Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 142. szám

1962. június 20. h/.OLNOK MEGYEI NEfLAf 3 ' A májusi taggyűlések C tapasztalataiból Hogyan csökkentik a kárt a karcagi Lenin Tsz gazdái? A májusi taggyűléseken a falusi pártalapszervezetek tagjai az MSZMP Központi Bizottsága márciusi határo­zatát. „A mezőgazdaság hely­zetéről és a további felada­tokról”, a megyei pártbizott­ság felhívását, s az abból adódó feladataikat tárgyal­ták. A taggyűléseket megelő­zően a járási és városi párt- bizottságokon értekezleteket tartottak, ahol az alapszer­vezetek titkárai tájékoztatást kaptak a határozat feldolgo­zásához, s az intézkedési ter­vek elkészítéséhez. A titkári értekezletek után a társadal­mi osztályok tagjait és aktí­váit is több helyen megbíz­ták egy-egy taggyűlés előké­szítésének segítésével. — Ez azonban helyenként többnyi­re csak felszínes, elnagyolt intézkedés maradt. A jászberényi járásban például az instruktorokkal is csak írásban közölték a tag­gyűlések időpontját, ahe­lyett, hogy beszéltek volna velük a taggyűlések jelentő­ségéről. így adódott, hogy öt­venkét alapszervezet közül csak négyben segítettek a beszámoló összeállításában. Hasonló mulasztások más­hol is voltak. Mezőtúron ti­zenegy alapszervezet titkárá­nak a titkári értekezlet után senki sem segített abban ho­gyan dolgozzák fel a határo­zatot. Az alapszervezeti ve­zetőségek a taggyűlések előtt tartottak ugyan vezetőségi ülést és keresték a módját annak, hogyan ismertessék a határozatot, de pártcso- portgyűléseket már csak he­lyenként tartottak, a bizal­miakat is csak itt-ott vonták be az előkészítésbe. A hiányos előkészítő mun­ka — érthetően — éreztette hatását, főleg a párttagság megjelenésén. Bár az elma­radók közül legtöbben a sür­gős munkára hivatkoztak, mégsem indokolt, hogy álta­lában a párttagoknak 65—70 százaléka jelent meg a tag­gyűléseken. Az alopszervezeti vezetőségek beszámolói — elsősorban azokon a helye­ken, ahol valóban kollektív munkával készítették el — reálisan határozták meg a tennivalókat, és jó alapot adtak ezek elemzéséhez. Túl­nyomó részt a további célokat is megjelölték, — amellett, hogy az érdeklődést — he­lyesen — a most legsürgő­sebb feladatokra irányítot­ták. Ez a szemlélet megala­pozta a taggyűlések sikerét. A kommunisták tanácsko­zásainak értékét azonban leginkább az adta, hogy a termelőszövetkezetekben dol­gozó párttagok tárgyilagosan mérték fel a helyzetet. Vilá­gosan kifejtették: főleg a szövetkezeti tagoktól függ az idei eredmények alakulása. Szigorúan számot vetettek azzal, hogy az időjárás mos- tohasága miatt nem lesz könnyű az évi tervek végre­hajtása. Az emiatt tapasztal­ható elkeseredés azonban fő­leg arra az időre vezethető vissza, amikor a parasztem­bereket egy-egy nagyon rossz esztendő egész életre tönkre- tehette és sokakat tönkre is tett. Most viszont mások a le­hetőségek, mint évekkel ez­előtt a néhány holdas kis gazdaságokban voltak, ami­kor minden ember egyedül volt gondjával-bajával. Most százak, meg ezrek foghatnak, s fognak össze a természet „ellen”. A nagyüzemi gaz­dálkodás adottságai olyanok, amilyenek az egyéni gazda­ságokból hiányoztak. Ilyen többek között az öntözés. „Való igaz, hogy most is nehéz, a szorgalmas munkát is szűkösen honoráló eszten­dő ígérkezik. De nem lehe­tünk tétlen szemlélők, a leg­kisebb lehetőségeket is ki kell használni, hogy elve­gyük a természettől, amit lehet” — mondta ki a mező­túri Béke Tsz-hez hasonlóan sok más szövetkezet kommu­nista kollektívája. És számí­tásba vettek minden olyan tartalékot, amivel néhány fillért, vagy forintot nyer­hetnek, megtakaríthatnak. A mezőtúri Sallai Tsz- ben többen javasolták a tag­gyűlésen, hogy ne csak a kukoricát, hanem a cukorré­pát, a lucernát, s a legelőt is öntözzék. Sőt a másodveté­seket is öntözzék legalább egyszer. „Küldjenek” vizet mindenhová, ahová csak el­juthat. A tiszaugi Tiszagyön- gye Tsz-ben Soós Lajos ja­vasolta: ne csak nyújtott, hanem kettős műszakban ön­tözzenek. És ne vigyék el on­nan más munkára az embe­reket, mert addig is idő te­lik, míg egymástól átveszik, vagy megtanulják a mun­kát. — A csépai Alkotmány Tsz-ben ifj. Nagy Károly gé­pész azt kérte, éjjel-nappal értesítsék őt, ha a berende­zés elromlik, mert azonnal megjavítja, miatta ne késsen a víz. Sőt, amit tud, alkat­részt maga is elkészít. Tisza- inokán Gácsi János javasol­ta, ahonnan az árvíz elvo­nult, azokat a területeket is mind vessék be. A szajoli Vörös Csepel Tsz-ben, a tiszaföldvári Aranykalászban, a tiszaör- vényi Dózsában, tiszaigari Petőfiben elsőnek a kommu­nisták vállalkoztak az éjsza­kai öntözésre. Sok helyen pedig a gondos és gyors gyomtalanítást sürgették, hogy növeljék a termésátla­gokat. A taggyűlések sok segítsé­get adtak ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok bízzanak saját erejükben, az összefo­gás erejében, s megtegyenek mindent azért, hogy — ha nem száz százalékig is —, de pótolják azokat a termés- kieséseket, amelyekkel a nagy szárazság miatt szá­molni kell. A tanácskozásokon nem egyedü] a párttagok hallat­ták hangjukat, kezdeményez­tek. Nemcsak maguk akar­tak megbirkózni a feladatok­kal, hanem összefogva a pár- tonkívüliekkel. S a legtöbb helyen közülük meg is hív­ták a legtapasztaltabbakat. A kunhegyesi járásban száz­negyven pártonkívüli vett részt, s huszonkilencen fel is szólaltak a taggyűléseken. A mezőtúri Petőfi Tsz-ben ti­zennégy pártonkívülit hívtak meg. A jászberényi járásban százhetvenegyen — s har­mincötén fel is szólaltak —, a szolnoki járásban pedig közel háromszázan vettek részt a taggyűléseken. gén született, ne csak a tag­gyűlési jegyzőkönyvek őriz­zék. Gondoskodjanak min­denütt arról, — ahogyan ezt már több helyen tették —, hogy akik nem vettek részt a taggyűléseken, azok is tud­ják, ismerjék, mit határoz­tak ott. Tudják, hogy mind- annyiok munkájától függ boldogulásuk. Minden ter­melőszövetkezetben váljék közhitté az a gondolat, hogy a mostoha időjárást csak nagy akarattal lehet legyőz­ni, csak ezen át vezet to­vább az út. S ehhez adja­nak az eddiginél több, köz­vetlenebb segítséget a járási, városi, községi pártbizottsá­gok, pártszervezetek is. (B. E.) Az elmúlt hónapok rend­kívüli időjárása komoly gon­dokat okozott a karcagi Le­nin Termelőszövetkezet gaz­dáinak. Június közepéig pél­dául mindössze 3,5 millimé­ter csapadék hullott föld­jeikre. Az aszályos időjárás következtében a kalászosok gyengén fejlődtek. Május vé­gén minden kárt betetőzött egy hatalmas jégvihar. Kö­zel 500 hold búza, 140 hold árpa vetésterületet tett tönk­re ekkor a kíméletlen idő­járás. Többek között búzából 57, árpából 33 holdat ki kel­lett szántaniok. A kár több mint 62 vagon búza, 43 va­gon őszi árpa és 10 vagon tavaszi árpa terméskiesés. Ez forintban meghaladja az egy milliót. Permetezik a szőlőt A szőlőmunka egyik legfáradságosabb részét végzik ezek­ben a napokban a Felső.jászsági Állami Gazdaságban. A több mint 400 holdas szőlőt 8 naponként kell permetezni. A gazdaság dolgozói mindent elkövetnek a bő termés ér­dekében. Képünkön Kovács József hátipermetező készü­lékből locsolja a szőlőt. Uj házak épülnek a szövetkezeti A pártonkívülieknek ilyen szép számú részvétele tük­rözi, hogy a kommunisták tudják: csak együtt dolgoz­hatnak jól, csak közös erő­feszítéssel vehetik elejét an­nak, hogy az időjárás kifog­jon rajtuk. A pártonkívüliek megjelenése, aktivitása pe­dig azt tanúsítja, ők is ér­zik: a felelősség közös, nekik is meg kell tenni a lehető legtöbbet azért, hogy a kö­zösség boldoguljon. A megtartott tag­gyűlések többségéről tehát túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy eredményességükben felülmúlták az eddigi tag­gyűlések színvonalának átla­gát. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy még mindig vannak alap- szervezetek, ahol a pártve­zetőségek nem igyekeztek megállni saját lábukon, s a helyi körülményeket felmérő beszámolók helyett csak a Központi Bizottság határoza­tát, vagy annak részleteit olvasták fel. Így történt a kétpói Szabadság Tsz-ben és a Törökszentmiklósi Gépál­lomáson. A jászfényszarui Zöldmező és a jászárokszál­lási Táncsics Tsz-ben viszont — szintén helytelenül — a Központi Bizottság határoza­tát és a pártbizottság felhí­vását szem elől tévesztve, vitatkoztak a taggyűléseken. Most az a legfontosabb, hogy a nagy boldogulni akarást és azt a sok hasznos javaslatot, ami a kommunis­ták tanácskozásának többsé­gazdáknak A Jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetben eddig kö­zel 50 új házat építettek a tagoknak. Képünkön Csínt* Sándor növénytermesztőnek rakja a falat Kiss P. Sándor brigádja. Mivel próbálják csökken­teni a kárt a karcagi Lenin Termelőszövetkezet tagjai? Tettek-e intézkedéseket a pótlásra mindannyiuk érde­kében? A választ megtalál­hatjuk a gazdaság i intézkedési tervében, melyet pár nappal ezelőtt készítettek el. Az őszi árpa terméskiesés elsősorban a szövetkezet ta- karmányalap-biztosítását ve­szélyezteti. Ezért elhatároz­ták, hogy a tervezett kuko­rica vetésterületüket mintegy száz holddal növelik. Ezt a különbözetet a jól fejlett és jó talajba vetett silókukori­cából pótolják. A silókuko­rica csökkentést viszont mintegy 100 holdas öntözött másodvetéssel biztosítják. A forint kiesések csökken­tése érdekében további je­lentős feladatokat tűztek maguk elé. Először is a ter­vezett cukorrépatermést az előirányzott 160 métermázsá­ról 170 métermázsára kíván­ják növelni. Majdnem dup­lájára emelik a lucemamag értékesítését is. Lenszalma- eladást nem terveztek erre az évre. most azonban a ki­esés pótlása érdekében a rendelkezésükre álló lenszal­ma egy részét áruba bocsát­ják. ál'altenvésztésük szinte valamennyi ága több­letbevételhez juttatja a szö­vetkezeti gazdákat. Egyrészt azzal, hogy nagyobb súllyal értékesítik hízóállataikat, mint a tervezett. Másrészt, hogy 30 üszőt adnak el ter­ven felül. Ugyancsak többlet­értékesítés várható a juhok- nál is. Mindent összegezve az állattenyésztés terven felüli hozamértéke a karcagi Le­nin Termelőszövetkezetben megközelíti a 750 ezer forin­tot, A növény- termesztésben a várható pótlás összege 450 000 forint. Tehát a kiesé­seket majdnem teljes egészé­ben pótolni tudják a szor­galmas szövetkezeti gazdák E terv elérésének megvan­nak a reális alapjai ebben a közös gazdaságban. Ezt bi­zonyítják a következő intéz­kedések is, amelyeket ezek­ben a napokban vezettek be a gazdaságban, s amelyek megtartását szigorúan ellen­őrzik. Elhatározták, hogy az őszi kalászosokat a lehető legki­sebb szemveszteséggel taka­rítják be. A kapás kultúrá­kat teljes egészében gyom­mentesen tartják, s ahol ar­ra szükség van, nitrogén fejtrágyázással segítik azok fejlődését. A szálastakar­mány b;ztosítása érdekéljen öntözött lucerna vetésterüle­tükön a csapadékpótlás előtt szintén nitrogén fejtrágyá­zást alkalmaznak. A téli ta­karmányozás biztosítása ér­dekében már most a legszi­gorúbb takarmánytakarékos­ságot vezették be. Ugyancsak a takarmányalap biztosítása érdekében öntözési tervüket maradéktalanul végrehajtják, s ahol mód van rá. a másod- vetésekre, a legelőkre az előirányzatukon felül bizto­sítják a mesterséges esőt. Injekcióval „gyógyítják“ a falnedvességet A falnedvesség megakadá­lyozásának módjára egy ro­varkutató jött rá. Dr. Hurst, az Imperial College of Sci­ence rovartani szakértője újabb rovarirtószerek ki­dolgozása közben behatóan tanulmányozta a rovarhár­tyák vízálló rétegét. A tudós úgy gondolkozott, hogy a ro­varirtószerek sokkal hatáso­sabbak lennének, ha áthatol­nának e vízálló rétegen. Meg is találta a megfelelő vegyi anyagokat és eljárását most már az építészetben is alkal­mazzák. Ha valahol a falon nedves foltok keletkeznek, a téglák közötti habarcsrétegbe — a nedves folt körül . kis lyukakat fúrnak, oda be­fecskendezik a-szilikátoBok- ból és latexből (gumitej) összeállított vegyszert, amely lassan átitatva a lyukak kö­rüli területet, megkeménye­dik s a habarcsban áthatol­hatatlan réteget képez a víz és a gőz ellen. A lyukakat végül cementtel tömik be. Az utólagos vízszigetelés eddig igen költséges eljárás volt. Hurst új eljárása egy­részt sokkal egyszerűbb, más­részt rendkívül olcsó. Nyomelemek Egy amerikai cég biztos és egyszerű eljárást dolgozott ki annak megoldására, hogy a fémiparban pontosan meg­határozott mennyiségű nyomelemeket juttassanak a j feldolgozásra kerülő fé- j mekbe. í A rendes magnetofonsza- j laghoz hasonló szalagot be- [ vonják a kérdéses elemmel, í négyzethüvelyenként 5 mil­ligrammtól 15 grammig ter­jedő sűrűségben. A szalag­ból egy megadott mennyisé­get helyeznek el az öntőfor­mába. mielőtt még a felol­vasztott fémet kiöntenék. A szalag plasztik és lakk anya­Újfajta sebészeti csipeszek Az amerikai Ethicon Ino vállalat új eljárást talált, amely feleslegessé teszi ki­sebb sebek összevarrásánál a tűt és a varróanyagot. Az újfajta bőrcsipeszeket egy különleges műszerrel rak­ják fel. A csipesz, amely jó­formán alig szúrja meg a bőrt, nem okoz fájdalmat és mégis tökéletesen összefog­ja a seb száját egészen a gyó­gyulásig. Laposan ráfekszik a bőrre és egymáshoz közel felrakva halpikkelyszerűen helyezkedik el. A sebre al­kalmazott nyomókötések sem okoznak kényelmetlen­séget és a csipeszek eltávolí­tása után nem marad heg, vagy szúrás nyoma a bőrön. a fémiparban ga elpárolog, a rávitt nyom­elemek pedig tökéletesen egyesülnek a forró fémmel. A Szolnoki Fűtőház KISZ szervezetének életéből A karcagi Lenin Termelő­szövetkezet KlSZ-fiataljai a napokban baráti látogatást tettek a Szolnoki FűtőhAz- ban. Látogatásuk során meg­tekintették a mozdonyjarító részlegen dolgozó fiatalokat, majd a várost nézték meg. Délután a Szolnoki Fütő'iáz klubhelyiségében hosszasan beszélgettek a fűtőházi K1S2.- szervezet tagjaival szakmai, kulturális kérdésekről. * A közelmúltban bonyolítot­ták le a fűtőházban a „Szak­ma ifjú mestere” címért fo­lyó vetélkedést. A nyolc fia­tal közül egy a „Szakma if­jú mestere” cím aranyfoko­zatát, két-két fiatal az ezüs­töt, valamint a bronzfokoza­tot tűzhette mellére. A leg­jobb fiatalokat a fűtőház KISZ-vezetősége még könyv­vel is jutalmazta. * A fűtőházi fiatalok közül mintegy százhúszon készül­nek a Balatonalmádiban megrendezendő Vili. orszá­gos vasutas ifjúsági találko­zóra. Szombati László levelező

Next

/
Thumbnails
Contents