Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. májú« 8. Eljön majd a feszültség enyhülésének ideje a két német állam közön Walter Ulbricht interjúja a felszabadulás évfordulója alkalmából Berlin (MTI). Walter Ulbricht, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságáriak első titkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnö­ke interjút adott P. A. Sza- tyukóvnak és A. X. Adzsubej- nek, a Pravda, illetve az Iz­vesztyija főszerkesztőjének Németország felszabadulásá­nak közelgő évfordulója al­kalmából. ,,A Szovjetunió­nak, a dicső szovjet népnek és a szövetségesek csapatai­nak, amelyek a hitleri fasiz­mus ellen harcoltak, hálásak vagyunk azért, hogy harcuk­kal és győzelmükkel megte­remtették a döntő feltételt a német nép új, békés útja számára” — mondotta Ul- biácht bevezetésképpen, majd általános áttekintést adott arról, hogy a második vi­lágháború vége óta milyen különböző módja volt a fej lődésnek Németország két részében és ennek kapcsán áilástfoglalt a Németország­ra vonaktozó időszerű kérdé sekben. Az 1945-ben megkötött Potsdami egyezmény azt a feladatot adta a német nép- nek, „gondoskodjék arról, hogy sohase fenyegethesse is­mét német földről kiindul­va háború Európát és a vi­lágot”. Németország keleti részében megteremtették az első német békeállamot és végleg megszüntették a né­met fegyverkezési monopó­liumot, militaristák és nagy- birtokosok uralmát. „Német­ország nyugati részében ed­dig, sajnos, nem tudtak fe­lülkerekedni az antifasiszta demokratikus erők. s,A bonni kormány politi­kájának az volt most is az a célja, hogy a N ATO-ba va­ló belépéssel megszerezze a vezető pozíciókat Nyugat- Európában és a szövetsége­seket belevonja a német re- vansisták agresszív kaland­jaiba”. Ezzel szemben a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak múlt év augusztus 13- án hozott biztonsági intézke­dései a kijózanodás légkörét eredményezték az atlanti ha­talmaknál is. „Ez a kijózano­dás a feszültség némi csök­kenésére vezetett és lanítja, nálunk békés rend uralkodik”. A nyugatberlini kérdés bé­kés rendezéséhez és az euró­pai békéhez való hozzájáru­lásnak minősítette Ulbricht az NDK-nak azt a javasla­tát, hogy ÁLLÍTSANAK FEL NEM­ZETKÖZI SZERVEZETET A NYUGAT-BERLINBÖL ÉS A NYUGAT-BERLINBE AZ NDK TERÜLETÉN ÁT VE­ZETŐ UTAK VITÁS KÉR­DÉSEINEK ELDÖNTÉSÉRE. „Előzékenységünk feltétele természetesen az, hogy meg­felelően módosítsák Nyugat- Berlin státuszát, más szóval, hogy számolják fel Nyugat Berlinben a megszállási rend­szert, a háborús tűzfészkeket és zavaró központokat, hogy Nyugat-Berlin békés, demi- litarizált és semleges, szabad város legyen”. A nyugati ha­talmak jóakarata esetében le­hetséges olyan megoldást ta­lálni, amely kielégít minden jogos és ésszerű igényt. Hangsúlyozottan ellenezte azonban Ulbricht azt a nyu­gati körökben hangoztatott követelést, hogy nemzetközi ellenőrzés alá helyezzék a Nyugat-Berlinbe vezető úta- kat. Az NDK az imperialista hatalmaknak sem gyarmata, sem protektorátusa, sem pe­dig gazdátlan terület. Termé­szetesen nem is kerülhet szó­ba. hogy bármilyen nemzet­közi szervet feljogosítsanak az NDK szuverenitásának megsértésére. Adminisztrativ tevékenység gyakorlására az NDK területén a Nyugat- Berlinbe vezető közlekedés rendezésekor elengedhetetlen a szuverenitás elismerése. Ulbricht ennek kapcsán utalt az ENSZ székhelyének nemzetközi jogi helyzetéről. Az Egyesült Államok köte­lezte magát, hogy utazási le­hetőségeket biztosít a terüle­tén fekvő ENSZ székhelyhez, MEGTEREMTETTE AZ ELŐFELTÉTELEK EGYI­KÉT AHHOZ, HOGY KO. MOLY TÁRGYALÁSOKRA KERÜLHESSEN SOR EGY Német békeszerződés előkészítéséről, beleértve a nyugat-berlini kérdés megoldását is”. Walter Ulbricht ismétel­ten sílcraszállt a békés együttélésért és azért, hogy a két német állam egy kon­föderáció keretében közeled jék egymáshoz és építse ki az utat a jövőbeni újraegye­sítéshez. „Ezen az úton az első lépés a békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin átalakítása demilitarizált, szabad várossá”, az Állam­tanács elnöke megerősítette, hogy az NDK pozdtiv maga­tartást tanúsít a közép- és észak-európai atomfegyver- mentes övezet, valamint a korlátozott fegyverzetű öve­zet megteremtésével kapcso­latban, amelyekhez a két né­met államnak is tartoznia kellene. A nyugatberlini problémá­val az idevonatkozó kérdé­sek alapján Walter Ulbricht részletesen foglalkozott. A többi között kifejtette, hogy a nyugatberlini hatóságok vagy elutasították, vagy megkerülték az NDK sokféle javaslatait, amelyeknek az Volt a céljuk, hogy a lehe­tőség szerint enyhítsék az 1961. augusztus 13-án hozott intézkedéseknek Nyugat- Berlin békés polgárait érintő kihatásait. „A nyugatberlini hatóságok állandóan nyugta- anságot akarnak kelteni. Ez a nyugtalanság azonban cs..k a nyugatberlini lakosságnak okoz kárt. A nyugatberlini la­kosság idegeit viseli meg, a mi idegeinket nem nyugta-, függetlenül attól, hogy n lyenek az Egyesült Államok kapcsolatai a látogatók hazá jával. Az ENSZ székhely te. riiletenkivülisége ellenére az Egyesült Államoknak joga van, hogy ellenőrizze az ENSZ központi intézményei hez irányuló utazásokat. E példa alapján nyilvánvaló, hogy AZ NDK-NAK NYUGAT- BERLINRE VONATKOZÓ JAVASLATAI MEGFELEL­NEK A NEMZETKÖZI JOG HATÄROZMANYAINAK ÉS SZOKÁSAINAK Bizonyos, hogy eljön majd a feszültség enyhülésének ideje és nemcsak tárgyalások lesznek lehetségesek a két német állam kormánya kö­zött. hanem a nyilt. békés verseny is a két német ál­lam között — mondotta az NDK államtanácsának elnö­ke. Jó jelnek minősítette, hogy jelenleg Nyugat-Né- metországban egyetlen pol­gári pártban — beleértve a Német Szociáldemokrata Pártot — sem egységes a ta­gok állásfoglalása. Ez azt tükrözi, hogy Nyugat-Német- ország lakosságának többsége a német kérdés békés meg­oldására vágyik. Walter Ulbricht a Szovjet­unió népeinek ugyanúgy, mint a német népnek, továb­bi nagy sikereket kívánt, ahhoz a közös harchoz, ame­lyet a béke biztosításáért, az NDK-ban a szocializmus győ­zelméért, a Szovjetunióban kommunizmus győzel­méért folytatnak. Azok a további intézkedések, ame­lyekben a két kormány, az NDK, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gaz­dasági közössége kiépítésé­nek érdekében megállapo­dott, még jobban előmozdítja majd a baráti együttműkö­dést, a növekvő bizalmat, a kölcsönös megértést és test­vériséget. (MTI) German Tyiío? Seattleben 5 t ♦ ♦ ♦ i Seattle, (TASZSZ) | German Tyitov szovjet űr-} repülő, aki az Amerikai} Egyesült Államokban tesz} körutazást. Seattle városba} (Washington állam) érkezett..} Seattleben április 25-én* nemzetközi kiállítás nyílt* meg, amely hat hónapig tart.} Tizenöt ország — az Egyesült* Államok, Brazília, Kanada,} Dánia, Anglia, Franciaország,} India. Japán, az EAK, Mexi-} kó, stb. — vesznek részt a} kiállításon, amelynek fő té-} mája „a kozmikus korszak} embere”. } Seattle lakosai és a turis-} ták ezrei rendkívül meleg,; szívélyes fogadtatásban ré-} szesítették Tyitovot, egy 14* éves kislány 22 kilométer tá-} volságról jött Seattlebe. hogy* átadja a szovjet űrrepülőnek} a saját kertjükben termettj virágcsokrot. Az üdvözlések után Tyitov} rögtönzött sajtóértekezleten* válaszolt az újságírók kér-; déseire. Ezután a szovjet űrrepülő* feleségével együtt gépkocsi-} ba ült, de közben valósággal? elárasztotta őket az embertö-} meg. Mindenünnen üdvözlői kiáltások hangzottak fel, kü-} lönösen a fiatalok rohanták 1 meg a gépkocsit, hogy autó-} gramot kaphassanak, vagy* lefényképezhessék a szovjet} űrrepülőt, megszoríthassák a» kezét. } Ezután German Tyitov fel-} kereste a kiállítást, ahol aj tömeg hasonló lelkes ünnep-} lésben részesítette. Szómba-1 ton este a kiállítás elnöke» vacsorát adott Tyitovék tisz-j teletére. German Tyitov május 6-átj a kiállítás megtekintésével 1 töltötted Vasárnap este a| szovjet űrrepülő San Fran-| ciscoba utazik. (MTI) } Segnit választották az Olasz Köztársaság elnökévé Róma, (MTI) Vasárnap este feszült lég­körben ült össze az olasz parlament két házának együttes ülése, hogy meg­válassza az új köztársasági elnököt. A feszültség oka az volt, hogy a parlamentnek öt napon keresztül lefolyta­tott hét szavazás során sem sikerült a szükséges szótöbb­séggel megválasztani az új elnököt. Az elnöki tisztségre leg­esélyesebb jelölt Segni Ke­reszténydemokrata Párt kül­ügyminiszter volt. Megvá­lasztását azonban a nyolc szavazás során lehetetlenné tette az, hogy a pártvezető­ség utasítása ellenére is sok kereszténydemokrata képvi­selő — élve a titkos szava­zás nyújtotta lehetőséggel — más jelöltekre adta szavaza­tát, vagy üres szavazólapot dobott az urnába. A szavazást megelőzően vált köztudomásúvá, hogy Scelba, volt belügyminiszter, a Kereszténydemokrata Párt jobbszámyának vezetője fel­kereste a szociáldemokraták vezetőjét és kérte, hogy lép­jen vissza a jelöltségtől Segni javára. Scelba látoga­tása azonban nem járt a várt eredménnyel: Saragat csak abban az esetben volt hajlandó visszavonni jelölt­ségét, ha a kereszténydemok­rata párt vezetősége vissza­vonja Segni jelölését és a kormánykoalíció pártjai új, közös jelöltet állítanak: A kereszténydemokraták Saragat javaslatát nem fo­gadták el és így az elnök- választás nyolcadik forduló­jára vasárnap este feszült légkörben került sor. A li­berális, monarchista és új­fasiszta pártok hivatalosan bejelentették, hogy teljes mértékben támogatják Segni jelölését, ennek ellenére sem kapta meg a keresztényde­mokrata politikus a megvá­lasztáshoz szükséges 428 sza­vazatot. Miután a nyolcadik fordu­ló is eredménytelenül vég­ződött, az elnöklő Leone ke­reszténydemokrata párti politikus elrendelte, hogy azonnal kezdjék meg a kilen­cedik fordulót. Ekkor várat­lan dolog történt. A balol­dali képviselők rájöttek ar­ra, hogy az egyik képviselő előre kitöltött szavazólapot kanott. A felháborító hami­sítás híre hamar elterjedt az egész parlamentben és viha­ros jelenetekre került sor. Az elnöklő Leone a képvi­selők felháborodott tiltako­zására kénytelen volt érvény­teleníteni a már megkezdő­dött kilencedik szavazást és annak újbó] való lefolytatá­sát rendelte el. A kilencedik forduló az­után eredményre vezetett: Segni re 443 szavazat esett, vagyis 15-tel több, mint amennyi a megválasztáshoz szükséges volt. Saragat 334 szavazatot kapott. Gronchira öt szavazat esett, nyolc sza­vazat egyéb jelöltek között oszlott meg. ötvenegy sza­vazólapot kitöltetlenül adtak le. így az olasz köztársaság elnökévé a 71 éves Antonio Segni professzort, keresz­ténydemokrata párti politi­kust választották. Az eddigi külügyminiszter NATO-ba- rátságáról közismert és eddig is több ízben ellentétbe ke­rült a jelenlegi középbalol­dali kormánnyal, amelynek további működése Segni megerősítésétől függ. Olasz politikai körökben ezért nem tartják lehetetlennek, hogy. újabb válság van kialakuló-1 ban. (MTI) A német jövő felé C urópa életében tizenhét esztendeje jelentős for- * dulat következett be. Az emberiség a második világháború végső napjait élte át, Németország föld­jén a harcok már lényegében megszűntek. A hitle­rista rendszer sorsa megpecsételődött, a német nép romok világában és bizonytalanságban várta holnap­ját.. A négy megszállási zóna már kialakult, és éppen ezért tekinthetjük 1945. május 8-át a mai Német De­mokratikus Köztársaság felszabadulása napjának. Vilá­gos volt ugyanis már az akkori körülmények között is, hogy a szovjet megszállási övezethez tartozó terü­letek a társadalmi fejlődés új szakaszába lépnek, mert a potsdami szerződés következetes megvalósításával itt kihúzzák a talajt a reakciós uralkodó osztályok talpa alól, a junker-militarista réteg hatalmának itt, vég­képpen befellegzett. Ezek a történelmi változások indították el útján a pusztító háború végén Németország keleti felét, ezek érlelték meg, hogy itt négy esztendővel később, 1949- ben megszülethetett az újtípusú német állam, a nép történelmének első demokratikus, béke­szerető és szocialista állama. Ma, amikor az NDK lakossága felszabadulásának tizenhetedik év­fordulóját ünnepli, az emberiség abban a biz­tos tudatban tekinthet erre a német államra, hogy végérvényesen és visszavonhatatlanul itt húzódik Európa biztonságának határa. Az NDK létrejöttének és létezésének éppen az a nagy nemzetközi jelentősége, hogy megszüntette a támadó háborúk kiújulásának veszedelmét, legalábbis innen, a demokratikus Németországból nem fenyegeti többé revans és agresszió Európát: A demokratikus Német­ország Nemzeti Frontja a közelmúltban dolgozta ki történelmének dokumentumát „Az NDK történelmi fel­adata és Németország jövője’’ című programot, amely valóságos békeokmánynak tekinthető a jelenlegi nem­zetközi helyzetben. A program a történelmi tények elemzésén keresztül alapvető következtetésekre jut, meghatározza az utat, amelyen egész Németországnak haladnia kell, ha be akar illeszkedni a béke Európájába. A dokumentum határozottan fejti ki, hogyha né­met nép első szocialista állama legyőzte az imperialista múltat és a jövő, a béke és a szocializ­mus világa felé fordult — soha többé nem fogják a múlt erői egész Németországot kezükbe kaparintani. Ugyanakkor az okmány számol napjaink valóságának tóriyeivel, azzal, hogy fennáll a másik, a militarista Németország is, a nyugalom veszélyeztetője. Igaz, hogy a kettészakítottság, az ellentétes társadalmi út csaknem áthághatatlan akadályokat állít az egység megterem­tése elé, miután hosszabb történelmi szakaszra szá­molni kell a két német állam fennállásával. Mégis már most meg vannak a lehetőségek az együttműkö­désre, a két német állam békés együttélésére. Az NDK nemzeti és demokratikus erői az együtt­működés legjobb formáját, a német konföderációban látják. Ennek keretében fejleszthetik a jelenlegi két német állam normális gazdasági, kulturális és politi­kai kapcsolatait és ami a leglényegesebb, megvalósít­hatják a teljes leszerelést. Ha Nyugat-Németország megszűnnék a NATO tagja lenni, az NDK is kilépne a varsói védelmi szerződésből és már ez a tény önma­gában is jó alapot teremtene a közeledés, majd a ké­sőbbi egység lerakásához. Addig azonban ez az egy­ség még lehetőségnek sem tekinthető, amíg a Német Szövetségi Köztársaságban konszernek, nagybankok és militaristák gyakorolják a hatalmat. Az NDK nemzeti dokumentumának kidolgozása a felszabadulási ünnepre harci programot adott a né­met béke-állam polgárainak. Amilyen mértékben ez a program valósággá válik, úgy szilárdul meg Európa biztonsága és kerül közelebb az egész német probléma — beleértve a nyugatberlini helyzet rendezését is — az, ésszerű és igazságos, a mindenki érdekeit tekintetbe vevő megoldáshoz. Várkonyi Tibor Kompromisszum a NATO athéni tanácskozásán Vasárnap délelőtt véget ért Athénben a NATO ta­vaszi minisztertanácsi ülése. Bár a záróközlemény teljes nézetazonosságról ad hírt, a hírügynökségi jelentések azt jelzik, hogy Nyugat-Berlin kérdésében továbbra is el­lentétek mutatkoztak Nyu­gat-Németország és Francia- ország, illetve az USA és Anglia álláspontja között. Az atomfegyverek NATO-ellen- őrzésének kérdésében az USA a tárgyalások folyamán csupán részletengedményeket tett, ezeket azonban Bonn­ban inkább „kezdeti lépés­nek” tekintik és arra számí­tanak, hogy a későbbi tár­gyalások során sikerül majd megszerezni a NATO szá­mára az atomfegyverek fe­letti rendelkezési jogot. A NATO ülés záróközleménye Vasárnap délelőtt tartotta záróülését a NATO minisz­tertanácsa. A záróközlemény elmond­ja, hogy a 15 ország külügy­és hadügyminiszterei megvi­tatták a nemzetközi helyze­tet, a leszerelés kérdését, va­lamint a német és nyugat- berlini problémát. A minisz­tertanács — hangoztatja a záróközlemény — a NATO kötelezettségeinek fényénél megvitatta a nyugat-berlini kérdést, tudomásul vette a legutóbb bekövetkezett fej­leményeket, közöttük a Szov­jetunióval megkezdett előké­szítő tárgyalásokat. A közlemény üdvözli az Egyesült Államoknak azt a döntését, hogy biztosítja a NATO „védelméhez” szüksé­ges nukleáris fegyvereket. Az angol és amerikai kor­mány ígéretet tesz arra. hogy stratégiai fegyveres erői „vé­delmet nyújtanak bármely olyan fenyegetéssel szemben, amellyel a NATO fegyveres erői nem tudnak megbirkóz­ni”. A közlemény megállapítja, hogy a tagállamoknak „teljes szerepet” juttatnak a nuk­leáris politika kialakításá­ban. Ebből a célból .külön­leges eljárásokat” vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a tagállamcüknak, hogy kicse­rélhessék értesüléseiket nukleáris fegyverek szerepé­ről. A NATO miniszterta­nácsa „megelégedéssel” vette tudomásul, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok öt Poláris rakétákkal felszere” atommeghajtású tengeralatt­járót bocsát a NATO rendel­kezésére. A záróközlemény a továb­biakban közli, hogy folya­matos tárgyalásokon fogják megvitatni a hagyományos és nukleáris fegyverek ará­nyát, a tudományos és mű­szaki együttműködést. Végül a közlemény bejelenti, hogy a NATO legközelebbi minisz­teri értekezletét Párizsban, 1962 decemberében tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents