Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

1962. május 15. ol.iNOA iVil'A.« ^ I.» MílPL Aí n _ A kunszentmártoni já­rásban 1961 végén átszer­vezték az agitációs csopor­tokat. Közel négyszáz kis kollektívában több mint ezer ember „szövetkezeit’’ azért, hogy segítsen nap­jaink politikai kérdéseinek tisztázásában, könnyebb megértésében. A pártszer­vezetek többségében na­gyon bátran támaszkodtak is az agitációs csoportokra. Tavasszal mindenekelőtt a családlátogatások alkalmá­val bíztak sok feladatot rájuk. Elsősorban ott, ahol a párt vezetőségek jól tud­ják: mennyivel jobban, könnyebben dolgozhatnak, ha ismerik az emberek vé­leményét, gondjait, ha fel­mérik, hogy kis vagy nagy kérdésekben hogyan ítél­nek, bírálnak, s ahol tud­ják: nagy erő, segítség rejlik az emberek együttes akaratában és cselekvésé­ben. A családlátogatók de­rekasan helyt is álltak. Sok véleményt összegyűj­töttek, segítettek is, ahol kellett, és feljegyezték a javaslatokat. Tanácsot is adtak, ha arra volt szük­ség. S az agitációs csopor­tok azóta is tevékenyked­nek. Cserkeszöllön a Magyar- Román Barátság Tsz-ben az újjászervezés óta az ak­tívák részt vettek a köz­ségfejlesztési feladatok végrehajtásában épp úgy, mint a tanácstagi fogadó­órák szervezésében, vagy a termelési és sertéshizlalási szeződésék ismertetésében, megkötésében. Vannak azonban közsé- gek, ahol a családlátoga­tások befejezésével jórészt befejezettnek tekintik az aktívacsoportok tevékeny­ségét is. A tiszakürti Hu­nyadi Tsz-ben azt mondta a tsz párttitkára, hogy je­lenleg nincs olyan téma, amiről beszélniük kellene. Ugyanakkor a tsz-tagokkal való beszélgetés során már néhány percen belül meg­tudtuk: vannak, akik sze­retnének minél többet dol­gozni a nyáron, de nincs a szőlőben bölcsőde, leg­alább húsz asszony nem tudja napközben hová el­helyezni apró gyermekeit. Van, aki meg azért emelt szót, mert a szövetkezeti irodában nem intézik kö­rültekintően hivatalos ügyeiket, ahogyan azt jog­gal elvárnák. Ebben benne van az is, hogy a tsz ve­zetői, s az irodában dol­gozók kicsit közömbösek tagtársaik mindennapi gondjaik, ügyeik iránt. A kunszentmártoni Zalka Máté, a tiszasasi Rákóczi Tsz-ben többen azt ellen­zik, hogy pártonkívüliek a brigádvezetők. Máshol a középparasztok iránt bizal­matlanok. Gazdasági vonatkozásban is nagyon sokféle kérdés vár megvitatásra, amelyek ugyancsak a családlátoga­tás során merültek fel; De ezeknek a megértéséhez, tisztázásához se elég egyet­len beszélgetés, egyszeri gondolatcsere. Sok helyen például azt az egészséges gyakorlatot, hogy a terüle­tet egyéneknek osztják ki, túlzásba viszik. Tiszaino- kán például egyesek ere­jükhöz mérten sokat vál­laltak. Az egyik kun­szentmártoni tsz-ben első­nek a háztáji kukoricát vetették el, s ez még nem is baj. De a közös vetése­kor már megközelítőleg se voltak olyan szorgalmasak. E kérdéseket mind, mind tisztázni kellene mégpedig újabb nyílt, őszinte beszél­getéseken. Ezek olyan problémák, amelyek az embereket gyak­ran foglalkoztatják, kü­lönösen a szövetkezeti ta­gokat. Biztató és jó, hogy mindenki elmondja a vé­leményét, mert csakis így lehet egész képet kapni arról, mi okoz gondot most a falusi embereknek. Az agitátorok nagy mun­kára vállalkoztak, és most ne álljanak meg, s ne saj­nálják a türelmes szót. S ha igénylik a pártszerve­zetek segítségét, sikerül vállalkozásuk, mert bár ne­héz, de hálás munka ez. (B. E.) Ügyes diákok munkája A szolnoki poli­technikai kiállítás iránt nagy érdek­lődés nyilvánul meg. Képünkön a kiállítás egyik ér­dekessége: egy Super Zctor elek­tromos berendezé­se látható, ame­lyet a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium nö­vendékei készítet­tek. A kapcsoló- tábla úgy műkö­dik, mint az igazi. A tábla alatt a szolnoki leány- gimnázium nö­vendékeinek kert­terve látható. Betejezlék a cukorrépa egyel csét A megkésett tavasz ellené­re minden munkát idejében sikerül elvégezni a kenderesi Vörös Csepel Tsz tagjainak. Mintegy 150 hold cukorrépá­juk egyelését a múlt hét vé­gén befejezték. Ugyanakkor hozzáláttak 850 hold kukori­cavetésük gyomtalanításához is. A szövetkezet gazdái csa-' ládtagjaikkal együtt végzik e fontos takarmánynövény első kapálását Az asszonyok eredményes munkájának köszönhető egyébként, hogy a szövetke­zet 20 holdas hagyma vetés- területén már megkezdődött a második kapálás. Szaktanács Megyénkben Is károsít a kukoricabarkó Kelés után kisérjük figye­lemmel a kukoricavetésein­ket, mert a kukoricabarkó kártétele ebben az időszak­ban szokott jelentkezni. A kukoricabarkó az utóbbi év­tizedben a kelő növény ve­szélyes kártevője lett; Külö­nösen a rosszul kelő vetések­ben okozhat sok kárt, miatta néha még a vetést is ki kell szántani. A kártételt a kuko­rica leveleinek kicsipkézése árulja el. Ez különösen akkor lehet végzetes a növényre, amikor a bogár kikelőfélben lévő kukoricát rágja le. Hazai megfigyelések sze­rint ha négyzetméterenként 15-nél több barkó található, akkor a vetés teljes pusztulá­sával számolhatunk. Ez a ve­szedelmes kártevő — ha nem talál kukoricát, a cukor,- és takarmányrépát, a naprafor­gót, a dohányt és a hüvelye­seket is megtámadja. Töme­ges fellépése a Dunántúl ke­leti és az Alföld déli felén szokott jelentkezni. Nálunk — Szolnok megyében, a kun­szentmártoni járásban és Uj- szász környékén jelentkezett az elmúlt évben; Ezeken a területeken ebben az évben is várható a kukoricabarkó megjelenése. A kukoricabarkó szürke színű, — a hegyesfárú bar­kónak közeli rokona — hosz- sza 6—8 milliméter; Széles előtora van. A kifejlett bo­gár telel át. többnyire az előző évi kukoricatáblán. Májusban párosodik. A nős­tények tojásaikat május má­sodik és június első felében a rögök közé rakják. A tojá­sok 1—1,2 milliméter nagy­iiuiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiimmimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiHiiiiiiiHiiiiiiiiiiimii Történhetnek més csodák — Esküszöm nem komolyan kívántain, de már két Mi arája, beszélt... ságúak. csontszínűek. A ki­kelő lárva — fehér kukac — eléri a 8—9 milliméter hosz- szúságot. E lárvák a talajban élnek és különböző növény­részekkel táplálkoznak. Ősz­re a lárva kifejlődik, bebábo- zódik és bogárrá alakul, azonban csak a következő év tavaszán jön elő a föld fel­színére; A kukoricabarkó ellen egy­részt a helyes agrotechnika alkalmazásával védekezhe­tünk, másrészt a kukorica kelésének idején a tömegesen fellépő barkó ellen kát. hol­danként 20—25 kg DDT, vagy 15 kg HCH tartalmú növény­védőszer kiporozásával érhe­tünk el eredményt; Csizmadia László Növényvédő állomás Cfiz idén több sertésre szerződtek, mint a mái! év hasonié időszakában A megyei felvásárlási kirendeltség vezetőjének nyilatkozata Csorna Jánostól, az Élel­mezésügyi Minisztérium me­gyei felvásárlási kirendeltség gének vezetőjétől megkérdez­tük: — Hány sertés hizlalására kötöttek eddig szerződést ? — Tervünk erre az évre 165 000 sertés felvásárlását írja elő. Május 9-ig az ál­latforgalmi vállalat emberei 140 000 sertés szállítására szerződtek. Ebből 108 000 a szövetkezeti, 32 000 pedig a háztáji gazdaságokból szár­mazik. Ez jó eredménynek számít. A közös gazdaságok 150 000 sertés hizlalását ter­vezik. A statisztikai hivatal adatai azt igazolják, hogy a lekötött mennyiség biztosítva van, termelőszövetkezeteink megfelelő alapanyaggal ren­delkeznek. • — A múlt év hasonló idő­szakához képest tapasztal­tak-e változást? — Igen. Tavaly ilyenkor 110 000 sertés volt lekötve. Ha ezt az idei számadattal összehasonlítjuk, növekedés­ről számolhatunk be. A ház­táji gazdaságok kétezerrel, a termelőszövetkezetek pedig harmincezerrel több sertésre szerződtek. Érzékelteti ez . a közös gazdaságok erősödését is,; Tavaly a termelőszövetke­zetek egy része nem rendel­kezett alapanyaggal, s a sül­dőket szabadpiacon vásárol­ták. Most mindenütt a tsz- ben nevelik az utánpótlást. A háztáji gazdaságokban nagy segítséget jelentett a kocatartási akció. Az állam kedvezményes feltételek mel­lett hitelt folyósít a kocák beszerzésére. Ez jótékonyan éreztette hatását, mert a ház­táji sertésállomány egy év alatt harmincezemel nőtt; Tízezerrel több hízót adnak el, mint tavaly. i A jász iskola ötvenéves a Jászapáti Gimnázium, ötven évvel ezelőtt lépett eltéphetetlen családi kapcsolatba első növendékeivel. És azóta is tart az örök hűség öregdiák, alma mater és tanár között. S most az aranylakodalomra eljöttek nagyapák, apák, unokák. A nagyon régiekből már csak egy ember jött el. Jászkisérről érkezett az iskola hívó szavára. Kemény kalappal és reszkető inakkal. Ügy vezették fel karon­fogva a dísztribünre. Ügy tudjuk, Tóth Kálmán tanár úr elmúlt nyolcvan éves. Zúgott a taps. Ezernyien tapsoltak. Azok, az ugyancsak ezüstös hajú vén diákok, akiknek fejére még koppantott kis botjá­val, s azok a szinte még bimbóként nyíló ifjak, Júk csak az iskola hagyományai­ból tudják, ki volt, milyen volt Tóth ta­nár úr. Még rövid életű, fiatal iskola ez a jászapáti. Forradalmi tradíciókkal. Ezer- kilencszáztizenkilencben sok diákja a vö­rös hadsereg fegyverével cserélte fel tol­lát. Három oktatója hitet tett a Tanács- köztársaság mellett. Népi kollégiuma anekdótába illő körülmények között ala­kult. A kollégisták teheneket tartottak, teheneket fejtek, hogy élelmezni tudják magukat. Ilyen történetek is alkotják az iskola múltját. Meg olyanok, mint a mai élmé­nyek. Az iskola iránti hűség mintapél­dái. Tizenhárom olyan tanára van az intézetnek, akik hajdani növendékei vol­tak. Győri Gyula — kit kimagasló tudá­sáért, szerénységéért és emberségéért ta­lán leginkább szívében őriz a jászapáti diák-generációk emlékezete — tizenöt éve tölti be egyfolytában az igazgató- helyettesi tisztet. És jönnek majd vissza a most vég­zők. Jönnek mint orvosok, gazdászok, ta­nítók a környező kis községekbe. Fenn­állása óta tízezernyi diákot bocsátott már ki szárnyai alól nappali, esti és levelező tagozatáról. A megye, az Alföld legnépe­sebb középiskolai intézményében ez év­től kezdve huszonegy ? ztályban tanít­ják az irodalmat, történelmet, biológiát, matematikát, bár csak középiskolai tan­anyagként, de „nem középiskolás fokon”. Az intézet múltjához és jelenéhez is méltó jubileumi ünnepségeket tartottak szombaton Jászapátin. Korán reggel az állomáson, s a Horváth Dezső rendsze­rezte angol parkban fogadóbizottságok üd­vözölték az érkező vendégeket. Jobbágy Károly, az írószövetség, Wirth Ádámné, a Művelődésügyi Minisztérium, Fodor Mi­hály, a megyei pártbizottság és tanács, Nagy István — mint volt diák is — a járási pártbizottság képviseletében jöttek. Az ünnepség ■— Borsányi Benjámin igazgató emlékbeszéde, a jászberényi já­rási pártbizottság emléküzenete, Molnár Vilmos, a legöregebb diák emlékezete, az öt évtized legelsőnek és a jubileumi tan­évben végző diákok közös ballagása — felemelő volt. A KISZ Központi Bizott­sága vörös zászlajának elnyeréséhez el­hozták gratulációikat és ajándékaikat a szolnoki, a tiszaföldvári, a mezőtúri, kis­újszállási és más megyei kötsépiskolák tanulói. A jubileumon megelevenedtek az is­kola régi hagyományai. Az egykori gim­nazisták országosan számon tartott ének­kultúrájára emlékeztetett a Donkó tanár úr vezette iskolakórus. A délutáni torna­vizsga mutatványai impozánsak, látvá­nyosak voltak, esetenként a művészi tor­na határát súrolták. Megyénk legfiatalabb szocialista kol­légiuma Mészáros Lőrinc nevét vette fel. Azét a forradalmárét, aki nemzeti törté­netünk vagy alakjai közé tartozik. Ám a nagybajsza, nagybotú, gyújtszavú barát életét kevesen ismerik. Ezért méltányo­landó, hogy a névadó ünnepség : iűsorá- ban Illyés Gyulának Dózsa György című történelmi drámáját mutatták be. Lőrinc pap színpadi alakítója igen tehetséges diák. Játékát sokan tapsolták meg. Végül VIT-bál zárta a vasárnap haj­nalig tartó ünnepséget. A báli zenét szolgáltató hangulatos zenekarban három öregdiák játszott. S a táncteremben a mostani maturánsok kavargó forgatagába vegyülve a régen érettségizettek, már az államvizsgát is lassan-lassan felejtők tán­coltak. Az osztálytermekben, társalgók­ban, folyosószögletekben rég elhamvadt diákszerelmek, diákcsínyek emléke pa­rázslóit fel. Szép volt, ünnepi volt, őszinte volt az ötvenéves ifjú iskola jubileuma, Borzák Lajos — Hogyan teljesítették a felvásárlási tervet? — Ez év első felére 88 000 sertést kötöttünk le Május 10-ig 45 397-et vásároltunk fel, ötezerrel többet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban; Hiba azonban, hogy 88 ezerből 43 000-et a félév utol­só hónapjában — júniusban — akarnak leszállítani. Ezt a mennyiséget sem a vágási, sem a hűtési kapacitás nem tudja fogadni. Az Élelmezés­ügyi Minisztérium úgy ren­delkezett, hogy júniusban csak 23 000 sertést vásárolha­tunk.“ Kívánatos lenne, ha 20 000 szállítását előbbre tudnánk hozni. Ha a sertések elérték a száz kilogrammos súlyt, azt ajánljuk a termelőszövetke­zeteknek, hogy még ebben a hónapban adják át azokat az állatforgalmd vállalatnak. így folyamatosabbá tehetjük a felvásárlást, ezenkívül a tsz- ek takarmányt is megtaka­ríthatnak ily módon. Az állam 1700 vagon ked­vezményes takarmánnyal ösz­tönözte a termelőszövetkeze­teket, hogy ez év első fél­évében is minél több hízó szállítására szerződjenek. Most joggal várjuk a tsz-ek- től, hogy a június végére ese­dékes szállítási kötelezettsé­geik egy részét még ebben a hónapban teljesítsék; A kungyalui Zöld Mező, az öcsödi Szabadság, a nagyrév; Űj Élet és a kunszentmárto­ni Búzakalász gazdádnál meg­értéssel találkoztunk. Jú­niusra vállalt hízószállításu­kat májusban teljesítik. A kunhegyes» Vörös Októ­ber Tsz április 30-ig 300 he­lyett 400 hízót szállított A kunszentmártoni Zalka Máté az első félévre 1500 hízó szállítását vállalta. Az eddig esedékes kötelezettségét 424 sertéssel túlteljesítette. Kunmadaras községben 3400 hízó helyett 3700-at kö­töttek le erre az évre. A ház­táji .gazdaságé ebből 1636. Dicséret illeti Eszenyi Imrét, az állatforgalmi felvásárló­ját, aki szorgalmasan foglal­kozik a sertés-lekötésekkel és szállításokkal, A tiszagyen- daiak 800 helyett 895 hízót adnak el az idén. — A háztáji gazdaságok­ban is jó eredményeket ér­tünk el. A sok példa közül megemlíthetem Farkas Ká­roly, Himmer Sándor és Gál János kunhegyes» lakosokat, akik 14, 8, illetve 7 hízó szál­lítására szerződtek. Hozzáte- hetem azonban, hogy a ház­táji gazdaságok lehetőségei még jelenleg sincsenek telje­sen kiaknázva — fejezte be nyilatkozatát Csorna János. f— m 1 —» L AZ EMBEREK ELilÉ VÉLEMÉNYÜKET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents