Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
1962. május 13. S70LNOK MEGYÉT NÉPLAP aá-B r» 6 ÜGYEK, EMBEREK O ákóezifalváról naponta ■* száz, meg száz ember jár el dolgozni. A martfűi Tisza Cipőgyárba, a Szolnoki Járműjavítóba, az AKÖV- höz és ki tudná még hány közeli üzembe, munkahelyre igyekeznek. Hétszáz gyerek jár az iskolákba, napközi otthon viszont, amely a gyermekeket befogadta volna, eddig egyáltalán nem volt a községben. Ha volna, nem kellene közel száz gyereket az utcára kizárni, vagy ismerősökre bízni, amíg szüleik dolgoznák. A tantestület és a tanács ez év elején elhatározta, hogy miután van egy olyan épület, amelyben legalább kezdetleges napközit létesíthetnek, utána járnak a dolognak. Felmérték, mire volna leginkább szükség. Mindenekelőtt egy szerényen felszerelt konyhára — állapították meg. Megkérték a járási tanács vb. arra illetékes osztályát, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten készíttesse el annak tervét. Legszerényebb számításaik szerint körülbelül tízezer forintba került volna egy helyiség átépítése. S ez meg is felelne az ottani követelményeknek. Megtoldva egy kis társadalmi munkával — a falu „zsebének” is. Életrevaló kezdeményezés ™ ez, s megérdemelné, hogy mndenki segítőén támogassa. A járási tanács illetékese több sürgetésre a közelmúltban el is küldte a tervet. Az iskolaigazgató, Bálint Béla nagyon meglepődött, amikor ezt átnézte. Számukra ugyanis egy 143 ezer forint költséggel felépíthető konyhát terveztek, elektromos gépekkel, villanytűzhellyel, stb. Ugyanakkor szorgalmazták a napközi megnyitását, mondván, másként elviszik a hozzájárulási keretet. így a napközit meg is nyitották. De hogyan? Az óvoda szűk konyhájában főznek jelenleg a száz óvodásnak, meg a nyolcvan napközisnek üstökben, kinn az udvaron. Ez az egyik probléma, amivel most a községben küszködnek. S csak tisztelet illeti azért az igazgatót, amiért nem nyugszik bele abba, hogy fél megoldásig jutottak el. Csakhogy az előrehaladásnak, a járási tanács tervezőinek figyelmetlensége mellett még más akadálya is van. S ennek is külön története van. Ahogyan Tábori Béla elvtárs, a községi párttitkár egy mondatban kifejezi az, hogy a tanácselnök és az iskolaigazgató között az utóbbi időben megromlott a viszony. Hová vezethető ez vissza? T avaly ősszel személyes * sértődések miatt egyik asszony elkezdte szidalmazni az óvoda személyzetét. A községi tanács vizsgálatot kért. Találtak is kisebb szabálytalanságokat, amiért az óvónőt a járási művelődés- ügyi osztály írásban megrótta és tíz forintra megbírságolta. Ezzel azonban még nem lett vége a dolognak. Különböző feltételezések alapján tovább folyt a kivizsgálás. B,-né, az óvónő sírva panaszolja: inkább elviseli a büntetést már azért is, amit nem ő követett el, csak legyen vége a megszégyenítésnek. Mert, ami neki a fegyelminél és a kivizsgálásoknál is jobban fáj az, hogy azóta a szülők ridegek, tartózkodók, bizalmatlanok iránta. Akik régebben szívesen jöttek hozzá, most azt mondják: ne is haragudjon, ha nem beszélnek vele, nem hallgatják meg, de nem akarnak maguknak is kellemetlenséget. B.-nét megbüntették, illetve elmarasztalták, mert szabálytalanságokat követett el. S ez idáig rendjén van. Am igaz az is, hogy aki tíz forintot nem jól könyvelt el, még semmiképpen sem szolgált rá a mellőzésre, a bizalmatlanságra. Volt már példa arra is ebben a községben, hogy személyes indulatok miatt, a falun szokásos pletykák miatt küldtek el egy asszonyt, N.-nét az óvodából, olyan ürüggyel, amit az egyeztető bizottság nem fogadott el, s vissza kellett őt venni. S talán itt van az a pont, ahonnan az iskolaigazgató és a tanácselnök eltávolodott egymástól. Ugyanis ennek az asszonynak annakidején Létai elvtárs, a tanácselnök, az igazgatóval mondatott fel. Anélkül, hogy figyelembe vette volna Bálint elvtárs véleményét, amelyben N.-né elbocsájtását ellenezte. Így jutottak el oda, hogy Bálint most azt mondja: Előbb volt N.-né, most az óvónő, előfordulhat, hogy én is sorra kerülök. D engeteg dolga van je- lenleg a községi tanács és gazdasági vezetőinek. Egész biztos, hogy sok tennivalójuk közben az ő szemükben nem olyan jelentős így a napközi, az elbocsájtott asszony, az óvónő helyzete, mint maguknak az érintett embereknek. Azt is fenntartás nélkül elfogadhatja bárki, hogy Létai elvtársat mindenkor a közügyek intézéséért érzett felelősség, a jószóndék vezeti. De ez, mint a példák is mutatják, még nem elég. Alaposan, közelről, s nemcsak az ügyek, hanem az emberek sorsa iránt érzett felelősséggel döntsenek minden esetben. Borsi Eszter NAPIRENDEN AZ IRODALMI SZÍNPAD Nagyteljesítményű műszerek a műanyag áruk vizsgálatára A Kereskedelmi Minőség Ellenőrző Intézetben a napokban kezdte meg működését a műanyagvizsgáló osztály. A korszerűen felszerelt laboratórium alkalmas arra, hogy valamennyi műanyag terméket, gumikészítményeket a legpontosabban elemezzen s az anyagok minőségéről megbízható értékelést adjon. Az intézet új laboratóriumait több milliós költséggel építették. Kovács Erzsébet és Kaszás Éva laboránsok a gumitalp tartósságát vizsgálják. Ma egy hete kora reggeltől késő estig váltották egymást az irodalmi színpadok a szolnoki Malinovszki úti színházterem dobogóján. Tizennégy csoport vett részt a bemutatón; Nincs arra helyünk, hogy részletesen bíráljunk minden csoportot, csupán néhány észrevételt teszünk a látottak alapján. Kezdenénk a műsorválasztással. Állíthatjuk, hogy talán egy, a kunhegyesi együttes kivételével igényesen ösz- szeválogatott, mondanivalójában a mának szóló, a béke és a népek barátsága gondolatát tükröző műsorral rukkoltak ki a színpadok. Brecht. Eluard, Heinrich, Böll, a magyarok közül elsősorban Radnóti, József Attila költeményei az igaz emberiséget, a fasizmussal szembeni harcos kiállást hangsúlyozták. Sajnos túl sötéten. A műsorokat hallgatva az ember nem vonhatta ki magát a lehangoló, pesszimista érzések alól. Valahogyan olyannak tűntek ezek a műsorok. mintha a háborúnak már holnap ki kellene törnie, mintha a népek csak vérben, gyászban, szenvedésben érez- hetnének közösséget. És amennyire helyes a harcos antifasiszta, antiimperialista kiállás, annyira helytelen az egyoldalúan komor, vészt- jósló pesszimista versek egymásutánja. Ennek a szemléletnek tulajdonítható, hogy a széles skálájú Radnóti jóformán csak a két legismertebb versével, a Levél a hitveshez és a Hetedik Ecloga gyönyörű, de sötét hangulatú soraival szerepelt a műsorokon. Az utóbbit például öt együttes is előadta. Egyszóval: az élet teljességét kérjük számon az irodalmi színpadoktól. A béke és a barátság eszméitől nem hogy nem idegen az öröm, hanem szerves része. Ebbe a két szóba az élet teljessé^ ge belefér, g barátság, á szerelem, a vidám évődés. Belefér Bums hires Falusi randevújának kedvesen naiv hangulata vagy Jevtusenko Büvölőjének a modern ember szerelmét tükröző sorai. S a természet, vagy az ember dolgos hétköznapjait idéző versek mondanivalója sem idegen a békétől..; Az előadásmód még jobban aláhúzta az alapelgondolás komorságát. Csak egy-egy kiváló tehetségű szavaló, egy két kiemelkedő összmunkájú együttes tudta magát függetleníteni. (ők sem mindig) ez alól a nyomasztó hatás alól. Patetikus stilus, baljós dek- lamálás, színészi túlzások, mennydörgő pátosz voltak a mérföldkövei ennek a helytelen útnak. Jónéhány együttes ráadásul még iskolás eszközökkel is él, a szavalok bemondják a vers íróját és címét. előtte és utána meghajolnak, mint egy iskolai vizsgaelőadáson; Ez kizökkenti a közönséget az összhatásból. Egyes verseket hibásan fognak fel. Radnóti Miklós: Himnusz a békéről című versét például a szó szoros értelmében „fájdalomtól roskadozva” adta elő az egyik szavaló; Felmerülhet ezek után a kérdés: mit és hogyan követelünk az irodalmi színpadoktól? A válasz: az élet teljességét tükröző műsorokat, jó rendezéssel, a versmondás sajátos eszközeiből alkotott előadásmódot; A versmondás ugyanis olyan színészi munka, amely belső eszközökkel, hanggal, hangsúllyal, és igen kevés gesztussal és külsőséggel közvetíti az író mondanivalóját. Ez maga után vonja azt a következtetést is, hogy a színház eszközeivel csínján kell élnünk. Ugyanis a díszletek, kosztümök és más külső eszközök színházi és nem versvagy elbeszélés kelléke, Ascher Oszkár, az Irodalmi Színpad műfajának megalkotója ezt tanulmányaiban több ízben hangsúlyozta. Tagadhatatlan, hogy kialakult egy olyan műfaj is. amelyet irollllllllllimilllllllllllllllMIIIIIIMIIIIlllllllllllllinillHlllltlIHIIIIIIIIIHIIMIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM Méh méreg kivonása áramütéssel A méhek mérge nemcsak reumás megbetegedések ellen hatásos, hanem az orvosi T Házak a levegőben - júliustól a földön Sok olyan család él Szolnokon, mely szívesen költözne saját házába, ha volna hol építkeznie. Az Országos Takarékpénztár örömest juttatna telket, ha lenne honnan. A megyeszékhelyen az a furcsa helyzet állt elő, hogy számos családnak van pénze az építésre, a telepeken bőségben áll az anyag — csak éppen nincs hol házat teremteni belőlük. E problémakör megvizsgálására id iglenes bizottságot alakított Szolnok város tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ideiglenes bizottság megállapította, hogy a városban már eddig is sokan és sokat dolgoztak a telkek kialakításán; munkájuk mégsem járt gyakorlatilag hasznosítható sikerrel, A Széchenyi és Meder utca környékén — például — rég kikarózták a telkeket; a kisajátítási eljárás azonban elhúzódott. Némelyik telek hat-nyolc személy tulajdona; másiknak tulajdonosa külföldön él; ismét másnál a tulajdonos személye nem állapítható meg teljes bizonyossággal. A| tanács igazgatási osztályának egyik dolgozója — kihez a sertés járlatlevelek kiállítása is tartozik —, csak másodfeladatként foglalkozott a kisajátítási ügyekkel. Hasonló „albérletben” tevékenykedett az építési és közlekedési csoport egy dolgozója is... A Kertváros egy, számba- jöhető részének felmérésére egyelőre nincs anyagi fedezet. Sző, mint száz: e percben körülbelül harminc család vár - egyelőre hiába — telekre. Különösen bosszantó ez, ha meggondoljuk, hogy ugyanekkor legalább hatvan családi ház felépítéséhez áll rendelkezésre építőmunkás. A városi tanács vb. — mint sejthető — nem fogadta némán az ideiglenes bizottság elnökének, Vígh Bálint elvtársnak, jelentését. Rövid tanácskozás után határozatot hozott öttagú bizottságot alakít a kisajátítási, telek kialakítási kérdések rendezésére. E bizottság kötelességévé tette, hogy az Abonyi út mentén legkésőbb július elsejéig jelöljön ki két új utcát, abban hatvan—nyolcvan új telket. A végrehajtó bizottság határozata helyi törvény. A fé- szekrakóknak nem kell már soká várniok. Az épületek, melyek eddig álomtéglákból rakott légvárak voltak csupán, nemsokára lakható családi házakká válhatnak. — b. z. — kutatómunkának is fontos eszköze. A méreghez eddig csak úgy jutottak hozzá, hogy utána az állat elpusztult. D. I. Palmer angol mérnök, aki szenvedélyes méhész, most olyan készüléket talált fel, amely a méhecskék életét megóvja. A méheket gyenge áramütés éri, ami arra készteti őket, hogy vékony szilikon lemezekbe szúrjanak anélkül, hogy fullánkjuk beleakadna, s pusztulásukat okozná. A méheket a „méregadás” után kínzó éhség fogja el, amit a laboratóriumban rögtön mézzel elégítenek ki. Az így nyert méreg kikristályosodik, s azonnal felhasználható. Egy gramm méreghez kb. 10 000 méhszúrás szükséges. — Most aztán nem fog felvágni az elnök a motorjával... (Szegő Gizi rajza). dalmi esztrádnak nevezhetnek. Ebbe még olyan kezdeményezések is beleférnek, mint a jászapátiaké, akiknek előadásában egy bolgár költő verse után, amelyben az ifjúság és az élet diadalát hirdette vidám bolgár népi táncot adtak elő. Ez azonban veszélyes út. mert az irodalmi színpad lényegét, az irodalom belső eszközökkel történő tolmácsolását háttérbe szorítja. külsőségeiknek rendeli alá; Erre példa a jászberényi együttes szereplése. Ezt az élvonalat egyébként három együttes képviselte; Magasszínvonalú, érett ]ó rendezői elképzeléseket tükröző műsorösszeállítást láthattunk tőlük. A kisújszállásiak a csehszlovák irodalom régi és új terméséből adtak hatásos összeállítást; Díszletek nélkül, minimális külső eszközökkel bizonyították be, hogy a műfaji lehetőségek kihasználásával szuggesztiv, lélekzetvisszafolytóan izgalmas előadást lehet produkálni. A szolnoki irodalmi színpad a Német Körhinta című összeállítással szerepelt, és aratott sikert; Ezzel már foglalkoztunk lapunk hasábjain. ezért részleteiben nem térünk ki rá. Annyit megállapíthatunk, hogy a bemutató óta sokat csiszolódott a műsor, különösen a Böll regény dramatizálása; A mezőtúri honvédség irodalmi színpadának szereplése a bemutató meglepetése volt. Kiérlelt, szép műsorral jelentkeztek és talán az övéké volt az egyetlen olyan együttes, amelyik optimista kicsengésű műsort adott; Az életből jóval nagyobb horizontot mutattak meg. mint bármelyik másik csoport, emellett szellemes, pergő, jó tempójú előadással örvendeztették meg a közönséget. A többi együttes mindegyike adott valami kiemelkedőt az egyes részletekben; A jászapáti, a kengyeli, a túr- kevei irodalmi színpad, a szolnoki közgazdasági technikum és a repülőtiszti iskola egyesített csoportja jó kvalitásokat felmutató kollektívák. Mindegyikük hozott legalább egy-két olyan szereplőt. aki a legerősebb mezőnyben is megállná a helyét. Az egész bemutatóra jellemző volt, hogy egész sor kiváló tehetséget segített pódiumhoz; Egy-két együttes munkájával azért kell külön foglalkoznunk, mert helytelen úton járnak. És éppen az útkeresés buktatóitól szeretnénk őket megóvni; A törökszentmiklósi együttes „El kéne indulni” címen népi játékot mutatott be. A jóízű, szellemes kis játék azonban nem irodalmi színpadi jellegű; Egy ifjúsági klub ülésén a szerelem és a házasság problémájával foglalkoznak és a fiatalok versben, dalban szólnak hozzá. Jobbára a népköltészetből állították össze a műsort, de együtt valahogy mégis a megkompo- nálatlanság érzését keltik. A népi-tánc ruhában való szereplés nem szerencsés, meri a mai falusi fiatalok nem hordják. A kunhegyesi irodalmi színpad Petőfiről állította össze műsorát, amely azonban nemcsak színvonalbeli hiányaival, de mondanivalójának apolitikus voltával is feltűnt. Alki ezt meghallgatta, az a negyven évvel ezelőtti kispolgári képet kapta Petőfiről. Az összkép az új, forrásban lévő műfaj minden erényét és hibáját megmutatta. És megmutatta azt is, hogy megyénkben az igazi művészetnek, az emberi érzések megszólaltatásánál: nagy tartalékai vannak. Kívánatos hogy a nevelésnek, a tudat- formálásnak és a nemes szórakoztatásnak ezt az eszközét minden erőnkkel fejlesz- szük tovább. Hernádi Tibor
