Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

1962. május 26.

SZOLNOK MEGS'El NÉPLAP

a

SZAKTANÁCS

Köviden az alábbiakban foglaljuk össze azokat az előnyöket. melyek — saját gyakorlati tapasztalataink alapján — a mesterséges, rideg borjúnevelóssel járnak.

Rendszeresebben táplálható a borjú, mert minden itatás alkalmával a kimért tej- mennyiséget kapja és fejlődése nem függ sem anyjának jobb, vagy gyengébb fejős' voltától, sem pedig a mohóság káros következményeitől.

A mesterséges nevelés esetén minden mennyiségű' föccstejet ki tudunk használni a következő saját gyakorlati tapasztalataink alapján:

Ennek követelménye természetesen elsősorban az ellető, istálló és ezzel kapcsolatos előnevelő felállítása. Az újszülött borjút a felszáradás után köldök-kezelésben részesíti az ellető tehenész, majd megitat vele 50 ml. Aquitalt, hogy a borjú „A”-vitamin szükségletét már első pillanattól kezdve bőségesen biztosítsuk. Ezt követően az újszülöttet kitesz- szük a kis borjúnevclőbe (előnevelőbe) és itt kapja meg tőgymelegein az anyjától kifejt föccstejet naponta négyszer-ötször. Kéthetes korában áttérünk a naponta háromszori itatásra. A tehén mindaddig az elletőben marad (általában 8—10 napig), amíg tökéletesein ki nem tisztul és teje emberi fogyasztásra alkalmas nem lesz. így bőségesen van mindig föccs- tej az előnevelőben

Miért van nagy szükség föccstejre és miért nagy értéke? A föccstej a borjúnak első, mással nem helyettesíthető tápláléka, összeté- lében lényegesen különbözik a normális tejtől. A föccstej szárazanyag tartalma 25— 30 százalék, míg a rendes tejé 13 százalék. A föccstej szárazanyag tartalmát elsősorban nagy fehérjemennyisége adja. Ez az első nyolc- tíz napon 20 százalék körül

van, míg a rendes tejé mindössze 3,5—3,8 százalék. Az ásványi anyagok mennyisége is kétszerakkora a föccstej- ben, mint a rendes tejben. A növekedést elősegítő „A”- vitaminból és a csontfejlődést szabályozó „D”-vitamin- ból sokkal többet tartalmaz. Élettani szempontból pedig legfontosabb tulajdonsága, hogy hashajtó hatása révén megtisztítja a borjú beleit a

vérszuroktól. Az újszülött borjúnak párnapos korában azért kell ötször is fejet adni, mert ebben a • korban mintegy egy liter tejet befogadó oltógyomrában egyszerre kevés táplálék fér el..

A tej csak akkor egyenletes összetételű, ha a tőgyet teljesen kifejik, s a kifejt tejet jól elkeverik. A borjú is előbb híg, későbben fokozatosan zsírosabb tejet kap a tőgyből. A borjú azokat a tőgynegyedeket szopja ki legjobban, amelyekből a legzsírosabb tejet kapja. Ezzel szemben a mesterséges bor- júnevelésnél mindig egyenletes összetételű tejet fogyaszt, illetve a fogyasztásra kerülő tej zsírját szeparált tej keverésével szükséglet szerint tudjuk szabályozni.

Itatásos felnevelés során az elválasztás, azaz a tej- táplálás fokozatos megszűnése simán, minden nagyobb zökkenő nélkül történik meg. Az egyre csökkentett tejfejadagok mellett a borjú kénytelen hamar rászokni a szilárd takarmányokra. (Vegyes abrak, borjú-széna, silókeverékek, stb.)

A finomabb és idegesebb tehenet az erős borjú kíméletlen lökdösésével állandóan zaklatja a természetesen nevelt módon. Ez hátrányos a tejtermelésre, mert a kellemetlen behatásokra a tehén érzékenyen reagál és tejtermelő energiája feltűnően csökken. A nagy és érzékeny tőgy könnyen megsérülhet. A legtöbb tehén termelőképessége nem bontakozik ki teljesen, ha szoptat. Régi, öreg tehneink tejtermelését ezelőtt nyolc évvel, — amikor még természetesen szoptattuk a borjakat — napi 12—14 liternél nem tudtuk magasabbra fokozni. Nyolc év letelte után ezen tehenek, — a mesterséges borjúnevelés és egyéb fejlett módszerek bevezetésével — családalap'tó, törzstehenek lettek és évi tejhozamuk 5500—6000 liter fölé emelkedett.

A mesterséges rideg borjúnevelés lehetővé tette, hogy hétszázból álló szarvasmarhaállományunkat négy év óta, — az évente kétszer végrehajtott szigorú szűréssel — tbe-mentes állapotban tarthatjuk fenn. Helytelen lenne eltitkolni, hogy minden szűrővizsgálaton kiesik két- három legjobban tejelő tehén. Ezeket az állatokat egy

elkülönítő tanyán helyezzük el, leszerződünk rá és hízómarhaként értékesítjük. A növendékek közül azonban- egész éven át nem esik ki egy-kettőnél több, legtöbb esetben azonban még annyi sem.

Ezzel kapcsolatban volna egy javaslatunk. Minden járásban egy erre alkalmas termelőszövetkezet tehenészetet reagáltalak kellene nyilvánítani. Ebben a szövetkezetben kellene elkülöníteni a reagált teheneket az egészségesektől. Ezek után megindulhatna a csereforgalom és. azoktól a gazdaságoktól, _ melyekben negatív állományt akarnak kialakítani, ki kellene cserélni a teheneket. így egy helyre kerülnének a reagáltak és ezt zárt tenyészetnek lehetne minősíteni.

Mudri Mihály

főállattenyésztő Jászapáti Alkotmány Tsz iiimiHiHiiiiiiHiiiiiiiiiiiimiitiiiiiiiiiHiimmiiiiiimmiiiiMiiiMiHiimiiiimHiiiiiiiimmmiii

Kádár János elvtárs kitiiBletése 50. születésnapja alkalmából

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, — 50. születésnapja alkalmából — több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, az 1956- os ellenforradalom leküzdésében, a párt újjászervezésében, a forradalmi munkásparaszt kormány létrehozásában, a szocialista Magyarország építésében szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, a Szocialista Munka Hőse címet és a vele járó Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta.

A kitüntetést a parlament Munkácsy termében pénte ken délután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyúj tóttá át. Beszédében a többi között — ezeket mondotta:

— Ez a kitüntetés annak az áldozatos munkának és harcnak elismerése, melyet

Egy kis ügyességgel jelentős munkaegység növekedéshez jutnak a jászfényszarui Lehel Kürtje Tsz tagjai. Ugyanis a melegágyakból kiültették apaprikapalántákat, s helyére azonnal uborkamagot vetettek. így igen korai uborkát hozhatnak piacra. Képünkön Zsiiinyi Antal, a palántákat locsolja

egész életedben a munkás- osztály, a dolgozó nép, a magyar nemzet felemelkedéséért folytattál. A kapitalista elnyomás ideje alatt az emberi jogokért, a dolgozó nép megbecsüléséért, hazánk fel- szabadulása után a munkásparaszt hatalomért, a szocialista . rend győzelméért harcoltál. Amikor a munkás- osztály hatalma, a szocialista társadalmi rend veszélybe került, élére álltái a néphatalom védelméért folyó harcnak majd irányítottad a munkát szocialista társadalmi rendünk felépítéséért.

— Népköztársaságunk elnöki Tanácsa nevében jó erőt, jó egészséget kivánok. Hadd kívánjam még azt is, hogy soha ne hagyjanak el azok az erények, amelyek szocializmust építő népünk, szocialista társadalmi rendünk javára szolgálnak. Tudsz emberséges lenni, mert igaz ember vagy. Tudsz kemény lenni, ha kell. mert lelkesedsz a nép ügyéért, a szocializmus eszméjéért, mert szereted a dolgozó embereket, szereted szocialista hazánkat. Ismered és érted a tömegek gondolatát, ismered és érted a legegyszerűbb emberek örömeit, vágyait, de keserűségeit is. Ez a szemlélet hatja át ma a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját. Ezért tekint rád az ország népe szeretettel és bizalommal — fejezte be szavait Dobi István.

A kitüntetés átadásánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány képviseletében jelen voltak: Marosán György, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, Dr. Münnich Ferenc, a politikai bizottság tagja, állam- miniszter, Apró Antal, Bisz- ku Béla, a politikai bizottság tagjai, a minisztertanács elnökhelyettesei, Fehér Lajos a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, Fock Jenő, a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a politikai bizottság póttagja, a központi bizottság titkára, Kállai Gyula, a politikai bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, a politikai bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára, Nemes Dezső, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára és Szirmai István, a politikai bizottság póttagja, a központi bizottság titkára. (MTI)

w

Uj könyvsorozat indul:

a Magyar Mezőgazdaság

Termelőszövetkezeti

Kiskönyvtára

Az Akadémiai Kiadó megkezdi Jókai Mór műveinek kritikai kiadását. Az első kötetek már a közeljövőben július elején megjelennek. A 140 kötetre tervezett sorozatban nemcsak az író regényei, novellái, hanem színművei, cikkei és levelei is napvilágot látnak. Évente 8—10 körülbelül 14 év alatt fejezik be.

Üj könyvsorozat kiadása kezdődött meg a termelőszövetkezeti vezetőket és tagokat legjobban érdeklő kérdésekről „A Magyar Mezőgazdaság Termelőszövetkezeti Kiskönyvtára” címmel. A sorozatot, amelynek köteted a szövetkezeti gazdálkodás egy- I egy fontos problémáját tárgyalják, a Mezőgazdasági Kiadó bocsátja közre;

Most jelent meg a sorozat első két kötete, „A talaj termelékenységének növelése” című munka szerzői Blascsók Gyula, dr. Lammel Kálmán, dr. Láng Géza és dr, Pret- tenhoffer Imre. A könyv a talajvédelem, a talajjavítás, a szervestrágyázás, és a műtrágyázás szerepét és legjobb módszereit ismerteti. A második kötet, a „Házi építőbrigádok kézikönyve’1 — Karsai Ferenc és Gulyás Zoltán munkája — sok segítséget nyújt azoknak a szövetkezeteknek, amelyek a maguk erejéből építkeznek:

Az Aranykalászon

cérna állványos szárítása. Csak éppen nem csinálják.

Ami az épületeket illeti, tervbe vette a Bercsényi, hogy négy átalakított tanyából, amelyek ideiglenes jellegű állati férőhelyek, építenek egy korszerű istállót. Mind a négy tanyát megvásárolta annak idején a szövetkezet. Munkaerejük van, fogataik vannak, építőik is vannak, úgy, hogy önerőből fel tudnák építeni az új istállót; Hogy mit jelentene négy tanyából egyet, négy takarmányozási helyből

egyet, négy állatgondozó csoportból egyet, négy ellenőrzési helyből egyet létrehozni, nem kell hozzá körültekintő gazdaságossági számítás. A legésszerűbb, a legkézenfekvőbb dolognak tetszik.

IGEN ÄM. És ezt az igen- ámot a Magyar Nemzeti Bank jászberényi fiókja mondta ki. A bank ezúttal úgy kapcsolódott a szövetkezet tervébe, hogy a Bercsényi négy tanyáját hitellel vásárolták. De a hitelt törlesztik és az egybeépítés után is ugyanúgy törlesz- tenék. Ám a bank ragaszkodik ahhoz, a szövetkezet négy épületet vásárolt, a szövetkezetnek négy épülete szerepeljen a leltárban. Hogy

tervét. És nem is okoskodtak rosszul. A kukoricát kiosztották egyéni művelésű területekre. A munkaegységen felül 5 kilogramm kukoricát kap mázsánként az a tsz-tag, aki 10 mázsás termést ér el. Nyolc kilogrammot, aki 15 mázsa kukoricát termel. És 10 kilogrammot, aki 15 mázsán felüli termést ér el. Ez a jutalékos rendszer tetszett a szövetkezeti tagoknak is. Csakhogy Pócz József elnök szerint a jászberényi járási tanács mezőgazdasági osztálya kimondta: ilyet nem játszunk; Vagy részes művelés lesz, vagy a terven felüli premizálás. A két lehetőség közül választhat a szövetkezet. Az utóbbit választotta. Lehet, hogy nem jár vele rosszul. Ámde a járási mezőgazdasági osztálynak nem volt joga így beavatkozni a termelőszövetkezet dolgába.

VISSZAKANYARODVA

most már a Bercsényi Termelőszövetkezet munkahiányához. Sokat segítene a kertészet, A kertészet munkaigényes üzemág, nagy jövedelemmel. A Bercsényinek van is kertészete, 30 holdas. De ez kevés. Állattenyésztésük intenzív, az állatállomány trágyával ellátja a kertészetet, munkaerő felesII.

A BERCSÉNYI és a Zrínyi Tsz birtokán járva a látottak, hallottak egyaránt arról győztek meg, jó úton halad Jászboldogháza Aranykalá- szon-túli két termelőszövetkezete;

Múlt évi gazdálkodásukat, idei terveiket érdemes összevetni az Aranykalászéval. Ha mindjárt a jövedelem részesedést vesszük! Az Aranykalász 43 forintot osztott egy munkaegységre, a Bercsényi harminchatot; De a Bercsényi gazdái azt mondják, jobban jártak ők a 36 forinttal. És ez igaz;

A Bercsényinél nemcsak az Aranykalász munkaegységértékét megközelítő jövedelemösszeg a meglepő. Hanem az, hogy egy esztendő alatt mit haladt ez a szövetkezet. 1960-ban még a Bercsényi elődje a Zöld Mező és a Hunyadi csak 18 forintot juttatott egy munkaegységre az Aranykalász akkori 41 forintjával szemben. S egy év alatt kereken kétszeresére nőtt a munkaegység értéke a Bercsényiben.

HONNAN? Miből? 1960- ban a két előd szövetkezet 15 mázsás csöves termést takarított Hp kukoricából. Tavaly 18 mázsát, májusi morzsoltban; De úgy, hogy ez a 18 mázsa a tényleges termésnek csak háromnegyede. Egy negyedét a szövetkezeti tagok vitték haza a kukoricaföldről. És itt van a Bercsényi ugrásszerű fejlődésének titka.; Megtalálták a módszerét annak, hogy érdekeltté tegyék a gazdákat a termelésben; És bár a gazdák a tér-' més egyrészét hazavitték, a szövetkezetnek még így is jóval több került a magtárába ugyanakkora földről, mint egy évvel azelőtt.

És hogy az anyagi érdekeltség alkalmazása mire képes? Bizonyság erre a következő. .; Megállapodtak a gazdákkal, hogy a cukorrépát nem munkaegységre művelik; Ellenben minden mázsa cukorrépa után egy kilogramm cukrot kapnak; Nos, tavaly öntözés nélkül 140 mázsa cukorrépát termeltek holdanként; Az idén is nagyon szép a cukorrépájuk.

A véletlen úgy hozta, hogy a Jánoshidára vezető kőút baloldalán vetette az Aranykalász. jobboldalán a Bercsényi a cukorrépát. Egyelésé- hez egyszerre kezdtek. A „vízválasztó” kőút kanyarulatéban megállított Gyuri bácsi, a Bercsényi idős gaz- dásza. Szinte gyerekes örömmel dörzsölte tenyerét«

— Látja elvtárs, mi előbb végzünk.

KIVÁLÓ szorgalommal dolgoznak a beresényisták, ahogy a faluban nevezik őket. Sok panaszt feljegyeztem ugyan náluk, de a legtöbben arról ejtettek szót, nincs elég munkájuk. Januártól márciusig a növénytermesztőknek nem volt mit csinálniuk;

— Fél esztendő és csak ötven munkaegységem van — fakadt ki Turóczi László.

Igaz. nem veszik tekintetbe, hogy a kukoricát, a cukorrépát, s a fontosabb növényeket nem munkaegységre művelik, hanem részesedésre. De ezt tekintve is. valóban küszködik munkahiánnyal a Bercsényi.

Kiutat, az állattenyésztés és a kertészet jelentene. Erről külön-külön érdemes valamit mondani;

Ném arról van szó. hogy bárki is p’marasztalná a Bercsényi állattenyészétét. Ebben az évben például ötszáz sertést hizlalnak. És ebben megelőzték az Aranykalászt. Az Aranykalász ugyan hét- százihúsz hizottsertést ad a közellátásnak, de két és félezer hold földről. A Bercsényinek viszont csak másfél ezer holdriyi birtoka van.

TEHENÉSZETÜK több mint fele törzskönyvezett állomány. Van tehenük« amelytől napi 28—30, évente 4000 liter tejet fejnek. Ilyen tehén megyeszerte nem sok van; Az átlag természetesen gyengébb. Féltő gonddal vigyázzák itt az állatokat. Sikerült négy olyan gazdát beállítani a tehenészetbe, akik egyéni korukban is rajongtak az állatokért. Nem volt nehéz a választás. Jászboldogházán kitüntetés számba megy, ha valaki az állattenyésztésbe kerül. Ráadásul jó a jövedelemelosztási módszer; A tehenészek minden száz liter tej után kapnak egy munkaegységet. Világos, hogy a tehenészek arra törekednek, minél többet fejjenek. Régi tapasztalatból viszont tudják: tejel a tehén, de csak akkor, ha mindennel ellátják. Nos. ebben' nincs hiány;

De ehhez még takarmányait) és épület is kell.

A takarmány termő területet nagyítani nem tudják. Marad hátra bő hozamú takarmányfélék termesztése és a megtermett takarmány tápértékének sokszorozása; Ebben nincs minden rendjén. Sem a Bercsényiben, sem a Zrínyiben, de még az Aranykalászban sem alkalmazzák az állványos lucemaszárítást. Ide tartoznék; de bővebb fejtegetés nélkül s tudják azt a jászboldogházi gazdák és gazdászok, mit jelent a luez a gazdálkodást gátló céltalanság, az már úgylátszik mellékes.

A Zrínyi Termelőszövetkezet elkészítette premizálási

legük van. akkor hát miért nem bővítik legalább kétszeresére már most a kertészetet?

Borzák Lajos (Folytatjuk)