Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1962. májú« 8.

Eljön majd a feszültség enyhülésének ideje a két német állam közön

Walter Ulbricht interjúja a felszabadulás évfordulója alkalmából

Berlin (MTI). Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságáriak első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke interjút adott P. A. Sza- tyukóvnak és A. X. Adzsubej- nek, a Pravda, illetve az Izvesztyija főszerkesztőjének Németország felszabadulásának közelgő évfordulója alkalmából. ,,A Szovjetuniónak, a dicső szovjet népnek és a szövetségesek csapatainak, amelyek a hitleri fasizmus ellen harcoltak, hálásak vagyunk azért, hogy harcukkal és győzelmükkel megteremtették a döntő feltételt a német nép új, békés útja számára” — mondotta Ul- biácht bevezetésképpen, majd általános áttekintést adott arról, hogy a második világháború vége óta milyen különböző módja volt a fej lődésnek Németország két részében és ennek kapcsán áilástfoglalt a Németországra vonaktozó időszerű kérdé sekben.

Az 1945-ben megkötött Potsdami egyezmény azt a feladatot adta a német nép- nek, „gondoskodjék arról, hogy sohase fenyegethesse ismét német földről kiindulva háború Európát és a világot”. Németország keleti részében megteremtették az első német békeállamot és végleg megszüntették a német fegyverkezési monopóliumot, militaristák és nagy- birtokosok uralmát. „Németország nyugati részében eddig, sajnos, nem tudtak felülkerekedni az antifasiszta demokratikus erők.

s,A bonni kormány politikájának az volt most is az a célja, hogy a N ATO-ba való belépéssel megszerezze a vezető pozíciókat Nyugat- Európában és a szövetségeseket belevonja a német re- vansisták agresszív kalandjaiba”. Ezzel szemben a Német Demokratikus Köztársaságnak múlt év augusztus 13- án hozott biztonsági intézkedései a kijózanodás légkörét eredményezték az atlanti hatalmaknál is. „Ez a kijózanodás a feszültség némi csökkenésére vezetett és

lanítja, nálunk békés rend uralkodik”.

A nyugatberlini kérdés békés rendezéséhez és az európai békéhez való hozzájárulásnak minősítette Ulbricht az NDK-nak azt a javaslatát, hogy

ÁLLÍTSANAK FEL NEMZETKÖZI SZERVEZETET A NYUGAT-BERLINBÖL ÉS A NYUGAT-BERLINBE AZ NDK TERÜLETÉN ÁT VEZETŐ UTAK VITÁS KÉRDÉSEINEK ELDÖNTÉSÉRE.

„Előzékenységünk feltétele természetesen az, hogy megfelelően módosítsák Nyugat- Berlin státuszát, más szóval, hogy számolják fel Nyugat Berlinben a megszállási rendszert, a háborús tűzfészkeket és zavaró központokat, hogy Nyugat-Berlin békés, demi- litarizált és semleges, szabad város legyen”. A nyugati hatalmak jóakarata esetében lehetséges olyan megoldást találni, amely kielégít minden jogos és ésszerű igényt.

Hangsúlyozottan ellenezte azonban Ulbricht azt a nyugati körökben hangoztatott követelést, hogy nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék a Nyugat-Berlinbe vezető úta- kat. Az NDK az imperialista hatalmaknak sem gyarmata, sem protektorátusa, sem pedig gazdátlan terület. Természetesen nem is kerülhet szóba. hogy bármilyen nemzetközi szervet feljogosítsanak az NDK szuverenitásának megsértésére. Adminisztrativ tevékenység gyakorlására az NDK területén a Nyugat- Berlinbe vezető közlekedés rendezésekor elengedhetetlen a szuverenitás elismerése.

Ulbricht ennek kapcsán utalt az ENSZ székhelyének nemzetközi jogi helyzetéről. Az Egyesült Államok kötelezte magát, hogy utazási lehetőségeket biztosít a területén fekvő ENSZ székhelyhez,

MEGTEREMTETTE AZ ELŐFELTÉTELEK EGYIKÉT AHHOZ, HOGY KO. MOLY TÁRGYALÁSOKRA KERÜLHESSEN SOR EGY

Német békeszerződés előkészítéséről,

beleértve a nyugat-berlini kérdés megoldását is”.

Walter Ulbricht ismételten sílcraszállt a békés együttélésért és azért, hogy a két német állam egy konföderáció keretében közeled jék egymáshoz és építse ki az utat a jövőbeni újraegyesítéshez. „Ezen az úton az első lépés a békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin átalakítása demilitarizált, szabad várossá”, az Államtanács elnöke megerősítette, hogy az NDK pozdtiv magatartást tanúsít a közép- és észak-európai atomfegyver- mentes övezet, valamint a korlátozott fegyverzetű övezet megteremtésével kapcsolatban, amelyekhez a két német államnak is tartoznia kellene.

A nyugatberlini problémával az idevonatkozó kérdések alapján Walter Ulbricht részletesen foglalkozott. A többi között kifejtette, hogy a nyugatberlini hatóságok vagy elutasították, vagy megkerülték az NDK sokféle javaslatait, amelyeknek az Volt a céljuk, hogy a lehetőség szerint enyhítsék az 1961. augusztus 13-án hozott intézkedéseknek Nyugat- Berlin békés polgárait érintő kihatásait. „A nyugatberlini hatóságok állandóan nyugta- anságot akarnak kelteni. Ez a nyugtalanság azonban cs..k a nyugatberlini lakosságnak okoz kárt. A nyugatberlini lakosság idegeit viseli meg, a mi idegeinket nem nyugta-,

függetlenül attól, hogy n lyenek az Egyesült Államok kapcsolatai a látogatók hazá jával. Az ENSZ székhely te. riiletenkivülisége ellenére az Egyesült Államoknak joga van, hogy ellenőrizze az ENSZ központi intézményei hez irányuló utazásokat. E példa alapján nyilvánvaló, hogy

AZ NDK-NAK NYUGAT- BERLINRE VONATKOZÓ JAVASLATAI MEGFELELNEK A NEMZETKÖZI JOG HATÄROZMANYAINAK ÉS SZOKÁSAINAK Bizonyos, hogy eljön majd a feszültség enyhülésének ideje és nemcsak tárgyalások lesznek lehetségesek a két német állam kormánya között. hanem a nyilt. békés verseny is a két német állam között — mondotta az NDK államtanácsának elnöke. Jó jelnek minősítette, hogy jelenleg Nyugat-Né- metországban egyetlen polgári pártban — beleértve a Német Szociáldemokrata Pártot — sem egységes a tagok állásfoglalása. Ez azt tükrözi, hogy Nyugat-Német- ország lakosságának többsége a német kérdés békés megoldására vágyik.

Walter Ulbricht a Szovjetunió népeinek ugyanúgy, mint a német népnek, további nagy sikereket kívánt, ahhoz a közös harchoz, amelyet a béke biztosításáért, az NDK-ban a szocializmus győzelméért, a Szovjetunióban kommunizmus győzelméért folytatnak. Azok a további intézkedések, amelyekben a két kormány, az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági közössége kiépítésének érdekében megállapodott, még jobban előmozdítja majd a baráti együttműködést, a növekvő bizalmat, a kölcsönös megértést és testvériséget. (MTI)

German Tyiío? Seattleben

5

t ♦ ♦ ♦

i

Seattle, (TASZSZ) | German Tyitov szovjet űr-} repülő, aki az Amerikai} Egyesült Államokban tesz} körutazást. Seattle városba} (Washington állam) érkezett..} Seattleben április 25-én* nemzetközi kiállítás nyílt* meg, amely hat hónapig tart.} Tizenöt ország — az Egyesült* Államok, Brazília, Kanada,} Dánia, Anglia, Franciaország,} India. Japán, az EAK, Mexi-} kó, stb. — vesznek részt a} kiállításon, amelynek fő té-} mája „a kozmikus korszak} embere”. }

Seattle lakosai és a turis-} ták ezrei rendkívül meleg,; szívélyes fogadtatásban ré-} szesítették Tyitovot, egy 14* éves kislány 22 kilométer tá-} volságról jött Seattlebe. hogy* átadja a szovjet űrrepülőnek} a saját kertjükben termettj virágcsokrot.

Az üdvözlések után Tyitov} rögtönzött sajtóértekezleten* válaszolt az újságírók kér-; déseire.

Ezután a szovjet űrrepülő* feleségével együtt gépkocsi-} ba ült, de közben valósággal? elárasztotta őket az embertö-} meg. Mindenünnen üdvözlői kiáltások hangzottak fel, kü-} lönösen a fiatalok rohanták 1 meg a gépkocsit, hogy autó-} gramot kaphassanak, vagy* lefényképezhessék a szovjet} űrrepülőt, megszoríthassák a» kezét. }

Ezután German Tyitov fel-} kereste a kiállítást, ahol aj tömeg hasonló lelkes ünnep-} lésben részesítette. Szómba-1 ton este a kiállítás elnöke» vacsorát adott Tyitovék tisz-j teletére.

German Tyitov május 6-átj a kiállítás megtekintésével 1 töltötted Vasárnap este a| szovjet űrrepülő San Fran-| ciscoba utazik. (MTI) }

Segnit választották az Olasz Köztársaság elnökévé

Róma, (MTI)

Vasárnap este feszült légkörben ült össze az olasz parlament két házának együttes ülése, hogy megválassza az új köztársasági elnököt. A feszültség oka az volt, hogy a parlamentnek öt napon keresztül lefolytatott hét szavazás során sem sikerült a szükséges szótöbbséggel megválasztani az új elnököt.

Az elnöki tisztségre legesélyesebb jelölt Segni Kereszténydemokrata Párt külügyminiszter volt. Megválasztását azonban a nyolc szavazás során lehetetlenné tette az, hogy a pártvezetőség utasítása ellenére is sok kereszténydemokrata képviselő — élve a titkos szavazás nyújtotta lehetőséggel — más jelöltekre adta szavazatát, vagy üres szavazólapot dobott az urnába.

A szavazást megelőzően

vált köztudomásúvá, hogy Scelba, volt belügyminiszter, a Kereszténydemokrata Párt jobbszámyának vezetője felkereste a szociáldemokraták vezetőjét és kérte, hogy lépjen vissza a jelöltségtől Segni javára. Scelba látogatása azonban nem járt a várt eredménnyel: Saragat csak abban az esetben volt hajlandó visszavonni jelöltségét, ha a kereszténydemokrata párt vezetősége visszavonja Segni jelölését és a kormánykoalíció pártjai új, közös jelöltet állítanak:

A kereszténydemokraták Saragat javaslatát nem fogadták el és így az elnök- választás nyolcadik fordulójára vasárnap este feszült légkörben került sor. A liberális, monarchista és újfasiszta pártok hivatalosan bejelentették, hogy teljes mértékben támogatják Segni jelölését, ennek ellenére sem kapta meg a kereszténydemokrata politikus a megválasztáshoz szükséges 428 szavazatot.

Miután a nyolcadik forduló is eredménytelenül végződött, az elnöklő Leone kereszténydemokrata párti politikus elrendelte, hogy azonnal kezdjék meg a kilencedik fordulót. Ekkor váratlan dolog történt. A baloldali képviselők rájöttek arra, hogy az egyik képviselő előre kitöltött szavazólapot kanott. A felháborító hamisítás híre hamar elterjedt az egész parlamentben és viharos jelenetekre került sor. Az elnöklő Leone a képviselők felháborodott tiltakozására kénytelen volt érvényteleníteni a már megkezdődött kilencedik szavazást és annak újbó] való lefolytatását rendelte el.

A kilencedik forduló azután eredményre vezetett: Segni re 443 szavazat esett, vagyis 15-tel több, mint amennyi a megválasztáshoz szükséges volt. Saragat 334 szavazatot kapott. Gronchira öt szavazat esett, nyolc szavazat egyéb jelöltek között oszlott meg. ötvenegy szavazólapot kitöltetlenül adtak le.

így az olasz köztársaság elnökévé a 71 éves Antonio Segni professzort, kereszténydemokrata párti politikust választották. Az eddigi külügyminiszter NATO-ba- rátságáról közismert és eddig is több ízben ellentétbe került a jelenlegi középbaloldali kormánnyal, amelynek további működése Segni megerősítésétől függ. Olasz politikai körökben ezért nem tartják lehetetlennek, hogy. újabb válság van kialakuló-1 ban. (MTI)

A német jövő felé

C urópa életében tizenhét esztendeje jelentős for- * dulat következett be. Az emberiség a második világháború végső napjait élte át, Németország földjén a harcok már lényegében megszűntek. A hitlerista rendszer sorsa megpecsételődött, a német nép romok világában és bizonytalanságban várta holnapját.. A négy megszállási zóna már kialakult, és éppen ezért tekinthetjük 1945. május 8-át a mai Német Demokratikus Köztársaság felszabadulása napjának. Világos volt ugyanis már az akkori körülmények között is, hogy a szovjet megszállási övezethez tartozó területek a társadalmi fejlődés új szakaszába lépnek, mert a potsdami szerződés következetes megvalósításával itt kihúzzák a talajt a reakciós uralkodó osztályok talpa alól, a junker-militarista réteg hatalmának itt, végképpen befellegzett.

Ezek a történelmi változások indították el útján a pusztító háború végén Németország keleti felét, ezek érlelték meg, hogy itt négy esztendővel később, 1949- ben megszülethetett az újtípusú német állam, a nép történelmének első demokratikus, békeszerető és szocialista állama. Ma, amikor az

NDK lakossága felszabadulásának tizenhetedik évfordulóját ünnepli, az emberiség abban a biztos tudatban tekinthet erre a német államra, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul itt húzódik Európa biztonságának határa.

Az NDK létrejöttének és létezésének éppen az a nagy nemzetközi jelentősége, hogy megszüntette a támadó háborúk kiújulásának veszedelmét, legalábbis innen, a demokratikus Németországból nem fenyegeti többé revans és agresszió Európát: A demokratikus Németország Nemzeti Frontja a közelmúltban dolgozta ki

történelmének dokumentumát „Az NDK történelmi feladata és Németország jövője’’ című programot, amely valóságos békeokmánynak tekinthető a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A program a történelmi tények elemzésén keresztül alapvető következtetésekre jut, meghatározza az utat, amelyen egész Németországnak haladnia kell, ha be akar illeszkedni a béke Európájába.

A dokumentum határozottan fejti ki, hogyha német nép első szocialista állama legyőzte az

imperialista múltat és a jövő, a béke és a szocializmus világa felé fordult — soha többé nem fogják a múlt erői egész Németországot kezükbe kaparintani. Ugyanakkor az okmány számol napjaink valóságának tóriyeivel, azzal, hogy fennáll a másik, a militarista Németország is, a nyugalom veszélyeztetője. Igaz, hogy a kettészakítottság, az ellentétes társadalmi út csaknem áthághatatlan akadályokat állít az egység megteremtése elé, miután hosszabb történelmi szakaszra számolni kell a két német állam fennállásával. Mégis már most meg vannak a lehetőségek az együttműködésre, a két német állam békés együttélésére.

Az NDK nemzeti és demokratikus erői az együttműködés legjobb formáját, a német konföderációban látják. Ennek keretében fejleszthetik a jelenlegi két német állam normális gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatait és ami a leglényegesebb, megvalósíthatják a teljes leszerelést. Ha Nyugat-Németország megszűnnék a NATO tagja lenni, az NDK is kilépne a varsói védelmi szerződésből és már ez a tény önmagában is jó alapot teremtene a közeledés, majd a későbbi egység lerakásához. Addig azonban ez az egység még lehetőségnek sem tekinthető, amíg a Német Szövetségi Köztársaságban konszernek, nagybankok és militaristák gyakorolják a hatalmat.

Az NDK nemzeti dokumentumának kidolgozása a felszabadulási ünnepre harci programot adott a német béke-állam polgárainak. Amilyen mértékben ez a program valósággá válik, úgy szilárdul meg Európa biztonsága és kerül közelebb az egész német probléma — beleértve a nyugatberlini helyzet rendezését is — az, ésszerű és igazságos, a mindenki érdekeit tekintetbe vevő megoldáshoz.

Várkonyi Tibor

Kompromisszum a NATO athéni tanácskozásán

Vasárnap délelőtt véget ért Athénben a NATO tavaszi minisztertanácsi ülése. Bár a záróközlemény teljes nézetazonosságról ad hírt, a hírügynökségi jelentések azt jelzik, hogy Nyugat-Berlin kérdésében továbbra is ellentétek mutatkoztak Nyugat-Németország és Francia- ország, illetve az USA és Anglia álláspontja között. Az atomfegyverek NATO-ellen- őrzésének kérdésében az USA a tárgyalások folyamán csupán részletengedményeket tett, ezeket azonban Bonnban inkább „kezdeti lépésnek” tekintik és arra számítanak, hogy a későbbi tárgyalások során sikerül majd megszerezni a NATO számára az atomfegyverek feletti rendelkezési jogot.

A NATO ülés záróközleménye

Vasárnap délelőtt tartotta záróülését a NATO minisztertanácsa.

A záróközlemény elmondja, hogy a 15 ország külügyés hadügyminiszterei megvitatták a nemzetközi helyzetet, a leszerelés kérdését, valamint a német és nyugat- berlini problémát. A minisztertanács — hangoztatja a záróközlemény — a NATO kötelezettségeinek fényénél megvitatta a nyugat-berlini kérdést, tudomásul vette a legutóbb bekövetkezett fejleményeket, közöttük a Szovjetunióval megkezdett előkészítő tárgyalásokat.

A közlemény üdvözli az Egyesült Államoknak azt a döntését, hogy biztosítja a NATO „védelméhez” szükséges nukleáris fegyvereket. Az angol és amerikai kormány ígéretet tesz arra. hogy stratégiai fegyveres erői „védelmet nyújtanak bármely olyan fenyegetéssel szemben, amellyel a NATO fegyveres erői nem tudnak megbirkózni”.

A közlemény megállapítja, hogy a tagállamoknak „teljes

szerepet” juttatnak a nukleáris politika kialakításában. Ebből a célból .különleges eljárásokat” vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a tagállamcüknak, hogy kicserélhessék értesüléseiket nukleáris fegyverek szerepéről. A NATO minisztertanácsa „megelégedéssel” vette tudomásul, hogy az Amerikai Egyesült Államok öt Poláris rakétákkal felszere” atommeghajtású tengeralattjárót bocsát a NATO rendelkezésére.

A záróközlemény a továbbiakban közli, hogy folyamatos tárgyalásokon fogják megvitatni a hagyományos és nukleáris fegyverek arányát, a tudományos és műszaki együttműködést. Végül a közlemény bejelenti, hogy a NATO legközelebbi miniszteri értekezletét Párizsban, 1962 decemberében tartják meg.