német és nyu­gat-berlini poditikáját. Ezekről a kérdésekről tár­gyalt Rusk De Gaullel. Az amerikaiak ugyanis meg sze­retnék őrizni az atomtitkot és az atomfölényt a nyugati táboron felül, még kevésbé tetszik nekik a He Gaulle- féle „Nyugat-Európa ameri­kaiak nélkül”. S mitöbb, Kennedy a német kérdésben is kezd reálisabb álláspontot elfoglalni, francia és nyugat­német szövetségesei viszont nehezítik tárgyalásait a Szov­jetunióval. Hírek szerint Pá­rizsban főleg az atomkérdés­ről tárgyaltak és kompro­misszum jött létre: az ame­rikaiak állítólag a jövőben eltűrik a francia atomfegy­ver létét, De Gaulle viszont megígérte, hogy „nem jár kű-’ lön utakon”. Egy ilyen szó­beli megállapodás természe­tesen nem kötelező egyik fél­re sem, de ha igaz, úgy az amerikaiak az egység kedvé­ért és legalább is egyelőre — enegedtek valamit a tábor­noknak, igyekeznek a jöven­dő francia atomhaderőt • a NATO-n belül tartani. Egyéb­ként a franciák — nyugat­német közreműködéssel — amúgy is fejlesztgetik már saját atombambájukat. En­nek ellenére valószínűtlennek tűnik, hogy az amerikaiak le akarnának mondani óriási előnyükről, uralkodó helyze­tükről, a nyugati atomstraté­giában. Bonnban más volt a hang­nem, a nyugat-német kormány nem lehet olyan hetyke, területén amerikai csapatok vannak, s valamivel jobban függ Amerikától, mint Fran­ciaországtól. Rusk, Adenauer és Schröder külügyminiszter tárgyalásainak műsorán első­sorban a Nyugat-Berlint Nyugat-Németországgal ösz- szekötő utak kérdése szere­pelt. Emlékszünk, hogy eb­ben a kérdésben az ameri­kaiak bizonyos — bár koránt sem elegendő — engedményt ajánlottak fel néhány héttel ezelőtt, mire Adenauer való­ságos dührohamot kapott. A mostani bonni tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény azt hangoztatja, hogy,, az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés”, csak bizonyos „módszerbeli” nézeteltérések vannak. De ha visszagondo­lunk arra a kitörésre, ame­lyet Kennedytől láttunk, amikor néhány héttel ezelőtt értesült Adenauer szabotá­zsáról — akkor helyezhetjük csak kellő fénybe a mostani „egyetértést”. Valószínűtlen, hogy — Rusk hatására — hir­telen azonossá vált volna Bonn és Washington állás­pontja. Amikor a nyugatiak vitái­ról írunk, természetesen nem felejtjük el, hogy a fő ellen­tét a kelet és a nyugat között van, a világméretű vitát az atlanti országok hideghábo­rús politikája okozza. Meg­van azonban az érdekessége a NATO-n belüli nézetelté­résnek, Rusk utazása is mu­tatja azt az erjedést, amelyet az erőviszonyok változása okoz. Nyugat-Berlin (TASZSZ). Nyugat-Berlinben véget ért az a több hónapon át tartott per, amelyet' a .különleges rendeltetésű” Einsatzkoman- do—9 hat tagja ellen indí­tottak. E nácik parancsára és személyes részvételével 1941- ben Wilnjus, Mologyecsno, Szurozs és más ideiglenesen elfoglalt szovjet városokban többezer békés szovjet pol­gárt, köztük gyermekeket és asszonyokat kínoztak meg Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati számá­ban Ratyianyi, a lap párizsi külön tudósító ja foglalkozik Rusk párizsi tárgyalásaival és az atomfegyverkezés kér­désében tapasztalható ame­rikai—francia nézeteltérések­kel. A tudósító utal a New York Herald Tribunera, — amely a párizsi tárgyalások eredményeit tömören így foglalta össze: „megegyeztek abban, hogy nézeteltérések vannak”. Természetesen — fűzi hozzá Ratyianyi — sem­miféle nézeteltérés nincs a francia és az amerikai kor­mány között a tekintetben, hogy fegyverkezzenek-e vagy leszereljenek. Mind a két fél a fegyverkezési hajsza foko­zásának híve. Amikor Franciaország azt a „jogát” védelmezi, hogy önálló atomfegyvere legyen, voltaképp azt sugallja az Egyesült Államoknak, hogy ha az amerikaiak tevéke­nyen elősegítenék a Nyugat- ‘Németországgal szoros szö­vetségben álló Franciaország atomfegyverkezését, akkor esetleg lehetne szó valami­féle kompromisszumról — állapítja meg Ratyianyi. Amerikai befolyásos kö­rökben most találgatják, mi volna előnyösebb az Egye­sült Államok katonai és po­litikai tervei szempontjából, — megtartani különleges helyzetét a NATO-ban, vagy hozzájárulni az európai szö­vetségesek gyors ^nemzeti” Bukarest, (MTI) A Hruscsov vezette szov­jet párt- és kormányküldött­ség megkezdte vidéki kőr­útjának második szakaszat. A vendégek országjáró kőrútjuk több mint 1500 ki­lométer hosszú első szaka­sza során ellátogattak Bor­zestibe, az ország vegyipari központjába, Vajdahunyadra, Románia vas- és acélipará­nak fellegvárába, a zsilvöl- gyi szénmedencében levő Lupény városába és Craio- vára, az olténiai gazdag olaj­mezők székvárosába, ahol nagygyűlésen találkoztak e városok lakosságával és megismerkedtek a román ipar különböző ágainak munkasikereivel. Pénteken délután visszatértek Buka­restbe, s részt vettek a ro­mán párt- és államvezetők fogadásán. A szovjet vendé­geket vidéki kőrútjuk első szakaszán a román nép min­Párizs (MTI). Mint már jelentettük, Sá­lán pénteken felszólította al­gériai híveit, szüntessék be vadállati módra. A bíróság felmentette Fiebig SS-ober- sturmführert, aki személye­sen részt vett gyermekek és nők kivégzésében. Négy más náci hóhért — Schneidert, Sturkot, -“Greiffenbergert és Tunnatot — háromtól tíz évig terjedő szabadságvesz­tésre ítéltek. A bíróság csu­pán Filbertet, a „különleges rendeltetésű” alakulat volt főparancsnokát sújtotta élet­fogytiglani börtönbüntetéssel. atomfegyverkezéséhez. Ratyianyi azzal zárja cik­két, hogy a béke védelmezői szempontjából az első és a második felfogás híveinek vitája arra & vitára emlé­keztet, hogy melyik a jobb: a kolera-e vagy a pestis? Hasonló hangnemben kom­mentálja a francia—ameri­kai nézeteltéréseket Markov alezredes a Krasznaja Zvez- dában. Ha figyelmesebben meg­nézzük az atlanti házban dúló vitákat — írja a szovjet katonai lap — észrevehet­jük, hogy e viták nem a bé­ke biztosításának legjobb útjairól, nem a nemzetközi feszültség enyhítéséről, és nem a leszerelésről folynak. Nem ilyesmi foglalkoztatja az atlanti stratégákat. Az Egyesült Államok, — amint azt hadügyminisztere a napokban kategorikusan kijelentette, ellenzi a nukleá­ris erő szétforgácsolását. De­magóg módon arra hivatko­zott, hogy az Egyesült Álla­mok meg akarja akadályoz­ni egy atomháború ki robban­tását. Az amerikai vezető körö­ket valójában egészen más kérdés foglalkoztatja —nem akarják kiengedni kezükből azt a félelmetes eszközt, — amellyel nyomást gyakorol­hatnak szövetségeseikre és ami a legfőbb, saját uralmuk alatt akarják tartani a NATO egész ütőerejét. — (MTI). denütt kitörő lelkesedéssel fogadta. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség különvonata szombaton reggel kilenc óra­kor indult el Bukarestből, az ország egyik legfestőibb vi­dékére, a Fekete-tenger partjára. A magasrangú ven­dégek itt meglátogatják Ro­mánia legnagyobb kikötővá­rosát, Constantát. Felkeresik a Constantától néhány kilo­méterre fekvő Mangáliát Eforiet és Mamaiát. A szovjet vendégek a program szerint ma délben 12 órakor érkeznek meg Constantára. Innen 12 órá­tól 17 óráig keresik fel Mangaliát és Eforiet. 18,30— 19,30 óráig nagygyűlésen tu- láucoznak Constanta dói zóival. Este a Dobrudzsa tartományi pártbizottság va­csoráján vesznek részt. Vidéki kőrútjuk második szakaszára Gheorghiu-Dej, Gheorghe Maurer, valamint a fegyveres harcot, fogadják el a Rocher Noir-ban létre­jött megállapodást. Gardy ezredes, az oráni kalózrádió­ban ugyanakkor bejelentet­te: az OAS tovább folytatja merényleteit és a középüle­tek pusztítását. Felszólította az európaiakat, hagyják el Algériát, s költözzenek Fran­ciaországba. Susini, a titkos­szervezet harmadik vezetője Algírban, viszont arra kérte az európaiakat, szavazzanak igennel július elsején. Az egymásnak ellentmon­dó utasítások megerősítik, hogy az összeesküvők elvesz­tették a játszmát Algériá­ban. A Párizsból, Algírból és Oránból különbözőképpen irányított visszavonuló had­műveletnek azonban közös célja van: az OAS fasiszta erőinek megmentése. Az Oránban parancsnokló ezredesek az elmúlt napok­ban — amikor a francia ka­tonai vezetőség „egyoldalú fegyverszünetet” hirdetett — a városba összpontosították csapataikat és folytatják a „felperzselt föld” — akció­ját. Az algíri csoport az orá­ni ellenállással zsarolja az ideiglenes végrehajtó hatal­mat. Sikerült elérnie, hogy 225 ultrát beszerveznek az eddig, kizárólag arabokból álló helyi karhatalomba. Sálán „megtérése” a fran­cia jobboldali sajtóban és politikai körökben megindult „kegyelmi kampányt’’ tá­masztja alá. Az ultra parla­menti képviselők amnesztiát követelnek a letartóztatott összeesküvők részére. Azzal érvelnek, hogyha Algériában amnesztiát Ígértek az OAS első adományát az Az algériai háborút lezáró eviani egyezmény megkötésé­vel napirendre került a Tu­néziában és #Marokkóban élő menekültek. * valamint a francia hatóságok által algé­riai gyűjtőtáborokba telepí­tett családok hazatérése. Az Algériai Vöröskereszt közlése alapján ismeretes már, mire van legnagyobb szükségük a hazájukba, il­letve lakóhelyükre visszaté­rőknek; Elsősorban a hajlék­talanná váltak sok tízezres tömegeit kell fedél alá jut­tatni. Erre a célra a Nem­zetközi Vöröskereszt a kü­lönböző országok adományai­ból több ezer sátrat Éván beszerezni) ▲ liga felhívásá­a párt és a kormány más vezetői Wsérték a szovjet küldöttséget. Vasárnap délelőtt 10 órától 11.30- ig a román és a szovjet párt- és kormányküldöttség a tengerpart egyik villájában tovább folytatja tárgyalásait. Ezt követően visszaindul Bu­karestbe, ahová — program szerint — délután 15 órakor érkezik meg. 16 órától 16.30- ig ünnepélyesen aláírják a közös közleményt; 16.30-tól 18.30- ig, a szovjet vendégek nagygyűlésen találkoznak Bu­karest lakosságával. 18.30-tól 19.30- ig pihenőt tartanak. A szovjet vendégek 19.30-tól részt vesznek a Szovjetunió bukaresti nagykövetének fo­gadásán; A szovjet párt- és kor­mányküldöttség — program szerint hétfőn reggel Elenc órakor elutazik Bukarestből. (MTI) tagjainak, a francia kor­mány sem lehet kevésbé ék­néző. Georges Bidault, a fasiszta szervezet új vezetője, egy brüsszeli lapban világosan értésre adta: az OAS Fran­ciaországba csoportosítja át erőit, hogy előkészítse a ta­lajt egy fasiszta puccskísér­lethez. A Párizsban és a vi­déki városokban ismét fel­lángolt terrorhullám, a kom­munisták és más antifasiszta személyek ellen elkövetett gyilkos merényletek, a ki­bontakozó fasiszta támadás jelei.) Algír í Gardy volt tábornoknak; az OAS nyugat-algériai pa­rancsnokának rádióbeszéde után — amelyben a Rocher Noir-i megállapodások elle­nére az OAS terrorkampá­nyának folytatására szólított fel — újabb merényletek so­rozata indult meg Oranban és Bone-ban. Az orani város­háza egy bombarobbanás kö­vetkeztében kigyulladt. Bo­ne-ban 20 kézigránátot dob­tak és 20 bombamerényletet követtek el. • Az algériai népszavazási kampány során a Nemzeti Felszabadítás! Front rádió- felhívást intézett az algériai­akhoz, kérve őket, hogy sza­vazzanak igennel a függet­lenségre. Az FLN szóvivője ezután felolvasta az algériai ideig­lenes kormány Tuniszban kiadott június 13-i nyilatko­zatát, s hangsúlyozta az al­gériai franciák megnyugta­tására, hogy az Evianban meehatározott biztosítékokat szigorúan betartják. algériai népnek ra válaszolva a Magyar Vö­röskereszt máris útnak in­dított negyven darab nagjr- méretű, 12 személyes sátrat. Ez a küldemény első része annak az adománynak, ame­lyet az országszerte megszer­vezett gyűjtés eredménye­képpen, dolgozóink áldozat­készségéből a Magyar Vörös- kereszt a függetlenségükért küzdő népek — közöttük Al­géria hős népe — megsegí­tésére kíván juttatni. A to­vábbiakban gyógyszereket, nagyobb mennyiségű élelmi­szert és ruhaneműt küld majd a Magyar Vöröskereszt a támogatásra szorult algé­riaiaknak, (MTI) A nyugat-berlini biróság felmentett egy náci háborús bönöst A NATO belső egyenetlenségeiről Az OAS vezetők célja a fasiszta erők átmentése Útnak indították a magyar dolgozók

Next

/
Thumbnails
Contents