Szolnok Megyei Néplap, 1962. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-23 / 118. szám
UH>2. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP r i* Tizenegy éve szakszervezeti bizalmi Szőke magas ember a papírgyár villanyszereit) műhelyének szakszervezeti bizalmija. Mikor neve után érdeklődünk, ceruzát kapar elő a zsebéből — A nevem — nyújt át egy kis cetlit. — Kiejtés után sohasem tudják rendesen leírni. Fura név. Aschenbrenner Mihálynak hívják. — Magyarul Hamuégető Mihályt jelent. Már akartam magyarosítani, de rengeteg utánjárásba, meg kétszáz forintos okmánybélyegbe kerülne. Inkább maradjon. — Mikor került a Szolnoki Papírgyárba és hány éve szakszervezeti bizalmi? — Tizenegy éve. __ 9 — Tizenegy étié dolgozom az üzemben és tizenegy éve vagyok szakszervezeti bizalmi is. Nem vagyok „bennszülött” szolnoki. Katona koromban ide nősültem. Mikor leszereltem, 1951-ben már családom is volt. Főtt a fejem, hogy mihez fogjak. A háború előtt villanyszerelő- inas voltam egy kisiparosnál Budapesten. Nagyon szerettem ezt a szakmát, mégis csak udvari munkásként tudtam akkor elhelyezkedni. Aztán kellett a szakember, nekem beszámították a másfél év inasidőmet és másfél év alatt megszereztem a szakmunkásbizonyítványt. Megkértük, beszéljen valamit szakszervezeti munkájáról. Ilyen hosszú idő után sok hasznos tapasztalatot szerezhetett. — Nyugdíjas állás ez a bi- zalmiság — mosolyog. Minden évben megválasztanak. De nem is a tagsági bélyegek eladását tartom elsőrendű feladatomnak. — Sőt nem is foglalkozom vele. — Nem? — Nem én. Azaz,- hogy most már újra foglalkozni kell azzal is. Amikor áttér. tünk a folyamatos termelésre, hozzánk is jöttek új dolgozók! Különös dolog nem fordult elő, csak egy kicsit - még sántít az önkiszolgálás. Azelőtt a satupad fiókjában tartottam a bélyegeket és a pénzt. Jöttek a tagok, kivették a bélyeget, beírták nevüket a könyvbe, a pénzt betették, váltottak — egyszóval kiszolgálták magukat. Nem hiányzott onnan egy fillér sem. Újra ezt akarom elérni. Legfontosabbnak az egymás iránti. bizalmat és megbecsülést tartom. — Csoportomban tizenhét villanyszerelő Van. Eldicsekedhetem, mindegyiket jó ismerem, hisz minden családnál személyesen jártam. Minden nap együtt reggelizünk az üzemben, de azért bizalmigyűlések előtt csoportom minden tagját felkeresem és megkérdezem, van-e valamilyen problémája, amin a szakszervezet segíteni tudna. Van-e sok munkája, mint bizalminak? — Most, mint említettem, a folyamatos termelésre való átállás után valamivel több a dolgom. Az új emberek még nincsenek úgy belerázódva az üzemi életbe, mint mi. Már másodszor érdeklődöm munkája felől, de valahogy igyekszik másra terelni a szót. — Hm. A munkám? Há- rorú éve kerültem át a cell- gyárba. Azelőtt itt nem volt állandó villanyszerelő. Egy év alatt 48 villanymotor égett le. Látta, hogy milyen vizes üzem ez és több mint 120 villanymotor van itt. Nagy a felelősség. Tavaly már csak 12 motorégés fordult elő. Az idén meg már május vége felé járunk és összesen három motor tekercselése ment tönkre. Fejlődünk kérem — teszi hozzá. Elbúcsúzunk, kikísér a kis műhelyből. Amint becsukódik mögöttünk az ajtó, a villany automatikusan elalszik. Meglepetésem látva, halkan mondja: — Fejlődünk kérem. Bognár János Nagyobb tudással szebb az élet Felnőtt oktatási gondok a Szo'noki Járműjavítóban A megyeszékhely munkáshagyományokban leggazdagabb üzeme a száz évnél idősebb Járműjavító Üzemi Vállalat. Dolgozóit gyakran látni az üzemi és városi könyvtárban, moziban, színházban, ismeretterjesztő előadásokon — s már ebből is jó a következtetés: adnak a több tudásra, nagyobb műveltségre. A befejezéshez közeledő oktatási évben huszonhármán középiskolai, nyolcán egyetemi tanulmányokat folytatnak; nem is beszélve a politikai oktatásban résztvevőkről, Első tec Mégegyszer a fegyrerneki öntözési- és lucernaszárítási bemutatóról Többirányú igényt kell kielégíteniük a bemutató üzemeknek. Többek között a termelőszövetkezetekből látogatásokat kell szervezniük gazdaságukba, hogy a gyakorlatban már bevált és széles körben alkalmazható, korszerű termelési módszereket megismertessék, elterjesszék. Ehhez természetesen szorosan hozzátartozik, hogy elsősorban nekik kell példát mutatniok az eredményes gazdálkodásban, az új módszerek alkalmazásában. Ennek a feladatának igyekezett eleget tenni a fegyvernek! . Kossuth Termelő- szövetkezet is, amikor az elmúlt hét végén öntözési- és lucernás zá rí tási bemutatót tartott a környék mezőgazdasági szakemberei részére. E bemutató gazdasághoz hét termelő- szövetkezet tartozik, mégis a tapasztalat- cserén tizenöt közös gazdaság elnöke, agronómusa vett részt. Ügy tudom, ez elsősorban a járási tanács mezőgazdasági osztályának érdeme. Milyen céllal rendezték meg a fegyvemekiek ezt a bemutatót, vagy más szóval — tapasztalatcserét? A gépi palántálás előnyeivel, a kertészeti- és lucernaöntözés módjaival, valamint az ága- sos lucemaszárítással kívánöí kötetnyi cikket írtak híradójukba a karcagi Lenin Termelőszövetkezet tagjai A karcagi Lenin Termelő- szövetkezetben négy év óta jelenik meg a házi híradó, amely hétről—hétre beszámol a több mint 11 ezer holdas gazdaság életéről, általában mindenről, amely a széles karcagi határban történik. A híradó szerkesztését Somogyvári Imre vezetésével a fiatalok vállalták és a naponként rendszeresített sajtószolgálat gyűjti össze a tagok írásait, a szövetkezeti gazdák papírra vetett véleményét; A híradóban megjelent levelek* cikkek eddig mintegy őt kötetre vastagodtak és egyrészt a helybeli múzeum vette át megőrzésre. A híradónak rendszeres tudósítói vannak az üzemegységekből és a brigádokból. Nagy Mihály Idős tsz tag például rigmusokba rögzíti mondanivalóját. ízes kunsági nyelven íródott verseiből eddig ötvenkettőt közöltek. Rendszeres munkatársa a szövetkezeti híradónak Harangi József 55 éves asztalosmester is. Orosz Erzsébet az I. számú üzemegység tehenésze írásai után ítélve főmunkatársnak számit. Jelentkezés a dolgozók gimnáziumába Államunk az ősszel kezdődő oktatási évben is lehetővé teszi a tanulni vágyó felnőttek számára, hogy gimnáziumi tanulmányokat folytathassanak. A dolgozók gimnáziumának első osztályba azok vehetők fel, akik tizenötödik életévüket betöltötték, de még nem múltak el tizennyolc évesek, s legalább féléve dolgoznak. (Ide számítanak a csak háztartásban dolgozó nők is.) Felvételi követelmény továbbá nyolc általános, vagy nyolc elemi, vagy négy polgári, vagy négy — régi rendszerű — gimnáziumi végzettségi A szolnokiak s környékbeliek június 30-ig jelentkezhetnek a Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatói irodájában minden hétfőn és szerdán délután háromtól ötig. Ugyanott kapnak jelentkezési lapot. A tizennyolcadik életévüket betöltötték — az előbbiekhez hasonló feltételek mellett — a levelező tagozatra jelentkezhetnek; A dolgozók gimnáziumában hetenként háromszor, a levelező tagozaton hetenként egyszer tartanak foglalkozást. ták megismertetni a résztvevőket. És itt mindjárt egy kérdést: valóban annyira új módszereket, jó tapasztalatokat mutattak be, amelyek eddig még egyetlen egy környező szövetkezetnek sincsenek birtokában? Kétségtelen a fegyvemeki Kossuth Termelőszövetkezet vezetőség? igyekezett mindent megtenni a bemutató sikeréért. A résztvevők megnyilvánulásaiból azonban világosan kitűnt: sok újat, érdekeset számukra nem nyújtott ez a látogatás. Vegyük sorra miért nem? A palántázógépet mint egy új, most felfedezett konstrukciót mutatták be. Erre enged következtetni az is, amit elmondtak a fegyvernemek. A káposzta palántá- lásánál kísérletet végeztek, s megállapították, hogy a gép harminc ember egynapi munkáját végzi el, mindösz- sze hét fő segítségével. Valójában új dolog ez? A törökszentmiklósi járás majd minden szövetkezetében — ahol kertészet van — dolgozik már egy ilyen szerkezet. így effajta előnyét ismerik a gazdák. Mennyivel okosabb lett volna, ha új módszerként az ikersoros palántázó- géppel ismerteti meg a résztvevőket a fegyvemeki bemutatóüzem. Hiszen az új módszereket nekik kell elsősorban elterjeszteni, kipróbálni. A pa- lántázógépek ikersorossá történő átalakításával, — illetve annak bemutatásával nagyobb hasznot nyújtottak volna e bemutatón. Feltűnő volt, hogy a pa- lántázógép után először locsolókannákból öntözték a gyenge növényeket, azután pár perc múlva a szórófejes öntözőberendezéseken keresztül biztosították a földnek a szükséges vizet. Ezzel csak megdrágítják a palántálás munkáját. Ugyanis, ha a szórófejes berendezést tíz perccel tovább működtetik egy-egy településen, az tökéletesen beiszapol. A locsolóból történő iszapolás csak feleslegesen növeli a költségeket. A 75 holdas lucematábla öntözésének megtekintése volt a bemutató második része. Itt hadd tolmácsoljam a kengyeli Mező Imre Termelőszövetkezet elnökének és főagronómusának véleményét. — Ezt a lucerna táblát egyszerűbben is elláthatnák a szükséges vízmennyiséggel, ha a másik sarkáról kezdenék az öntözést. Azt kétségtelenül értékelnünk kell, hogy a fegyvemekiek több mint ezer holdon biztosítják a csapadékpótlást ebben az évben; Mi azt hittük azonban, hogy szakszerűbben teszik ezt. Az ága sós I ucern »szárításról is sok szó esik mostanában. Ennek előnyét most már elismerik a megye növénytermesztő szakemberei. A fegyvemeki Kossuth Termelő- szövetkezet mégis mint bemutató üzem, mindössze húsz holdra elegendő ágast rendelt. Nem kevés ez egy bemutató gazdaságban? (Sajnálatos, az' AGROKER eddig még egyetlen állványt sem szállított le Fegyvernek- re.) Az igaz, hogy ennek pótlására saját erőből 17 holdra elegendő ágast készítettek Azonban a lucerna rárakásánál már akadt némi hiányosság. Ugyanis az állványok aljánál nem hagytak szellőzőnyílást, és a lucernát mndjárt a földtől rakták az állványokra. Elegendő levegőt kap így a lucerna a száradáshoz? Nem valószínű. És idekívánkozik még egy megjegyzés. A bemutató résztvevői megtekintették a gazdaság tehénállományát is. Kétségtelenül jó kondícióban levő állatokat láttunk. Azonban az már nem kielégítő, hogy (a tsz főállattenyésztőjének tájékoztatása szerint) a fejési átlag 7,4, az istállóátlag 6,4 liter tej. Tehát nem megfelelőek a te- jelőegyedek és hiba van a takarmányozás körül is. Mindent összegezve: azt el kell ismerni, hogy a fegyvemeki Kossuth Termelő- szövetkezet jelentős árut értékesít esztendőről esztendőre. (Tavaly például 15 millió forint bruttó bevételt biztosítottak gazdaságuknak.) Mégis ha azt vizsgáljuk, hogy mint bemutató gazdaság, aj új módszerek helyes alkalmazásában, azok elterjesztésében mennyire végeznek eredményes munkát — akkor sajnos, % nem sok jót mondhatunk. Legalábbis ez a szombaton megrendezésre került bemutató ezt példázta. S ha már itt tartunk, helyes volt-e egyáltalán ezt a gazdaságot bemutató üzemnek jelölni? Vajon nincs a járásban etékintetben jobban gazdálkodó közös gazdaság, amely inkább hivatott egy ilyen tisztség betöltésére? Nem akarom ezzel kisebbíteni a fgyvernekiek eddig elért eredményeit; Ha azt akarjuk azonban, hogy a bemutató üzemek maradék nélkül hajtsák végre a vállalt kötelezettséget, ha napról napra több segítséget akarunk nyújtani a törökszentmiklósi járás termelő- szövetkezeteinek gazdálkodásához, akkor érdemes lenne ezt mérlegelnünk. Varga Viktória kintetre tehát úgy tűnik: művelődési vonalon minden rendben á járműjavítóban. Kevésbé derűs a kép, ha arra gondolunk, hogy e nagyüzem dolgozói közül kereken ezerkétszáz nélkülözi az alap-, tehát a nyolc általánosnak megfelelő iskolai műveltséget. Közülük mintegy hatszáznak életkora tizennyolc és negyvenöt év közé esik. Ilyen arányok ismeretében nem könnyen érthető, miért törekedtek ez évben huszonegyen az alapműveltség megszerzésére. Sajnálatos, hogy mellettük majdnem ugyanennyien csak elkezdték a tanulást, de nem fejezték be. Az üzem szakmai, párt-és szakszervezeti vezetői már tavaly sem álltak tétlenül e tények előtt. Oktatási bizottságot szerveztek, minden egyes dolgozóról pontosan megállapították, mennyi az iskolai végzettsége. Tudakozódtak, lehetne-e áz üzemen belül megszervezniük a felnőttek oktatását. Minden érdekelttel beszélgettek: volna-e kedve, hogy befejezze tanulmányait. Megállapították és elemezték a tanulást gátló okokat. Ezek közül legsúlyosabbnak a heti 20—25 órás foglalkozási időt találták — különösen az asszonydolgozók körében. Természetesen nem serkentették a tanulási kedvet azok a nehézségek sem, melyek a kettős műszakból, vagy a vidékről bejárásból adódtak; Az Üzem vezetősége mintegy másfél hónappal ezelőtt ismét napirendre tűzte a felnőtt oktatás kérdését. Munkájához — egy-két napja — értékes segítséget kapott az MSZMP Szolnok városi Bizottságától, valamint a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsától. Hasznosnak bizonyultak azok az észrevételek is, mélyek a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén elhangzottak; Az üzem pártbizottságának titkára — Szabadkai Mihály elvtárs — figyelemre méltó javulást vár attól, hogy a felnőtt általános iskolásoknak a jövő oktatási évben már hetenként csak kétszer kell iskolapadba ülniök. Ennek hírére az adminisztratív nődolgozók közül máris tizenheten jelentkeztek tanulásra. Helyesnek véljük, hogy tjz- tizenkét főre bővítik az oktatási bizottságot. Tagjai párt- és szakszervezeti feladatként kapják az ott végzendő munkát. Latolgatják, megmaradhatna-e oktatási felelősként Olajos Pál belső művezető, ki eddig társadalmi munkában foglalkozott a felnőttek tanulásával. Nézetünk szerint nagyon kívánatos volna megtalálni a módját, hogy a nyugdíjba lépés előtt álló tapasztalt munkást napi négyórás elfoglaltságra alkalmazhassák. Egyetértünk az üzemi pártbizottságnak azzal a határozatával is, mely a párttagság kötelességévé teszi a tanulás népszerűsítését. Nem lehet véletlen, hogy éppen a jól dolgozó pártalapszerve- zettel és műhelybizottsággal bíró kovácsműhelyben mutatkoznak a legjobb eredmények a felnőtt oktatásban. Sokan hangoztatják, hogy az általános iskola befejezése nem jelent számukra anyagi javulást — még közvetve sem, hiszen a nyolc általánosról szóló bizonyítvány birtokában is ugyanazt a begyakorlott munkát végzik majd. Mások a családi békességet féltik, mondván: Mit szól majd az asszony, ha kevesebbet járhatunk együtt sportolni, szórakozni? Ismét mások azt mondogatják, hogy öreg fővel nehezebb a tanulás, mint fiatallal..! Már e kevés példából is látszik, mennyire szükséges, hogy valóban hatásos ellenérvekkel vértezzék fel az agitátorokat. Talán nem lenne nehéz megmagyarázni; hogy a tanulmányok befejezése nem közvetlen cél, hanem út a keresetjavulással is járható továbbtanuláshoz. Esetenként a házastársat is meg kell erről győzni. Az oktatási bizottságnak megmásíthatatlan elhatározása — erről is érdemes beszélni! —, hogy megszervezi a tanulópárokat, korrepetálást. Bizonyára nem lenne kárbave- szett érvelés árról szólni, hogy a rohamosan fejlődő tudományok korában a film-, színházi, irodalmi alkotásokat is csak az értheti meg — s élvezheti — maradéktalanul, aki bizonyos ismeret-minimummal rendelkezik! Röviden így fejezhetnénk ezt ki: Több tudással szebb az élet. Az argumentáció fegyvertárából bizonyára nem hiányzik majd az a lehetőség sem, hogy kellő számú jelentkező részére az üzemben indítják meg az oktatást. A vezetőség szilárd elhatározása, hogy a tanulni vágyóknak a lehetőségekhez képest legnagyobb segítséget nyújtja a műszak-beosztásban is. így helyes ez, hiszen a fejlődő, korszerűsödő járműjavítónak nemcsak technológiai tekintetben, de munkásai műveltségében is lépést kívánatos tartania korunkkal. — borváró — Jórendűen végezte el a negyedik osztályt az ország legöregebb diákja S. Papp Ferenc, a Szolnoki Erdőgazdaság 70 éves éjjeliőre az ország legöregebb diákja kedden vizsgázott az általános iskola negyedik osztályának tantárgyaiból. Az őszhajú diák számtanból, magyarból, nyelvtanból, földrajzból jeles és jőrendűre felelt, egyedül olvasásból kapott csak közepes osztályzatot. Tanárainak véleménye szerint S. Papp bácsi hetven Öves kora ellenére is megle pően friss szellemi képességekről tett tanúbizonyságot és feleleteit saját életéből vett példákkal egészítette ki S. Papp Ferenc bácsi még véglegesen nem döntött, hog' folytatja-e általános iskolai tanulmányait — ám minden valószínűség szerint szeptemberben ismét elfoglalja helyét az iskolapadban. A szocialista országok könyvkiadóinak tanácskozása Varsó, (MTI) A hetedik nemzetközi könyvvásárra a világ minden részéből sok könyvkiadó érkezett Varsóba. Itt vannak a szocialista országok könyvkiadásának vezetői is, akik ebből az alkalomból kedden többnapos tanácskozásra ültek össze a Lengyel Kultúrá- lis és Művészetügyi Minisztériumban. A megbeszélések tárgya az együttműködés további erősítése a könyvkiadás terén: közös kiadások, állandó információs tapasztalatcsere, stb. A tanácskozáson hazánkat dr. Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság vezetője és a Magyar Könyvkiadó Vállalatok több más felelős munkatársa képviseli; t
