Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-25 / 120. szám

196?. május 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harmincezer csirkét értékesítenek Szomjaznak a földek * az idén a kenderes! Vörös Csepel ü Tsz tagjai A hófehérre meszelt házi­kók előtt a kifutókban ví­gan kapirgálnak a kiscsir­kék. Távolabb, a keskeny er­dősávon túl, a baromfiólak húzódnak, s bennük Balogh Józsefné ^büszkesége — a híres sárga magyár törzste­nyészet. Úgyszólván a semmiből te­remtették a kenderesi Vörös Csepel tagjai ezt a baromfi- telepet. Két évvel ezelőtt határoz­ták el a Vörös Csepel gaz­ság. Bontott épületanyágból létesítették a szállásokat. Egy ötezres nevelőben nyolc­ezer jószág szorong. Az elmúlt esztendőben — fennállásuk második évében — ilyen körülmények között is — tízezerrel több barom­fit értékesítettek a tervezett­nél. S az idei esztendőben? A félmillió forintos bevé­teli tervüket több mint 200 ezer Ft-tal kívánják tetőzni. Balogh Józsefné és munka­társai nem is olyan régen ti gye-e szép ez a kakas! Csak hamis a betyár! Bizony megcsípte gondozóját, amikor észrevette, hogy meg akarja fogni. No de szerencsére nincs semmi baj, s a kakas meg a gondozója most már a legnagyobb egyetértéssel néznek a fényképezőgép lencséjébe dái, hogy baromfitelepet lé­tesítenek. A vezetőség Ba­logh Józsefnét bízta meg az első csibeszállítmány átvéte­lével, felnevelésével. Az első esztendőben csak egy háromezres élőn évelőjük volt, meg két ideiglenes ól­juk, mégis 15 300 csirkét ne­veltek fel.­No, de most már túl van­nak a nehezén, pedig még mindig nem dicsekedhetnek korszerű baromfiteleppel. Először is nagy a zsúfolt­egy figyelemreméltó fel­ajánlást tették. Elhatározták, hogy a csibéket 12 hetes ko­rukra 95 dekásokra hizlalják: Az engedélyezett 6 kilo­gramm takarmány helyett 3,30 kilogrammot használnak fel. Az első szállítmányok már útra keltek a Vörös Cse­pel Termelőszövetkezet ba­romfitelepéről. ül ez azt bi­zonyítja, hogy a gondozónők eleget tesznek vállalásuknak. ~T v. v. Ők is ballagtak ... de nem nézték őket kipirult arcú szülők, hozzátartozók, csak munkatársaik csodálkoztak: mi­ért nem indulnak már munka­idő után hazafelé, miért fésül- ködnek mégis oly nagy gonddal, veszik elő az ABC-t, a füzetet, a ceruzát. Majd izgatottan írnak, olvasnak, számolnak, miközben figyelik, mikor lép be az ajtón a tanító néni, kit pár hónap alatt olyannyira szívükbe zártak, ki annyi türelmet, megértést ta­núsított irántuk... Ezen a reggelen nagy napra virradtak. Három hónap után számot adtak tudásukról, levizs­gáztak az általános iskola első és második osztályának anyagá­ból. Ezek az emberek az élet mos­toha gyermekei voltak. Hatéves korukban nem az iskola fogadta öltét, hanem módosabb gazdák. Kulákok kis pásztorai lettek, s a betűvetés helyett a kapa és a többi szerszám használatát ta­nulták. A felszabadulás után ők is, mint oly sok más sorstársuk, szégyenkezve rótták a papírra névaláírás helyett azt a bizonyos három keresztet... Am, telt az idő, és a Szolnok Városi Tanács Városgazdálkodási Csoportjának vezetői — köztük Bátaszéki István csoportvezető — elhatározták, hogy megtanítják ,,házilag” írni, olvasni ezeket az embereket, kiknek életkora már erősen megközelíti a négy ik- szet. Először is segítséget kértek a Beloiannisz üti iskola igazgató- helyettesétől Nagy Gizella ta­nárnőtől. aki személyesen Jött el, s nemcsak könyvet, táblát hozott magával, de egy hivatá­sos pedagógus, Vályai Jőzscfné is vele jött. Nem volt könnyű a dolgos, ne­hezen mozgó kezeknek a táblán vezetni a betűk és számok vo­nalainak sokaságát. Sokszor már- már elfogyott türelmük, hiszen a mindennapi élet gondjai is nyomták vállukat, de a tanító néni lelkes buzdítása mégsem volt hiába. S amikor Panp Lász­ló elvtárs, a HVDSZ elnöke is tudomást szerzett az oktatásról, ő is igyekezett minden segítsé­get megadni a szakszervezet ré­széről a kis csoportnak. ... Ilyen előzmények után ér­kezett el a vizsga nagy napja, ami, ba nem is volt látványos, de értékében igen sokat jelen­tett néhány ember számára. Ki­pirultak az arcok, kissé remeg­te*: a kezek, am'kt-r nevűket írták a táblára, vaey megoldot­ták a számtanpéldákat, olvasták az aranyszörű bárány meséjét, vagy amikor egy idős tanuló el­mondta a mese tartalmát úgy, mintha otthon, unokáinak me­sélné. Mindez nemcsak az öregdiá­koknak, a pedagógusoknak, ha­nem a vendégeknek Is felejthe­tetlen élmény volt. Késő estébe nyúlt az idő, mikor a hat diák megindult a Szabadság téri pin­cei elyiség ebédlővé aUkítatt ter­mének őt lépcsőjén felfelé, ma- gamögött hagyva a tudomány alsó lépcsőfokát, kilépve a sza­badba azzal az elhatározással, hogy újra találkoznak ősszel, ugyanitt, hogy folytassák a meg­kezdett utat... LITS JÓZSEF CB-titkár, városi tanács vb. városgazdálko­dása, Szolnok. Az öntözőszivattyúk gazdát keresnek Több termelőszövetkeze­tünk szivattyút keres, mert öntözni szeretne. Az AGRO- KER ugyanakkor szivattyúk­kal rendelkezik, és várja, mi lesz a raktárban lévő öntöző- berendezések sorsa. A napok­ban Csizmadia István, a me­gyei tanács öntözési szakfel­ügyelője arra kért bennün­ket, hogy szólaltassuk meg az AGROKER vezetőit és tájé­koztassuk a termelőszövetke­zeteket: milyen szivattyúkat vásárolhatnak. Fehér József, a vállalat áruforgalmi osztályvezetője készségesen adott felvilágo­sítást. Végig vezetett ben­nünket a hatalmas telepen és megmutatta a kihasználatla­nul heverő berendezéseket; — öt MA—90-es típusú szivattyú szántóföldi öntözés­re alkalmas. Ezeket még nem tudjuk kiadni, mert hiányoz­nak róluk az idomok, me­lyekre az öntözőfejeket rá te­szik. Az idomok megérkezé­sét azonban minden nap vár­juk, szállításukat a Szekszár­di Gépjavító Vállalat Ígérte. Kissé távolabb tíz TO— 300-as típusú berendezést lát­hatunk. Ezek átemelő szivattyúk, barázdás, illetve árasztásos öntözésre használhatók. Ren­delkezünk még nyolc Pajtás típusú átemelő szivattyúval is, — A TLM—2500-as beren­dezésből ez év első felében á terv szerinti négy helyett ha­tot kaptak a termel őszöveke- zetek. így a tiszajenői Tisza- gyöngye, a tiszaugi Tisza- gyöngye. a tószegi Dózsa, a fegyvemeki Kossuth és a mezőtúri Petőfi termelőszö­vetkezetek. A szivattyúkat elvittek s azóta bizonyára üzemeltetik is azokat. ■— A raktáron lévő szivaty- tyúkat miért nem adják át a termelőszövetkezeteknek? — Ez nem rajtunk múlik. Szétosztásuk a megyei tanács mezőgazdasági osztályának feladata: Ez azonban nem történt meg. Az osztály nem értesített bennünket, mely termelőszövetkezetek kapják a szivattyúkat. Kissé csodál­kozom Csizmadia elvtárs ké­résén. Tudnia kellene, hogy a berendezések szétosztása rajtuk múlik. Ha ez megtör­ténik, a tsz-ek a szükséges fedezetigazolás bemutatása után azonnal elvihetik a szi­vattyúkat; Hétfő délutáni látogatá­sunk óta az öcsödi Kossuth Tsz szerdán szivattyúvásár­lásra jelentkezett az AGRO- KER-nél. Vedrődy Gusztáv aláírásával egy TO—300-as szivattyút kiutaltak az öcsö- dieknek. A többi öntözőberendezés azonban kihasználatlanul he­ver az AGROKER telepén: Jó lenne, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztálya mi­előbb intézkedne sorsukról: — máthé — Öntözhetnek, vagy öntöznek Jászár okszálláson ? Két esztendeje a jászárok- szállási csőkutas öntözést példaként emlegették a me­gyében. Akkor legalább 70 csőkút működött a falu ha­tárában. Szinte a csőkút megszállottjai voltak az árok- szállásiak. Fúrták, ásták a kutakat a szövetkezeteik, társadalmi munkában a ki­Olyan ipari munkafolya­matoknál, amelyeket villany- motorral meghajtott géppel végeztetnek, nagy különbség van a motor és a meghajtott munkagép számára legked­vezőbb fordultszám között. Legolcsóbban az a villany- motor állítható elő és üze­meltethető, amely percenként 1500—2800 fordulatot tesz, a munkagépek szokásos fordu­latszáma viszont ennek csak huszad—ötvened része. Szük­ség van tehát egy olyan be­rendezésre. amely a meghaj­tó motor fordulatszámát a kí­vánt mértékre csökkentve juttatja tovább a munkagép­hez.­Ezt a feladatot eddig álta­lában négy—öt fogaskerék- párból álló rendszerekkel oldották meg. Most két ma­gyar gépészmérnök, Ladecz­szesek, s vitték a vizet a szomjazó növényzetnek. Így volt. S ezért meglepő most Búzás elvtárs, községi párttitkár és Faragó Sándor tanácselnök közlése. A szö­vetkezetek öntözőkedve meg­csappant. Sőt érthetetlenül sem az Üjbarázda, sem a Táncsics, sem a Szabadság ky Jenő a jászberényi Aprí­tógépgyár főkonstruktőre és Mészáros Miklós, a gyár ter­vező mérnöke új berendezést konstruált, amelyben a fo- gaskerékpár-sorozat feladatát egyetlen bolygókerék-rénd- szer látja el. Az új berendezés sokkal kevesebb alkatrészből áll, áll, mint elődei, ezért előál­lítása, üzemeltetése és kar­bantartása egyszerűbb és ol­csóbb. Súlya és mérete kö­rülbelül egyötöde a hagyo­mányos szerkezeteknek, ugyanakkor hatásfoka lénye­gesen jobb az eddigieknél: a felhasznált energiának 85—90 százalékát adja tovább. Ladeczky Jenő és Mészáros Miklós szabadalmát az Ipari Vásáron mutatják be a szakértőknek és az érdeklő­dőknek; vezetőit nem nyugtalanítja: hogy alig történt valami az idei öntözés előkészítésére. Pillanatnyilag 30 csőkút ad vizet a határban. De csak hatból _ öntöznek. S abból a hat kutból is a kertészetet. Szántóföldi öntözés még nem történt. S az is kétséges, lesz-e egyáltalán. Ezen a nyáron 250 hold területet öntöznének Jászárokszállá- son; így fogadták el a szö­vetkezetek termelési tervé­ben. Igen, de ehhez legalább 10 új csőkút szükséges. Még­hozzá a modernebb kiadás­ból, a csőbélésesből. Nos, a próbafúrást el is végezték. De nem sikerült És ha úgy tetszik, ez kapóra jött a szö­vetkezeteknek. Most már van ellenérvük: íme* hát nem sikerült a fúrás sem. Nincs ez így rendjén. Ä jászárokszállási szövetkeze­tekben jól tudják, nem vesz­teséges fáradozás az öntözés. Olyan horribilis jövedelmük sincs az ottani szövetkezeti gazdáknak, hogy vezetőik ilyen nyugodtan lemondhas­sanak az öntözés szolgáltatta többlethaszonról. S a gazdák bizonyára nem is vennék jónéven: ha eles­nének az öntözés adta forin­toktól. B. L. Új magyar fordulatszám- csökkento berendezés Az Aranykalászon túl i. A MEGLEHETŐS kénye­lemmel berendezett szálloda sehogyse fér a fejembe: S reggel kulcsleadáskor kikí­vánkozik belőlem a kérdés: mikor épült ez a vendégfo­gadó? — Huszonkilencben; Ezer- kilencszázhuszonkilencben; Ezzel a válasszal mégin- kább komplikálta a rejtvényt Üveges néni, a szobaasszony. Eszembejut ugyanis, hogy Kisújszállásnak, Túrkevének város létére sincsen még szállodája. Jászboldogháza 1929-ben egy Jászberényhez tartozó tanyacsoport volt csupán vasúti megállóval, tá­vol országos közlekedési mű- úttól, nem sokkal több, mint ezer lakóval; A felszabadu­lást követő esztendőkben sza­kadt le Jászberénytől és ön­állósult községgé. Ki a csudá­nak kellett Me ventíégszálló? — Haja}, leérem, jöttek ide az ügynökök, a marhakeres- kedők. Boldogházát a szarvasmar­ha tenyésztés éltette és élte­ti. Kiváló tenyészállatneve­lők gazdálkodtak itt. Jómódú gazdák, akik megengedhették maguknak és fiaiknak, hogy gazdasági iskolákat végezze­nek: A szaktudás és a falu állattenyésztő hagyományai­nak eredménye, a külföldön is ismert boldogházi tenyész­bika: Tenyésztése ma is százez­reket hoz az Aranykalász szövetkezetnek. Szarvasmar­hatenyésztésről tejtermelésé­ről országszerte ismert ez a gazdaság. Hazánk szövetke­zeti gazdaságainak versenyé­ben csoportjában tavaly is, az idén is a második díjat biztosította magának: Gaz­dálkodásának eredményeiről sokat írnak az újságok, meg­becsülésnek, köztiszteletnek örvend járásban és megyé­ben. De az Aranykalász a falu határának, a szövetkezeti birtoknak valamivel több mint egyharmadát bírja csak. A mezőgazdálkodásból élők egyharmadát sem tartja el; S mi van a többivel? Erről ke­vés szó esik: Pedig a község határában az Aranykalászon kívül még két szövetkezeti gazdaság, a Bercsényi és a Zrínyi működik. Gyengébben mint amaz. de nem gyengén: Sőt! Megvallom, azért láto­gattam ki Boldogházára, hogy vizsgálódjam, miért maradt le a Bercsényi és a Zrínyi mögötte, mégis azt írom meg, hogyan lesz ver­senytársa. a két másik tsz. MINDENEKELŐTT kíván­kozik: a színvonalbeli kü­lönbség — mert van ilyen — nem tekinthető teljesen a Zrínyi és a Bercsényi Tsz gazdái szorgalma akará­sa hiányának, s az Aranyka­lász előnye nem teljesen csak életrevalóságukat jelenti. El­fogadom Bazsó József, köz­ségi tanácselnök véleményét: — Ha a Bercsényi is annyi támogatást kapott volna, mint az Aranykalász, aligha­nem fordított a gazdálkodási sorrend. Az Aranykalász kétségte­len kiváló gazdaság, me­gyénk büszkeségei közé tar­tozik. Alakulásától kezdve rengeteg példát szolgáltatott ambícióra, élniakarásra. Ért­hető. hogy a szakigazgatási szervek a segíts magadon, az isten is megsegít, régi köz­mondás módosulásának (se­gíts magadon, az állam is megsegít) alapján szívesen támogatták a törekvő, a szö­vetkezést az első percekben is komolyan vevő Aranyka­lászt; És az az igazság, hogy a gazdák elsősorban önerejük­ből tették olyanná szövetke­zetüket, amilyen jelenleg. Ámde a megkülönböztetés­nek bosszantó és a másik két szövetkezet vezetői előtt le­hangoló példái is akadnak: A legfrissebb ilyen történet: ezen a héten a községben ülésezik az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. Az ülésre a köz­ség vezetőin kívül meghív­ták Konkoly Bélát, az Aranykalász elnökét is. A másik két szövetkezet elnö­két viszont nem. Ez is furcsa különbségtétel. Nem külön­ben a nőtanács . legutóbbi gyűlése, amelynek előadója a nőtanács járási titkára volt. A NÖGYÜLÉSEN főleg a Bercsényi Tsz gazdáinak fe­leségei, lányai jelentek meg. Az előadó viszont váltig az Aranykalász dolgairól beszélt nekik. És ez joggal sértette a bercsényies asszonyok hiúsá­gát; A község vezetői elme­séltek egy múlt évi történe­tet. Arról értesültek, hogy szövetkezetek pótlólag vásá­rolhatnak gépeket a fel nem használt megyei beruházási keret terhére. Nyomban Szol­nokra utazott az Aranykalász és a Bercsényi elnöke. Az Aranykalász elnökét így fo­gadták: — Parancsolj. Bélám, vá­lassz magatoknak. A Bercsényi .elnökét pedig így az AGROKER irodájá­ban: — Sajnos, nem tudunk semmit adni. A Bercsényi akkori elnöke, Muhari Károly elkeseredve tért haza. A Zrínyi Tsz kilenc kilo­méterre a falutól, kinn a Csi­kós tanyákon gazdálkodik bekötőút, telefon, villany nélkül, rossz időben csak gyalogosan megközelíthető terepen. Csak egy apróság, Répaszeletet lehetett igényel­ni, Az Aranykalász itt van a központban, szóltak neki: Azonnal igényelt is ebből az olcsó és értékes takarmány­ból. Mire a Zrínyihez kiju­tott a hír, már elfogyott a szelet. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet távlati majorte­lepítési tervét a Földműve­lésügyi Minisztérium ké­szítette el. A major valóban korszerűnek ígérkezik. A Bercsényi állatállományát ezzel szemben 12, ideiglene­sen átalakított tanyába he^ lyezték el; Az Aranykalász istállóinak ellenőrzése, ta­karmányellátása könnyű. A Bercsényi és a Zrínyi szövet­kezetek állatainak takarmá­nyozása nehézkes, körülmé­nyes. a takarmányszállítás sok fogatot, gépet igényel, a takarmányozás ellenőrzése pedig szinte lehetetlen. És megtörtént, hogy a Ber­csényi elődje, a Hunyadi Ter­melőszövetkezet építkezni akart 1959-ben; Már a téglát is kihordták az épülethez, s akkor egyszerre megvonták tőlük az építkezési hitelt, ez­zel az építkezési lehetőséget is. MINDJÁRT az indulás évében előnyhöz jutott az Aranykalász az ökörszerző- déssel is, A szövetkezeti gaz­dák közösbe vitt jószágfeles­legét mindhárom szövetkezet értékesítette, de csak az Aranykalász kapott rá szer­ződést, s ezzel együttjáróan szerződési felárat és a szer­ződéssel járó kedvezménye­ket is. Hány meg hány ilyen‘pél­dát soroltak el a vezetők és a szövetkezeti tagok, amelyek arra vallanak, hogy nem egyenlően mérik a kedvez­ményeket, a segítséget a há­rom szövetkezet között. Ide tartozik., hogy a szakvezetők —- még a minisztériumiak is — szívesen meglátogatják az Aranykalász birtokát, de a Zrínyi és a Bercsényi szövet­kezetbe leginkább csak a község vezetői járnak; A Zrí­nyi szövetkezetbe különösen a járási tanács mezőgazdasá­gi osztályának dolgozóit lát­nák szívesen, ha sűrűbben jönnének. Igaz ettől a gya­korlattól lapunk sem mentes. Az Aranykalász birtokán jó­magam is legalább tízszer jártam, de a mostani boldog­házi látogatásomkor kérdez­tem meg a kö;zségi párttit­kártól. merre van a Bercsé­nyi és a Zrínyi portája, PEDIG Jászboldogházán az Aranykalászon kívül még két életképes szövetkezét gaz­dálkodik. S a két gazdaság ha ez évben nem, de jövőre már az Aranykalász riválisa lesz. (Folytatjuk) Borzák Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents