Szolnok Megyei Néplap, 1962. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-02 / 127. szám
1962. június 2. SiOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 cs Amit a yásárlásnál tudni kell A sárgult, fonnyadt zöldségfélék vitomintartalma kisebb, mint a friss áruké. A friss zöldségfélét néhány jelből könnyen felismerhetjük: A fejeskáposzta akkor jó, ha kemény, levelei szorosan egymásra simulnak, és alsó metszetlapja nedves, kemény. A jó kelkáposzta is tömött, kemény. A karalábé jó, nem fás, ha kezünkben tartva súlyos. A sárgarépánál: két fajtáját ismerjük. Főzeléknek a vastag húsos gyökerek valók, a vékony csak leveszöldségnek felel meg. Izletesebb, édesebb az alul gömbölyű formájú karotta. A tök fiatal, ha külső héja Világoszöld. A gyalult tök akkor gyenge, ha zöldesfehér és harmatos; az érettebb, öregebb tök bele sárgás színű. A friss zöldborsó hüvelye nyomásra erősen pattan, a borsószemek pedig nem túl fejlettek, nem repedtek. A friss zöldbab törési felülete üveges, széle nem szálkás. A paraj és sóska akkor friss, ha nincsenek benne sárgult, bámult, nyálkás levelek. A friss zöldpaprika fényes felületű, feszesbőrű, kemény. A karfiol akkor hibátlan és friss, ha fehér tömör, A champignon gomba friss és jóminőségű, ha kalapja eárt, bőre feszes. Zöldségfélék A csöves kukorica friss, ha egy szemet körömmel megsértve tej serken ki belőle. Mire való a i. A falusi és városi tanulóknak egyaránt igen hasznos szórakozás az olvasás. Levegő, napfény, víz Tavasztól kezdve, amikor csak tehetjük, vegyünk fürdőruhát vagy könnyű, lenge, kivágott ruhát és töltsünk minél több időt a szabad levegőn. Ez nemcsak vérkeringésünket fokozza, hanem ellenállóbbá teszi szervezetünket a meghűlésekkel szemben, A tudatos napfürdőzés századunk vívmánya. A helyes napozás sokféle, igen hasznos hatást gyakorol az emberi szervezetre. A napfény élénkíti a vérkeringést, a lebarnult bőr fokozza a szervezet életerejét, közvetlen fertőtlenítő, mert elpusztítja az ártalmas baktériumokat, de általában is segíti a szervezetet a fertőzések leküzdésében. Növeli az izmok feszességét, az idegrendszer aktivitását, és termeli szervezetünkben a vitaminellátás szempontjából jelentős D-vitamint. De amilyen hasznos, éppoly káros is lehet, ha nem fokozatosan és mértékletesen élünk vele. öt percnyi napfürdő: egy kanál orvosság, de egy üvegnyi orvosság: méreg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a napozás célja nem az, hogy elsők legyünk a „barnasági versenyben”, hanem, hogy felfrissítsük szervezetünket, értékes tartalékot gyújtsunk a fényszegény téli hónapokra. A mi természeti viszonyaink között az a helyes, ha legfeljebb 20—25 percig napozunk. Először azonban csak öt percig, majd minden nap öt perccel tovább és öt nap múlva is csak összesen 25 percig. Ezután térjünk rá a napi 2x15, vagy 3x10 perces napozásra, majd legfeljebb napi kétszer, háromszor 20—25 perces napkúrára. Két veszélyes dologtól azonban óvakodjunk: ne aludjunk a napon, mert az mély ájulást és erős leégést okozhat, és a tűző napról sohase menjünk egyenesen a hideg vízbe, mert az emberi szervezet nagyon nehezen alkalmazkodik a hirtelen változáshoz, és esetleg felmondja a szolgálatot. Bármilyen fokozatosan végezzük 0 napfürdőzést, bőrünk — fényérzékenységétől függően — kisebb-na- gyobb mértékben lesül, ezért ajánlatos olajjal vagy krémmel bekenni. Ha nagyon lesültünk és bőrünk fel- hólyagosodott, tegyünk rá kamillateás borogatást és kenjük be Alsói krémmel. Levegő, napfény, víz — ugyanolyan életszükséglet, mint az étel és ital. Ne fosszuk meg magunkat az orvostudomány által oly nagyrabecsült lehetőségektől. Fogyni akarok Több olvasónk fordult hozzánk olyan irányú kéréssel. hogy adjunk tanácsot: miképpen szabadulhatnának meg felesleges kilóiktól? Jogos óhaj az, hogy valaki fogyni akar, nemcsak kozmetikai szempontból, hanem főképpen azért, mert a súly-fölösleg káros az egészségre. íme az orvos tanácsa! Általában azt állítják, hogy az olyan ember hízik, aki sokat eszik. Ez csak részben igaz. mert nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bizonyos betegségek elhízással járnak, amit egyszerűen a táp. lálkozással nem szabályozhatunk; Ilyen esetben a fogyókúra természetesen nem vezethet eredményre; Elfogadottan akkor beszélünk beteges elhízásról, há valaki 10 kilóval túlhaladja a magasságához képest átlagos testsúlyát. Ezt úgy számítjuk ki, hogy a cm-ben megadott magasságból százat elveszünk. ezt számítjuk átlagos testsúlynak, s ha ehhez viszonyítva 10 kilóval több, vagy keveseb valaki nem tekintjük kórosnak. Ha például egy ember testmagassága 168 cm. akkor a 68 kg-hoz viszonyítva megengedhető és nem kórosan kövér, ha a 78 kg-ot nem haladja meg testsúlya. Mégis többségben a felesleges kilóknak az oka a helytelen táplálkozás. Ha ezt észszerűen irányítjuk. jó eredményeket érhetünk el. Tudnunk kell azt, hogy a tápanyagok között mi az, ami a szervezetben megkötődik, el raktározódik, vagyis a testsúly emelkedéséért felelős. Tápanyagainkat három fő alkotóelemre osztjuk: a fehérjékre. a zsírokra és a szénhidrátokra, azaz cukrokra. E két utólsó, a zsírok és a cukrok azok. amelyek veszélyeztetik karcsúságunkat, tehát ezek fogyasztását kell csök- kentenünk. így elsősorban a tésztafélék jönnek számításba, akár főtt, akár sült tészta, tehát ezek mennyiségét kell megszorítanunk, ha fogyni akarunk. Sok szénhidrátot tartalmaz még a bab, borsó lencse. Veszedelmesen hizlalnak a zsíros ételek: szalonna, zsíros húsok, különösen sertéshús. Sokszor bizony nagy önuralomra van szükség, hogy lemondjunk az ízlésesen elénk tálalt sertéspörköltről. vagy töltöttkáposztáról. De jegyezzük meg, hogy a fogyókúra lényege és elengedhetetlep feltétele az önuralom! Ez nem jelenti azt, hogy koplalni kell, sőt ma ma már orvosilag helytelen is, hanem olyan ételt kell fogyasztani, amely nem kalóriadús, vagyis nem hizlal. Nyáron ez könnyen megoldható, mert sok a friss zöldségféle, amelynek kevés a kalóriatartalma. Ezen kívül helyes még, ha hetenként egy. vagy két gyümölcsnapot iktatunk be, amikoris mást nem fogyasztunk, csak gyümölcsöt. Természetesen ez nem hatásos akkor, ha másnap „behozzuk a lemaradást”. A sovány húsok sem hizlalnak, így ezt is fogyaszthatjuk, valamint tojást, tejet, tejből készült sovány sajtokat. aludttejet. A főtt ételek készítésénél arra törekedjünk, hogy inkább habarjuk, mint rántsuk azokat A bő esti táplálkozások szintén elősegítik a hízást, ezért könnyű vacsorákat fogyasszunk és ne közvetlenül lefekvés előtt, hanem a kora esti órákban. Nagyon helyes és megszívlelendő a régi közmondás: „Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus”. E szerint a leghatásosabb a vacsorát teljesen elhagyni. A helyes étrend beállítása mellett jó hatású még, ha többet mozgunk, egyszerű tornagyakorlatokat végzünk. Még egyszer alá kell húzni, hogy a fogyókúra legalapvetőbb feltétele a nagyfokú önuralom, s hogy emellett következetesen kitartsunk. A fogyókúra nem rövid időre szól. Ne legyünk türelmetlenek, ne akarjuk egy hét alatt lefogyni azt, amit egy év alatt szedtünk magunkra, mert a gyors fogyás is káros az egészségre. Dr. K. É. : ♦ A tapasztalat azt mutatja, 2 hogy — a gyermekek több- ♦ ségében — az olvasási kedv $ egy-két hét pihenő után ug-2 rásszerűen megnő. Igazolja | ezt a szülők és a pedagógu- í sok megfigyelő munkáján kívül a könyvtárak nyári forgalma is. Meg kell figyelnünk, hogy miféle könyveket olvasnak szívesen gyermekeink, mert nem lenne helyes, ha egészen rájuk bíznánk, mit olvassanak. A tan- j év befejezésekor kérjünk eh- ♦ hez tanácsot a nevelőktől, és ♦ azt is kérdezzük meg, hogyan ♦ juthatnak a könyvekhez. Az ♦ iskolák is rendelkeznek ♦ könyvtáraikkal, de az ország- s szerte működő könyvtárak- 2 ból is megfelelő olvasnivalót t kölcsönözhetnek. A szülők £ helyesen teszik, ha a könyvtárosokhoz segítségért fordulnak. Az iskolák nevelői a tanév első óráin sok helyen számon kérik a tanulóktól, hogy milyen könyvet olvastak a nyár folyamán, sőt a művek f rövid tartalmát is elmon- * datják. A szülők is megbe- J szélhetik gyermekeikkel, mi J tetszett nekik az olvasmá-; nyaikból és miért. Nagyon | egészséges, jó kapcsolat ala- * kulhat ki a család tagjai kő- ♦ zött az ilyen — esténkénti I csendes, értékes beszélgeté- ♦ seken. 2 Sajnos, sok gyermek van, t aki nem szeret olvasni, s at szülőknek gondot okoz, ho-1 gyan lehetne velük megkedvelteim az olvasást. Vannak szülők, akik — mielőtt gyermekeik kezébe adják á könyvet — elolvassák, s ezzel ellenőrző munkát is végeznek. //////«/////////////////////////////////«/////////» A király és a katona Azon vitázott egy napon a király és a katona: melyikük fontosabb vajon, s ebben kinek van igaza? Végre szólt a király: Hagyd csak! menjünk, kérdezzük a népet, Köztünk kit tart fontosabbnak? a királyt, vagy... netán téged? Elindultak, és egy pásztort találtak, az úthoz érve. — Mondd, barátom... — a király szólt, — ki fontosabb? ő, vagy én-e? — Hát az... — kezdte a nép fia, lassan, mint ki nem is érti, — hát az... — mondta újra — ki a másik nélkül meg tud élni! Tudsz-e élni király nélkül? Így a. király. — Nem kell nékem! És te sereg néljcül? — Kékül a király arca, s szól: — Én nem... Szamuil Maisak verse Fordította. Antalfy István KERESZTREJTVÉNY V«T i é * ■ rrw U* I : ____btt"___________ <9 ~~ ■ * a tí 19 a Rémtörténetek, borzalmas, hátborzongató haláleseteket, szerencsétlenségeket és más hasonló eseményeket tartalmazó könyv nem való a gyermek kezébe. A jó és a gyermek életkorának megfelelő tartalom színes elmondásával sok esetben már eredményes munkát végezhetünk az olvasás megszerettetése érdekében. Az érdekes történetet szívesen hallgatja a gyermek, sőt gyakran másodszor is; Nem J egy esetben, másodszori ol- ♦ vasassal, illetve, a cselek- ♦ ményt hallva, ismeri meg jól 2 az olvasottakat, a történetet. | Vannak felnőttek, gyerme- ♦ kék, akik naplót vezetnek | arról, hogy mikor, melyik írótól, melyik művet olvasták el, és tetszett-e nekik vagy sem? Feljegyzik röviden a mű tartalmát is. Ilyen tevékenységre éppen a szünidő alkalmas — de nem * kényszer formájában. Nyá- $ ron a szabadban, udvaron, | az erdőben, mezőn vagy leg- 2 alább nyitott ablaknál ol-1 vas son a gyermek. 2 vízszintes: 1. Két mássalhangzó — kiejtve. 4. Talaj kezdete. 5. Alagút betűi keverve. 7. Mutató- szó. 9. Két betű — kiejtve. 10. Növény. 12. Véredényrendszerünk központja. 13. Férfinév. H. Szelíd állat. 15. Akta, 18. Nem rossz! 19. Ritka férfinév. 20. Szamár- hang. 21. Rádiőmárka (utolsó kockába két betű!) ; Függőleges: l. Sok háztetőn látsz ilyen antennát. 2. Elfogyasztotta az ételt. S. Szalagról adja vissza a hangot ez a remek gép. 6. Igevégződés. 7. Csapadék. 8. Azonos betűk. 10. Ami a diáksapkát tartja 1 11. Ormér- ték. 16. Fordítva: ráír. 17. Jószívű. Megfejtésül küldjétek be a függőleges 1-est és 3-ast. Múlt- heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: kerékpárt, takarékba. Beküldési határidő: június 7. — Könyvjutalmat kapott: Eéval Sándor, Mezőtúr. — (A könyvet postán küldj ü kei.) tÍ fcC'i'hC’S' — Először ts megparancsolom, fogjatok ki két lovat, fogjátok a szegény ember két rossz gebéje elébe, elbírja négy 16 is ezt a hintát. A bárónak is le kellett szállnia, se- gíteni a paraszt szejcere elé fogni a két gyönyörű paripáját. —* Most pedig co fel, vissza a hintára. És azt parancsolom, hogy a hintó térjen ki, mert az üres szekérnek kell a terhes szekér elől kitérni/ Akkor lett törvény, hogy az üres szekér tér ki a terhes szekér előtt. Ezt is az igazságos Mátyásnak köszönhetjükDe az a rongyos vándor, aki a zsákon kucorgóit, azt mondta a parasztnak: — Ne térjen ki, atyámfia. El is vette a gyeplőt a szegény paraszttól, megállította a szekeret, hogy a paraszt ki ne térhessen. “ Mi lesz, hé, nem hallottad, hogy térj ki? — már o kocsis emeli az ostort, hogy majd a nyaka közé suhint a parasztnak. Hanem a vándor leugrik a szekérről, a báró elé áll, kigombolkózik, hát a báró majd leesett a? ülésről, ott van előtte aranyos ruhában Mátyás király. Vándorolt Má- : tyás király, mikor : már nagy király : volt, vándorolt vá- ! rosról falura, ma- : ga szemével látni, ' maga fülével hal- . lani. '■ Egyszer egy ván• dorlásban elfáradt | az országúton, fel- j kéredzkedett egy < szegény paraszt > szekerére. Azon a > szekéren a búzá• jót vitte őrletni a ■ szegény paraszt- ; ember. Felvette jó ; szívvel a vándort ; a szegény paraszt. ; Megy a szekér | csendesen, egy- ; szercsak szemben > kocog egy hatlo- ; vas fényes hintó, 5 abban ül egy büsz- [ ke báró. A kocsi- J sa rákiabált a sze. i gény parasztra: [ — Térj ki, pat raszt!
