Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

1962. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Időszerűnek tarifák és helyeslik ^ « pedagógusok as iskolai adminisztráció egyszerűsítését * Én olvastam fel a tantes­tületnek a cikket. Mindenki helyeselte. Végre lesz időnk több családlátogatásra, egy- egy gyerekkel való elmélyül­tebb foglalkozásra. Önkép­zésre is több időt fordítha­tunk. Már régen panaszkod­tunk az adminisztráció mér­téktelen elburjánzása miatt. Kétszer is elolvastam újságolta Vajay Tibor, a Rá­kóczi úti iskola tanára. — Az intézkedésekkel tökélete­sen egyetértek. Ha az admi­nisztrációra az eddigi for­májában szükség is volt egy ideig az előbbi években, már semmi esetre sem volt indo­kolt az osztályzás bonyolult rendszere. Nagyon örülünk annak, hogy a statisztikákat jórészt megszüntették, ma­gam is. sokat gondolkoztam azon, hogy ezeknek az el­készítése vagonszámra nyeli el a papírt. Vajon ki olvassa el ezt a tenger papírtömeget és ha elolvassa, milyen kö­vetkeztetést von le belőle? —- Az igazgatók ezután sokkal többet tudnak segí­teni a nevelőknek és erre, valamint a kollektíva meg­erősítésére igen sok idő jut. Tanítványaimmal is többet tudok majd törődni, hiszen a pedagógus legfőbb célja éppen a gyermekkel való, be­ható foglalkozás. Eddig a vélemények. Mi csak annyit tehetünk, hozzá, sok ilyen bátor, bürokráciát irtó intézkedést kívánunk és várunk továbbra is az élet minden területén. — ht — Egy aktíva — 21 új olvasó Szelevényen számos híve van az olvasómozgalomnak. A községi nőtanács is részt vesz új könyvbarátok tobor­zásában. A nőtanács egyik lelkes tagja Romhányi Re- zsőné május végéig huszon­egy új olvasót íratott be a könyvtárba. Az olvasók érdeklődéséről Borz Margit könyvtáros el­mondotta, hogy a 14—18 év közötti ifjúság szinte kizá­rólag a mai magyar írók könyveit olvassa. A fiúk sze^ rétik az ismeretterjesztő iro­dalmat, a 14—18 éves lányok azonban kizárólag csak a szerelmes regényeket kérik. E téren az iskolának kellene valamit tenni. A felnőtt ol­vasók közül mind többen érdeklődnek a mai irodalom iránt — Jókai és Mikszáth regényei kissé háttérbe szo­rultak. Nagyon szeretik Leo Tolsztoj, Balzac és Victor Hugo műveit. Karácsony Erzsébet Szelevény A egy kiállítás ürügyén Kisújszálláson — a várostól egy kilométernyire — bővizű kutat fúrnak. Háromszáz méter mélyből jön majd fel a víz, ha Sári József, Puha György és Gazdag István be­fejezte a munkát. Képünkön a fúrócsövet cserélik. Articsóka-háború Nem hisszük, hogy akadt olyan pedagógus, aki ne ol­vasta volna el a tegnap reg­geli országos lapokat. Az el­ső oldalon találhatták meg a kétnapos megyei művelő­dési osztályvezetők részére tartott értekezlet tudósítását. Nem kevesebbről esett szó ebben, mint az iskolai ad­minisztráció olyan mérvű egyszerűsítéséről, amely je­lentősen növeli a pedagógu­sok tényleges nevelőmunká­ra fordítható idejét. Leegy­szerűsödik az osztályozás, megszűnik az úgynevezett „réndűség’’ megállapítása az iskolákban, ez kizárólag az érettségi bizonyítványban lesz benne. Az első osztály­ban nem lesz félévi bizo­nyítvány, megszűnnek a ne­gyedévi osztályozó értekez­letek, nem kell foglalkozni a sok időtrabló statisztikával. Több iskolában ma reggel felolvasták a cikket és azon­mód meg is tárgyalták, be­szédtéma lett ez pedagógus körökben. Munkatársunk több érdekeltet szólított a telefonkészülékhez, hogy megkérdezze, hogyan értékeli ezt a nagyszerű intézkedést. Minden körülmények között érvényt szerzünk a miniszteri utasításnak Körülbelül két hete közöl­ték velünk az intézkedések tervezetét. Amikor az osz­tályon megbeszéltük, általá­nos helyesléssel fogadták munkatársaim, — mondotta Bárdi Imre a megyei tanács művelődési osztályának ve­zetője. — Első gondolatunk az volt, hogy meg kell is­mertetnünk ezeket az intézke­déseket a legilletékesebbek­kel. A Koltói Anna utcai általános iskola nevelőtestü­letével beszélgettünk el és ennek a beszélgetésnek ket­tős érdekessége is volt. Az első, a nagy egyetértés és a felfokozott munkakedv, a második pedig, hogy egész sor problémát vetettek fel, amelynek megoldása a kö­vetkező lépéshez tartozik, elmondották azt is, mennyire hasznos, hogy több idő jut a gyermekekre. A művelődésügyi osztály igyekszik a jó és hasznos intézkedéseknek maradékta­lanul érvényt szerezni. E hó 28-ra összehívtuk a járási művelődésügyi osztályvezető­ket, igazgatókat, hogy mó­dot találjunk az egy nyelven beszélésre ezen a fontos te­rületen. Az iskolaigazgatóknak több idejük lesz a kol­lektíva megszilárdítására Dr. Cseh Andrásné, a szol­noki leánygimnázium igazga­tónője volt a következő te- lefonpartnerün k. — Nagy könnyebbség ez számunkra. Nagyon örülök, hogy kevesebb lesz az érte­kezlet, amelyeket sokszor már csal* azért tartottunk meg, mert megkövetelték, egyébként semmi értelmét nem láttuk. A statisztika el­készítése negyedévenként több mint fél napot vett igénybe; Az osztályozásra vonatkozó újítás határo­zottan jó, a réndűség meg­állapítása sokszor irreális volt. Közepes rendű volt a 2,7-es átlagot elért tanuló ép- penúgy, mint a 3,6-os; Ez sokszor elkedvetlenedést szült. Most sokkal több időnk lesz a nevelőmunkára, az is­kolai kollektíva megszilárdí­tására. Több idő családlátogatásra — Halló, itt Beloiannisz utcai iskola, Bozsik Tibomé, alsótefiozatos nevelő beszél. Párizs (MTI). A nyugat­franciaországi Finistere me­gye két napja heves kispa­raszti tüntetések színhelye. Saint-Polban a parasztok tonnaszámra szórták az ut­cákra az árticsokát és telje­sen megbénították a város forgalmát. A zöldségtermelők az alacsony felvásárlási árak ellen tiltakoztak. Az árticso- ka háború tulajdonképpen két termelői szervezet között tört ki, az egyik kijelentette, 40 centime-nál olcsóbban nem adja az árticsoka kiló­ját. Mert ennyi a termelési költsége, inkább elpusztítják a termést. A másik termelői szervezet viszont 25 centime- os felvásárlási árba is bele­Az Országos Takarékpénz­tár egy hét múlva, június 29- én és 30-án rendezi a 2., a 3. és a 4. békekölcsön 1962. első J félévi húzását. A sorsoláso­kat mindkét nap a Villamos­gép és Kábelgyár Művelődési Házában (X., Gyömrői út 103. sz.) tartják. Pénteken délután 2 órai kezdettel bonyolítják le a II. Békekölcsön húzásét, ame­lyen 134 000 kötvényre 27 millió forintot sorsolnak ki. egyezett. A zöldséget azon­ban nem tudták elszállítani, mert a rivális szervezet tag­jai kiszórták az árticsokát a vonatból. Heves összetűzé­sekre került sor Saint-Pol­ban. Csendőri erősítések ér­keztek, könnyfakasztó gráná­tok robbantak. A zavargások tulajdonkép­peni oka, hogy a kormány nem adta meg a termelőknek az Ígért ártámogatást, amely fedezte volna veszteségüket. A parasztok a múlt évihez hasonló traktoros felvonulá­sokkal fenyegetőznek. — Az Európai Közös Piac mit sem javított helyzetükön. Termé­sük elhelyezése egyre na­gyobb nehézségekbe ütközik. — Szombaton déli 12 órakór kezdődik a húzás. AIII. Bé­kekölcsönből 172 000 kötvény­re 47.1 millió forint, a IV. Békekölcsönből pedig 125 000 kötvényre 28.9 millió forint jut nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből ösz- szesen 43100 költvényre 103 millió forintot sorsolnak ki. (MTI? f' nS-mCt^go-löm HÍREI Közel két és félezer nő dol­gozik állandóan a kunhegye- si járás, termelőszövetkezetei­ben, és három szocialista cí­mért küzdő munkacsapatot szerveztek eddig. A szövet­kezetek vezetői is igyekeznek segíteni az asszonyok háztar­tási munkáján. Négy helyen — két kunhegyesi és két kenderesi tsz-ben — vettek eddig mosógépet. * Jászfényszarun gyűlést tartottak június 20-án, ahol a nőtanács községi vezetősé­gét választották meg. • Békegyűlést tartanak va­sárnap Tiszajenőn. A gyűlés előadója Borsányi Jánosné, a nőtanács megyei titkára lesz. * Kibővített járási végrehaj­tó bizottsági ülésre készül a törökszentmiklósi járási nő­tanács. Ez alkalommal sok fontos dologról beszélnek majd. Többek között arról, milyen kérdések foglalkoz­tatják mostanában a falusi asszonyokat, s miben tudnak leginkább segíteni a mozga­lom aktívái. Ezentúl megvi­tatják azt is — az iskolai év tapasztalatai alapján, — hogy milyen segítséget adtak a szülői munkaközösségek az iskolai nevelő munkához* Ké icsinységnek tűnő do- log. A Jászberényhez tartozó tőtevényi iskola ki­állítást nyitott vasárnap. Három tanteremben, három témából. Egyik az iskola biológiai szakkörének mun­káját mutatja, másik az Arany János úttörőcsapat kézimunkázóinak remekeit. S a harmadik olvasómoz­galmi ízelítő. Alapjában valóban nem szenzáció, hiszen tanév-zá- fáskor ilyen, vagy másmi­lyen kiállítást sok iskola rendez. Ám ez a jászberé­nyi tanyavilágban nyílt, a tőtevényi tanyasi gyéreitek, s talán szüleiken keresztül a tanyasi emberek életét is bemutatja. Három tanterem tablók­kal, rajzokkal, könyvekkel, preparált madarakkal és horgolt asztalterítőkkel, csipkékkel, népművészeti mintákkal. A legtetszető- sebb kiállítóterem kétség­kívül a kézimunkázóké. A legnépesebb szakkör is az övék, melynek Török Éva szakkörvezető tanítónő a lelke. Török tanító néni az ízlésfejlesztő kézimunlcázás megsszállottja. Mesélik, hogy lakásán férni nem le­het a mintáktól, a készülő­félben lévő és kész csipkék­től, apró térítőktől. Nos, Török Éva ide jött tanítani. Gyerekeibe bele- szugerálta a kézügyesség, a kézimunkázás iránti vá- I gyat. Tanyán nem kicsiny­ség ez. Kézimunkázás köz­ben újabb és újabb minták fonálba öntése után fino­modik a gyerekek esztéti­kai érzéke. így van. Nemrégiben tan- felügyelő járt Tötevényen. Kíváncsi volt, hogy az egy­kori szakkör-látogatók mi­lyen hasznát veszik az is­kolában hetenként két al­kalommal eltöltött délutá­noknak. Felkereste D eme Istvánnét, az öt évvel ez­előtti Muhari Ilonát és Deméné olyan lakásban fo­gadta, ahonnan eltűntek a vásári bóvliáruk, hamisít­ványok, giccsek. Deméék szobájának díszei a saját- kezűleg készített kézimun­kák. Pénzkereseti lehetőség is- Van olyan tanítványa az is­kolának, aki jelenleg éppen volt tanítóinak horgol, A Szórád-testvéreket is hoz­zájuttatta már néhány fo­rinthoz a kézimunkázás. De a nagy fegyvertény mégis az, hogy a szakkör hatással van a szülőkre. Ügy is, hogy a szülők bekapcso­lódtak a kézimunkázók kö­rébe, mint Bénice Istvánná és Ács Andrásné. r /§ m másképpen is. Itt tartja brigádgyűléseit a tanteremben a termelő- szövetkezet. Az első gyűlé­sek idején bizony nem ment ritkaságszámba, ha padló­ra köpött valaki. Mostanra hamutál nélkül nem dohá­nyoznak a tanteremben. S fejen hagyott kalapban sem lépi át senki a küszöböt. Érzik, az iskola szép, a gye­rekeiké, az övék, becsülni kell az iskolát, a szépet. Nem ment egyik napról a másikra. A kézimunka- szakkör tizenkét éve mű­ködik. A tantermek füg­gönyeit, térítőit mind a nebulók készítették. Tizen­két év után mégis ebben az esztendőben leginkább a tanyavidék közügye a ké­zimunka. De a biológiai csoport is. A kis biológu­sok a környék természetes vizének, a Hajtának élővi­lágát kutatták fel, kitöm­ték az állatokat. Három­száz tanyai ember tekin­tette meg a kiállítást. Páro­sával járták körbe a ter­meket, álltak meg az álla­tok előtt. Naponta ott dol­goznak az itt található állatok környezetében, s mégis most tudták, hogy az a föld, amelyen laknak, a tudomány szemével te­kintve is milyen érdekes. Végül az olvasószoba. Ez a fogalom jelöli legjobban az olvasómozgalmi kiállítás termét. Nagyon ízléses. Be­lépve, nézelődve szinte megkívánja az ember a könyvet. Részint Telek Béla és Tukora István öt­letdús rajzai, karikatúrái hatására. Kínálja a köny­vet, kézbe adja a kis ki­állítás és éppen ez a célja. Az iskola négy felső osz­tályában minden gyerek olvas. Több szülő a gyere­kek kötelező olvasmányát átböngészi, kiolvassa. De még kevesen. Kovács La­jos, Benke István, Krigel István, Fülöp Károly — olyan tizenöten, Az olvasó- mozgalom magja. Nos, eb­ből a magból fát akarnak nevelni a tőtevényi tanítók, ősztől kezdve offemív&t indítanak: olvasson az egész család a tanyán. Ne­héz lesz? Nagyon nehéz. A könyv igaz barátjává tenni olyan parasztembere­ket, akik eddig nem sokra becsülték azt, nem sókkal könnyebb, mint a kollekti­vizálás. De a tőtevényiek neki­vágnák. Azt akarják: a tanyák művelődési köz­pontja legyen az iskola. És ezért áldozatokra hajlan­dók, A tanítók a szövetke­zet minden brigádgyűlésén megjelennek, hallgatóznak, véleményüket hallatják. Iskolán kívüli csendes tu­datformálás, nevelés ez, A kezdet bíztató. Ami- kor a tanyasi embert kiállítás érdekel, tornavizs­gát néz végig, pénzt ad fia táborozására, ott vala­mi kellemes erjedés indult meg. Mutatja, milyen kész­ségesen támogatják az if­júsági szövetkezetét is. Egy­szóval: nagy változások történnek itt, a jászberé­nyi tanyai iskolában, Baráth Ferenc igazgató tizenöt évvel ezelőtt egy törött szekrényt talált üveg méterrúddal. A szemléltető eszközök, a szertár értéke százhatvanezer forint pil­lanatnyilag. A tanítás szín­vonala semmivel sem ala­csonyabb, mint a város­ban A felső osztályokban teljesen osztott tanítást ve­zettek be. Ez a kiállítás pedig akármelyik városi iskolának is dicséretére válna. Félre ne értsen senki, nem a tanyai iskolák mel­lett török pálcát. Nálamnál ki sem örül jobban egy ta­nyai iskola végleges bezá­rásának. A tanyai iskolák­ban — tanítóik legjobb szándéka ellenére is ■— ta­nyai szinten oktatnak eldu­gott, megközelíthetetlen he. lyeken. Ez a tőtevényi jó fekvésének, közúti település sének köszönheti, hogy ki­vétel. És természetesen tehetsé­ges nevelőtestületének, Borzák Lajos Egy hét múlva sorsolják a 2., a 3. és a 4. békekölcsönt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents