Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

VJT. AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! c Fokozzuk az öntözés ütemét Az 1962-es évnek abba az időszakába értünk, amikor a dolgozó parasztok, a tsz és az állami gazdasági vezetők, a mezőgazdasági irányító­szervek dolgozói már tudnak következtetni arra, mit vár­hatunk ettől az esztendőtől. Sajnos, az időjárás eddig nagyon kedvezőtlenül befo­lyásolta növénytermelésün­ket. A hosszúra nyúlt tél megviselte az őszi kalászo­sokat, s azok fejlettségi ál­lapota jelenleg sem kielégítő. A koratavaszi növények a szárazság következtében rosszul fejlődnek, több he­lyen ki kellett szántani egyes növényféleségeket. A lucer­nások első kaszálása meg­kezdődött, a szénatermés igen gyenge. Legelőinken a fűta­karó a szokottnál is gyérebb. Jó néhány termelőszövet­kezetet ért jelentős árvíz és fagykár. Már most megálla­píthatjuk, hogy a növényter­melésben bizonyos kiesések varrnak és még további ki­esésekkel kell számolni. A jó gazda, a jó vezető azonban túlmegy a tények megállapításán, keresi a le­hetőségeket a kiesések pót­lására. Nálunk Szolnok me­gyében a legtöbb problémát a szárazság okozza, de szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemeinkben megvan minden reális lehetőség ahhoz, hogy az aszály ellen eredménnyel vívjuk meg a harcot. A ter­mészetes csapadék talajban történd tárolása és jó haszno­sítása mellett a leghatéko­nyabb módszerünk az öntö­zés. Az öntözéses gazdálkodás­nak á normális időjárás ese­tén is nagy jelentősége van, de ilyen esztendőben — mint amilyennek eddig az 1962-es bemutatkozott — jelentősége még fokozottabb. Megyénk termelőszövetke­zeteinek ez évben mintegy 60 000 holdom állami gazda­ságainknak pedig 30 000 hol­don kell öntözéses gazdálko­dást folytatniuk. E terv tel­jesítéséhez a feltételek adot­tak, a szükséges víz rendel­kezésre áll. A beépített ön­tözőtelepek és az egynyaras öntözési lehetőségek feltárá- sa, kihasználása, biztosíték a tervek teljesítésére. Az állami gazdaságok és a tsz-ek többsége nagy kö­rültekintéssel és igyekezettel készül az öntözési feladatok­ra. Érzik a felelősséget a népgazdaság, a termelőszö­vetkezeti tagság előtt a jó terméseredményekért. Mindezek ellenére — kü­lönösen a termelőszövetkeze­tekben — igen sok vezető késlekedik és nem a jelentő­ségének megfelelően kezeli ezt a kérdést. Sajnos, még mindig akadnak olyan veze­tők, akik nem szántak időt arra, hogy személyesen, vagy a kiadott sajtótermékekből meggyőződjenek azokról az eredményekről, amelyeket a mezőtúri Sallai, a szajoli Vörös Csepel, a kisújszállási Búzakalász Tsz-ek, a Közép­tiszai Állami Gazdaság és más gazdaságok az öntözéses növénytermelésben elértek. Még mindig sok az olyan szakvezető, akinek nincs sze­mélyes tapasztalata az öntö­zésben. Ezeknek nagyrésze, a bátrabbak, a. törekvőbbek, azon törik a fejüket, hogyan oldják meg a feladatot és hogyan essenek túl az első próbán. Vannak azonban olyanok is akik még soha sem öntöztek, mégis ezeregy érvet felhoznak arra, hogy az ő területükön miért nem lehet öntözni és miért nem gazdaságos az öntözés. Van olyan felfogás is, hogy majd akkor öntöznek, amikor min­den agrotechnikai feltétel rendelkezésükre áll. Egyes termelőszövetkezeti vezetők a különböző értekez­leteken megígérik és vállal­ják az öntözés fejlesztését. A szavak azonban nem min­dig esnek egybe a tettekkel. Előfordul az is, hogy egyes szakvezetők hanyagságból nem készülnek fel az öntö­zéses tervek végrehajtására. Ilyen eseteknél feltételezhető — különösen ott, ahol a ve­zetők jövedelme független a terméseredményektől —, hogy az öntözéssel nem akarnak foglalkozni, hiszen sokkal egyszerűbb, kényelmesebb, kockázatmentesebb a hagyo­mányos módszerrel, keveseb­bet termelni és betakarítani. Helyes, ha azok a vezetők, akiknél az öntözéses tervek teljesítésével bajok vannak, körülnéznek portájukon. Vizsgálják meg saját tevé­kenységüket, hogy a felsorolt, vagy ehhez hasonló hibák fékezik-e az előrehaladást. Nem kielégítő az öntöző­telepek építésének üteme. Az 1962. évben beépítendő terü­letek kijelölése 1961 júniusá­ban megtörtént. A termelő- szövetkezetek egyrésze azon­ban még az elmúlt napokban is változtatott a véleményén, visszamondta a telepépítési igényét. Az ilyen kapkodó intézke­dések összeegyeztethetetlenek a szocialista tervgazdálkodás­sal és károsak a szövetkezeti parasztság és a népgazdaság számára. Természetesen az öntözőtelepi építés időbeni megvalósítása nem kizárólag a termelőszövetkezetektől függ. Rendkívül sok a huza­vona a Tsz Beruházási Iroda, a Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatósága részéről is. A feladatok jó végrehajtása érdekében javítaniuk kell ezeknek a szerveknek is az együttműködést. Fel kell számolniuk az egymásra vá­rakozást és a lemaradás okainak egymásra hárítását. A meglevő öntözőtelepek üzemelésének előkészületei­nél is sok a tennivaló. Több tsz nem végezte el a telep­karbantartási munkákat, nem szerezte még be a szük­séges berendezéseket. Igen nagy a géphiány, ennék el­lenére még sok tsz nem tett intézkedéseket a gépek be­szerzésére, illetve a meglevő öntözőgépiek jobb kihaszná­lására. AZ öntözési szezon kezde­téhez értünk. Ezért elenged­hetetlenül szükséges, hogy időt, lehetőséget jól kihasz­nálva pótoljuk a lemaradást. A gazdasági vezetők és a pártszervezetek egyesített erővel határozzák meg a kö­vetkező napok, hetek tenni­valóit és következetesen hajt­sák is azt végre. A pártszer­vezetek segítsenek a még itt-ott tapasztalható helyte­len szemlélet, a rossz hozzá­állás, a hanyagság, és a ké­nyelmesség felszámolásában. Mozgósítsák az állami gaz­dasági, termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozókat az eredményes munkára. A tsz-vezetők biztosítsák, hogy az öntözés megkezdé­sére minden felszerelés és berendezés rendelkezésre áll­jon. Minden termelőszövet­kezet és állami gazdaság rendelkezzen öntözőgép üZe melési tervvel. A gépek üze­meltetésére meg kell szer­vezni a kettős műszakot, biz- l lEolvtatás a 3. oldalorú A fiatalok nyári táborozásáról A KISZ Szolnok megyei bizottságának szervezésében két ifjúsági tábor működik majd megyénkben. Karcag- pusztán a Lékai János ön­kéntes építőtárborban négy turnusban — júl. 1-től aug. 26-ig — 1600 középiskolás fiatal építi az öntöző, illetve lecsapoló csatornát. A 600* Szolnok megyei, ugyanennyi Hajdú megyei és a 400 Békés megyei fiú 30 ezer köbméter földet termel ki. A Hámán Kató , nevét vise­lő leánytábor lakói — 600 Szolnok megyei középiskolás diáklány — júl. 10-től 30-ig a Szenttamási Állami Gaz­daságban címerezik a hibrid- kukoricát. A KISZ megyei bizottsága elkészítette a tábor berende­zésének programját és május 14-én, hétfőn megtartják a „helyszíni szemlét” is. A tá­bor parancsnokai, vezetői, valamint az érintett iskolák KISZ titkárai megtekintik Karcag-pusztán és a Szent­tamási Állami Gazdaságban a tábor- és munkahelyet. A KISZ megyei bizottsága ver­senyt kezdeményez az isko­lák között, s a legjobbat ju­talmazza. .. ' ; Igl »ä* ....- ....... -............. Él pftF V , - * v> " f' ^....... syftfct ‘--rsí . T: v iw ■<; - - ■ "• A KÖZÉPT 1SZAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN 1100 HOLDON ELVETETTÉK A RIZST. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG SZAKEMBEREI EZ ESETEEN IS FELHASZNÁLTÁK A MODERN AGROTECHNIKA MÓDSZEREIT ÉS A VETÉSHEZ REPÜLŐGÉPET ALKALMAZTAK. A KÖZÉPTISZAI ÁLLAMI GAZDASÁG BÁNHALMI KERÜLE­TÉBEN MINTEGY 700 HOLDNY1 TERÜLETRE MÁSFÉL-KÉT NAP ALATT SZÚRTA EL A VETŐMAGOT A REPÜLŐGÉPES NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS KÉT GÉPE. . — ‘ ­RIZSTÁBLÁK FELETT A REPÜLŐGÉP Érdekes és újszerű ankét a Szabadulás és magvetés című könyvről A Hazafias Népfront ki­adásában nemrégiben jelent meg az 1945-Ös földreformot tárgyaló értékes tanulmány M. Somlyai Magda tollából. Az ízléses kiállítású tar­talmas könyvről — amelynek ismertetésére később vissza­térünk — ankétot szervezett a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a szolnoki szer­vekkel közösen. Szolnokon tegnap délelőtt az MSZBT- klubban. Könyvankét sokféle volt már, ebben mégis volt új­szerűség. Itt ugyanis nem­csak az író és olvasó találko­zott egymással, hanem a tör­ténetíró és a történelemfor­máló nép számos képviselője, akik résztvevői, irányítói vol­tak megyénk községeiben a földreformnak. A történet­író főleg levéltári anyagokat használva állítja össze mun­káját és próbálja megrajzolni a múltat; A megbeszélésen ennek a történelmi korszak­nak alakítói mondhatták el véleményüket a könyv eré­nyeiről. A íöldosztő bizottságok el­nökei, tagjai ízes szavakkal emlékeztek vissza a történel­mi napokra; A tószegi föld­osztó bizottság harcairól idős Kiss Vince emlékezett meg. A mezőtúri földosztók hosz- szú és eredményes küzdel­met vívtak a megyei földhi­vatallal, amelyiknek egyes képviselői igyekeztek halo­gatni a földosztást — állapí­totta meg Juhász Imre. A kisújszállási földosztásról Dakó István emlékezett meg részletesen. Sorolhatnánk tovább a nagy idők tanúinak megem­lékezését és csak helyeselhet­jük a tiszasülyi Kovács Ist­ván javaslatát, hogy a föld­osztó bizottságok tagjai írják meg visszaemlékezéseiket népünk történelmének erről a sorsfordulójáról. Adenauer bedacizott Berlinben — Nesze te haszontalan, mát megint elrontottad a külsolitikai feladatodat! Palántái jak a dinnyét * Híres hevesi dinnyekertészek segítik a termelést megyénkben Ä hires hevesi, Csány kör­nyéki dinnyelkertészek segít­ségével megyénk is egyre inkább felzárkózik az ország neves dinnyetermelői körze­teihez. A homokos, melegta­lajú Jászságban, valamint a televényes tiszamenti földe­ken ez évben csaknem két­ezer hold piros és fehérbelű görögdinnyét, cukordinnyét termelnek a szövetkezeti gaz­daságok. A palántázás több mint felét már elvégezték. A tisza- jenői Uj Tavasz, a tiszaburai Lenin, a jászfelsőszentgyör- gyi Uj Hajnal termelőszövet­kezetekben a késői kitava­szodás miatt gyepkockákban ültetik ki a palántáikat. A jó termés érdekében fé­szektrágyázást , is alkalmaz­nak a nagy gyakorlati tapasz­talattal rendelkező kertészek. A százhúsz szerződött hevesi dinnyekertész segítségével az idén már mintegy ezerötszáz vagon exportképes dinnyét állítanak elő a termelőszö­vetkezetek. A palánták kiültetését két- három napon belül befejezik és sok helyen öntözéssel gyorsítják a zsenge palánták fejlődését; Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. A napirend előtt Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, az El­nöki Tanács nevében köszön­tötte Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét a Nemzetközi Lenin Békedíjjal történt ki* tüntetése alkalmából. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és elfogadta a bünte­tőeljárásról szóló törvényere­jű rendelet tervezetét. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt; BALLAQÁS Hetek óta virágzik az or­gona, a május virága. Má­jusfát díszítenek belőle, de orgonaillat lengi be ezek­ben a napokban az iskolák tantermeit is, a középisko­lákat, a technikumokat, melyekben hónapok óta készülődtek immár a nagy eseményre, az „öregdiákok” búcsúztatására. A balla­gásra. S ezen a héten a megye középiskoláinak legtöbbjé­ben megtörtént a ballagás. Fehér blúzos, sötétszok­nyás lányok, ünneplőbe öl­tözött fiúk énekelték a „Mi búcsúzunk és elmegyünk” kezdetű hagyományos bal­lagási dalokat, a diákbú­csú feledhetetlen meló­diáit. Habár évről évre vissza­térő esemény a középisko­lák életében az érettségi­zők búcsúztatása, ez a fo­lyamatosság nem tudja megtörni a ballagás vará­zsát. Ellenkezőleg. A va­rázs éppen abban van* hogy ez évről évre újjá­születik. Akárcsak most, ezen o májuson. Az idén is sok-sok száz megyénk­ben azoknak a tizennyolc éves lányoknak, fiúknak (bocsánat: mostmár felnőtt fiatalembereknek, nőknek) száma, akik kilépnek , az alma mater-bői, az élet is­kolájába. Az iskolától, a tanároktól azonban nem búcsúznak el véglegesen. Most még nem, hiszen nz írás és szóbeli érettségi hátra van. S utána? Kö­vetkeznek az egyetemi, a főiskolai felvételi vizsgák, vagy következik az aktív termelő munka az élet kü­lönféle területén. S a ma ballagó, érettsé­giző diáksereg egy-két hó­nap múlva elindul új éle­tének további útján. Hittel és bizakodással. S ennek az elindulásnak csodálatos, felejthetetlen bevezetője — ballagás.~ B. Gy, XIII. évfolyam 110. szám. Ára: 60 fillér 1963. május 13., vasárnap.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents