Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-22 / 144. szám
1962. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Két beszélgetés egy témáról Kisújszállási válasz a karcagi aggodalomra Tegnap délelőtt Szolnokon a Hazafias Népfront megyei székházában tartotta ülését az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja; A képviselőket és Vass Istvánná elvtársnőt az országgyűlés alelnökét Váczi Sándor elvtárs, a képviselő csoport elnöke üdvözölte. Ezután dr. Bene Zoltán, a képviselő csoport titkára ismertette. hogy az országgyűlés A tanműhely falai friss vörösen emelkednek, új kontúrokkal gazdagítva a gyárudvart. Vagy harminc ember dolgozik az állváinyokan, s az izzó napsütésbál ugyancsak barnára sült arcok tekintenek az idegen felé. — Gulyás Antalt keresem — szólok, s egy állványról máris leereszkedik az ács. Sietős pedig a munka, mégsem tekint utána szemrehányó szempár. Brigádvezető, néha előfordul, hogy idegen keresd, eredményekről, munkáról érdeklődik. — Megjött a papír — újságolom, s csodálkozva néz rám. Aztán elmesélem; tegnap hallottam Óvári Gézáné- tól, a Tisza Cipőgyár ver- senyfelelősétől, hogy az építkezési brigád ügyében sikerrel járt a tiszaföldvári tar nácsnál. Nagy Lajos, a végrehajtó bizottság titkára aláírta a kérést: minden ellenszolgáltatás nélkül segédkezhet munkatársának családi háza építésében a szocialista címért küzdő munkabrigád. — Akkor hamarosan hozzákezdünk, először a Köles Fepi bácsi házához ■— moso- lyádik el a brigádvezető. — Majd vasárnaponként csináljuk, sokan vagyunk, hamar elvégezzük. Nem először jogunk ilyen munkához. — S valóban emberségből, jószívből csinálják — kérdem hitetlenkedve. — Persze — mosolyodik el. — Nem mondom, nagyobb munkák után tartunk egy kis különböző bizottságai mikor tartják üléseiket s milyen napirendi pontokat tárgyalnak. Tegnapi ülésükön megyénk képviselői megbeszélték az országgyűlésre való felkészülést, valamint parlamenten kívüli munkájukat. A napirend megtárgyalásában s a vitában részt vett Vass Istvánná elvtársnő is. ünneplést, meg egyikük m&r vett minden brigádtagnak egy-egy zsebkendőt. Dehát az emlék a segítségért. Az öltöző előtt' szépen ápolt kertecske, messzire sárgállik az oroszlánszáj. Mielőtt belépnénk az ajtón, Gulyás Antal megjegyzi: — Május elsejére csináltuk, közösen a két brigád. Nagyon elhanyagolt volt a házunk tája, illett már rendbehozni! Az öltöző olyan, mintha nem is járna benne senki. Tisztaság, rend fogadja a belépőt. Pedig harminckét ember tartja itt munlfcaruháját, élelmét, malteros, sáros cipőjét, csizmáját. — Be sokat mondták, hogy szégyen ide bejönni — sóhajt fel. — Aztán a két brigád alakulásakor elhatároztuk, ennek pedig véget vetünk! Kitakarítottunk, csináltunk egy házirendet, még olykor jorintos bírságot is jövendöltünk azoknak, akik nem vigyáztak a rendre! A falon, mindjárt az ajtónál kis szekrényke, cigarettával, édességgel megrakott polcokkal. A legalsón kis tányérka, benne szép rendben aprópénz csillog. — Becsületbüfé — kezdetben ezzel is volt egy kis baj. Nézze csak, ott van a naplóban! Azám, a napló! Két kék füzetecske, benne sok-sok betű, látszik rajtuk, hogy íráshoz nem szokott kezek rótták egymás alá a sorokat! S valóban: név szerint benne Eddig 400 000 forintos társadalmi munka Törökszentmiklóson dicséretes szorgalommal dolgoznak a társadalmi munkások. Részesek a majdnem kétmilliós költséggel épülő, negyven személyes óvoda; a fürdő mellett létesülő gondnoki lakás építésében, önkéntes munkájuk értéke már eddig meghaladja a 400 000 forintot. van, hogy egy kőműves 50 fillérrel kevesebbet tett be a kasszába egy doboz cigarettáért. írásbeli figyelmeztetést kapott a brigádtól. Azóta biztosan meggondolja: érdemes-e így füstölögni! Tovább lapozgatok. Határidő előtt befejezték a Tisza parti raktár építkezési munkáit, jó ütemben halad a mostani — a tanműhely építkezése. Még előbb egy érdekes bejegyzés: február 25-én hatalmas vihar vonult végig Martfűn. Megrongálta a gyár épületeinek tetejét. Vasárnap volt, a brigád mégsem sajnálta idejét: még aznap gyorsan, jól helyrehozták a tetőket. — Megkaptuk a, könyveléstől az igazolást — szód közbe Gulyás Antal. — A Tisza parti munkáknál ötvenkilencezer forintot takarítottunk meg! Nézem az embert, barnára sült arcában élénken villogó szemét S nézem a többit, amint ott az állványokon dolgoznak. A környék fajaiból jönnek munkába évek óta. Ritkán találkoznak pihenőidőben, hiszen a család, az otthoni dolgok elfoglalják őket. S vasárnap mégis ösz- szegyűlnek, majd egy apró családi háznál — Mert ismerjük jól egymást, aztán soha sem tudjuk, mikor kérünk mi is segítséget. Jó az, ha barátok között él, dolgozik az ember! S. J. ÁZ első gondolatcserére a nagy karcagi határ egy kiszögellésében került sor. Azt kérdeztem a Május 1. Termelőszövetkezet néhány gazdájától, az I-es üzemegység vezetőitől, hogy a minőségi munka érdekében alkalmaznak-e valamiféle ösztönző módszert? Nem — hangzott a válasz. — A karcagi Május 1. szövetkezeti gazdaságban semmiféle premizálás nincsen. — Nálunk nem is kell. Így kezdték. Náluk csakis minőségi munkát vesznek át, és próbáljon valaki ne azt csinálni, levonják a munkaegységéből. Meg aztán tudják az emberek; abból jut nekik is, ami a közösben terem, és úgy termelnek a közösben. Végül is megállapodtunk, hogy azért nem egészen így van ez. Még azt a kijelentést is megengedték, hogy nem lenne rossz a premizálás, dehát annak is akadályai vannak. Mégpedig. Ha a növénytermesztőt premizálják — az állattenyésztő is jogosult a jutalékra. S ha már a tehenész prémiumot kap, a takarmányos is kérheti. Így aztán végül a kocsisok, a kovácsok premizálásával mindenki prémiumhoz jut. Meg is lehetne nézni, hogy a prémiumosztás utárr mi maradna a közösben. A prémium ugyanis abból a termésből megy ki, amit a közösnek terveznek. Hivatkoztak arra: elaprózódik a munka, hiszen jutalékos munkaszervezésben mindenki kíváncsi arra, mennyi termett az általa művelt földön. S azt még külön méricskélni... Egyszóval nem Karcagra való módszer az ilyen. A véletlen hozta-e úgy, nem tudom, hogy a karcagi beszélgetés napjának délutánján Kisújszálláson búza- kalászbeliekkel futottam ösz- sze. B. Nagy Lajos a szövetkezet párttitkára meghívott gazdaságukba. Ha érdekeset akarok tapasztalni, csak menjek hozzájuk — invitált. S hogy érdeklődésemet felkeltse, azt is elmondta: náluk nagy változás történt. Ezt a nagy változást annak köszönhetik, hogy félmillió forint összeget a minőségi munka jutalmazására fordítanak. Történeteket idézett a Búzakalász párttitkára. Két évvel ezelőtt a városi pártbizottság függetlenített munkatársaként járt kapáláskor a Búzakalászban. A szeme láttára kivágták a kukoricát onnan is a kapások, ahol hiányzott a tő. S amikor szólt érte, morogva fogadták a megjegyzést. A tsz-tagnak akkor az volt az érdeke: minél gyorsabban haladjon a kapálással, mert úgy jut több munkaegységhez. A múlt héten cukorrépaművelők hívták a határba. Felindultan mutattak egy kapált dűlőre: — Nézze meg Lajos bácsi, mit csinált ez az ember! Bizony, tessék-lássék módon feketét tett a zöldre. Két évvel ezelőtt nem szóltak ilyesmiért. Kinn járt B. Nagy Lajos a kukoricaföldön is. Nagyon sűrűnek találta a tőállományt. Megszólított egy kislányt: — Azt még ld kellene vágni. A kislány vitába szállt a párttitkárral. — Hogy gondol ilyet, Lajos bátyám! Ezen még cső lehet! Ismét vitatkoztak. Két évvel ezelőtt azon: miért ritkítják, most meg hogy miért hagyják túl sűrűre. Igen, mert most minden kukoricatő saját zsebét is érinti a szevötkezeti tagoknak; Nincs is baj a tőállomány- nyal, pedig éveken át menynyit kellett érvelni érte. De évekkel ezelőtt csak érveltek, az idén viszont a premizálással olyan rendszert alakították ki, amely gondolkodásra készteti a növény- ápolókat, hogyan műveljék a rájuk bízott földet. Bizonyíték rá a tőállomány vizsgálat. Egyelés, kapálás után felmérte a «szövetkezet vezetősége, mennyi növényt hagytak meg holdanként. hogy precíz legyen a mérés eredménye, az I-es üzemegység a II-esét vizsgálta — és fordítva. A szúrópróba így zajlott le. .Kimentek az I-es üzemegységbe. Választottak különböző helyeken, de akárhol mérték, mindenhol 74 000 cukorrépát övét számoltak holdanként, Azokban az üzemegysé- ségekben, ahol családokra, szövetkezeti tagokra mérték szét a területet, ott is ugyanez a helyzet. jEbből a tapasztalatból kiindulva, a jövő évben valamennyi földjüket szétosztják művelési parcellákra a Búzakalászban. Elmesélem B. Nagy Lajosnak a karcagi beszélgetést. — Mi is ugyanígy gondolkodtunk, míg meg nem próbáltuk. S hozzáteszi: — Most már, mint a premizálás híve, magam is ajánlhatom a karcagiaknak. Hirtelenjében elmond néhány érvet a karcagi ellenérvekre. Azt mondják a karcagiak, a szövetkezeti tagok külön kíváncsiak ősszel a termésre. így a jó, sokat hozó kíváncsiság ez. így egész éven át rajta a szemük a gondjukra bízott földön. Márpedig, ha a szemük raj-: ta van, akkor a kezük is. És még egy. Kezdetben a kisújszállásiak is azt hitték, a tervezett termésből osztják a prémiumot. Kiderült, hogy a tervezett termés magtárba kerül (kivéve az időjárás ellenkezését), a prémium mennyiségét pluszként termelik meg a gazdák. Kisújszállás szomszédja Kárcagnak. Jóllehet, sem mi, sem más ráerőszakolni nem akarja a premizálást a karcagi Május 1. Termelőszövetkezetre. A jövőben is olyan jövedelemelosztási módszert alkalmaznak, amilyet ők jónak látnak; De azért érdemes gondolkodniuk, saját érveiket egyeztetni az élet, a gyakorlat tényeivel, mert erre találnak példát a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezetben, pedig az is éppen olyan jól szervezett nagyüzem, mint a karcagi Május 1. gazdáié; B. L. f Ellenszolgáltatás nélkül termelésben résztvevő dolgozók. munkája. Nem lesz egyhangú és fárasztó a munka, amely közvetlenül az anyag megmunkálására irányul, hanem a géprendszerek beállításán, a műszereken keresztül a termelési folyamat ellenőrzése lesz az ember feladata. Fokozatosan elmosódik tehát a határ szellemi és fizikai munka között. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy a fárasztó fizikai tevékenység megszűnik, hanem a szellemi munka színvonala Is emelkedik. A mérnök munkájának hatékonysága növekszik. A szellemi munka mentesül igen sok mechanikus számítástól és nyilvántartó tevékenységtől, hiszen ezt is automata gépek végzik eh Ezáltal a termelés irányítóinak több ideje marad alkotási lehetőségeikre. A kommunizmus anyagi technikai bázisa az alapja annak is, hogy megváltozzon az ember viszonya á munkához, A kommunizmus alsó foka, a szocializmus már lényegesen megváltoztatja a kapitalizmushoz képest az emberek viszonyát a munkához. A munka szégyenletes terheiből becsület és dicsőség dolgává válik. A szocializmusban a munka kötelesség. Ahhoz, hogy valaki éljen, feltétlenül dolgoznia kell és bizonyos ösztönző tényezők alkalmazása szükséges. A kommunizmusban a munka nem egyszerűen a társadalom iránti kötelesség. A munkának az új tecnikai feltételek által megváltoztatott körülményei, a fizikai és szellemi munka különválásának megszűnése, a munkaidő csökkenése folytán annak alkotó jellege domborodhat ki. A munka az emberek számára elsőrendű életszükségletté válik, nem kell semmivel sem ösztönözni őket. Ennek alapján a dolgozók aktivitásának sokkal magasabb foka bontakozik ki. Ezt jelzi már ma is például a munkaverseny magasabb formáinak kibontakozása, az újítások számának gyors növekedése a Szovjetunióban. A kommunista munkabrigádok, a kommunista üzemek és vállalatok mozgalmában több mint húsz millió ember vesz részt. E mozgalom során fokozatosan az emberek viszonya a termeléshez és az emberek egymáshoz való kapcsolata átalakul kommunista kapcsolattá; A kommunizmus anyagi technikai bázisa az alapja a város és a falu közötti lényeges különbség megszűr'sének is. A kommunizmus építése során a gépesítés és az automatizálás nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is megvalósul. A munka színvonala ezen a területen is állandóan emelkedik és a mezőgazdaság gépi és villamosenergia ellátásával párhuzamosan egyre inkább az ipari munka egyik válfajává válik. Megszűnik itt is a nehéz, a szellemi munkától elkülönülő fizikai munka; A paraszti munka fokozatosan az agronómus és a mezőgazda- sági mérnök munkájának színvonalára emelkedik. A kommunizmusban agráripari egyesülésekkel, a falvak ösz- szevonásával új, városias jellegű települések jönnek létre, amelyek mind anyagi, mind kulturális. szociális, egészségügyi szempontból a várossal azonos színvonalra emelkednek. Az anyagi technikai bázis magasabb foka teszi lehetővé a kulturális színvonal általános felemelését is. A munkaidő csökkenése a társadalom minden tagja számára lehetővé teszi, hogy sok időt fordítson továbbképzésére, kulturális igényeinek kielégítésére, szórakozásra. A művelődés és szórakozás olyan eszközei is, mint a televízió, film, stb. továbbfejlődésükkel. elterjedésükkel beláthatatlan lehetőségeket rejtenek magukban a társadalom kulturális színvonalának emelésében. Az egészségügy, a betegségek megelőzése és a pusztító betegségek leküzdése sem nélkülözheti az általános technikai és tudományos fejlődést. Az ember egészségének védelmére és a gyógyításra egyre nagyobb mértékben felhasználják a kémiát, fizikát és más tudományágakat, valamint a technikai berendezéseket, műszereket pl. az emberi szervezetben lezajló folyamatok mérésére, ellenőrzésére. Az anyagi javak termelésében bekövetkezett változásoktól függ elsősorban a női munka jellegének megváltozása is. A nőt a házi rabszolgaság alól csak a kommunizmus szabadíthatja fel véglegesen. A férfi és a nő közötti teljes egyenjogúság csak akkor valósulhat meg, amikor a társadalom az anyagi javak bőségével rendelkezik, amikor a közétkeztetés, a gyermekek társadalmi ellátása és társadalmi költségen való nevelése annyira kiterjed és magas színvonalra emelkedik, hogy a nők felszabadulhatnak a jelenleg még meglévő nagy kötöttségek alól. Az anyagi javak termelésének magas színvonala az alapja annak, hogy megváltozzon a társadalom tagjainak tudata, gondolkodásmódja, erkölcsi színvonala is. A kommunizmus építése során fokozatosan új embertípus alakul ki. Amikor megszűnik az egyén harca saját létéért és az ember a jól szervezett társadalomban magas fokon valósítja meg a természet feletti uralmát, akkor szűnik meg véglegesen a kapitalizmus által kialakított sok előnytelen tulajdonság. Megszűnik az anyagiasság, az Individualizmus, az előnyök haj szólása, hiszen ez a kommunizmusban, ahol a társadalom termékeiből mindenki szükségletei szerint részesül — teljesen értelmetlen volna. A kommunizmus ma már nem a képzelet világa. A Szovjetunióban már folyik a kommunista társadalom szélesen kibontakozó építése. Magyarország a kommunizmus alsó fokának, a szocializmusnak a felépítése felé közeledik. Nincs messze számunkra az az idő. amikor éppen a kommunizmus anyagi technikai bázisának létrehozásán munkálkodva mi is élvezni fogjuk saját társadalmi viszonyaink gyökeres átalakulásának óriási előnyeit. Ehhez azonban először a szocializmus anyagi technikai bázisát kell létrehoznunk. Luca Márta ■ pártfőiskola tanára SZAKTANÁCSOK Korai szántóföldi termelés a kertészetben Szolnok megye közös gazdaságai mintegy tizenháromezer holdon termelnek zöldséget. Fő feladatuk elsősorban a fogyasztók szükségletének, — másodsorban az exportszállítások, a konzerv- és hűtőipar kielégítése. A korai szántóföldi zöldségtermelés alapja az őszi mélyszántás, a trágya, a fűthető ezapori- tóház, a fűthető és a biofűtéses melegágy! ablakfeliilet, a Jó minőségű vetőmag, az öntözési lehetőség és nem utolsósorban a jé szakemberek. Koraiságot csak jól elkészített talajon, bimbós állapotban lévő zömök, egészséges palántákkal érhetünk -el. A gyenge növények bizonyos százalékát korán ültessük ki, tekintet nélkül a fagyveszélyre. Termelésünket azonban úgy Irányítsuk, hogy tartalékpalánta, — történetes kifagyás esetén — rendelkezésre álljon. Ez év későn jelentkező tavasza próbára tette a kertészeteket. Termelőszövetkezeteink felvették a harcot a mostoha időjárás ellen. Voltak olyan szövetkezetek, ahol a kifagyott borsót háromszor vetették újra. Pótolták a kifagyott paradicsompalántákat és a szélverés következtében kitört paprikapalántákat. Az említett hideg Időjárás következtében a dinnye, a paprika, az uborka fejlődésében megállt. A levelek sárgák, a virágok bimbós állapotban vannak. A fejlődés elősegítéséhez, valamint az új lombozat fejlődéséhez feltétlenül pétisós műtrágyázást kell alkalmaznunk. Az öntözés elengedhetetlen. A műtrágyát lehetőleg oldott állapotban az öntöző viz- együtt szórjuk ki a területre. Arra azonban feltétlenül ügyeljünk, hogy az öntözéssel ne csak frissítő hatást adjunk növényeinknek. A szükségletnek megfelelően — többször — 40—50 milliméter eső-öntözést juttassunk. Erre azért van szükség, hogy a talaj termőrétege 30—35 centiméter mélységig átnedvesedjen és a növények fejlődésére a következő öntözésig elegendő nedvességet biztosítson. Ne feledkezzünk el azonban a csapadékpőtlás utáni gyomirtásról sem. A paradicsom, — bár nem vlz- Igényes növény — ilyen aszályos Időben nedvességet kíván. Itt is célszerű öntözéssel együttesen a pétisős műtrágyázás. A szívó, rágó kártevők, valamint a gombás megbetegedések elleni védekezés szintén elkerülhetetlen. A paradicsomon már látható a burgonyabogár kártétele. A burgonyabogár a paradicsomon a levélnyeleket és a zsenge hajtásokat rágja meg. így kevés rovar Is nagy kárt okozhat. Leginkább a porozőszeres védekezést ajánlom ellene. Húsz százalékos DDT porozőszer (Nikéről D. 20) holdanként 5—8 kilogramm, vagy 10 százalékos DDT porozőszer (Hungárla-Matador, Nikéről D. 10) holdanként 15—20 kilogramm. Permetezőszerék: 50 százalékos DDT (Hungárla-Matador poralakú, Nikéről paszta) 1—l'/j kilogramm, 30 százalékos DDT pép (Pemit) 1.5—1.7 kilogramm, 10 százalékos DDT per- metezöszer (Hungárla-Matador) 5—6 kilogramm. A permetezőszereket 150 liter vízben (egy holdra számolva) feloldva ajánlatos a növényekre Juttatni. Kádár Ferenc MEK főagronőmus
