Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-25 / 120. szám
196?. május 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harmincezer csirkét értékesítenek Szomjaznak a földek * az idén a kenderes! Vörös Csepel ü Tsz tagjai A hófehérre meszelt házikók előtt a kifutókban vígan kapirgálnak a kiscsirkék. Távolabb, a keskeny erdősávon túl, a baromfiólak húzódnak, s bennük Balogh Józsefné ^büszkesége — a híres sárga magyár törzstenyészet. Úgyszólván a semmiből teremtették a kenderesi Vörös Csepel tagjai ezt a baromfi- telepet. Két évvel ezelőtt határozták el a Vörös Csepel gazság. Bontott épületanyágból létesítették a szállásokat. Egy ötezres nevelőben nyolcezer jószág szorong. Az elmúlt esztendőben — fennállásuk második évében — ilyen körülmények között is — tízezerrel több baromfit értékesítettek a tervezettnél. S az idei esztendőben? A félmillió forintos bevételi tervüket több mint 200 ezer Ft-tal kívánják tetőzni. Balogh Józsefné és munkatársai nem is olyan régen ti gye-e szép ez a kakas! Csak hamis a betyár! Bizony megcsípte gondozóját, amikor észrevette, hogy meg akarja fogni. No de szerencsére nincs semmi baj, s a kakas meg a gondozója most már a legnagyobb egyetértéssel néznek a fényképezőgép lencséjébe dái, hogy baromfitelepet létesítenek. A vezetőség Balogh Józsefnét bízta meg az első csibeszállítmány átvételével, felnevelésével. Az első esztendőben csak egy háromezres élőn évelőjük volt, meg két ideiglenes óljuk, mégis 15 300 csirkét neveltek fel.No, de most már túl vannak a nehezén, pedig még mindig nem dicsekedhetnek korszerű baromfiteleppel. Először is nagy a zsúfoltegy figyelemreméltó felajánlást tették. Elhatározták, hogy a csibéket 12 hetes korukra 95 dekásokra hizlalják: Az engedélyezett 6 kilogramm takarmány helyett 3,30 kilogrammot használnak fel. Az első szállítmányok már útra keltek a Vörös Csepel Termelőszövetkezet baromfitelepéről. ül ez azt bizonyítja, hogy a gondozónők eleget tesznek vállalásuknak. ~T v. v. Ők is ballagtak ... de nem nézték őket kipirult arcú szülők, hozzátartozók, csak munkatársaik csodálkoztak: miért nem indulnak már munkaidő után hazafelé, miért fésül- ködnek mégis oly nagy gonddal, veszik elő az ABC-t, a füzetet, a ceruzát. Majd izgatottan írnak, olvasnak, számolnak, miközben figyelik, mikor lép be az ajtón a tanító néni, kit pár hónap alatt olyannyira szívükbe zártak, ki annyi türelmet, megértést tanúsított irántuk... Ezen a reggelen nagy napra virradtak. Három hónap után számot adtak tudásukról, levizsgáztak az általános iskola első és második osztályának anyagából. Ezek az emberek az élet mostoha gyermekei voltak. Hatéves korukban nem az iskola fogadta öltét, hanem módosabb gazdák. Kulákok kis pásztorai lettek, s a betűvetés helyett a kapa és a többi szerszám használatát tanulták. A felszabadulás után ők is, mint oly sok más sorstársuk, szégyenkezve rótták a papírra névaláírás helyett azt a bizonyos három keresztet... Am, telt az idő, és a Szolnok Városi Tanács Városgazdálkodási Csoportjának vezetői — köztük Bátaszéki István csoportvezető — elhatározták, hogy megtanítják ,,házilag” írni, olvasni ezeket az embereket, kiknek életkora már erősen megközelíti a négy ik- szet. Először is segítséget kértek a Beloiannisz üti iskola igazgató- helyettesétől Nagy Gizella tanárnőtől. aki személyesen Jött el, s nemcsak könyvet, táblát hozott magával, de egy hivatásos pedagógus, Vályai Jőzscfné is vele jött. Nem volt könnyű a dolgos, nehezen mozgó kezeknek a táblán vezetni a betűk és számok vonalainak sokaságát. Sokszor már- már elfogyott türelmük, hiszen a mindennapi élet gondjai is nyomták vállukat, de a tanító néni lelkes buzdítása mégsem volt hiába. S amikor Panp László elvtárs, a HVDSZ elnöke is tudomást szerzett az oktatásról, ő is igyekezett minden segítséget megadni a szakszervezet részéről a kis csoportnak. ... Ilyen előzmények után érkezett el a vizsga nagy napja, ami, ba nem is volt látványos, de értékében igen sokat jelentett néhány ember számára. Kipirultak az arcok, kissé remegte*: a kezek, am'kt-r nevűket írták a táblára, vaey megoldották a számtanpéldákat, olvasták az aranyszörű bárány meséjét, vagy amikor egy idős tanuló elmondta a mese tartalmát úgy, mintha otthon, unokáinak mesélné. Mindez nemcsak az öregdiákoknak, a pedagógusoknak, hanem a vendégeknek Is felejthetetlen élmény volt. Késő estébe nyúlt az idő, mikor a hat diák megindult a Szabadság téri pincei elyiség ebédlővé aUkítatt termének őt lépcsőjén felfelé, ma- gamögött hagyva a tudomány alsó lépcsőfokát, kilépve a szabadba azzal az elhatározással, hogy újra találkoznak ősszel, ugyanitt, hogy folytassák a megkezdett utat... LITS JÓZSEF CB-titkár, városi tanács vb. városgazdálkodása, Szolnok. Az öntözőszivattyúk gazdát keresnek Több termelőszövetkezetünk szivattyút keres, mert öntözni szeretne. Az AGRO- KER ugyanakkor szivattyúkkal rendelkezik, és várja, mi lesz a raktárban lévő öntöző- berendezések sorsa. A napokban Csizmadia István, a megyei tanács öntözési szakfelügyelője arra kért bennünket, hogy szólaltassuk meg az AGROKER vezetőit és tájékoztassuk a termelőszövetkezeteket: milyen szivattyúkat vásárolhatnak. Fehér József, a vállalat áruforgalmi osztályvezetője készségesen adott felvilágosítást. Végig vezetett bennünket a hatalmas telepen és megmutatta a kihasználatlanul heverő berendezéseket; — öt MA—90-es típusú szivattyú szántóföldi öntözésre alkalmas. Ezeket még nem tudjuk kiadni, mert hiányoznak róluk az idomok, melyekre az öntözőfejeket rá teszik. Az idomok megérkezését azonban minden nap várjuk, szállításukat a Szekszárdi Gépjavító Vállalat Ígérte. Kissé távolabb tíz TO— 300-as típusú berendezést láthatunk. Ezek átemelő szivattyúk, barázdás, illetve árasztásos öntözésre használhatók. Rendelkezünk még nyolc Pajtás típusú átemelő szivattyúval is, — A TLM—2500-as berendezésből ez év első felében á terv szerinti négy helyett hatot kaptak a termel őszöveke- zetek. így a tiszajenői Tisza- gyöngye, a tiszaugi Tisza- gyöngye. a tószegi Dózsa, a fegyvemeki Kossuth és a mezőtúri Petőfi termelőszövetkezetek. A szivattyúkat elvittek s azóta bizonyára üzemeltetik is azokat. ■— A raktáron lévő szivaty- tyúkat miért nem adják át a termelőszövetkezeteknek? — Ez nem rajtunk múlik. Szétosztásuk a megyei tanács mezőgazdasági osztályának feladata: Ez azonban nem történt meg. Az osztály nem értesített bennünket, mely termelőszövetkezetek kapják a szivattyúkat. Kissé csodálkozom Csizmadia elvtárs kérésén. Tudnia kellene, hogy a berendezések szétosztása rajtuk múlik. Ha ez megtörténik, a tsz-ek a szükséges fedezetigazolás bemutatása után azonnal elvihetik a szivattyúkat; Hétfő délutáni látogatásunk óta az öcsödi Kossuth Tsz szerdán szivattyúvásárlásra jelentkezett az AGRO- KER-nél. Vedrődy Gusztáv aláírásával egy TO—300-as szivattyút kiutaltak az öcsö- dieknek. A többi öntözőberendezés azonban kihasználatlanul hever az AGROKER telepén: Jó lenne, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztálya mielőbb intézkedne sorsukról: — máthé — Öntözhetnek, vagy öntöznek Jászár okszálláson ? Két esztendeje a jászárok- szállási csőkutas öntözést példaként emlegették a megyében. Akkor legalább 70 csőkút működött a falu határában. Szinte a csőkút megszállottjai voltak az árok- szállásiak. Fúrták, ásták a kutakat a szövetkezeteik, társadalmi munkában a kiOlyan ipari munkafolyamatoknál, amelyeket villany- motorral meghajtott géppel végeztetnek, nagy különbség van a motor és a meghajtott munkagép számára legkedvezőbb fordultszám között. Legolcsóbban az a villany- motor állítható elő és üzemeltethető, amely percenként 1500—2800 fordulatot tesz, a munkagépek szokásos fordulatszáma viszont ennek csak huszad—ötvened része. Szükség van tehát egy olyan berendezésre. amely a meghajtó motor fordulatszámát a kívánt mértékre csökkentve juttatja tovább a munkagéphez.Ezt a feladatot eddig általában négy—öt fogaskerék- párból álló rendszerekkel oldották meg. Most két magyar gépészmérnök, Ladeczszesek, s vitték a vizet a szomjazó növényzetnek. Így volt. S ezért meglepő most Búzás elvtárs, községi párttitkár és Faragó Sándor tanácselnök közlése. A szövetkezetek öntözőkedve megcsappant. Sőt érthetetlenül sem az Üjbarázda, sem a Táncsics, sem a Szabadság ky Jenő a jászberényi Aprítógépgyár főkonstruktőre és Mészáros Miklós, a gyár tervező mérnöke új berendezést konstruált, amelyben a fo- gaskerékpár-sorozat feladatát egyetlen bolygókerék-rénd- szer látja el. Az új berendezés sokkal kevesebb alkatrészből áll, áll, mint elődei, ezért előállítása, üzemeltetése és karbantartása egyszerűbb és olcsóbb. Súlya és mérete körülbelül egyötöde a hagyományos szerkezeteknek, ugyanakkor hatásfoka lényegesen jobb az eddigieknél: a felhasznált energiának 85—90 százalékát adja tovább. Ladeczky Jenő és Mészáros Miklós szabadalmát az Ipari Vásáron mutatják be a szakértőknek és az érdeklődőknek; vezetőit nem nyugtalanítja: hogy alig történt valami az idei öntözés előkészítésére. Pillanatnyilag 30 csőkút ad vizet a határban. De csak hatból _ öntöznek. S abból a hat kutból is a kertészetet. Szántóföldi öntözés még nem történt. S az is kétséges, lesz-e egyáltalán. Ezen a nyáron 250 hold területet öntöznének Jászárokszállá- son; így fogadták el a szövetkezetek termelési tervében. Igen, de ehhez legalább 10 új csőkút szükséges. Méghozzá a modernebb kiadásból, a csőbélésesből. Nos, a próbafúrást el is végezték. De nem sikerült És ha úgy tetszik, ez kapóra jött a szövetkezeteknek. Most már van ellenérvük: íme* hát nem sikerült a fúrás sem. Nincs ez így rendjén. Ä jászárokszállási szövetkezetekben jól tudják, nem veszteséges fáradozás az öntözés. Olyan horribilis jövedelmük sincs az ottani szövetkezeti gazdáknak, hogy vezetőik ilyen nyugodtan lemondhassanak az öntözés szolgáltatta többlethaszonról. S a gazdák bizonyára nem is vennék jónéven: ha elesnének az öntözés adta forintoktól. B. L. Új magyar fordulatszám- csökkento berendezés Az Aranykalászon túl i. A MEGLEHETŐS kényelemmel berendezett szálloda sehogyse fér a fejembe: S reggel kulcsleadáskor kikívánkozik belőlem a kérdés: mikor épült ez a vendégfogadó? — Huszonkilencben; Ezer- kilencszázhuszonkilencben; Ezzel a válasszal mégin- kább komplikálta a rejtvényt Üveges néni, a szobaasszony. Eszembejut ugyanis, hogy Kisújszállásnak, Túrkevének város létére sincsen még szállodája. Jászboldogháza 1929-ben egy Jászberényhez tartozó tanyacsoport volt csupán vasúti megállóval, távol országos közlekedési mű- úttól, nem sokkal több, mint ezer lakóval; A felszabadulást követő esztendőkben szakadt le Jászberénytől és önállósult községgé. Ki a csudának kellett Me ventíégszálló? — Haja}, leérem, jöttek ide az ügynökök, a marhakeres- kedők. Boldogházát a szarvasmarha tenyésztés éltette és élteti. Kiváló tenyészállatnevelők gazdálkodtak itt. Jómódú gazdák, akik megengedhették maguknak és fiaiknak, hogy gazdasági iskolákat végezzenek: A szaktudás és a falu állattenyésztő hagyományainak eredménye, a külföldön is ismert boldogházi tenyészbika: Tenyésztése ma is százezreket hoz az Aranykalász szövetkezetnek. Szarvasmarhatenyésztésről tejtermeléséről országszerte ismert ez a gazdaság. Hazánk szövetkezeti gazdaságainak versenyében csoportjában tavaly is, az idén is a második díjat biztosította magának: Gazdálkodásának eredményeiről sokat írnak az újságok, megbecsülésnek, köztiszteletnek örvend járásban és megyében. De az Aranykalász a falu határának, a szövetkezeti birtoknak valamivel több mint egyharmadát bírja csak. A mezőgazdálkodásból élők egyharmadát sem tartja el; S mi van a többivel? Erről kevés szó esik: Pedig a község határában az Aranykalászon kívül még két szövetkezeti gazdaság, a Bercsényi és a Zrínyi működik. Gyengébben mint amaz. de nem gyengén: Sőt! Megvallom, azért látogattam ki Boldogházára, hogy vizsgálódjam, miért maradt le a Bercsényi és a Zrínyi mögötte, mégis azt írom meg, hogyan lesz versenytársa. a két másik tsz. MINDENEKELŐTT kívánkozik: a színvonalbeli különbség — mert van ilyen — nem tekinthető teljesen a Zrínyi és a Bercsényi Tsz gazdái szorgalma akarása hiányának, s az Aranykalász előnye nem teljesen csak életrevalóságukat jelenti. Elfogadom Bazsó József, községi tanácselnök véleményét: — Ha a Bercsényi is annyi támogatást kapott volna, mint az Aranykalász, alighanem fordított a gazdálkodási sorrend. Az Aranykalász kétségtelen kiváló gazdaság, megyénk büszkeségei közé tartozik. Alakulásától kezdve rengeteg példát szolgáltatott ambícióra, élniakarásra. Érthető. hogy a szakigazgatási szervek a segíts magadon, az isten is megsegít, régi közmondás módosulásának (segíts magadon, az állam is megsegít) alapján szívesen támogatták a törekvő, a szövetkezést az első percekben is komolyan vevő Aranykalászt; És az az igazság, hogy a gazdák elsősorban önerejükből tették olyanná szövetkezetüket, amilyen jelenleg. Ámde a megkülönböztetésnek bosszantó és a másik két szövetkezet vezetői előtt lehangoló példái is akadnak: A legfrissebb ilyen történet: ezen a héten a községben ülésezik az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. Az ülésre a község vezetőin kívül meghívták Konkoly Bélát, az Aranykalász elnökét is. A másik két szövetkezet elnökét viszont nem. Ez is furcsa különbségtétel. Nem különben a nőtanács . legutóbbi gyűlése, amelynek előadója a nőtanács járási titkára volt. A NÖGYÜLÉSEN főleg a Bercsényi Tsz gazdáinak feleségei, lányai jelentek meg. Az előadó viszont váltig az Aranykalász dolgairól beszélt nekik. És ez joggal sértette a bercsényies asszonyok hiúságát; A község vezetői elmeséltek egy múlt évi történetet. Arról értesültek, hogy szövetkezetek pótlólag vásárolhatnak gépeket a fel nem használt megyei beruházási keret terhére. Nyomban Szolnokra utazott az Aranykalász és a Bercsényi elnöke. Az Aranykalász elnökét így fogadták: — Parancsolj. Bélám, válassz magatoknak. A Bercsényi .elnökét pedig így az AGROKER irodájában: — Sajnos, nem tudunk semmit adni. A Bercsényi akkori elnöke, Muhari Károly elkeseredve tért haza. A Zrínyi Tsz kilenc kilométerre a falutól, kinn a Csikós tanyákon gazdálkodik bekötőút, telefon, villany nélkül, rossz időben csak gyalogosan megközelíthető terepen. Csak egy apróság, Répaszeletet lehetett igényelni, Az Aranykalász itt van a központban, szóltak neki: Azonnal igényelt is ebből az olcsó és értékes takarmányból. Mire a Zrínyihez kijutott a hír, már elfogyott a szelet. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet távlati majortelepítési tervét a Földművelésügyi Minisztérium készítette el. A major valóban korszerűnek ígérkezik. A Bercsényi állatállományát ezzel szemben 12, ideiglenesen átalakított tanyába he^ lyezték el; Az Aranykalász istállóinak ellenőrzése, takarmányellátása könnyű. A Bercsényi és a Zrínyi szövetkezetek állatainak takarmányozása nehézkes, körülményes. a takarmányszállítás sok fogatot, gépet igényel, a takarmányozás ellenőrzése pedig szinte lehetetlen. És megtörtént, hogy a Bercsényi elődje, a Hunyadi Termelőszövetkezet építkezni akart 1959-ben; Már a téglát is kihordták az épülethez, s akkor egyszerre megvonták tőlük az építkezési hitelt, ezzel az építkezési lehetőséget is. MINDJÁRT az indulás évében előnyhöz jutott az Aranykalász az ökörszerző- déssel is, A szövetkezeti gazdák közösbe vitt jószágfeleslegét mindhárom szövetkezet értékesítette, de csak az Aranykalász kapott rá szerződést, s ezzel együttjáróan szerződési felárat és a szerződéssel járó kedvezményeket is. Hány meg hány ilyen‘példát soroltak el a vezetők és a szövetkezeti tagok, amelyek arra vallanak, hogy nem egyenlően mérik a kedvezményeket, a segítséget a három szövetkezet között. Ide tartozik., hogy a szakvezetők —- még a minisztériumiak is — szívesen meglátogatják az Aranykalász birtokát, de a Zrínyi és a Bercsényi szövetkezetbe leginkább csak a község vezetői járnak; A Zrínyi szövetkezetbe különösen a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozóit látnák szívesen, ha sűrűbben jönnének. Igaz ettől a gyakorlattól lapunk sem mentes. Az Aranykalász birtokán jómagam is legalább tízszer jártam, de a mostani boldogházi látogatásomkor kérdeztem meg a kö;zségi párttitkártól. merre van a Bercsényi és a Zrínyi portája, PEDIG Jászboldogházán az Aranykalászon kívül még két életképes szövetkezét gazdálkodik. S a két gazdaság ha ez évben nem, de jövőre már az Aranykalász riválisa lesz. (Folytatjuk) Borzák Lajos