Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-05 / 103. szám

Száznegyvennyolcra emelke­dett a japán vasúti szerencsét­lenség halálos áldozatainak száma Tokió (MTI). A mikavasi- mai japán vasútállomásnál történt csütörtöki vonatsze­rencsétlenség halálos áldoza­tainak száma péntekre elér­te a száznegyvennyolcat. A 384 sebesült közül 124 álla­pota válságos. A vasutasokból és rendőri egységekből álló mentőoszta­gok hatalmas ívlámpák fé­nyénél egész éjjel folytatták a mentési munkálatokat, hogy kiszabadítsák a roncsok kö­zé szorult életbenmaradotta- kat. A japán vasútak történeté­ben a pénteki volt a máso­dik legsúlyosabb szerencsét­lenség; 1947-ben egy vonat kisiklása következtében 184- en haltak meg, (Reuter, AP — MTI) Bart a Ferenc, a bagger kezelője a bányából nyersanyag- Jo ütemben halad az égetőkemence építése. Tüdős Kál- gal tölti a csillékéi mán brigádja tagjaival rövidesen befejezi m építkezési munkát, V1LAC PnOVETATIJMKCYESm..JT!TTK! SZOLNOK megyei Wéftlaf* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANACS LAPJA XITT. évfolyam, 103. szám, Ara SO fiilép 1962, május 5„ szombat, Negyedévi C mérleg Szokatlanul hangzik, de így van; megyénk ipari üzemeinek első negyedévi termelési értéke a bázishoz viszonyítva csökkent. Köz­rejátszott ebben az, hogy a Szolnoki Cukorgyár ta­valy termelt az első ne­gyedévben is, most meg nem. Á minisztériumi ipar­hoz tartozó fontosabb élel­miszeripari üzemek lema­radása volt azonban a leg­számottevőbb. A malom­ipari vállalat 78,2, a Ba­romfifeldolgozó Vállalat pedig 86,5 százalékát nyúj­totta a bázisidőszakban el­ért teljesítményének. Örvendetes viszont, hogy a helyiipari üzemek 11,9 ' százalékkal többet produ­káltak az első negyedév­ben, mint 1961 azonos idő­szakában, s létszámgazdál­kodásuk sem romlott. A munkások átlagos állomá­nyi létszáma a megye szo­cialista Iparában kevesebb Volt az utóbbi három hó­napban, mint a bázisidő­szakban, — a munkások és alkalmazottak átlagos ál­lományi létszáma viszont több» Tavaly az első negyedév végén, s az azt követő idő­szakban történt meg a normák rendezése. Néhá- nyan azt hangoztatták ak­koriban, hogy a munkások keresete jelentős mérték­ben csökkent annak követ­keztében. S mit mutatnak ö tények? A munkások át­lagos keresete az első ne­gyedévben 1,8 százalékkal magasabb volt, mint 1961 első három hónapjában. Néhány műszaki-gazda­sági mutató is kedvezően alakult az utóbbi időszak­ban. A formázőtér kihasz­nálása szürke öntvények­nél köíel nyolc százalékkal jobb, mint a bázisidőszak­ban, Nem mindennel ál­lunk azonban ilyen jól, — a papírgyárban a víz- és rostveszteség például na­gyobb volt az első negyed­évben, mint 1961 azonos időszakában. Figyelemreméltó, hogy a bázishoz viszonyítva 19 fontosabb cikket tekintve csak péksüteményből, vaj­ból, fogyasztói tejből és bőrcipőből termeltünk ke­vesebbet, a többi tizenöt­ből lényegesen többet. A kénsavgyártásban például 16.3, a földgáztermelésben 95,5, a vasöntvények készí­tésében 19.4 százalékkal haladtuk meg a bázisidő­szak termelési szintjét. Új munkamódszer bevezetésére készülnek a Jászberényi Aprítógépgyárban Jakos János igazgató azon­nal Kovács üzemvezetőért te­lefonált, mikor elmondottuk, hogy a forgácsoló üzemrész új munkamódszerének beve­zetéséről szeretnénk hallani. — Addig is míg megérke­zik, elmondom, hogy már régebben készülünk a for­gácsoló átszervezésére, de ed­dig mindig áthághatatlan akadályként tornyosult elénk, hogy nem volt megfelelő anyagtartalékunk. így is dol­gozóink lelkes munkájának és megértésének köszönhet­jük, hogy első negyedéves tervünket 104 százalékra tel­jesítettük. Kovács István üzemvezető elvtárs birodalmában, élet­ben mutatta be mindazt, amit csinálni akarnak. Az új megmunkálási mód­szerről elmondotta, hogy a szovjet Mikrofanov rendszer és a ciklikus gyártás tapasz­talataira épül fel. Ha bevá­Versenymozgalom a tiszafüredi x járásban Eddig öt közös gazdaság nevezett be a tiszafüredi já­rásból az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére in­dított munkaversenybe, A tiszafüredi Hámán Kató Tsz 393 ezer forinttal, a ti- szaderzsi Kossuth Tsz 1 millió forinttal, a tiszaör- vényí Dózsa Tsz 310 ezer forinttal, a tiszaszöllősi Pe­tőfi Tsz 304 ezer forinttal, a tiszaigari Petőfi Tsz pe­dig 240 ezer forinttal kí­vánja túlteljesíteni áruér­tékesítési előirányzatát. Ezek az elhatározások bri­gádvezetői értekezleteken, a termelőszövetkezetek köz­gyűlésein születtek; A tisza- derzsi Kossuth Tsz tagjai például a pártszervezet ja­vaslata alapján vállalta, hogy borsóból 11 métermázsa he­lyett kétszeri kapálással 15 métermázsát termelnek hol­danként. Kukoricából műtrágyázás­sal és öntözéssel a tervezett 23 métermázsás átlagter­mést 28 métermázsára tel­jesítik májusi morzsoltban számolva. A szövetkezet tagjai az el­múlt őszön 1030 holdon vetet­tek kenyérgabonát. A terv­ben meghatározott 13,90 mé­termázsás átlagtermés he­lyett most a 15 métermázsást tűzték ki célul. Ük, jelentős termelékenység növekedést várnak tőle. — Hosszabb gyakorlati mé­rések alapján rendszerbefog­laltuk a forgácsolóban készí­tett alkatrészeket és arra a megállapításra jutottunk, hogy ha szerszámgépeinket megfelelően átcsoportosítjuk, akkor lényegesen lerövidíthe­tő a belső szállítás útja. Egy­szerűsíteni lehet, a munka irányítását és naponta ellen­őrizhető a gyártott alkatré­szek mennyisége és minősé­ge is. — Mit jelent ez a gyakor­latban ? — Egy példát mondok. A tőrőtengelyen 8 munkaműve­letet kell elvégezni. Eddig tizenkilenc embernek kellett a tengelyhez nyúlni, míg az elkészült. Jobb munkacso­portosítással ezután csak tíz ember szükséges e munka­darab elkészítéséhez. — Csak a forgácsolóban ve­zetnek be új munkamód­szert? — Igen. A nagycsarnokban inkább a magasabb gépki­használásra törekszünk. Szi­gorúbb programozással akar­juk ezt megoldani — magya­rázza az üzemvezető. — Ha a dolgozó egy hétre előre tudja, hogy mit kell gyárta­nia és az anyag is biztosítva lesz hozzá, akkor ígérem, hogy a közeljövőben jó ered­ményekről számolhatok be, MA: T oldal Együtt munkában, örömben, gondban * EMBERFORMALÖ MŰVÉSZET T oldal CSALÁDI KÖRBEN 0 oldal EGY INTÉZET TlZ ESZTENDEJÉRŐL * HÍREK * MAI MŰSOR * RÁDIÓMŰSOR Fehér Lajos elvíárs TöröltszcDliniklóson Pénteken délelőtt me­sénkbe látogatott Fehér La­jos elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Szolnokról Csáki István elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára és Fodor Mi­hály elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese kísére­tében Törökszentmiklósra látogatott, ahol a délelőtt folyamán a járási és városi pártbizottság vezetőive] ta­lálkozott. Fehér elvtárs a kora dél­utáni órákban megtekintette a Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár épülő csarnokát és a többi üzem­részét. Beszélgetett a mun­kásokkal, majd a műszak befejezése utáni pártnapon előadást tartott. Fehér elv- társ szavait sok környékbeli tsz-tag is meghallgatta. Fe­hér elvtárs látogatására kö­vetkező számunkban vissza­térünk. ^ Hatvan új csők út a Jászságban A vízben szegény jászsági vidéken a termelőszövetkeze­tek csőkutak vizével ellensú­lyozzák a nyári szárazságot. Két bárom év óta állandóan növelik az expressz-kütak számát. így az elmúlt eszten­dőben közéi 1300 hold szán­tóföldi növényt öntözhettek. Ebben az évben újabb terü­leteket, — mintegy 620 hol­dat — kapcsolnak be a cső­kutas öntözésbe. Ez a terület- növelés 60 új kút fúrását te­szi szükségessé. A vízügyi igazgatóság ter­vei alapján a pusztamonosto­ri, a jászszentandrási, a jász- fényszarui és a jászárokszál­lási termelőszövetkezetek kútfúró brigádjai megkezd­ték a munkát. Az idén már a Jászságban is megjelennek az esőztető berendezések. Egy-egy gépet négy-öt kút vizével táplálnak. Új kezdeményezés a kereskedelemben a boltok rendbentaríására A belkereskedelmi minisz­ter utasítást adott ki a ke­reskedelmi egységek, áruhá­zak, boltok és vendéglátó he­lyiségek rendbentartásának fokozására. Kötelességévé teszi a ke­reskedelmi vállalatoknak, hogy többet törődjenek a boltok és vendéglátó helyek Külső és belső rendjével, tisz­tán, csinosan tartásával. Az utasítás szerint törekedni kell arra, hogy a vállalatok terven felül saját erőforrá­saikból minél több ilyen fel­adatot végezzenek el. Támo­gassák a dolgozóknak min­den erre irányuló kezdemé­nyezését. Követendő példa a soproni Vendéglátó Vállalat egyes üzleteinek, például a Deák kisvendéglő dolgozói­nak kezdeményezése, akik rendes üzleti munkájukon felül, igen helyesen, munka­időben, túlmunka nélkül el­végzik a kirakatok rendsze­res portalanítását, a portá­lak rendbentartását a szoká­sos. tisztítási időszakok kö­zött, az áruk minél tetszető­sebb’ és célszerűbb kirakását. Az Ilyen feladatokat felosz­tották egymás között és min­denki felelős saját területé­nek rendjéért. A boltok csinosítására in­dult mozgalom eredményeit évenként egyszer értékelik és a belkereskedelmi miniszter negyvenezer forinttal jutal­mazza a legjobb eredményt elérő vállalatok vezetőit és dolgozóit, ezenkívül kétszáz­ezer forint értékű új beren­dezési tárgyat is kapnak. A jutalmazott vállalatok egyút­tal miniszteri dicséretben is részesülnek. (MTI) szabad népek hatalmas közössége A Pravda pénteki száma írja „A szabad népek hatal­mas közössége” című vezér­cikkében: — Korunk hatalmas forra­dalmi erői a marxista-leni­nista elméletre támaszkodva döntő módon megváltoztat­ták a világ arculatát. Az im­perializmus — a demokrácia és a haladás megfojtója — visszavonhatatlanul elveszí­tette korábbi hatalmát. — Korunk középpontjában a nemzetközi munkásosztály áll és ennek szülötte: a szo­cialista világrendszer. A Szovjetunió győzelmes hala­dásában, a szocialista közös­séghez tartozó országok nagy sikereiben „a világ népei sa­ját fényes jövőjüket látják. — Az új- társadalmi rend­szer biztosította a termelő­erők példátlan gyors fejlő­dését, a dolgozók éietszínvte- nalának szakadatlan emelke­dését, az ember széleskörű szociális és politikai jogait. Ma már nem egy ország, ha­nem egy nagy államcsoport tapasztalatai bizonyítják a szocializmus döntő fölényét — A szocialista országok győzelmei szemmel láthatóan bizonyítják a népeknek, hogy csak a szocializmus útján le­het kolosszális arányúvá fej­leszteni a termelőerőket és megteremteni az anyagi és szellemi javak igazi bőségét. Megkezdődött a nyersgyártás A törökszentmiklósi téglagyárban megkezdték Ismét a nyerstégla gyártását. Ez évben 9 millió nyerstéglát gyár­tanak. Két éve ugyanis, mióta a kemenceépítkezés folyik, nagyon lelassult a munka ebben az üzemben. Mint meg­tudtuk, a kemence építkezési munkáit rövidesen befeje­zik, s május második felében megkezdik az égetést is.

Next

/
Thumbnails
Contents