Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

MAi oldal AZ SZB IRODÁN * Gazdász lányok mit csináltok? oldal A FÉLEVSZÁZADOS JÁSZAPÁTI GIMNÁZIUM * Szegénységi bizonyítvány 15J oldal JOBB ADNI Tolvajból éjjeliőr XIII. évfolyam, 108. szám. Ara 50 fillér 1962. május 11, péntek Összekötötték a Barátság kőolajvezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszát Csütörtökön délben fontos eseményre krült sor a ma­gyar határnál fekvő cseh­szlovákiai Tesmak község mellett. A Barátság kőolaj- vezeték nemrég elkészült 140 kilométeres magyarországi szakaszának folytatásaként az elmúlt napokban befejez­ték annak a kilenc kilomé­teres szakasznak az építését is, amely az Ipoly folyón keresztül csatlakozik a cseh­szlovákiai vezetékhez. így csütörtökön a pardubicei kő- olajvezeték vállalat és a sió­foki kőolajvezeték vállalat dolgozói összekapcsolhatták A népfrontbizottságok és a mezőgazdaság A Hazafias Népfront Or­szágos tanácsa elnökségének legutóbbi ülésén széleskörű véleménycsere bontakozott ki arról, hogy a mozgalom ho­gyan segíthetné a legered­ményesebben a mezőgazdasá­got. A hozzászólások és a közös állásfoglalás alapján a közelmúltban kidolgozták a következő hónapok munká­jának irányelveit, amelyeket megvalósításuk előtt vitára bocsátanak Az irányelvek hangsúlyoz­zák: napjainkban a termelő- szövetkezetek gazdasági meg­erősödése és fejlődése segít­heti elő legjobban az ország társadalmi és gazdasági ha­ladását. A mezőgazdasági termelés fejlesztését az egész társadalom közös ügyévé kell tenni. A nagy munkából a népfront­mozgalom elsősorban két te­rületen veheti ki részét: a második ötéves terv idősza­kában előttünk álló felada­tok ismertetésével és a ter­melőszövetkezetek támogatá­sára irányuló társadalmi ösz- szefogás és munkák kezde­ményezésével. A bizottságok mellett te­vékenykedő különböző ak­ciócsoportok tagjai most a mezőgazdaság több területén kamatoztathatják tudásukat. Az egyetemi tanárokból, aka­démikusokból s a különböző szakterületek kiváló ismerőt bői életre hívott társadalmi testületek hasznos szolgála­tot tehetnek az országnak, ha egyéb feladataik megol­dása mellett bekapcsolódnak a kenyérgabonatermesztés problémáinak megoldásába, tanácsokat adnák a tsz- eknekT hogyan növelhetik árutermelésüket, s részt vál­lalnak a gyümölcs- és szőlő­telepítési feladatok megoldá­sából. Jól hasznosíthatnák társadalmi munkások vállal­kozó kedvét, s gazdag isme­reteit a termelőszövetkezetek üzemszervezésének területén, valamint az öntözéses gaz­dálkodás fejlesztésénél, s a belvízrendezéseknél. A kidolgozott irányelveket hamarosan megvitatják a népfront-bizottságok elnökei­nek és titkárainak fórumán, majd hozzákezdenek mielőb­bi megvalósításukhoz. (MTI) a nemzetközi olajvezeték csehszlovák és magyar sza­kaszát. A Barátság kőolajvezeték csehszlovák és magyar sza­kaszának összkötése után május második felében fel­töltik a magyar vezetéksza­kaszt a Csehszlovákián ke­resztül érkező szovjet olajjal. (MTI) Ünnepi est Moszkvában Moszkva, (TASZSZ) A Szakszervezetek Házá­nak oszlopcsarnokában a fa­siszta Németország fölött aratott győzelem 17. évfor­dulója alkalmából a szovjet Hadviseltek Bizottsága szer­dán ünnepi estet rendezett. Az ünnepi esten, amelyen Szdkolovszkij marsall elnö­költ, kétezer főnyi közönség jelent meg, köztük a Nagy Honvédő Háború világhírű csatáinak hősei: Hatszázmillió forint könyvekre, százharmincötmillió mozilátogató A kulturális tömegmunka időszerű kérdéseiről tájékoz­tatta a sajtó képviselőit, csü­törtökön az Újságíró Szövet­ség Székházában dr. Had­nagy László, művelődésügyi miniszterhelyettes. A felnőtt oktatásról szólva elmondotta, hogy az álalános- és a közép­iskolákban, továbbá az egye­temeken több mint 200 000 dolgozó ül be munkája után a padokba. A művelődés iránti igény növekedését mu­tatja az is, hogy 1961-ben az országban a lakosság 610 millió forintot költött köny­vekre. Ugyanakkor növeke­dett a szakszervezeti és köz- művelődési könyvtárak láto­gatóinak száma. Az utóbbia­kat az elmúlt évben több mint 1 800 000 olvasó keres­te fel. A lakosság tudásszom­ját igazolja az is. hogy az el­múlt évben a TIT előadói az ország városaiban és falvai­ban 4 millió hallgató előtt mintegy 70 000 előadást tar­tottak. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban a munkásakadé­miákról szólt. Elmondotta, hogy jelenleg ezer ilyen aka­démia működik. 60 000 hall­gatóval. A napokban zárult 350 tsz-akadémián a télen 17 000 falusi ember ismerke­dett a mezőgazdaságot legin­kább érdeklő kérdésekkel. A kulturális tömegmunka fejlődéséről „beszél”, hogy mintegy 400 OÓO-ren kapcso­lódtak be az öntevékeny mű­vészeti csoportokba. Uj szín­foltként jelentkezett, mind a falusi, mind a városi kultú­rában az irodalmi színpadok. Örvendetesnek mondható, hogy az elmúlt esztendőben 135 millió ember nézte végig a mozielőadásokat. 5,5 mil­lió néző fordult meg a szín­házakban, a múzeumlátoga­tók száma pedig elérte a 4 milliót. Dr. Hadnagy László felhív­ta a figyelmet, hogy az önte­vékeny művészeti csoportok tagjai kerüljenek szorosabb kapcsolatba a hivatásosok­kal, kérjenek tőlük támoga­tást és a színházak művé­szei adjanak segítséget egyes nehezebb „szakmai” kérdé­sekben. Hiányolta a művé­szeti csoportok „színdarab­repertoárját”. amin elsősor­ban az írók segíthetnek: mi­nél több új művet a kultúra, főleg a falusi terjesztőinek. (MTI) Négy országba szállít primőrárut 'r és gyümölcsöt az AKÖV V A korai retek miatt egy hetet késik a szállítás érkezett a tsz-be A fegyvernek! Kossuth Termelőszövetkezet gazdái saját erejükből egy SZK 3—as típusú, nagyteljesítményű kom­bájnt vásároltak. Képünkön: Négyes! János, Kovács János és Jónás János ismerkedik az újonnan érkezett kombájn kezelésével Már harmadik éve, hogy a szolnoki 51-es Autóközleke­dési Vállalat primőr zöldsé­get és gyümölcsöt szállít a környező országokba. Légvári és Dombrádi szo­cialista brigádja bejárta már Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Kelet- és Nyugat-Né- metország városait, tenger­parti üdülőit, rakományával öregbítve a magyar mező- gazdasági termények világ­hírnevét. Hat, 12 tonnás vám- záras ponyvával ellátott te­hergépkocsi vesz részt e fon­tos munkában. — Május 16-án kezdjük a szállítást — mondja Kerekes Ferenc igazgató. — A külke­reskedelmi vállalat még nem találta megfelelő nagyságú­nak a korai retek és saláta „fejét”. Hiába, a rossz tél vé­gi időjárás ennél is érezteti hatását. Tavaly ilyenkor már kint voltak az első szállít­mányok. — Mennyi ideig tart egy külföldi út? — Négy-öt nap alatt for­dulnak meg gépkocsijaink. Minden kocsival két vezető utazik, felváltva, megállás nélkül mennek. Visszafelé ál­talában gépeket, gépalkatré­szeket szállítunk. Szerencsénkre befutott az AKÖV telephelyére egy „nagymenő”, ahogyan ők a külföldre járó gépkocsiveze­tőket nevezik, így a továb­biakban tőle, László József­től tudunk meg érdekes dol­gokat, — Küföldön úgy várnak bennünket, mintha nem is retket, salátát és gyümölcsöt vinnénk, hanem aranyat -— meséli. — Mindig pénteki na­pon érkezünk Lengyelország­ba. Ilyenkor már hatalmas tömegek állnak a zöldséges­üzletek előtt. Legnagyobb si­kert az öklömnyi őszibarac­kok aratják. A leghosszabb utam háromezer kilométer volt. Négy nap és négy éjjel mentünk megállás nélkül — sorolja egyszuszra. — Melyik útjára gondol vissza legszívesebben? — Tavalyelőtt pontosán a filmfesztivál idején érkez­tünk Karlovy Vary-ba — fel­csillan a szeme. — Nem ta­lálok szavakat arra, milyen szép ez a város. Ismét az igazgató veszi át a szót. — Szeretnénk az általunk szállított áruk frisseségét megtartani. Érdekes dolog, mi fontosnak tartjuk, pedig nem is egészen a mi érde­künk. Szerintünk szükségte­len, hogy a primőrárut a központba gyűjtsék, mert ez legkevesebb egy napot vesz igénybe. — Vannak nekünk olyan tsz-eink, amelyek egy­két kocsit saját maguk is megraknak. A délután sze­dett árut így reggel már Prá­ga piacain árusíthatnák. — Csak a megye területé­ről szállítanak? — Nem. A legtöbb salátát és őszibarackot Szeged kör­nyékéről, — a sárgabarackot Kecskemétről és a szilvát Csépáról fuvarozzuk. Nagyon várjuk már a szállítás kez­detét. Gépkocsijaink a nem­zetközi előírásnak megfelelő új kék színt kaptak. Bárme­lyik pillanatban indulhatunk — ígéri Kerekes Ferenc. B. J, Gagarin Bécsben Becs. (MTI). Jurij Gagarin szovjet repülőőmagy, a világ első űrrepülője feleségével. Valentyinával és héttagú kí­séretével tegnap délelőtt az osztrák fővárosba érkezett. A schwechati repülőtéren Gagarin fogadására össze­gyűltek éljenzése és tapsai közepette repülőőrnagyi egyenruhában szállt ki a gépből. Glaser professzor, az Osztrák—Szovjet Társa­ság elnöke, az Osztrák— Szovjet Társaság és az egész osztrák nép nevében szívé­lyesen üdvözölte Ausztria földjén a vendégeket. Az üdvözlésre Gagarin röviden válaszolt. Hangsúlyozta: na­gyon szívesen jött Ausztriá­ba, hogy találkozzék az oszt­rák dolgozókkal és a tudo­mányos élet képviselőivel. A schwechati repülőtértől Bécs belvárosáig a schwecha- tiak és a bécsiek kisebb- nagyobb csoportjai, helyen­ként pedig egész sorfalak köszöntötték éljenzéssel, taps­sal, kendőlobogta tással Ga- garint; A Gagarin iránt megnyil­vánuló fesztelen — sőt, időn­ként talán túlságosan viha­ros — érdeklődésből, közvet­len barátságból, sok tapsból és éljenzésből következtetve a bécsiekre úgy látszik nem­igen hatottak néhány jobb­oldali osztrák burzsoá lap előzetes kommentárjaiban el­ejtett ízetlen megjegyzések. A bécsiek látni és ünne­pelni akarták azt az embert, aki a világon először repült ki az űrbe és nem törődtek azokkal a sorok közé rejtett fullánkos utalásokkal, ame­lyek azt az aggodalmat tük­rözték, hogy a szovjet űr­repülő látogatása Ausztriá­ban valószínűleg gyarapítja majd — a választás előtt — az osztrák kommunisták nép­szerűségét. Ami a bécsieket illeti, a Schwarzenberg Platzom közel­harcot vívtak Gagarlnék egy-egy kézszorításáért és szinte kézről kézre adták őket szállásuk: az Imperial kapujáig. Megérkezése után egy órá­val Schärf osztrák köztársa­sági elnök a Hofburgban, Gorbach kancellár, majd Pittermann alkancellár pedig a Ballhausplatzon fogadta Gagarint, aki ezután másfél­száz osztrák és külföldi új­ságíróval találkozott a Bécsi Újságíró Klub sajtókonfe­renciáján. T a harm á nygazdálkodási bemutató Karcagon Tegnap a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ta­karmánytermesztési tapasztalatcserét rendezett Karcagon a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Részt- vettek ezen a járási, városi, főagronőmusok. főállatte- nyésztők, állami gazdasági főagronőmusok, termelőszövet­kezeti szakemberek és a bemutató üzemek szaktanács- adói. A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet üzemgazdasági csoportja éve­ken át foglalkozott azzal, hogy számbavegye. elemezze mindazokat a tényezőket, amelyek az Alföld mezőgaz­dasági termelését kedvező vagy kedvezőtlen irányba be­folyásolják. Az intézet mun­katársai elhatározták, hogy 10—15 holdas területen be­mutatják kísérleti módsze­reiket. A takarmánygazdál­kodási kísérletekre pedig öt évre terjedő programot dol­goztak ki. E program a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya rendezésében 1962. március 28-án indult egy előadással. A tegnapi napon a gyepgazdálkodás és a lu­cernatermesztés agrotechni­kájának bemutatójával foly­tatódott. Ezt követi egy nyár­utói legelőbemutató, valamint egy év végi értékelő tanács­kozás. Az intézet a kisüzemi par­cellás kísérletekkel párhuza­mosan nagyüzemi kísérlete­ket is folytat. Elsősorban ez­zel bizonyítja kísérleteinek nagyüzemi alkalmazhatósá­gát. A tegnapi napon az in­tézet a kisüzemi parcellás kísérleteken kívül bemutatott egy tízholdas, új rendszerű, hozamnövelési kísérletet a Lenin Termelőszövetkezet legelőjén. Olyan talajon, me­lyen az átlagos évi zöldter­més 15—20 mázsa között in­gadozik. A kísérlet eredmé­nye: az első betakarítás ide­jére a kezelt ezer négyszög- öles parcellákon 80-tól 140 mázsa között váltakozik a fűtermés. Év végére 160— 180 mázsa lesz a holdanként: hasznosítható fűtermés. Ez a kísérlet bizonyítja, hogy a megye több tízezer holdas gyepterületén milyen tarta­lékok rejlenek. A lucematermesztési kí­sérleteket a karcagi Béke Tsz területén 27 holdon, va­lamint a kísérleti gazdaság területén 40 holdon mutatták be. E kísérlet ma már ngm újszerű, különösen a karca­giaknak. Megkedvelték és a következő években egyre na­gyobb területen megvalósít­ják. A Lenin Termelőszövetke­zet cserháti üzemegységében az állványos lucernaszéna- szárítás módszereit ismertet­ték meg. Ez a bemutató na­gyon időszerű volt mert most kezdődött meg a lucerna első kaszálása és betakarítása. A bemutató után Csizma­dia Antal, Benedek László és Szarvas Ferenc tudomá­nyos kutatók tartottak elő­adásokat a takarmányter- mesztés és a takarmánygaz­dálkodás időszerű kérdései­ről. Az előadók és a tanács­kozáson felszólalók tények­kel bizonyították, hogy szinte korlátlan lehetőségeink van­nak a takarmánytermesztés­ben. A karcagi tapasztalatok alapján a meghívottak elha­tározták, hogy tavasszal és a nyáron a bemutató üze­mekben hasonló tapasztalat- cseréket rendeznek. <— vágási — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M i* M =gSyt'ettlasi

Next

/
Thumbnails
Contents