Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

1962. május K

SZOLNOK MEGYEI NÉPLA.

Közömbösség után C érdeklődés

Néhány nappal ezelőtt fejeződött be Tisza várkonyon a pártoktatás. Bárki megkérdezhetné, miért említjük ezt. Akik viszont jobban ismerik ezt a községet, jól tudják: évek óta az volt itt a gyakorlat, hogy a hallgatók nem tartottak ki az oktatási év befejezéséig; Most először jutottak el addig, hogy a zárófoglalkozást is megtartották.

A kezdet most sem volt valami biztató. Annak idején papírra vetették, kiket akarnak bevonni az időszerű kérdések tanfolyamára, de azt már nem kisérte figyelemmel a pártvezetőség, hogy akiknek ez feladata volt beszélgettek-e valóban az emberekkel. Ez a hiányosság mindjárt az első hetekben éreztette hatását; Több foglalkozáson alig-alig volt, résztvevő. Csak akkor változott meg a helyzet, amikor a propagandista és a járási pártbizottság instruktora ösztönzésére a pártvezetőség mulasztását pótolta;

Nem volt hiábavaló a fáradozása

Jórészt sikerült leküzdeni a közömbösséget, a tespedtsé- get. ami évek óta jellemzője volt a községben a politikai továbbképzésnek. Az 1961— 62-es pártoktatási évben bebizonyosodott, hogy a várko- nyiakban is él a tudásszomj. .Tándi Károly, a propagandista jónéhány olyan párttagot. pártonkivülit említett, akik nemcsak eljártak a tanfolyamra. hanem lelkiismeretesen tanultak. És azon is gondolkoztak, hogy a tanultakat munkájukban miként hasznosítsák. Tóth Ambrus, Telek Ferencné, Duró Kálmán, Mihályi Ferenc, Telek Ferenc még sorolhatnánk tovább — példamutató tanulással serkentették társaikat.

Baráth István, tsz tag így summázta véleményét:

— Amire vállalkoztam, annak igyekeztem eleget teítni. Nem sokszor hiányoztam a tanfolyamról. A német kérdés, a második ötéves terv és a XXn. kongresszus anyaga mind nagyon időszerű és hasznos téma volt. Sokkal magabiztosabban vitatkoztam az emberekkel most, mint korábban. Itt. a tsz darálójában sokan megfordulnak. Van úgy, hogy négyen-öten összetalálkozunk, s ilyenkor ez is. az is szóbakerül; Jó érzés, amikor — éppen a tanultak alapján — tanácsot, magyarázatot adhatok egy- egv kérdésre;

Hovodzák Lajos, szintén a szorgalmasak közé tartozott. Azok közé, akik rögtön

igyekeztek gyümölesöztetni a tanultakat

Az ötéves terv helyi feladatainak ismeretében javasolta, hogy a várkonyi Petőfi Tsz- ben is fokozzák a takarmánytermesztést. növeljék a lucerna vetésterületét. Az évi tervkészítésnél e hasznos tanácsot meg is fogadták a szövetkezetben.

Mindazok akikkel a párt- nktntási év tapasztalatairól beszélgettünk,- egyöntetűen kimondták: munkájukat, a kül- és belpolitikai eseményekben való tájékozódásukat segítette az időszerű kérdések tanfolyam..; Most 18 yagy 20 ember „vallja” ezt, de számuk megsokszorozódik, ha a pártvezetőség, a párt- szervezet élesztgeti, erősíti a tanülási vágyat.

Erre van is törekvés. Telek Ferencné, pártvezetőségi tag sorolta el miben állapodtak meg a zárófoglalkozáson: Júniusban megkezdik az új oktatási év előkészítését. A pártvezetőség tagjai, a propagandista és a hallgatók közül,

néhányan beszélgetnek a párttagokkal, pártonkivüliek- kel. Arról is kikérik véleményüket. hogy kéthetenkénti foglalkozásokat tartsanak-e, vagy pedig a téli hónapokban egész napos legyen a pártoktatás.

Ebben az évben

a XXII. párt- kongresszus anyagát

egész napos foglalkozásokon tanulmányozták. Ezen a szokásosnál többen — volt amikor közel harmincán — hallgatták az előadásokat. Ennek a tapasztalata készteti a pártvezetőséget arra, hogy javasolja: decemberben, vagy januárban egész napos — égy vagy kéthetes időtartammal — tanfolyamon tanulmányozzák az MSZMP VIII. kongresszusának anyagát, gyarapítsák marxista tudásukat a pártoktatásban résztvevők.

Megvalósítható ez. Csak a várkonyiakon. elsősorban a kommunistákon múlik, hogy a kezdeti eredményeket megsokszorozzák.

Nagy Katalin

Szaktanácsok

Tudnivalók a cseresznyelégy elleni . védekezésről

A korai gyümölcsök export szállítási szempontjából jelentős a cseresznye és a meggy. Termesztésük jelentős valuta bevételt jelent, de csak abban az esetben, ha a cseresznyelégy nyüvétől mentes a gyümölcs. A „férgessé- get” okozó kártevő első példányai már megjelentek a növényvédő állomás megfigyelő izolátorjaiban. Tehát a rajzás megindult.

Mi a tennivaló?

Minden termelő, amennyiben talajfertőtlenítést eddig nem végzett, végezze ezt el haladéktalanul. A nagyüzemi cseresznyésekben egy holdra adott száz kilogrammos Aid- rinos szuperfoszfát mennyiség kiszórásával, házi kertekben pedig 50—75 deka HCH porozószerrel. Ezt szórják ki a fák alá, ezzel fertőtleníthetik a fák alját a legolcsóbban.

A cseresznyelégyről tudni kell, hogy a földben áttelelő báb elhagyás után a talaj felszínén mintegy félóráig mászkál, s így a talajfertőtlenítőszerrel érintkezve máris elpusztul. Ezt követően azonban permetezéssel is kell védekeznünk. A rajzás megindulásakor, — általában ilyenkor már a cseresznye zöldszínű és borsó nagyságú — permetezzünk. A nagyüzemi gyümölcsösök a Wofatox spitzpulver 80 nevű metil- parathion tartalmú szert használják 0,2 százalékos töménységben.

Házi kertekben, szórvány gyümölcsösökben a DDT. tartalmú szereket használjuk védekezésül. Száz liter permedére számítva 40 deka Pemittel, vagy 30 deka 50 százalékos DDT. szerrel permetezzünk. Használható az újabb készítményű DDT és Lindán tartalmú Hungária DL 40 vegyszer is.

Ezeket a permetezéseket két hét múlva, a várható főrajzáskor kell megismételni. Érés előtt két-három héttel már nem permetezhetünk a közegészség védelme miatt.

Ha szövetkezeti gazdaságaink hathatósan védekeznek a cseresznyelégy ellen, a megyéből export szállításra kerülő cseresznye és meggy kivitel elérheti a száz vagont is.

Dr. Váczy Mihály

főagronómus

Szocialista üzemekhez nem méltó a spekuláció

Nem mindennapi, mond- hálnánk példa nélküli eset foglalkoztatja az adatforgalmi vállalat törökszentmiklósi kirendeltségének dolgozóit. Szerződő felük, a tisza- püspöki Haladás Tsz,- szocialista üzemhez méltatlan módon bánt ,el velük. Ugyanis a hizlalásra lekötött sertéseket a tsz vezetői — süldőkorukban — másoknak adták el. így a júniusra várt hízók egy, része helyett csak átlátszó magyarázattal szolgálhatnak. A tsz vezetői nem törődtek a lakosság húsellátásával és fittyet hánytak a szerződéses kötelezettségeikre. De menjünk a dolgok sorjába.

A szövetkezet főkönyvelőjének íróasztalán két szerződésmásolat fekszik. Az egyiket 1961. augusztus 18- án, a másikat három héttel később, szeptember 6-án kötötték. Tartalmuk azonos. A tsz kötelezi magát, hogy 102 darab, 22 kilogramm átlagsúlyú sertését 106 kilogrammos átlagsúlyúra hizlalják és azokat 15,70 Ft/kg áron 1962. júniusában elszállítják az állatforgalmi vállalatnak. Az eltérés csupán az aláírások között van. Az elsőt Nagy László mezőgazdász, a másikat Tóvizi Vince elnök szignálta.

A szállítási tételek azonosFejés komplex gépesítéssel

sága és az aláírások különbözősége adott alkalmat a tsz vezetőinek vállalt kötelezettségeik felrúgására- Hivatkoztak arra, hogy azonos sertésekre szerződtek mindketten, s az elnök nem tudott az agronómus által kötött szerződésről. A tévedéssel próbálja magyarázni a visszaélést Kozák Tiborné főkönyvelő is. Arról azonban mindannyian megfeledkeznek, hogy a szerződéseken a főkönyvelő aláírása is szerepel. Szécsi Imrét, a vállalat felvásárolóját sem tudják félrevezetni, mert a megállapodás előtt meggyőződött a tsz sertésednek létszámáról.

A spekulatív szándékot a süldőeladások dokumentálják. Ez év január 12-én 50 sertést a kétpói Szabadság Tsz-nek, január 22-én 40, február 7-én pedig 13 hízó- nakvalót a száj öli Vörös Csepel Tsz-nek szállítottak el. A 103, átlagosan 60 kilós süldőkért csaknem 90 000 forintot vett fel a Haladás Tsz.

A történteket takarmányhiánnyal és á munkaegység- részesedés emelésével magyarázzák a szövetkezet vezetői. Érveik azonban átlátszóak; A lekötött sertések után 300 mázsa kukoricát kaptak kedvezményes állami áron, zömét hitelbe. A munkaegységrészesedés is magasabb lett volna, ha hízóként 'értékesítik az állatokat. Tehát a tagság is jobban jár, ha elegét tesznek szerződéses kötelezettségeiknek.

Tavaly 250 hízót szállított a tiszapüspöki tsz közfogyasztásra. Erre az évre 294 sertésre szerződtek. Elegendő alapanyaggal rendelkeznek, tehát a vállalásukat teljesíteni tudják. Sőt, ennél nagyobb számú hízó eladására is képesek lennének.

Ez mitsem von le abból a tényből, hogy a Haladás Tsz vezetői megsértették az állami fegyelmet. 102 sertést csak három hónappal később, szeptemberben tudnak leszállítáni. Olcsó népszerűségre törekedtek, melyhez a járási tanács mezőgazda- sági osztályának illetékese is hozzájárult. Anélkül, hogy meggyőződött volna a tsz szerződéses kötelezettségeiről, segítséget adott a süldők kiközvetítéséhez.

Az eset tanulságos. A szerződés kétoldalú felelősséggel jár. Az állatforgalmi vállalta, hogy az 50 darabon felüli falkásított sertések után kilónként 1.50, illetve 2 forintos felárat fizet. A szövetkezetek pedig tudomásul vették; amennyiben nem a határidőben adják át az állatokat, úgy naponként és sertésenként 4 forint kötbért kell fizetniük az állatforgalmi vállalatnak.

Máthé László

Milyen is volt a bolond április?

A Szolnoki Gépállomás tájlaboratóriuma összegezte bolondos hónapunk időjárási adatait. Nos. mint a meteorológiai adatok tanúsítják, valóban sokat bolondozott velünk, szolnokiakkal a múlt hónap; öt napon talajmenti fagyok tettek kárt a növényzetben. A harminc napból, a hónap kétharmadán, kereken húsz napon száraz, hideg volt az időjárás. A legmagasabb hőmérsékletet 24-én mérték, 26,3 C°-ot.

A szeszélyes április múltával csak egy a vigaszunk: eddig a május sem ígérkezik kevésbé bolondosnak.

Úttörő napot

1 rendeznek május 20-án Tö- rökszentmiklóson, a járás és a város úttörőinek részvételével. A napot az úttörők díszszemléjével kezdik, majd sportbemutatót rendeznek, este pedig tábortűzzel zárják az ünnepséget. A törökszent - miklósiak rendezvényükre I meghívták a kisújszállási út- I törőkét is.

tanfolyamat végzett, s most fejezi be a mezőgazdasági technikum második osztályát. Vígh László kiváló eredménnyel tette le a fejőmesteri tanfoilyamot. Brigádvezetője mondja róla: „Ismeri a bonyolult gépezet minden alkatrészét. Gépállás miatt soha sem akad meg a fejes, mert a fiafal szakember a hibát gyorsan kijavítja.” A gazdaság anyagilag is elismeri a lelkiismeretességet. Vígh László például 2500 forintot keres havonta.

A tejházban két fiatal lány serénykedik. Kicserélik a megtelt tankokat, fölözik és kannákba palackozzák a tejet, meg a tejszínt. Akad bőven dolguk, mert naponta 2300 liter tej hagyja el az A lesi-szigeti tehenészetet.

A fejőmester gyors ellenőrzést végez.' Megállapítja, hogy négyszázalékos a zsír- tartalom, tehát kiváló minőségű tej .kerül a szolnoki dolgozók asztalára.

Szöveg: Mát hé László Foto: Csikós Ferenc

A fejőházban jól összeszokott gárda dolgozik együtt. Mindannyian szakmunkások és értenek a tejkezeléshez is. Huszár Sándor brigádvezető segédállatorvosi

kapcsolják a szívófejet a következő állásba, majd sípjába fúj a fejőmester. Jelzi, hogy újabb csoport tehénnel végeztek, s jöhet a következő.

A Héki Állami Gazdaság Alcsi-szágeti üzemegységében 263 tehenet gondoznak. A 79 vemhes állatot leszámítva, 12,5 literes fejési átlagot

Arisaik- EVr cx't Wívlmpmf »

brigád tagok szakszerű <=s lelkiismeretes munkáját dicséri. Az Alcsi-szigeti tehenészek három év óta sikerrel alkalmazzák a halszálkás fejőállásokat. Megszokták és megszerették a gépet, hisz munkájukat könnyíti.

A korszerű fejőházba naponta , háromszor hajtják fel az állatokat. Kilences-tízes állásban egyidőben fejik őket. Vígh László kiváló fejőmester — két társával együtt — gondosan megmossa az állatok tőgyeit. Azután rákapcsolják a szívófejet, a többi már a gép dolga. A langyos tej két műanyagcsőben egyenletesen lüktet a légmentesen zárt tartályokba. A fejés komplex gépesítése tehát nemcsak könnyebb, hanem higiéniku- sabb is. Ezenkívül gyors, mert egy csapat tehén fejese mindössze kilenc-ür. percig tart.

A fejés folyamatosan tör- . ténik. A szakmunkások át-