Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

M4s SZAKTANÁCSOK CSALÁDI KÖRBEN RÁDIÓMŰSOR Hét hónap börtön üzemi tolvajlásért Intézeti napok a jászberényi felsőfokú tanítóképzőben Vagy hatvan vendég je- Az ügyes viráglétrák a cse­lent meg csütörtökön reggel Jászberényben s felsőfokú tanítóképzőben az immár második éve megrendezett intézpti napok megnyitásán. A barátságos, denis környe­zetben úgy fogadták a me­gye több városából, községé­ből összegyűlt alsó tagozatos nevelőket, a minisztérium, a megyebizottság kiküldötteit, mint egy családi otthonban a nagyon kedves vendégeket. Az intézeti napok .megren­dezésé abból a gondolatból sarjadt ki, hogy a főiskola nemcsak a fiatal tanítói gárda kiképzője, hanem pe­dagógiai központ is, ahol tudományos színvonalon kí­sérleteznek a szocialista szel­lemű oktatás és nevelés jobb módszereinek megtalálásáért. Mint ilyen, kötelessége, hogy az új módszereket, eredmé­nyeket ismertesse a megye tanítóivah A színvonalas program Andrási Béla igazgató meg­nyitójával kezdődött. Elmon­dotta, hogy az iskolátörvény megvalósításában igen nagy szerep vár a pedagógusokra. Ezért megkérdeztek egy sor gyakorló tanítót, mit szeret­nének hallani, milyen vita­tott kérdésben segíthet az intézek . Az előadásokat az élettel, a gyakorlattal való kapcsolat jegyében állították össze. így kerül sor a kísér­leti ezermester-szakkör' mun­kájának feldolgozására, az intellektuális aktivitás kér­désének kifejtésére, a sok problémát okozó írástanítás módszertanának néhány ér­dekes megoldására, végül a későbbi önművelést megala­pozó olvasóvá nevelés tárgy­köréből egy előadásra. Andrási elvtárs elmondot­ta, hogy az intézeti napok a három éve folyó tudomá­nyos munka egyes részleteit ismertetik meg a nyilvános­sággal. Ez alatt az idő alatt több mint húsz tudományos publikáció jelent meg a pe­dagógiai lapokban az intézet tanárainak feldolgozásában, L 1 fiatal, szemüveges gyakor­ló iskolai tanító, Gledúra* Bajos az első előadó. Az or­szágban egyedülálló kísérle­tet folytatott ebben a tan­évben: az alsótagozatos kis­iskolások számára ezermester ezakkört szervezett. Ez a szakkör az egyszerű papír- és famunkákat, ezen keresz­tül elemi anyagismeretet, szerszámhasználati készsége­ket nyújt a 6—10 évesek számára. Amit ő csinál, az a jövő útja. Az új tantervek ugyanis előírják az alsó négy osztályban is a politechnika bevezetését. Erről azonban még nem volt tapasztalat. Ez a szakkör viszont olyan szer­vezeti és módszertani felépí­tésű, hogy alapja lehet a legkisebbek céltudatos álta­lános iskolai gyakorlati ok­tatásának, S a jelen volt pedagógusok hozzászólásaikban elismer­ték, bár még sokhelyütt nem értek meg az ilyen irányú munkára a személyi és tár­gyi feltételek, ez a jövő útja. m Ehhez az előadáshoz ki ál- ítás és film is kapcsolódott, \ kiállítás az ezermester szakkör »eddigi munkájáról äd számot. Különös értéke, rogy a tanulók által készí- tett tárgyakat úgy állították d, ahogyan azt hasznosítani 'ehet. A madáretető havas fán lóg, a melegágy! falá­dákban palánták zöldéinek. repekben tesznek bizonysá got kis készítőik ügyessé­géről és szépérzékéről. A falon pedig az intézeti foto- klub művészi kivitelű fény­képei örökítik meg a szak­köri élet egyes mozzanatait. A bemutatott két filmet is az intézetben készítették. Némi technikai hiányosságot leszámítva igen jól számol­tak be a kísérletekről, a módszerektől. Az egyik film a már említett szakkör életét állítja elénk mozgalmasan, ér­zékletesen, a másik az írás­tanításról szól: Irásőra a második osztályban címmel. Kitűnő módszertani segítő- eszköz ez, nem csoda, hogy a ,,sajtóvetítésre” beszivárog­tak a hallgatók is. Vélemé­nyünk szerint ez a film meg­állná helyét .országosan is, nemcsak szakriiai erényei, hanem jólkomponáltsága, jó beállításai miatt is. A vendégek megtekintet­ték az alsótagozatos gyere­kek részére ajánlott irodal­mi alkotásokból rendezett kiállítást, s* igen sokan ér­keznek ma is az esti dísz- hangversenyre, amely magas zenei színvonalán kívül ar­ról is nevezetes, hogy be­mutatják az intézet vezető tanárának, Szabó Mihálynak három zenekari művét, illet­ve tomegdalát is. Az intézeti napok ünnepei az oktatásügynek Jászbe­rényben. — De az intézetben szorgalmasan folyik a hét­köznapi munka is. Amíg az előadások tartanak, órákon ülnek a hallgatók, a gyakor­ló iskolában is tanterv sze­rint dolgoznak. Fejér Mária művészettörténet tanárnő — Sarkady Mária és Lendvay Ilona kollokválását hallgatja a reneszánszról, Bernáth Aurélról, Picassoról. Külö­nösen Lendvay Ilona reme­kel A folyosókon jegyzetek­kel kezükben fiúk-lányok. — Harmadévesek államvizsgá­ra készülnek. Aztán mennek a falvakba, hogy bebizonyít­sák: kommunista nevelőket képeznek a legkorszerűbb módszerekkel a pedagógia herényi fellegvárában. — tat Megnyílt az 1962. évi Budapesti Ipari Vásár Pénteken délelőtt ünnepé­lyesen megnyílt az 1962. évi Budapesti Ipari Vásár. A megnyitóünnepségen megje­lent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a for­A KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT SIÓFOKI' DOLGO­ZÓI HORVÁTH LÁSZLÓ MŰVEZETŐ IRÁNYÍTÁSÁ­VAL ÖSSZEKÖTÖTTÉK. A BARÁTSÁG OLAJVEZE­TEK DUNA ALATTI SZAKASZÁT SZÁSZHALOMBAT­TA KORNYÉKÉN A TOVÁBBI VEZETÉKKEL. KÉP­RIPORTUNK ÉRRŐL A BEFEJEZŐ MUNKÁT JELEN­TŐ SZAKASZRÓL KÉSZÜLT. AZÓTA MÁR A NYO­MÁSPRÓBA IS MEGTÖRTÉNT EZEN A VEZETÉK- SZAKASZON Nyolc és féleser versenysö9 y tíseser tanuló Megyénk nyolcvanhétezer fiatalja közül tizennyolc- ezer dolgozik a tsz-ekben, állami gazdaságokban és a gépállomásokon, Ez évben a tavalyinál is többen vesz­nek részt közülük a különbö­ző termelési versenyekben. Az Ifjúság a Szocializmusért mozgalomba nyolcezerötszá- zan kapcsolódtak be ez évben és eddigi feladataikat közel hatezren teljesítették. A 270 növénytermelő munkacsapat­ban háromezerötszázan ver­senyeznek. Az állattenyész­tésben 111 munkacsapat 757 ezer árubaromfi felnevelését és 40 ezer törzsbaromfi gon­dozását vállalta. A gépekkel dolgozók közül közel három­százzal versenyeznek többen, mint tavaly. A szolnoki, jászberényi, tö­rökszentmiklósi járásban. Mezőtúron és Kunhegyesen pedig helyi versenyeket kez­deményeztek a kertészeti, a dohánytermelő, szállító és fogatos fiatalok között. A termelőszövetkezetek­ben tagként dolgozó Ifjak lét­száma is emelkedik. 1961-ben ezeregyszázzal voltak többen, mint 1959-ben. s számuk je­lenleg meghaladja a nyolc­ezret, A családtagokként dol­gozók száma is több mint öt­ezer. A falusi fiatalok között sokan vannak, akik nem vé­gezték el az általános isko­la minden osztályát. A tsz- ekben dolgozók 30. az állami gazdaságokban dolgozók 34 százalékának hiányzik a VI­VII-VIII. osztálya. A tanu­lás fontosságát azonban egy­re többen felismeri!« Ez év­ben közel tízezren vettek és vesznek részt politikai, álta­lános- és középiskolai okta­tásban. Ezerháromszázán pe­dig a mezőgazdasági szakmát tanulják. r UJ magyar találmány a fátyol-üveg ízléses, modem vonalú dísztárgyak készülnek a Berekfürdői üveggyárban A Berekfürdői Üveggyár­ban több mint négy évi kí­sérletezés után Suha Zoltán, főtechnológus és a közelmúlt­ban nyugalomba vonult Ve­ress Zoltán, főmérnök előál­lította az első magyar fátyol­üveget. A fátyolüveg három rétegből áll. A két átlátszó üvegfal közé, színes törött üvegrészeket dolgoznak be. amely sajátságos pasztell csillogást ad az egész dísz­tárgynak. A venturin család­ba tartozó mesterséges kris­tályokat is raknak a két üvegfal közé. amely fény ha­tására minden színben visz- szaverődikj A fátyolüvegből készült dísztárgyak modern vonalú vázák; hamutartók, gyü­mölcstálak, gyümölcskészle­tek — a magyar üveggyártás legújabb termékei. A hazai közönség első ízben a Buda­pesti Ipari Vásáron láthatja ezeket az ízléses dísztárgya­kat és készleteket. Az új magyar találmány iránt máris nagy az érdeklő­dés külföldön. Eddig Kanada és Franciaország kért minta- kollekciókat a gyártól, illetve a szakágat képviselő külke­reskedelmi szervtől radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. Apró Antal. Fehér Lajos, Fock Jenő, So­mogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja, valamint a kormány több tagja, a köz­élet és a gazdasági élet sok vezető személyisége. Részt vett az ünnepélyes megnyi­tón a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A • Himnusz elhangzása után Veres József, a Főváro­si Tanács vb. elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Üd­vözölte a vendégeket, a vá­sár hazai és külföldi kiállí­tóit, majd hangsúlyozta, hogy a Budapesti Ipari Vá­sár nemzetközi vonatkozás­ban már elismert és elfoga­dott találkozási helye azok­nak a politikailag legkülön­bözőbb felfogású államok­nak, amelyek áruk kiállítá­sával kölcsönösen keresik egymással a kereskedelmi kapcsolatokat, Mindezt alá­támasztja és bizonyítja az á tény, hogy az idén már 25 külföldi ország részvételéről adhatunk számot. A vásáron résztvevő szo­cialista országok termékei tanúbizonyságot tesznek a szocialista világrendszer fej­lődéséről, nagyszerű gazda­sági eredményeiről — mon­dotta —, nemcsak kiállítani, hanem kereskedni is aka­runk, mert a szocialista or­szágoknak politikai alapel­veihez tartozik a kereske­delmi kapcsolatok kiépítése a legkülönbözőbb államok­kal. Mi ezeket a vásárokat a békés egymás mellett élés eszközeként fogjuk fel. — A Vásáron jelentékeny számban találhatók más tár­sadalmi rendszerben élő ki­állítók is, akik szintén a legjobb áruikat hozták el és nagy gonddal készültek azok bemutatására. Ez a vásár ki­tűnő alkalmat nyújt arra, hogy a kiállítók egyben mint kereskedelmi partnerek is, megismerkedhessenek a köl­csönös áruválasztékkal, gyor­san és eredményesen elégít­hessék ki saját piaci igényei­ket. Az itt kialakult találko­zások hasznos tárgyalásokra nyújthatnak lehetőséget, ame­lyeknek alapján az eredmé­nyek a vásár bezárása után jelentkeznek és tartós, gyü­mölcsöző gazdasági kapcsola­tok kialakulására vezethet­nek. — A Budapesti Ipari Vásár hazánk viszonylatában igen jelentős mértékben áll kül­kereskedelmünk fejlesztésé­nek szolgálatában. Legkor­szerűbb exportcikkeink felso­rakoztatásával szakmai be­mutatókkal és egyéb eszkö­zökkel kívánjuk irányítani külföldi látogatóink figyelmét gyártmányaink sokrétűségé­re. Bemutatjuk a hazai és nemzetközi közvélemény előtt, a felszabadult Magyar- ország iparának 17 éves fej­lődését és szemléltetjük, hogy dolgozó népünk szorgalmas munkája nyomán szocialista népgazdaságunk erőtelj« len. dülettel, egységesen fejlődik; Nagyszerű gépipart és ^yéb cikkeinken kívül széles vá­lasztókban mutatjuk be í” ruházati termékeinket, a kor5 szerű lakáskultúrát és a kü lönböző tartós fogyasztási és háztartási cikkeket. Vere9 József, a fővárosi ta­nács vb. elnökének megnyitó beszéde után a vendégek kör­sétára indultak a vásárváros­ban. (MTI) A Jászságban igen sok közmondás fűződik a ku­korica termeléshez. A régi közmondások ilyenek: A ritka kukorica nem csalja meg a gazdát. A régi jász­sági gazda azt tartotta, a kukoricaszemeket jókora lépés távolságra kell egy­mástól vetni. Akár olyan messzire is, mint a kapa­nyél hossza, vagy hogy hiú. zatáskor a ló is meghem­pereghessen közötte. Azt is mondták, hogy a ku­korica levele nem szereti, ha hozzá ér a másik nö­vény leveléhez, tehát igen ritkán vetették. A ritka vetés, a régi ló­fogú kukoricára vonatko­zott. Ezzel szemben a mai hibridfajták a sűrű vetést kedvelik. Holdanként 16 ezres tőszámmal vetett ku­korica legalább négy má­zsával többet terem hol­danként, mint a régi mó­don, ritkán vetett és rit­kított, A jászsági kukoricater­melők saját tapasztalatuk alapján győződtek meg az igazságról, hogy aki jó he­lyen tartja az eszét, az új közmondásokhoz igazodik. Ezek a közmondások pedig így szólnak: Sok tő: sok cső — gazdag termés; vagy a másik közmondás, amely Grósz Ferenctől, a jászal- sószentgyörgyi Petőfi Tsz elnökétől származik: A ku­korica a kapa orrában van. Vagyis ha a kukoricát ide­jében és jól meg nem ka­pálják, igen keszeg-módra fizet. Ezt aZ érdekes részletet a Hazafias Népfront jász- alsószentgyörgyi és jász­apáti községi bizottságá­nak felhívásából idéztük. A két jász-község nép­front bizottsága a. faluban tartott kukoricatermesztési ankéton elhangzottak alap­ján felhívással fordult Szol­nok megye valamennyi községi népfrontbizottságá­hoz, kukoricatermesztő gaz­dájához, A termelőszövet­kezeteknek, tsz-tagoknak továbbított üzenet tartal­mazza a kukoricatermesz, tésben alkalmazott új el­járásokat és igen meleg hangon szól a szövetkezeti gazdákhoz. Bár a felhívás hangneme esetenként dagályos és túl. zásoktól sem mentes, alap­jában véve r -sznos és jó kezdeményezés a két- köz­ség népfrontbizottságának felhívása, B, I.. 1 fVllMp P~' ' »TARJAI EGYESÜLJETEK! . j SZOLNOK Jk J * J? XIII, évfolyam, 115. szám. Ära 50 fillér 1963. május 19., szombat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents