Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

1962. május 27. 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP VÁROSON ÉS FALUN, DE MÉG A TÁVOLI TANYAI ISKOLÁKBAN IS ÜNNEPELNEK MA. ISMÉT ELÉRKEZETT MÁJUS UTOLSÓ VASÁR­NAPJA. A GYERMEKNAP. A SZÍNES, GAZDAG PROGRAM RÉSZESEI, SZEREPLŐI AZ ÜNNEPEL­TEK. AZ ÓVODÁKBAN BÁBELŐADÁSOKAT, MESE- DÉLUTÁNOKAT TARTANAK, S A GYERMEKNA­PON AVATJÁK A KISDOBOSOKAT. ÚTTÖRŐKET, EKKOR TESZNEK ÜNNEPÉLYESEN FOGADALMAT A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ŰJ TAG­JAI IS. AZ ÜTTÖRÖ SZEMLÉKET VIDÁM SZÓRA­KOZÁS, KULTÜR- ÉS SPORTMŰSOR KÖVETI. A szolnoki úttörőházban működő Itisgazdasszony szak­kör tagjai kézimunkázni is tanultak. Az első napokban nehezen engedelmeskedett a hampós horgolótű az apró uj- jaknak, de a kislányok mégis megtanulták a különböző minták készítését. KÉPEINK AZ ÚTTÖRŐK, AZ IFJÚSÁG ÖRÖ­MÖKBEN, ÉLMÉNYEKBEN BŐVELKEDŐ ÉLETÉ­NEK EGY-EGY PILLANATÁT ÖRÖKÍTIK MEG. A fehérkalapos kislányok a jászberényi leányiskola tanu­lói. A VIT-túrán rendezett akadályversenyen képviselték a szovjet fiatalokat. Az első díjat szerezték meg „szülőváro­suk” s a szovjet pionírok életének ismertetésével. Komoly figyelmet igényel ez a munka. A fémmegmunká­ló szakkör tagjai ügyeskednek, hogy „gyártmányaikra” ne legyen panasz. A jászberényi Béke és Baráts ág Művészeti Szemle városi bemutatójának két kis részvevője. A kettes vagy a négyes? O — Majd eldől a verseny végén — Estébe hajlik az idő. A te­herautók egymás után ka­nyarodnak ide, a „sarkonfor- gó” elé. Az egész napi mun­ka után ki-ki a maga fész­kébe igyekszik, öten ál’do­gálunk az üzemegység irodá­ja előtt. Monoki Lajos,, a.., fi. számú üzemegység vezetőié, Farkas Lajos párttitkaíy Igé­met Gábor, a iV. számú üzemegység vezetője, Nyikos Károly, a közös elnöke és jómagam, aki egyelőre csak figyelmesen hallgatom a be­szélgetést. — No, jönnek már az asz- szonyok is — fordul egy­szerre felém az elnök. A kocsi azonban nem áll meg előttünk,. Monoki Lajos sietve igyekszik ennek okát adni. — Beviszi az autó őket a városba. Tudja, a nőknek még ilyenkor van otthon is mit csinálni ..; Aztán kidérül, hogy miért hívták fel figyelmem pont az asszonyok csapatára: ugyanis arról van szó, hogy Molnár Imréné, meg a vele együtt dolgozó lányok, asz- szonyok elhatározták: meg­szerzik a férfiak előtt a szocialista brigád címet. Tizennyolcán vannak asszony, leány vegyesen. Nem kis feladatot vállaltak, külö­nösen, ha azt vesszük, hogy mindannyian a növényter­mesztésben dolgoznak. — Ez igen! Rendes asszo­nyok lehetnek itt Kisújszál­láson — mondom. — Ne higgye ám, hogy csak az asszonyok igyekez­nek — szólalt meg egy kis féltékenységgel hangjában Gábor bácsi. — A mi üzem­egységünk meg versenyre hívta Lajosékat. — Versenyre? — Az ám! Még pedig nem is akármilyenre. — Az úgy volt — veszi át a szót az elnök —, hogy egy vezetőségi ülésen beszél­gettünk: versenyt kellene in­dítani nálunk. — És Gábor bácsiék vál­lalkoztak? 3Xígye bizony!. --. szólal ..(nőst FAPgí Fgrkas ,Iájós., és egy összehajtogatott papírla­pot húzogat elő a kabátzse­béből. — Itt van ni! — mu­tatja. — Ilyen versenyfelhí­vást küldtek nekünk. — S már nyújtja is a géppel sű­rűn írt sorokat. Jól kigondolták a IV.-es üzemegységbeliek, az bizo­nyos. Növénytermesztési versenyre hívták a kettesbelieket a VIII. pártkongresszus tiszte­letére. Célkitűzéseik? Búzá­nál majd egy mázsás átlag­termés túlteljesítés. Kukori­cából — májusi morzsoltban számolva — 21,20, cukorré­pából 164, lucernából 20, si­lókukoricából 180 métermá­zsás termés biztosítása. — Van ám itt más is. Ol­vassa csak tovább — bök az írásra Monoki Lajos. — Itt az áll, hogy aratáskor, csép- léskor a megengedett szem­veszteség 3—4 százalék. A cséplést augusztus 18-ra, a cukorrépa betakarítást no­vember 15-re, a szántást de­cember 20-ra kell befejezni. — Látom, a tőállomány kialakítására is gondoltak. — Nálunk megvan a lehe­tőség kukoricánál a 18, cu­korrépánál a 60 ezres tőál­lomány meghagyására. Ezt ki kell használni — így az el­nök. — No, és hogyan értékelik a versenyt? — Pontrendszerrel. Például amelyik üzemegységben meglesz kukori ónál a 18 ez­res tőállomány, akkor azok 10 pontot kapnak. Ha a cséplést befejezik augusztus 18-ra, újabb 10 pontot írunk jóvá. — Amelyik üzemegység a legtöbb-pontpt éri el. az kap­ja a szövetkezet jutalmát: 8000 forintot . — Valóban jól kigondolták ezt a versenyt. No és mit szóltak hozzá a többiek? — Éppen a répát egyeltük, amikor megérkezett hozzánk a négyesbeliek versenyfelhí­vása. Nyomban ott, a föld szélében vitattuk meg. Csak azt. tettük hozzá, hogy ne év végén értékeljük a versenyt, hanem minden növényápolá­si munka elvégzése után, ;— És biztosították a pár­tatlan értékelést is? — Bíró Jani bécsi, a ver­senybizottság elnöke — szól Nyikos Károly. — De ott vagyunk ám mi is.;. — szólal meg Monoki Lajos. ■ 1 ­Aztán később az is kiderül, hogy a sertéstenyésztők, il­letve hizlalók nehezménye­zik, hogy az ő részükre nem indult verseny a gazdaság­ban. Most a kettes üzemegység hizlalói döntötték el, vetélkedést kez­deményeznek az I. üzemegy­ség hizlalóival. Cél: a hízók­nál 21 százalékon felüli da­raértékesítés, valamint az állategészségügyi előírások betartása. Állolt az emberek között, s hallgatom beszédüket. Sok mindenről szó esett egy röp­ke óra alatt. S mennyi újat tudnak még mindig mondani: fásítják a majorokat — ezt is a verseny keretében. Me­zőgazdasági tanulót szerződ­tetnek, mert kell a szakem­ber-utánpótlás. S ha sikerül tel.iesíteniök a vállalásokat, csak a kettes üzemegységbe­liek 120 mázsa búzával ter­melnek többet a tervezettnél. Rám néznek amikor megszó­lalok: — Ki vezet most a ver­senyben : Övatos a válasz: — ügy fej fej mellett ha­ladunk. De tudja mit? Ha elkészül az első versenyhir- adónk, küldünk belőle egyet magának is. Abból majd pontosan kiolvashatja: jobb-e a kettes, mint a négyes a kis­újszállási Búzakalászban. ~ ' Varga Viktória Ünnepi esemény, ünnepi könyvhét LEGSZEBB KÖNYVEK A KISDOBOS ÉS ÚTTÖRŐ AVATÁSRA A 458. SZ. KÖNYVESBOLTBAN, SZOLNOK, BELOIANNISZ ÜT 2, KI A HIBÁS? C Körkérdés a tervezőhöz, a kivitelezőhöz, a be* ruházóhoz és a „leendő gazdához” a szolnoki Árkád eszpresszó és Múzeum étteremmel kapcsolatban Napról napra többen köl­töznek be a Sólyom és a Magyar.., utcai ' bérházakbá.. Nincs' messze a oáp, anjikaC a legutolsó boldog lakás- tulajdonos is elfoglalja he­lyét és kitehetik a „teltház” táblát a két modern szolnoki bérpalotára. Nem így a föld­szinti üzletsorra. Az Árkád eszpresszó és Múzeum étte­rem építése még nagyon elején tart. Jogos kíváncsi­sággal kérdezik: vajon mi­kor nyilnak meg. Mi is erre a kérdésre kér­tünk és kaptunk választ, amikor a legilletékesebbek- hez fordultunk, először A MEGYEI TANÄCS TER­VEZŐ IRODÁJA IGAZGA­TÓJÁHOZ, Kovács József elvtárshoz. — Irodánk 1960-ban kapta a megbízást két bérház tervezésére — válaszolt Ko­vács József. — Ez volt az első igazán jelentős, nagy­méretű feladatunk, amelyet lehetőségeinkhez képest igye­keztünk és igyekszünk meg­oldani. Sajnos, kezdettől fog­va nehézségeink voltak. Kez­dődött azzál, hogy az ilyen munkához a szükséges terve­zési időnek csupán fele állt rendelkezésünkre. A kivite­lező, a beruházó joggal sür­getett bennünket, s mi ne­hezen tudtunk lépést tartani a kiszabott határidőkkel. A szóbanforgó szórakozóhelyek előzetes terveit elküldtük a Kereskedelmi Tervező Inté­zetnek (KERTI) és a LAKÖ- TERV-nek. Eszerint a KER­TI el is készítette a techno­lógiai tervet, melynek alap­ján mi is helyesbítettük el­képzeléseinket. A módosítást ugyancsak elküldtük a KER- TI-nek, de csak késve kap­tuk vissza a javaslatokkal együtt. Emiatt a végleges dokumentációt mindmáig nem tudtuk elkészíteni. Saj­nos, a KERTI a késés mel­lett hiányos terveket is kül­dött s állandóan módosítani kellett a dokumentációt. Ha­bár szerződéses viszonyban állunk a KERTI-vel, annak felettes szerve mégsem tett megfelelő lépéseket munká­jának szorgalmazására. Jel­lemző például, hogy nyolc az asztalos konszignációt is. 1962. március %án. . S mi a 1 vélénjénye . .az ; ÉM SZOLNOK MEGYÉI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT főmérnökének, Kiss Lajos elvtársnak? — A Sólyom utcai Múze­um Étterem eredetileg meg szabott július 30-i műszaki átadási határidejét nem tud­juk betartani. Egyszerűen azért, mert hiányosak a tervdokumentációk. A felvo­nónak például még mindig nincs terve, akárcsak a szel­lőző berendezések, vagy az éttermi álmennyezetnek. A levegőelszívó berendezések csatornarendszerének műsza­ki leírása ugyancsak hiány­zik. A késedelem miatt mint­egy féléves lemaradás vár­ható, vagyis előreláthatóan csak december 31-re tudjuk átadni rendeltetésének az éttermet és az eszpresszót. — Mikorra kellett volna megkapniok a részletes terv­dokumentációt? — 1960. november 10-re. Persze ez a határidő rend­kívül eltolódott és legutóbb április 20-át tűzték ki. Las­san júniust írunk, s a mun­ka végső szakaszának elvég­zéséhez szükséges tervek még mindig nincsenek teljes mértékben birtokunkban. A MEGYEI TANÁCS TÉR VOSZTÁL Y AN AK vezetője, Bálint András fő­mérnök: — A tervező iroda nem egyeztette időben a beren­dezési terveket a KERTI-vel. S amikor megérkezett a Belkereskedelmi Miniszté­rium tervjóváhagyása, az iroda akkor sem végezte megfelelő ütemben a terv- módosításokat, — habár erre közvetlen felettes szervétől, a megyei tanács építési osz­tályától felszólítást is kapott. A szükséges módosítások vontatottan haladtak és az egyeztetett tervek sem vol­tak minden szempontból ki- elégítőek. De nemcsak az iroda vétett. — Az ÉM. Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat ve­zetői is tudták, hogy bajok vannak a tervek egyezteté­sével, de a már korábban alakított munkákat sem .vé­gezték .megl-elelg . ütemben — hónapos késéssel kaptuk meg tisztázódott, véglegesen ki­.vekré szükségük van..., — Mint beruházók, mi is tudjuk, hogy a kivitelező vállalat számára az illetékes alvállalkozója későn szállí­totta például a portálok la­katos munkáit. (Illetve a Só­lyom utcai étteremhez még le sem szállították.) — Egy dologról azonban nem szabad megfeledkezni. A tervező iroda a két épület terveinek elkészítését 1960- ban kapta feladatul. Azóta két év telt el, s ennyi idő alatt lett volna mód megol­dani ezeket a problémákat. — Még egy megjegyzésem volna, de ezúttal az Országos Tervhivatalhoz címezve, — folytatta Bálint András. — A mai napig sem kaptuk meg a kazánt és a központi fűtéshez szükséges berende­zéseket, habár időben meg­rendeltük. Márpedig ezek nélkül akkor sem tudjuk üzemeltetni az eszpresszót és az éttermet, ha a tervezési és építési problémák meg­oldódnak. Végezetül a SZOLNOK M EGYEI VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT áruforgalmi osztályának ve­zetőjét, Kálmán Istvánt kér­tük meg, hogy válaszoljon körkérdésünkre. — A Sólyom utcai étte­remnek és a Magyar utcai eszpresszónak vállalatunk lesz a „gazdája”. Idei forgal­mi tervünkben már szerepei a két üzem bevétele, decem­ber végéig egymillió hatszáz­ezer forinttal. Vállalatunkon nem múlik az eszpresszó és az étterem megnyitása. A műszaki átadások után két héttel üzemkész állapotba tudjuk hozni mindkét egysé­get... • Elhangzott tehát a kör­kérdés, akárcsak a válaszok. Ezekből nemcsak a munka gyors elvégzését mindmáig gátló hibák derültek ki, ha­nem egy nagyon fontos ta­nulság is. Ez pedig az, hogy a fő feladat a munka azon­nali gyorsítása. . B. Gv.

Next

/
Thumbnails
Contents